8 Órai Ujság, 1919. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1919-01-01 / 1. szám

Szerda, 1919. január 1. BiMMWUllll Mimil WB Kommunisták lázasa a népligeti honvédlaktanyában Gyűlés a kaszárnyában — A bolsevikek a hadügyminiszter lemondását követelik — A kormány nem enged a terrornak — Saját tudósítónktól — J­ózsef l­aktanyában, ahol az 1. honvéd gyalogezred van elszállá­solva, véres összeütközés történt az ott elszállásolt katonák között. A kommunisták a kaszárnya udva­rában gyűlést tartottak. Az első emeletről a gyűlés közben egy lö­vés dördült el. A következő má­sodpercekben már sortüzek voltak, ezután pedig több mint egy óra hosszat a legvadabb lövöldözés. Szerencsére az összeütközésnek, melynek előidézése mögött politikai okok vannak, mindössze két sebe­sültje van, halottja pedig egy sem. Ez a zendülés nem intéződött el a kaszárnya falain belül, hanem foly­tatása következett még az utcán. A fellázított katonák fegyveresen vé­gig vonultak a városon, azzal a jelszóval „Mondjon le a hadügy­­miniszter/“ Töltött puskákkal, szu­­ronyosan felfegyverkezve, csopor­tosan igyekeztek fel a Várba, hogy a legutóbbi Bartha elleni tüntetést megismételve kényszerítsék gróf Festetics Sándort, az új hadügymi­nisztert távozásra. Állítólag azt kifogásolják elsősorban, hogy gróf, továbbá, hogy nem ismerik és vé­gül, hogy a Katonatanács megkér­dezése nélkül történt meg kinevezé­se. A sajnálatos esetről alábbi tu­­dósításunk számol be. A bolseviki gy­űlés Már tegnap azt a bizalmas értesí­tést kapta a kormány a Katonata­nács útján, hogy a budapesti helyőr­ség kedden reggel az egyes kaszár­nyákban gyűléseket tart, még­pedig a bolseviki katonász összehívására. Illetékes helyen megtették a szüksé­ges intézkedéseket, hogy az esetle­ges bavatkozásra számítva megfele­lő karhatalmi erő álljon készenlét­ben. Ma regel 9 óra után megjelent az Üllői-úti laktanyában Kun Béla, a magyarországi kommunista párt vezére néhány felfegyverkezett ten­gerész kíséretében. Kun Béla maga köré gyűjtötte a kaszárnyában tar­tózkodó kisszámú bolseviki katoná­kat és ezalatt a vele jött tengerészek elvegyültek a honvédek közé, ahol azt a hírt terjesztették, hogy gróf Festetics Sándor, az új hadügymi­niszter az ellenforradalmi párt em­bere és szét akarja ugrasztani a had­sereget. Agitációra felhasználták azt a legutóbbi kormányintézkedést, mely a két legfiatalabb évjáratot sza­badságolja. A tengerészek hívására levonult a legénység az udvarba, ahol Kun Béla híveit­ől körülvéve be­szédet mondott a katonákhoz. Mi­alatt a kommunista vezér beszélt, a jóból dalt épülettraktus egyik második emeleti ablakából egy lövés dördült el. Egy pillanatra csönd támadt, nagy konsternáció, de már a követ­kező másodpercben éktelen kiabá­lás, zavar, dulakodás. Újabb lövé­sek dördültek el, majd hosszú sor­tüzek következtek. Ostrom a fegyverraktár ellen Néhány percig tartott a tumultus. Az ablakokból folyton lövöldöztek, míg a katonák, akik a feljáratokhoz közel állottak, hamarosan fegyve­rükért szaladva, az udvarról viszo­nozták fel a lövéseket. Nem telt be­le öt perc és egy jelentékeny tö­meg állott már egymással szemben töltött puskákkal. Akiknek nem ju­tott fegyver, azok sem nézték tét­lenül ezt a viaskodást, hanem egy adott jelre a fegyverraktárhoz fu­tottak, ahol fenyegetően követelték a raktár azonnali felnyitását és a fegyverek, továbbá a muníció és kézigránátok kiosztását. Az a kis őrség, mely a fegyver­raktár előtt állott, képtelen volt a támadás ellen védekezni, úgy hogy a felizgatott tömeg hamarosan be­jutott a raktárba. Néhány másod­perccel későbben már hosszú sor­ban vonultak ki a felfegyverkezett katonák a raktárból, egyenesen az udvar közepére, ahol még mindig tartott a lövöldözés. A legizgalma­sabb időben, midőn már közel ál­lott az a lehetőség, hogy a két cso­port egymásnak támad és szurony­­harc következik, megérkezett dr. Pogány József, a katonatanácsok kormánybiztosa, Royko Alfréd alezredes, ezredpa­rancsnok kíséretében. Pogány a legnagyobb pánik közepette kezdett beszélni a végtelenségig felizgatott katonákhoz. Nyugalomra és józan­ságra intette őket. Bizalmat