8 Órai Ujság, 1918. október (4. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-22 / 247. szám

Ked­d­, 1918 október 23. — Büntetés a záréra túllépéséért. A IV. kerületi kapitányságon Szabó Imre szállodást 300, S­c­h­u­st­e­r Ferencné pa-­­­pírkereskedőt 100, K­u­f­f­n­e­r Leonc föd­­­­rásznőt 350 korona pénzbírságra ítélték­­záréra föllépése miatt. — Ausztria, csak az országgyű­lés engedelmével kap­­ élelmiszert. W­i­n­di­s­c­h-G­r­a­n­t­z Lajos her­ceg közélelmezési minisztert ismé­telten támadták a Házban, hogy sok élelmiszert szállít Ausztriának és a hadsereg ellátása címén Ausztria polgári lakosságát is mi élelmezzük. A közélelmezési miniszter elő­terjesztésére ezért a miniszterta­nács hozzájárult ahhoz, hogy a hadseregnek szállított élelmiszerek felhasználását bizottság ellenőriz­ze, továbbá­, hogy ezentúl Ausztriá­ba élelmiszer csak a képvieslőház előzetes hozzájárulásával szállít­ható.­­ A spanyolnátha miatt bezár­ják a tőzsdét. Még szombaton a tőzsdebírósági tárgyaláson többen felkeresték a börzetagok közül az ott megjelent tőzsdetanácsosokat és kérték, hogy a veszedelmesen ter­jedő spanyol járványra való tekin­tettel, interveniáljanak az érték­tőzsde néhány napra való bezárása érdekeljen. Ma délelőtt a tőzsdete­remben már évet­­köröztek a tagok melyre több mint 100 aláírás ke­rült a tőzsde bezárása érdekében. A kérőivel a tőzsdetagok még a dél­előtt folyamán az elnökhöz juttat­tál, a ma esti tanácsülésén foglal­kozik az Üggyel. Értesülésünk sze­rint a járvány terjedésére való te­kintettel a tőzsdetanács 8—10 nap­ra el fogja rendelni a tőzsde bezá­­­­rását, szerdától kezdve — tekintet-­­ tel a holnapi rendelkezési napra. [Ez az intézkedés nemcsak egészsé-­­­gi okból, hanem gazdasági érdeke­i­ből is kívánatos, mert a mostani­­ mozgalmas napokban lehetetlen a tőzsdei forgalmat, a spekuláció szabad prédájává kiszolgáltatni. Ma délelőtt is kifejezésre jutott a tőzsde bezárásának sürgős szüksé­ge. Wilson jegyzékét a kontremin, amely már hónapok óta teljesen ha­talmában tartja a tőzsde irányítá­sát, alaposan kihasználta, erőlte­tett, újabb biancó előadásokkal je­lentékenyen csökkentette a kurzu­sokat, ugyannyira, hogy a kulissz­­ban 40—50 koronás árlanyhulást szenvedtek a vezető értékek, míg a lokál1- piarcon szintén jelentékeny árveszteséggel zárultak a papírok. Akkor, midőn tisztára rosszakara­tú spekulatív jelentőségű manipulá­ciók készakarva lerontják az ára­kat és devalválják az értékeket, nem szabad, hogy az intéző körök összetett kézzel nézzék ezt a gaz­dasági pusztítást. Mi már hetekkel ezelőtt állást foglaltunk a tőzsde sürgős bezárása érdekében­, most pedig csak ismételten figyelmébe ajánljuk ezt a tőzsdetanácsnak. Nemcsak a spanyol járvány, ha­nem a börzén folyó üzletek is indo­kolják a forgalom ideiglenes felfüg­gesztését A mai árhullámzásról a Titkárság a következő jegyzéket ál­lította össze: Magyar hitel 1108—083, Osztrák hitel 100—564, Agrá­rbank 852—20, Bosnyák­­agrár 335—40, Vibank 707—608, Forgal­mi 101—81, földbirtok 366—16, Hazai lett—6t, Iparbank ISO—30, Ingatlan 600 —506, Jelzálog 493—82, Kereskedelmi 5800, Kereskedelmi hitel 240—15, Leszá­mítoló 701—094, Magyarbank 819—01, Mercur 319—07, M. Ors­. bank 492—85,­­ Ai­­tok 470—80, Belvárosi 640, Fővárosi 2210—40, Lipótvárosi 243—40, Nemzeti 505—006, Jég 460—54, Borsodpmnsk. 1300, Concordia 650, Gizella 630, Hungária 770 —80, Viktória 1426, Alt.­kőszén 1830— 785, Be­ncsiés 1110—066, Drasche 1036— 10, Észak 778—82, István 296-3030, Ko­hó 1400—380, Magnesit 378—90, Salgó 1090—092, Szászvári 780—95, Uriány 740, Koh. gőz. 641—48, Kimér 985—68, OsJM 486—76, Fegyver 735—05, Ganz .3460—4000, Ganz vill. 630 -40, Koburg 970—60, TAng 405—393, Lipták 825—30, Repülő 350, Sol­lick. 150—40, Adria 1410 -­360, Atlantida 10­50—37, Ál­lamvasút —25, Közúti 725—10, Városi 305—02, Vasúti forg. 568—12, Baróti 508—12, Cu­kor 3950—30, Danica 870—05, Fatermelő 1350, Flóra 1040—50, Goldberger 425, Gummi 940—50, Guttroamn 825—10, Gáz­izzó 825—15, Hal 1280—300, laza 715— 20, Klotild 496—90, Nasici 3650—480, Olaj 810—25, Papír 468—62, Spodium 555—45, Slavonia 750—28, Textil 562—2­58, Telefon 437—35, Marosv. 