8 Órai Ujság, 1918. szeptember (4. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-01 / 204. szám

% 2 ­­ORaxStsAG Vasárnap, 391. szeptember 1. -------------------mmBsmaKSmBgm L©rd­tokért Celli nem tát békét a nagynévű&Rekfeel Angliát nem gyűrik le a búvárha­jók — Németország nem, de az antant nézhet katonai döntést Stockholm, augusztus 30. Az Allehanda és az Aftonbla­­ded hasábjain megjelent békecikkek alkalmából, amelyekről a Times stockholmi tudósítója azt hitte, hogy egyenesen német oldalról sugalmaz­ták, a Stockholms Tidningen tudó­sítója lord Robert Cecilt, aki ez idő szerint a külügyminisztert he­lyettesíti, nyilatkozatra kérte fel a skandináv közönség részére. E felszólításra válaszolva, Cecil a következőket jelentette ki: 1 . Teljesen valótlan, hogy az an­tant vezető államférfiak mint az Allehanda és az Aftondbladed ál­­lítik,­ nem hisznek a német ve­reség lehetőségében. A németek na­gyon gyakran hangoztatják azt a meggyőződésüket, hogy egyetlen fél sem érheti el a katonai döntést. Ez kétségkívül áll Németországra, de nem az ántántra. Foch fényes eredményei és a ki­meríthetetlen amerikai erősítések ál­landó özönlésre­ az ántánt kormá­nyoknak és katonai tanácsadóiknak minden okot megad a bizalomra. Adjon elégtételt Németország Az ántánt nem szándékozik magát a német népen, mint egyénen megbeszélni, vagy Németország jövendő létét és nemzeti virágzását megfenye­getni. De el van határozva annak kikényszerítésére, hogy Né­metország teljes elégtételt ad­jon a bűnökért, amelyeket el­követett, első­sorban Belgium­mal szemben. Egyébként az antant addig, amíg a német nép világosan nem mutatja, hogy elveti azt a fegyverkezési és világhatalmi politikát, amely a többi között a hallatlan katonai gépezet megterem­tésében, illetve ennek nyugodt ti­­e­­tsében állott, s amely Európa terrori­zálását célozta, amíg a német nép tehát nem mutatja, hogy elítéli ezt a politikát, az antant nem fogja ide­jét vitatkozásokkal tölteni, melyek hiábavalók volnának, mert csakis azon az alapon épülhetnének fel, hogy az ellentétek forrása a maga egészében megmaradna. Bár Anglia lakossága nem szen­vedi azokat a nélkülözéseket, amelye­ket a háború sajnálatos módon Skan­dinávia lakosságára bántott, más te­kintetben viszont rendkívül sok és nagy személyes és anyagi áldozatot kell hoznia. Anglia egyáltalában nem akarja a háborút fölösleges módon meghosszabbítani, de bármibe kerül is, híven kitart elvei mellett, amíg ezek telje­sen nem érvényesülnek. Bár Németországban vannak ele­mek, amelyek tárgyalásokat kíván­nak, de ezek ezidőszerint mégis szemmel láthatóan azoknak az erő­teljesebben fellépő elemeknek a ha­tása alatt állanak, akik Freytag-Sa­­ringhofen tábornokkal együtt azon a nézeten vannak, hogy a történelem tanítása szerint sem Európában, sem a világ más részében az a politika, amely nem hatalmon épült, állandó sikereket nem arathatott. A tisztán hatalomra építő politika azonban tárgyalásokkal összeegyeztethetet­len, még ha azok, akik az ilyen po­litikát támogatják, a legutóbbi esemé­nyek hatása alatt arra a meggyőző­désre jutottak is, hogy helyes dolog , kissé elbújni és a tárgyalásokra­­hajló elemeknek a színpadon helyet adni, a magasabb német körök foly­tatnák a jövendő háborúról való el­mélkedéseiket és a h­atalmi politika hívei csak egy pillanatra állnának félre, de egész energiájuk újabb ered­ményes háború előkészítésére irá­nyulna. A németek — miként Mor­­genthau volt amerikai követ mon­dotta — látják, hogy Németország hibát követett el, amikor nem készült hosszú háborúra, de ezt a hibát nem fogják ismét elkövetni, hanem legkö­zelebb elegendő mennyiségű gyapo­tot és rezet fognak összegyűjteni úgy, hogy legalább is ötesztendős háborút viselhessenek. Ideiglenes fegyverszünet lenne csak a tárgyalásos béke Még hogyha tárgyalásokkal békét teremthetnénk is, ez a hatalom és a jog között való végleges harcot csak elhalasztaná. Nem volna egyéb ideig­lenes fegyverszünetnél azok között, akik