8 Órai Ujság, 1918. szeptember (4. évfolyam, 204-228. szám)

1918-09-27 / 226. szám

* Péntek­. 1915 szeptember 27. m* * i Minisztertanács volt. A ma délután 4 órára kitűzött miniszter­­tanácson tekintettel arra, hogy W­e­­k­e­r­­­e Sándor miniszterelnök dél­után 4 órakor Bécsbe utazott, dél­után egy órakor tartották meg. A minisztertanács folyó ügyekkel fog­lalkozott, a jegyzőkönyvet Joano­­vich Pál helyettes­ államtitkár ve­zette. — Fiuméból kiutasítják az ide­geneket. Fiuméból jelentik: A fiu­mei államrendőrség a kormánynak az idegen honosok eltávolítására vonatkozó rendelet© alapján nagy­szabású akciót indított meg, amely­nek az a célja, hogy a közellátás­­ megkönnyítésére azokat a külföl­­­dieket, akiknek Fiuméban nincs ál­landó foglalkozásuk, a város terü­letéről eltávolítsa. A horvát lapok evvel kapcsolatban azt írták, hogy az államrendőrség a kiutasítás kö­röti nemzetiségi szempontokat ér­vényesített. Az államrendőrség fő­kapitánysága most sajtóközleményt adott kei, amelyben megállapítja, hogy a rendőrséget a kiutasítások tekintetében egyáltalán nem veze­tik nemzetiségi szemp­ontok, hanem kizárólag azokat a külföldieket uta­sítják, ki, még­pedig nemzetiségre j való tekintet nélkül, akik a produk­tív munkában nem vesznek részt és jósak az egyre nehezebbé váló köz­­ellátásnak esnek a terhére.­­ — Hadikiállítás — Margitsziget. A leg­utóbbi szimfonikus hangversenyen Déri Jenő a m. tkir. opera tagja és Falt Erzsi operaénekesnő szép sikerrel ven­dégszerepelt. Ezentúl 5—8-ig játszik a zenekar. 6 órától kezdve -10 fillér a be­lépőjegy. Vasárnap délután férfiénekkar lép föl. !» — A Hungária-szálló gépészé­nek gyilkos merénylete. H­a­n­­vay Ödön honvédhuszárönkéntes, áld. feleségével a Hungária-szállóban lakik, három nap előtt meglepetten­­konstatálta, hogy a szálloda telefon­központ­jában szolgálatot teljesítő nő nem kapcsol kérésére vonalat. A ha­­jszálönkéntes érdeklődött és meg­tudta, hogy a központos nő, Bruck­­mann Istvánná, azért nem szolgálja ki, mert állítólag telefonon keresztül goromba volt vele. Hanvay nyom­ban felkereste Burger Károlyt, a szálloda igazgatóját s elmondotta neki­, hogy itt nyilván valami félreér­tés történt, mert tudtával a telefonos, hölgyet „nem sértette meg. Kérte az igazgatót egyben, hozza rendbe a reá nézve kellemetlen bojkottot. Ez arét­ nappal ezelőtt történt. Közben a huszárönkéntes szolgálatban volt és tegnap este tért vissza újból a szál­lodába. Feleségével, éppen kiment a kapun és néhány lépést tett, midőn eléje állott egy munkásruhába öltö­zött férfi, akinek bal kezében kala­pács, jobbjában pedig mintegy fél méter hosszú, súlyos vasdarab volt. Az, illető izgatott hangon ennyit mondott: — Én Bruckner István vagyok, annak a telefonos hölgynek a férje, akit maga megsértett. Ezzel már fel is emelte jobb kezét és a vasdarabbal az önkéntes felé sújtott. Hanvay az utolsó pillanatban fél­­reugrott úgy, hogy az ütés csak a vállát súrolta. A merénylő, miután látta, hogy az önkéntes kardot ránt, futásnak iramodott, Hanvay utána, de a korzó sokadalmában elvesztette szeme elöl. A huszárönkéntes nyom­ban a főkapitányságra sietett, ahol a központi ügyeletén feljelentette Brucknert, akiről