8 Órai Ujság, 1918. október (4. évfolyam, 229-255. szám)
1918-10-09 / 236. szám
Szerda, 1918 október 9. afifix&c£G Még nem ősszel i Mselé ? Bécsben nem sok reménnye várják a baké lépés eredményét ar Bécsi munkatársunk telefonjelentése — Bécs, október 8. Tegnap minisztertanács volt, amely kitűnő forrásból szerzett értesülésem szerint nagyfontos ságú aktuális kül- és belpolitikai kérdésekkel foglalkozott, köztük a nemzetiségi kérdéssel és az alkotmányrevízióval, amely utóbbi a külpolitikai kérdésekre is hatással lehet. Maga a képviselőház üres terem előtt tárgyal. A képviselők a pártüléseken vannak s ez a jel mintha igazolná azokat a híreket, hogy a szláv pártok a képviselőház üléseit bojkottálni akarják. Beszélnek a csehek mindenféle elhatározásáról, Prágában állítólag lefolyt eseményekről, sőt arról is, hogy magyar részről a leghatározottabb lépések történtek abban az irányban, hogy az osztrák nemzetiségi agitáció túlkapásait megfékezzék. Mi igaz mindebből, mi nem, egyelőre nem lehet megállapítani. A delegáció előkészítő munkálatait lezárták és parlamenti körökben arra számítanak, hogy már ezen a héten megkezdi ülésezését a delegáció. Jellemző a politikai élet feszültségére, hogy valamennyi pártvezér a miniszterekkel,, különösen a külügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel hosszantartó tárgyalásokat folytat. Ma kezdődött meg a belpolitikai vita, amelynek programmját a pártvezérek állapították meg. Mindennek ellenére a külpolitika az, amely az idegeket feszültségben tartja. A múlt heti rózsás remények már nagyon is szétfoszlottak. Bár elutasító válasz Wilsontól nem érkezett, a külföldről jövő hírek korántsem biztatóak. Ha a semleges államokban a központi hatalmak békejegyzékét bizonyos elégtétellel üdvözölték is, az ellenség táborában még nem jutottak el arra a konciliáns álláspontra, hogy minden előfeltétel nélkül a békeasztalhoz üljenek. Ezt tudják nálunk is, Németországban is az irányadó körök. Hevesi M. Ferdinánd,a volt magyar áll Véglegesen Tilagijarországra költözik — Tagja lesz a főrendiháznak Dr. Timerg Méreig nyilatkozata — Saját tudósítónktól — Ferdinánd, a bolgárok volt cárja, trónjáról lemondva, be sem várta fia megkoronáztatását, egy manifesztumban elbúcsúzott népétől, melynek három évtizeden volt uralkodója és az Ausztriában levő ebenthali birtokára utazott. Bulgária egykori uralkodója hír szerint csak rövid ideig marad Ausztriában is állandó tartózkodásra véglegesen magyarországi birtokára, Murányváraljéra költözik, ahová uralkodása alatt is igen síkün ellátogatott. Ferdinánd király lemondásával együtt többek között felmerült az a közjogi kérdés is, várjon az exuralkodó, áld tudvalevőleg, mint az osztrák-magyar hadsereg kapitánya került a bolgár trónra, visszatérve Magyarországra, tagja lehet-e a magyar főrendiháznak. Ez aktuális és kétségtelenül érdekes kérdésről megkérdeztük Kmety Károly doktort, tudományegyetemünk kitűnő, közjogi tanárát, aki a 8 órai Újság munkatársa előtt a következőkben folt szíves nyilatkozni: — A magyar állampolgársági törvény egyedül irányadó arra, hogy ki tekintessék magyar állampolgárnak. E törvény 36. §-ában azt mondja, hogy aki egyszersmind más államnak polgára is, mindaddig, magyar állampolgárnak tekinthető, míg magyar honpolgárságát a jelen törvény értelmében el nem veszítette. Ha Ferdinánd őfelsége a bolgár trónra lépte előtt magyar