azon a nézeten vannak, hogy a világuralom bármely hatalomé lehet, amely akaratát vérrel és vassal ke­resztülerőszakolja és azok között, akik azt hiszik, hogy a nemzetek bé­kés és barátságos kötelékben élhet­nek, hogy nemzetközileg érvényes törvények szabályozhatják a nemze­tek olyatén békés viszonyát, amilyen minden civilizált országban az egyes egyének között fennáll. E szemben­álló álláspontok képviselői között megegyezés nem jöhet létre. Ezt látjuk Németországban is, ahol mély ellentét van a nagynémié-­­­ek és a nép belátásom része között, amely megértette az idők szavát és visszautasította a középkori elveket, így Delbrück a Preussisches Jahrbuch augusztusi számaiban eze­ket írja: Helytelen uton haladó hazafiság mindig a legveszedelmesebb ellen­sége volt a hely­ies nemzeti politiká­nak. Hadat kell üzenni a nagy­­németeknek, így tehát senki sem húzhat­ja meg a békét, aki nem üzen előbb a nagynémiteknek ha­dat. Nem lehet az angoloktól kívánni, hogy békeakaratuk őszinteségében bízzanak, ha egyidejűleg fenntartjuk a nagy n németekben a reményt, hogy azoknak titkos barátai és bizalmasai vagyunk. A Münchener Neueste Nachrich­ten is a bábomra való visszapillan­tásában elvakultaknak és bolondok­nak mondja a nagynémeteket, akik eszköz és cél tekintetében minden mértéken­ túlmenő propagandát űz­nek, számításaikat arra, a gondolat­­hites reményre alapították, hogy Angliát a búvárhajók legyűrik és hódítási politikák követnek, mely egyáltalában nem felel meg a­ német nép érzéseinek és óhajainak. Ily módon világos, hogy Német­országban két elem áll egymással szemben. Ezek közül az egyik osz­tozik az antantnak az alldeutschek­­ről valott nézetében, tehát be kell látnia, hogy a szövetségesek nem köt­hetnek fegyverszünetet olyan emberekkel, akik el vannak határozva, becsvágyó céljaikat megvalósítani, tekintet nélkül arra, hogy ez a német néptől és az egész világtól milyen áldozatokat követel. A tények meggyőzőbbek a sza­vaknál, már­pedig a Németország­ban észlelhető tények arra mutat­nak, hogy ahol lehetett, a nagyné­metek elvei valósultak meg. A né­met kormány a keleti tartományok fölött való uralmat Oroszország megfenyegetésével vívta ki és ezzel az alldeutschok egy évtizedes be­vallott célját valósította meg. Mo­dernül gondolkozó emberek Német­országban ellenezték ezt. De a kö­­zépkoriasan gondolkozók felülkere­kedtek­ , Solf kijelentette, hogy Németor­szág ellenségei nem akarnak tárgya­lásos békét. Hozzá kellett volna ten­nie, hogy addig nem akarják ezt, amíg a német politikát középkori szellemben vezetik. Ezzel a hozzá­tétellel Solfnak teljesen igaza lett volna. Ha Solf ezt hozzáfűzte volna, akkor ítélete találó lenne. Közép­kori emberekkel való tárgyalások épp oly hatálytalanok és eredmény­telenek volnának, mint aminek a Na­póleonnal folytatott tárgyalások vol­tak. Azzal a német nemzettel, amely megtisztul az alldeutschoktól és nem­csak szavakkal, hanem tettekkel is bizonyítja, hogy megbánja múltbeli bű­neit, valamint, hogy hajlandó egészséges békés életet élni a nemzetek szövetségében, a szövetségesek becsületes bé­két köthetnének, de azokkal, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy a nemzeti politikának a hatalmon kell alapulnia és akik tagadják, hogy a jog lehessen a világrend alapja, tárgyaláso­kat folytatni nem lehet. Eh­un utímsM cég árdrágitási pere A Frankl A. Hermáin és fia cég a rendőrbíróság előtt . Saját tudósítónktól — Érdekes árdrágitási, per tárgya­lását kezdte meg ma az V. kerületi rendőrbíróság. Ménig Gábor dr. rendőrbiró ma vonta felelősségre a Franki A. Hermann és Fia cég fő­nökét Franki Henriket. A vád tár­gyát a cégnek 1917-ből származó szögletvas ügyletei képezték, ami­kor is a Franki A. Hermann cég szögletvasakat adott­­ el a Halász, Herczka és Berger cégnek, továbbá Somogyi és Társa cégnek. A­­szög­letvasat a Halász, Herczka, Berger, Pápai és Náthán cégeknek 80 koro­nájával számlázták, míg a Somogyi és Társa céggel ugyanennyit