kiderült, hogy a Hungária-szállo­da gépésze. Kis idő­­múlva a detektívek a merénylő mun­kást elő is állították­­ a főkapitány­ságra, ahol kitűnt, hogy szabadsá­golt katona. Ennek alapján átadták a katonai rendőrségnek, ahol dr. Hack­er százados folytatta le a vizs­gálatot,­­melynek értelmében Bruck­ner Istvánt szándékos emberölés kí­sérlete címén letartóztatták. — Kitűnő könyvelem­eket képez a He­gedűs Sándor­ utca 7. alatti Kereskedelmi Szaktanfolyam (Első orsz. Gabolsberger Szakiskola). Az iskola, nevét utánozzák. A — Csehek az Olasz hadserjegben. Hivatalosan jelentik : A Piave alsó folyásánál június második felében­­ lefolyt kemény harcokban a támadás főképpen a 21-ik gyalogezrednek ama zászló­­alja ellen irányult, a­melynek le­génysége kizárólagosan cseh nem­zetiségű és a­mely a merészen nyert. Erre ellentámadás indult végrehajtott támadásban, területet meg, a­melyhez– hasonló hevességet az olasz gyalogság hasonló vállal­kozásában –még sohasem vettünk észre. Még az ütközetek folyamán jelentették, hogy­ a túlsó oldalon cseh légionáriusok harcolnak. Husszita szellemtől áthatott tá­madó kedvük és a harcban való ma­gatartásuk világosan mutatta, mi­lyen nagy szakadék támadt a cse­hek táborában. Míg az úgynevezett intelligencia őrült eszméktől elka­­patva olyan fanatizmussal harcol, mintha a hazaárulás szent cseleke­det lenne, a légióban való belépésre rákényszerített cseh katonák kere­sik az alkalmat, hogy a cseh ter­rorizmus elől hozzánk menekülje­nek. . A zászlóalj szakaszát vizsgáló­­parancsnok, a­­midőn az elülső­­vo­nalban volt, észrevett 300 lépésnyi távolságból egy­ csillogó olasz­­sisa­kot. Odament és egy olasz katonát látott, aki egy­­ fa mögül kiabált fe­léje. A zászlóaljparancsnok lőni akart, mire az olasz katona cseh nyelven odakiáltott­.Ne jöjjön! Az őrnagy magához engedte a katonát, aki elmondta, hogy tőlünk való­­cseh ember és nem tehet róla, hogy rákényszerítették­-az olasz hadse­regbe való belépésre. Az őrnagy magával vitte a katonát, aki el­mondta, hogy sokadmagával csak úgy tudott megszabadulni a hadi­fogság gyötrelmeitől, hogy enge­dett az olasz hadseregbe való be­lépés kényszerének. : ' — Marin­tsuk-Meszicsek régi bűne. A szélhámos főherceg­ bevá­sárlóról, M­a­r­i­n­t­s­u­k-M­e­s­z­i­­c­s­e­k Istvánról kiderült, hogy a budapesti honvédügyészség már­ no­vember óta országosan körözteti, mert Csuszka- Jábo­s "népfelkelő járulnoktól zsírszállítás ürügye alatt tízezer koronát ki­es­alt. A­ honvédügyészség, miután hivatalos utón tudomást szerzett Marintsuk-Meszicsek elfogatásáról, átiratot intézett a temesvári kato­nai hatósághoz, hogy a szélhámost kellő időben szállítsák át a hon­védügyészség fogházába, mert a tízezer koronás csalásért akarják felelősségre vonni. — Razzia. A főváros VII. kerületében az utóbbi időben feltűnő módon elsza­porodtak a fiatalkorú csavargók, igazol­vány nélküli ,romlott nők és általában a foglalkozó anélküli­­egyének ebben a kerületben sok bajt­ okoztak a rendőr­ségnek. A VII. kerületi rendőrkapitány­ságon éppen azért egy teljes razziát ha­tároztak el és ennek lefolytatásával a­ megfelelő személyzet mellett Ka­s­z­á­s Ernő dr. rendőrkapitányt tegnap meg­bízták. A rendőrkapitány­ tegnap este 7 órakor kezdte meg a razziát, amely a főváros egyik­ legnagyobb kerületében körülbelül hajnali három óráig tartott. A de­tek­tí­vek és az­ egyenruhás rendőrök a razzián tileti nyelt Küonaszökevim..