472—78, 0. faterm. 755—40, Fóbus 125—30, Búr 234 —36, Athenaeum 465, Szentlörinci 510 —20. fi magyar s Iratt csoldi­ A „N­­ ue Zörchi­r Z­etung“ kritikája A Net­e Zürcher Zeitung ma érkezett számában ol­vassuk a következő kriti­kát­­ a budapesti színhá­zakról Mit intézet-e még színház? Ezt a­ kérdést­­kell felvetnie a kritikus­­nak­ egy-egy sikeres,­­ha­­mindig sike­res premier után, vagyis jobban­­m­ondva: egy-egy ismét elvesztege­tett est után. Enyhén szólva, utála­tos, amit utóbbi időben a budapesti színházakban ütnnek. Értéktelen, és ízléstelen fény­művek uralkodnak a műsoron és a magyar irodalomnak legszebb reményekre jogosító tehet­ségei üzleti munkásokká aljasod­nak. TE tehet­ségeket nem keresnek, nem ta­gadják szívesen, ellenben ujjongásul ü­dvözlik a rutinos jött­­menteket. Az igazgató urak azon az üzleti szempontból nem is kifogásolható véleményein vannak, hogy a szívesen adják elő népszerű szerzők férccsi­­nálmányait, mint egy új embernek értékes művét. Mindezért a szín­házi vezetőség még a legkevé­bbé felelős, elvégre magánszínhá­zaknak ha fenn akarnak maradni, elsősor­ban üzletileg kell prosprálniuk. Az idealisták példája elristáfian hat és jó darabok elfogadására csa­k a kö­zönség kényszerítheti a direktort, a közönséget pedig a művészetnek eme magaslatára a sajtó lenne hi­vatva felemelni. A színházi közön­ség ál­tal­ánban rendkívül igénytelen és hozzá nem értő, de nagy mérték­ben befolyásolható a ést-ító révén, ami örvendetes eredményekhez ve­zetne, ha a srálat kötelességeihez híven járna el. Fájdalom, máskép­pen áll a helyzet. Az a körülmény, hogy a magyar színpadi szerzők legnagyobb része mint újságíró szerkesztőségekben is működik, ma­gyarázza a napilapok bírálatának hiányos igazságosságát és tárgyi­lagosságát, magyar kritikai szak­sajtó pedig ni­ncsen, amely a szín­házi közönség ízlését a hely® me­derbe terelhetné. A apácao* társa­dalmi lap, amely magát színházi új­ságnak nevezi, egyszerűen csupa reklánorginum a színházak szoldá­­jában. Hogy ily® körü­lmények között a nevelésre szoruló naiv közönség mindent lényel, teljesen érthető, de alig látjuk a módját annak, miké­­pen lehetne ezeken a pernyi, állapo­tokon javítani. Egy azonban bizo­nyos: a színpadi fércmunkák állan­dó exportjával a magyar irodalom csakhamar el fogja veszíteni jó hír­nevét a színházi világban és hosszú harcok után szerzett irodalmi hite­lét, ám csak vezető szinmairói ma­gukba nem szállmik.és.ja helyei ui-­JBfeACMLlEGSfik^ 14 ____ Az ausztriai németek nemzeti tanácsának megalakulása — Bécsi munkatársunk telefonjelentése — Bécs, október 21. Ma délután öt órakor mindazok a képviselők, akiket német vá­lasztók küldtek a Reichsratba, összegyűlnek, hogy megalakítsák a német nemzeti tanácsot Rendkívül nagy történelmi hordereje van en­nek az eseménynek, amely az ausztriai német nép sorsáról fog hatá­rozni. Az alakuló ülés erre a nagy fontosságra való tekintettel ünne­pélyes keretek közt fog lefolyni és az elnök proklamációjához semmi­féle vita nem fog fűződni, mindössze a pártok képviselői fogják el­mondani nyilatkozataikat. A hármas bizottság, amelynek tagjai Fink, Seitz és Waldner képviselők, ma délelőtt megtette a nemzetgyűlés megalakulására szükséges végső előkészületeket. Nad­er M. * Botrány a műegyetemen a spanyolnátha miatt Kürschák proroker tettleg faxulták­ ű£y hallgatói — Schann dékán a katonai diákokkal akarta eltávolíttatni a civil diáko­kat az előadásáról — Czakó rektor a menza bezárásával fenyegetőzött — Saját tudósitónktól ■— Ma délelőtt nagy botrány színhe­lye volt a Józsff kir. műegyetem aulája. A tüntetésre az adott okot, hogy a hallgatók körében rendkívül ■sok spanyolná­tha megbetegedés és haláleset fordult­ elő. A hallgatók ál­tal kimutatott statisztika adatai sze­rint a műegyetem diákjainak ötven százaléka betegedett meg spanyol­kórban, míg a halálozás arányszá­ma hat százalék. A diákok,­a rektori