állampolgár volt és azóta sem távollói, sem hatósági határozat által nem vesztette el ezen honosságát, úgy ma is magyar állampolgár. Az a tény, hogy Bulgária uralkodója lett és így bolgár állampolgár is lett, a magyar törvény értelmében nem szüntette meg magyar állampolgárságát. Tudtommal — folytatta Kmety tanár — hatósági határozat nem hozatott Ferdinánd magyar állampolgárságának megszüntetését illetőleg, azon a címen, hogy „idegen állam szolgálatába lépett", távollét által sem vesztette el magyar állampolgárságát, mert nem telte el sohasem egyfolytában tíz év, amely alatt magyar területre ne lépett volna, így tehát akár tartotta fenn magyar állampolgárságát külön, akár nem, magyar állampolgársága megmaradt. Ezt a kérdést máskép felfogni egyáltalán nem lehet, annál kevésbbé, mert Bulgáriával külön állampolgársági fenéikkévezett szerződésünk nincs. — A magyar főrendiházba való* meghívásának ,tehát — folytatta Kmety Öméltósága — ha az Ferdinándot megilleti — mintahogy megillette — nem lehet akadálya az, hogy ő a bolgár koronát viselte, sőt talán a főrendiház fényét emelhetné. Nem bocsátkozom abba a kérdésbe, ez egész kívül esik a szóban levő ügyein, hogy Ferdinándnak, mint szövetséges uralkodónak magatartása megfelel-e a mi várakozásunknak, vagy a szövetségi hűségnek és szerződésnek, avagy sem. Ezt majd mások, de főleg a történelem ítélőszeke fogja elbírálni. Én az általam tudatottak alapján eddigelért sem vádolni, sem elítélni nem merném. __3 Az olasz koronatanács előkészíti a háború likvidálásán — Bécsi munkatársunk telefonjelentése — Bécs, október 8. A Secco római értesülése szerint azokból a nyilatkozatokból, amelyeket Orlando miniszterelnök a kamarában tartott nagy beszéde után néhány képviselő előtt tett, arra a felfogásra lehet jutni, hogy a miniszterelnök a kamara csütörtöki ülésén konkrét tényeket fog közölni, amelyekből a háború végére lehet következtetni. A koronatanács a háború likvidálására készít elő. M. Nadher. Védekezés a spanyol teléül ellen A főváros a hadügyminisztériumtól kér orvosokat — Saját tudósítónktól — A spanyol betegség, ez a veszedelmes ragály, mindegyre terjed és szedi áldozatait. A fővárosban éppen úgy, mint a vidéken, egyre szaporodik a megbetegedések száma és a halálozás aránya is ijesztően magas. A főorvosi hivatalban a spanyol influenziában megbetegedett budapesti lakosokról a következő adatokat kaptuk: Október 6-án az öszszes kerületekből 339 beteget jelentettek be, ezen a napon meghalt 20. A Szent Gellért-kórházba fölvettek 76 beteget, meghalt 10. Okt. 7-én az összes kerületekből bejelentettek 296 beteget, meghalt 12. A Gellértkórházban 75 beteget vettek föl, meghalt 12, gyógyultan elbocsájtottak 49 egyént. Holnap ülést tart a főváros közegészségügyi bizottsága, amely sürgős intézkedést fog kérni a hadügyminisztériumtól atekintetben, hogy megfelelő számú orvost bocsásson a polgári lakosság rendelkezésére. Az a kevésszámú orvos, aki itthon van, képtelen eleget tenni a betegségi esetek bejelentési kötelezettségével járó formaságoknak. Minden betegről külön űrlapot kell kitöltenie rengeteg adattal, ami egészen fölösleges munkának látszik. Az orvos vagy a betegeivel foglalkozik, vagy űrlapokat tölt ki, mindkét feladatnak nem tud eleget tenni. Valószínűleg módosítani fogják a rendelkezést és az orvosok tehermentesítése érdekében megelégszenek majd azzal, ha egyszerűen