­­, orosz hadifoglyot, harminc igazolvány nélküli utcai nőt, tizennégy hetek óta facér cselédet, harmincnyolc fiatalkorú csavargót és százhatvan különböző élet­korú, foglalkozásnélküli egyént fogtak­­el, miután a kerület összes éjjeli menedék­helyeit, szükséglakásait és zugszállodáit átkutatták. művészet Rákóczi harangja főpróba a N­emzeti Színházban A magyar múzsá­t illette meg az első szó a Nemzeti Színház premier­­jeinek sorozatában, bizonyára rang­jának elismerése gyanánt­ és nem mint amaz, ismert népdalénekesnőt, Hős Terkát, aki mindig az első szám volt a műsoron, de éppen ezt a körülményt tartotta bántónak. Marjay Ödön, akinek talentuma ed­­dig élő hangulatos és neon egyszer erőtel­jes novellákban bontakozott ki, Rákóczi harangja című­ drámai első­, szülöttével hű maradt eddigi műfa­jához, a novellához, mert ez a nép­színmű tulajdonképpen nem egyéb, mint három összefüggő elbeszélés dialogizált formában. Maga a mese az elavult népszínmű papirostalajá­ban gyökeredzik, amelyből többnyi­re egyszerű szerelmi történetek fa­kadtak mű­­ paraszti stílusban, mint­ha a falut és a paraszti világot át nem itatta volna ezer és ezer új élet­­nedvével a modern kor. Marjay színműve­ ebben a tekintetben azon­ban nagyobb­­életszerűségre törek­szik, mint társai, akik e képzelt vi­lágot évtizedek óta olajnyomatokban repr­oduk­ál­hat­j­ák. Nem­ arra az egy-két új vonásra gondolok, amelyet Marjay ecsetje a régi sablon­alakok egyéniségén el­helyezett: az egyszerű cívis, aki a börzén veszíti el a tanyáját, avagy a hazafias agrár­szocializmus egy­két meleg, de majdnem vezércikk­­-zerű­ tónusa megüti ugyan a való­ság mesgyéit, de nem adja meg az igazságot. Életszerűséget ad ezek­nek a sablonos alakoknak: a gőgös apának, az önző anyának, a szerel­mes leánynak, az öreg kérőnek, a derék munkásnak és a többi rekvizi­­tum-alaknak, hogy nem közönséges alakító erejű író keze alól kerültek ki, akinek azonban legerősebb, és legügyesebb jellemző eszköze: a nyelv. Ott, ahol Rákóczi ősi harang­ja hullatja érőszavát, virul színesen, gőgösen, negédesen és tömören ez a különös tájszólás, amelynek min­den mondata eneyeit és hátteret ál­lít képzeletünk elé, úgy, hogy a sza­­badhajduk ivadékának és debreceni cívisnek világát halljuk, még ott is, ahol nem láthatjuk. A mű, amelyre­­ nem kifejező jel­képes cnite, Rtéceei harangja, in­kább kong, mint zug, tulajdonlapon apotheozisa a földnek. Ila jól értet­tem meg, az író, sőt mondhatnám, a költő intencióját, művéből a követ­kező igazság ugrik ki: a föld okozza konfliktusainkat, a föld engesztel ki bennünket, végzetünk, tehát szent a föld! A gőgös paraszt, aki földéh­ségében elpusztítja leánya és a maga boldogságát,­ tönkremegy és tönkre­tesz a föld miatt. A munkás, akit a gőgös paraszt világgá kergetett, föld után vágyakozva tér vissza Ameri­kából és megvásárolja a­ gőgös pa­raszt egykori tanyáját. És amikor a jégverés elpusztítja az új gazda vetését és