tanácstól ki akarják erőszakolni a műegyetem bezárását ezzel a in­­dokolással, hogy majdnem minden nyilvános gyülekezési helyet bezár­tak. A botrányról, melynek követ­keztében Czakó Jsd­olf rektor, déli egy órára kénytelen volt a rektori tanácsot egybehívni, alábbi tudósítá­sunk számol be részletesen: Reggel nyolc órára gyülekeztek a hallgatók a műegyetem aulájában. Kilenc óráig tartott, míg a műegye­tem bezárása ügyében agitálók az összes előadótermieket végigjárták és a még ben­tl erőket csatlakozásra szólították fel­s. Mindössze egy te­remben, ahol Hermán tanár, a gé­pészmérnöki kar dékánja tartott előadást, akadt csak meg a dolog. Itt is, mint a többi helyeken, a hallga­tók felszólították az előadó tanárt, hogy az előadást szüntesse el. Her­máim­o­vel katonahallgatók kíván­ságára folytatni akarta előadását, a többiek hangos tiltakozása közben. Miután a­ hallgatók nem tágítottak, kijelentette, hogy ő, bár maga te spa­­nyol influmzában szenved megtartja az előadását és kérte a katonai hall­gatókat, akik az előadás folytatása mellett foglaltak állást, hogy távo­lítsák el a többi hallgatókat. Az erre bekövetkezett szűnni nem akaró lárma végre is az kényesért tette Hermannt, hogy előadását abba­hagyja. Ezek után a diákok a rettori hiva­tal elé vonultak, ahol egy hat civil és hat katonai tagból álló bizottság járult a rektor elé, hogy a diákság kívánságait tolmácsolja. Dr. Csákó Adolf, a műegyetem rektora kijelen­tette a küldöttségnek, hogy már megbeszélést tartottak a budapesti főiskolák rektorai néhány profes­­­szor bevonásával e tárgyban és azt határozták, hogy a főiskolák bezárá­sát nem tartják célszerűnek. Megfe­nyegette a kiküldötteket, hogy amennyiben a diákok követelése alapján a műegyetem az előadások szünetelnének, be fogja záratni a menzát, mire a vidéki hallgatók kije­lölt lettek, hogy a szünet tartamára harítutoznak. Mialatt t­eictoron te­nápékzott, Kürschák József prorek­­tor a tüntetők közül egy hallgatót a hajánál fogva berántotta a közelben­­levő tanári szobába, ahol igazoltatás után elvette tőle a belépőjegyét. Ez természetesen még jobban szította az amúgy is izgatott hangulatot és ha­talmas ordítással követelték a belé­pőjegy visszaadását, mire a rektor kijelentette, hogy ezt az ügyet épp úgy, mint a diákoknak az iskola be­zárása iránti kérelmét, a ma déli egy órára összehívott rektori tanács­­ elé terjeszti. A bizottság tagjai pedig az egész hallgatóság nevében kije­lentették, hogy azonosítják magukat i­­tt inzultált kollegával és ha az ít-­­­letet az egyetemi tanács megbüntetné, ugyanolyan, büntetéssel sújtják az egész hallgatóságot. Az egy órakor délben megtartott rektori tanács után volt alkalmunk dr. Czakó Adolf rektorral beszélge-. tést folytatni, aki a következőket mondotta: * — Mindenekelőtt ki kell jelen­tenem, hogy a rektori tanácsnak ez ügyiben kizárólag véleményező szerepe van, melyet a kultusznál­­ateztérium útján felterjesztve, caek a belügyminiszter emelhet határozattá. A rektori tanács úgy határozott, hogy a súlyo­s közle­kedési viszonyokra való tekintet­tel, a műegyetem néhány napra való bezárását fogja a kultuszmi­niszternek javaslatira hozni, ezen esetleg megadandó szünet alatt is, a katonai hallgatóknak megenged­jük a rajztermek és a laborató­­riumok látogatását, miután ezt küldötts­égileg kérték. A teljes be­zárásról szó sem lehet, mert nem tehetjük ki katonai hallgatóinkat annak, hogy az­ előadások szüne­telése alapján valamely katonai hatóság bevonultassa őket, tanul­mányaik folytatása közben. J.­­. A Magyar Leszámítoló és Pénz­váltó Bank igazgatósága és tisztvi­selői kara őszinte megilletődéssel tudatja, hogy d­r. Frendenberg Sándor titkár 30 éves korában a pusztító járvány áldozata lett. Kiváló szorgalmával, tehetségé­­vel és nagy munkaerejével, rövid pályafutása alatt mindannyiun fő el­ismerését és szeretőjét érdemelte ki;­­nagy reményeket felztünk továb­bi pályájához, melyet ily korán sza­kított félbe a kérlelhetetlen halál. Emlékét mindenkor kegyeidben ♦artiuk! ___________

Next