bejelenti az eseteket. Szükségesnek mutatkozik még — éppen a nagy orvoshiányra való tekitettel — egy tájékoztató közzététele. Nem elég az, hogy a védekezésre felhívta a polgármester a lakosság figyelmét, ki kell oktatni a polgárságot arra is, hogy mit tegyen a betegség fellépése esetén, ha nem kap azonnal orvost. Erről is szó lesz a közegészségügyi bizottság ülésén. A Budapesti Orvosegyesület a nyári szünet után szombaton, e hó 12-én tartja első ülését. Az ülés tárgysorozatán az elnöki jelentéseken kívül csak egy pont szerepel és ez emlékbeszéd Semmelfeweiss Ignác felett, melyet születésének századik évfordulója alkalmából tartanak. Az emlékbeszédet Tauffer Vilmos tanár fogja elmondani. A Budapesti Orvosok körében erős mozgalom indult meg, hogy ez az ülés egy, a fővárost igen közelről érdeklő, gyakorlati kérdéssel, a veszedelmes járvánnyá fajult spolgalnáthával is foglalkozzék. A budapesti orvosok tekintélyes része beadvánnyal akar fordulni az Orvosegyesülethez, amelyben e kérdés napirendretűzését kérik és beadványukban elsősorban rámutatnak arra, hogy a főváros közegészségügyi tanácsa mai összetételében nem felel meg egy világváros követelményeinek. A közegészségügyi tanácsban egyetlenegy gyakorló orvos sincs, aki pontosan tájékoztatni tudná a tanácsot a járvány terjedéséről, amely az orvosok szerint korántsem érte el kulminációját. A tanácsban az orvosi kart egy öreg urológus és egy fürdőorvos képviseli, mindkettő fővárosi bizottsági tagságánál fogva jutott ehhez a megtiszteltetéshez. A tiszti főorvoson és hatósági orvosokon kívül csupa hivatalnokemberbe áll a tanács, csak épen gyakorló orvos, aki a betegséget praxisból ismeri, nincs képviselve. A beadvány rá akar mutatni arra is, hogy a közegészségügyi tanács ez összetétele okozta, hogy a főváros csak félrendszabályokkal védekezik a jár, vány ellen, bezáratja a mozikat, de nyitva hagyja a színházakat, zárva vannak az iskolák, de a két egyetem nyitva maradt. Az orvosok beadványa legsürgősebb teendőknek tartja, hogyha átmenetileg is, de* valamilyen formában gondoskodni kellene a villamosok túlzsúfoltsága ellen, mert véleményünk szerint a járvány terjedésének és széthurcolásának a villamossa föfészke. * Ma hajnalban, négy napos betegség után, elhunyt spanyolnáthában Kerny Géza budapesti államrendőrségi tanácsos, aki régebben a bűnügyi osztályban dolgozott, most pedig a toloncügyosztály vezetője volt. ■— Tegnap este a Krisztina körút 8. számú ház előtt összeesett egy 17 év körüli urileány. Megállapították róla, hogy spanyol beteg, miért is a fertőtlenítőintézetbe telefonáltak. Onnan három, és fél óra múlva érkezett meg a kocsi, ekkorra azonban az urileány már kiszenvedett az utcán. Holttestét a bonctani intézetbe szállították. Kilétét eddig még nem lehetett megállapítani. A vidékről is egyremásra érkeznek jelentések a spanyolnátha terjedéséről. Nagybecskereken a vármegye alispánja a járvány terjedése miatt az összes iskolákat 14 napra bezáratta. Ugyanez történt Nagykárolyban is. Temesváron aszíntársulat nem tudta előadni Biró Lajosnak „Az utolsó csók“ című újdonságát, mert az öszszes főszereplők megbetegedtek spanyolnáthában. Rohamosan terjed a járvány Szabolcs megyében. Nyíregyházán az elmúlt héten több haláleset fordult elő, az iskolákat október 13- ig bezárták. Alispáni rendeletre bezárták a megye több járásának ésrszes községeiben is az iskolákat. I