gyümölcsösét, viharban, részben odarohan, akárcsak hal­dokló gyermekéhez, a volt gazda is, aki a pusztulás közepette kezet nyújt régi gyűlölt ellenségének, az uj gaz­dának. Összehozta őket a föld és a pusztulás, rombolás fölött egy uj családi élet boldogsága és munkája kezdődik. A mű mögött, amelyből érces ma­gyar nyelv zeng,­­melegszívű és ma­­gaserkölcsű egyéniség áll,­ ilyetén­­k­épen adván kárpótlást a színpadi technika ismeretének és a drámai szerkezet hiányaiért. A színpadi rendezés, amely nehéz feladatok elé állította Csathó Kálmánt, ukrán színes és hangulatos, a cívisek be­széde persze egynémely szereplő ajkáról úgy hat- mint amikor a rezes banda magyar nótát játszik. A Rá­kóczi harangja premierjének estéje előreláthatólag sok elismerést így hozni a­­szerzőnek, a színháznak és a legtöbb szereplőnek. Gergely István. fetaíh­áe IlinN­ íí JOUért men a román­­pénzügyminiszter ? — Bukaresti munkatársunk távirata — Bukarest, szeptember 26. 4 '­r Jassyboi •táviratozsák: Laurescu pénzügyminiszter lemondásának fő oka az, hogy a mi­niszter nem akarta a román pénzügyeket a bukaresti békeszerződés által teremtett Hűszortyok keretein belül szanálni. A pénzügyi tár­cát Saulescunak most már több hét óta tartó „szabadsága”” dacára sem töltötték be s így a pénzügyminisztériumot még mindig Árion külügyminiszter vezeti. M. N. * A faun­a még csak néhány napig ő, Ál, S és láló órakor kerül bem­u­­tatásra az Urániában. * Mozgókép-Otthon. A kinematogrófiá­­ban páratlanul álló érdekes film kerül ma este bemutatásra a népszerű ,Mozgó­kép-Otthonban ,,Az oroszlánszívű Jack“ címmel. Különös érdekessége abban rej­lik, hogy a darab két vezető ,és fontos szerepét egy majompár — Jack és­­Coco — já­tsza. Meg kell említeni újra,­­hogy a majmok itt nem mellékes staffage-ként­ szerepelnek, hanem nagy, és érdekes szerepet játszanak. Tartózkodunk a „szenzáció" kifejezéstől, mert ez csak azt jelentené még mindig, ami már volt. — ilyen pedig még nem volt. Előadáson, 6, 7, 9 órakor. * Omnia. Csak nagyon ritkán sikerül, a való életnek olyan megrázó és'­őszinte képét egy­ film keretében elénk tárni, mint azt az Egy asszor­y martinuma' című­ színműben láthatjuk az Omnia c. heti nagysikerű műsorán. A legkivá­lóbb varsói színészek, játszók ez a filml­m­ét, akik valóban értékes művészi já­tékukkal egy­ csapásra­ meghódították az Omnia közönségét. W. P s y 1.4 n d e r: hatalmas drámai erejű alakítása A fel­ség­­szobra című drámában, valamit­t­­.Az Est-film"­­e heti Újdonságai része­sülnek míg a közönség osztatlan tetszé­­sében. * Az Olympiában kerül,ma először be­mutatásra a „Lelkek alkonya" című­ nagy dráma, melyben a főszerepet, Feni, Andra a legszebb mozicíjjlag utolérhe­tetlen finomsággal játsza. A film kiállí­tása és rendezése..szenzáció.. Az­­ előadá­sok pontos kezdett* 6, 7 és 11 órakor. A színházak mai műsora. Qperaház. Carmen. Ill*7v Nemzeti Színház. II Jaziet császár ( /.-) Virszin­ház.­­A­­ccurat .7-Városi Színház. Médi. (­148.). Bssvárosi Színház. Varieté. Kék. orgo­­mik. (148.) Bacai Sak­kír. Tu! a nagy Ivrivánon. (1 5-8.) . . . Bada­csii Fiinbáz. IViv­ke .(7.)., Jutim-Kabaré. A vallonéi Sagé­lylakás. A halhatatlan, család, Szólók. (id­.)

Next