fizet­tettek. Pár héttel később a Somogyi és Társa cégnek készpénzben, a töb­­bi cégeknek pedig korrigált szám­lával szögletvasonkint 22,5 koro­nát fizettek vissza, vagyis a vas árát utólag 58 koronában állapítot­ták meg. A mai árdrágítási tárgya­láson az Árvizsgáló Bizottság kép­viseletében mint szakértő dr. Lamm Dezső miniszteri biztos jelent meg. Az árdrágítási tárgyalás Frankl A. Hermann és Fia cég főnökének kihallgatásával kezdődött. Frankl Henrik cégfőnök azzal védekezett, hogy az üzletkötés idején még nem állott rendelkezésükre a bécsi ár­jegyzés és így a szögletvasak árá­nak megállapítá­sát raktárfőnökére, Polacsek Miksára bizta. Polacsek állapította meg tehát 80 koronában a szögletvas árát és csak néhány hét­tel későbben, mikor a bécsi árjegy­zést megkapták, akkor látták tulaj­donképen, milyen nagy tévedést kö­vettek el. A szögletvasak bécsi ár­jegyzése Ugyanis 47 korona volt és így azonnal megtették az intézkedé­seket, hogy a Somogyi és Társa cég­nek a különbözetet készpénzben fi­zessék ki, míg a másik két cégnek pedig korrigáló számlát küldtek. A vádlott cégfőnök egyáltalában nem tudta megmagyarázni, hogy a Ha­lász-, Herczka-, Berger-, továbbá a Pápai és Náthán-cégeknek a rendes üzleti szokások ellenére miért küld­tek korrigált számlát, mikor tulaj­donképen az árkülönbözetet az üz­letfelek javára kellett volna csak el­könyvelni. A rendőrbíró ezután ki­hallgatta Polacsek Miksa raktárfő­­nököt, aki vallomásával lényegében fedezte főnöke védekezését. A kihall­gatás során érdekes epizód történt. A szakértő kérdést intézett Polacsek-­ hez, mire Frankl Henrik közbekiáll­í­tott, hogy raktárfőnöke laikus. Po­lacsek azt hitte, hogy a szakértő aposztrofálta őt és­­éppen ezért heve­sen kifakadva kijelentette, hogy év­tizedek óta dolgozik­­ ebben a szak­mában és ha laikus volna, akkor nem állhatna a Frankl-cég alkalma­zásában. Polacsek kihallgatása után a szakértő miniszteri biztos má­s irá­­nyú hivatalos elfoglaltsága folytán, az árdrágítási tárgyalás elna­polását indítványozta. Ezzel szem­ben a védő a tárgyalás befejezését és­ ítéletet kért a cég reputációja ér­dekében. A rendőrbíró az árdrágí­tási tárgyalást elnapolta.­­ HOZGÖMTÍZON VI., TERÉZ-KÖRÚT 28. TELEFON: 144­98 MEGNYITÓ MŰSOR S fi boo.&so Karonts fai!!! Pásztor Árpád filmregénye 4 felv. A főszerep, kiad.­i: Bayer Gizi és Vi­­rányi Sándor Rendezte: Garas Márton Bohémek — Murger regénye 4 felvonásban. — Pénztár: délelőtt 11—1-ig és d. u. 4 órától. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. Kezdete­k Fasor-Kabaré! Telefon­­ 9 órakor VI., Aréna-;it 24. 63—33. Rajnai, Kertész, a darabokban, Szöllösi, Száss, Bujceffy, Vonissy, Ene­psy, Vera, mangánszámokkal lépnek fel esténként. Minden vásár- és ünnepnap d. u. 5 órakor mérsékelt helyárakkal is teljes esti műsor. LOVA -féle Zenecsnservato iám orsz maeg. kir. zeneakadémiára elő­készítő. VI., Nagymező­ u. 8. Telefon 501 A beu­tazásokat megkezdte naponta délelőtt 9 órától esti 8 ízig. . Esti tanfolyam is.­­Gyakorlásra zongorák. MEGNYITÓ MŰSOR “99„ Bűnügyi rejtély 4 felvonásban. Filmre, irta Siklósi Iván. Rendezte Kertész Mihály. A Phönix évadnyitó slágere ! Főszereplők : Várkonyi Mihály, Gál Gyula, Lugosi Béla, Szerémy Zoltán, Balassa Jenő, Réthey Lajos, Kr­ázy Lottó és Z. Molnár László. Azonkívül: A képzelt beteg. Vidám udvari játék 4 felvonásban. A címszerepben a legszebb német filmdiva USA WEISE. Bemutatásra kerül ma először 8 Imi Mii! Előadások 5, 7 és 9 órakor. L——■­­.......­. Jogi és államszámviteli vizsgákra. lelkiismeretesen előkészítünk. Jegyzet­­kölcsönzés. Szontagh szeminárium, ___________Váci­ utca 61. QiVSNiA Mozgóképszínház Ma, vasárnap és a következő napokon s szenzációs sikerű megnyitó műsor: A kivándorló Herceg Ferenc világhírű színműve. Azonkívül: Egy 30 éves asszony Filmregény 4 fejezetben. Lotti már nem bakfis Eredeti vígjáték 2 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Elővételi pénz­tár délelőtt 1121-ig és délután 4 órától.

Next