én tü­relmet, kért. A hadügyminiszter — mondotta — még nem adott okot arra, hogy ellenforradalmárnak higyjük. Az, hogy gróf, nem lehet az oka alkalmatlanságának. Ezután kérte a katonákat, hogy ne csatla­kozzanak semmiféle szélsőséges mozgalomhoz, ne kövessék a kom­munistákat és maradjanak ma a ka­sz­árnyában. Óva intette őket arra, hogy a kommunisták felhívásának engedve, felvonuljanak a Várba és tüntessenek a hadügyminiszter el­len. Ma, — mondotta Pogány , midőn épen nagyobb számú francia megszálló csapatok érkeztek Buda­pestre, súlyos következményeket vonhatna maga után egy ilyen fegy­veres demonstráció. A franciák azt hihetnék, hogy ez a tüntetés ellenük, illetve az antant fegyverszüneti szerződésen alapuló megszállás ellen szól. Újabb összeütközés a rendőrökkel Pogány beszéde némileg lecsilla­pította az izgalmakat. Azok a kato­nák, akik körülötte állottak, meg­nyugodva fel akartak vonulni a szo­bákba, midőn az udvar másik végé­ben ismét hangos kiabálás hallat­szott. Kun Béla tengerészei, akik ve­le együtt elvonultak a honvédlakta­nyából, midőn a lövöldözés megkez­dődött, lassan visszatértek oda. Köz­ben megérkezett két teherautóm­obil megrakva rendőrökkel és felfegy­verkezett népőrökkel, akik a főkapi­tány parancsára jöttek oda. Midőn meglátták a rendőröket, az a hír ter­jedt el, hogy a rendőrség le akarja fegyve­rezni a ka­onaságot, el akarja szedni a géppuskákat. A katonák reátámadtak a ren­dőrökre, akik a-űl tudtak kiszállni az automobilból, m­­.ön­­öbb száz főre menő tömeg körülfogta és le akarta fegyverezni őket A rendőrök ter­mészetesen ellentállottak, amiből heves dulakodás támadt. A rendőrök végül is, mielőtt kénytelenek lettek volna fegyverü­ket használni, nehogy előidézői le­gyenek ez­ az újabb véres kimenetelű összeütközésnek, visszavonultak a népligeti víztoronyig, ahol a víz­torony tetején helyezték el gépfegy­vereiket, ők m­aguk pedig ott ma­radtak készenlétben. Ezalatt bent a kaszárnyában to­vább folyt a bolseviki munka. A józanabb és megfontolt elemek eré­lyes közbelépésére azonban nem si­került a­ kommunistáknak az 1-es honvédeket megnyerniük és így csak ők, számszerint mintegy 200 ember, a vezetők pedig vagy 80-an a rendőrség által elvett két automo­bilon felfegyverkezve igyekeztek a városba, hogy felmenjenek a had­­itgrminisztérium elé tüntetni. A Mária Terézia-laktanyában Midőn a bolseviki katonák a Má­ria Terézia lakt­anya elé értek, ad­digra már Kun Béla ott is agitált. A 32-esek bizalmi férfiai azonban fel­­világosították a katonákat, hogy a bolsevikiek követelése helytelen. Mi­dőn Kun Béla beszélni akart hozzá­juk lehurogtak, rá tám­­adtak és oly fenyegetően léptek fel ellene, hogy kis hijján megverték. A bizalmi férfiak közbelépése foly­tán Kun Bélát bekísérték egy szobá­ba, ahol őrizetbe helyezték mindad­dig, amíg megérkezett dr. Pogány József kormánybiztos a kaszárnyá­ba és onnan Kun Bélát autón magá­val vitte. Mialatt Kun fogva volt a laktanyában, az utcán felsorakozott, a honvédlaktanyából odavonult fegy­veres bolseviki katonák ki akarták szabadítani vezérüket. Ez a kísérlet is azonban meghiúsult, mert a. 32- esek fe­gyverkezett őrsége visszatar­totta őket attól, hogy bejuthassanak a laktanya épületébe. A Mária Teré­­zia-kaszárnya parancsnok Bob­­rinszky alezredes a laktanyában tör­ténteket így mondotta el munkatár­sunknak: " Ma reggel a 12. század III. emeleti helyiségében Moravecz és Boros tizedesek kommunista gyű­lést tartottak. Elmondották, hogy az 1. honvéd gyalogezred túlnyomó többségében már a kommunistái­ pártjára ásott és helyén való lenne, ha a 32. gyalogezred katonái is ha­­­­sonl­óképen cselekednének. A 32. gyalogezrednek csak a 12. századé - i­ban akadt egy-két katona, aki csat­­l­lakozott a kommunistákhoz. A bi­­­­zalmi férfiak azonnal erélyesen lépe­t­tek fel és Moraveczet letartóztatták, Boros tizedest pedig őrizetbe vettél­. A laktanyában egyébként tudomá­som szerint különösebb esemény nem történt. Szétoszlatták a bolseviki tüntetőket Dr Diesz Károly rendőrfőkapi­tány, aki a bolseviki tüntetés min­den fázisáról pontos jelentést ka­pott, még a déli órákban, midőn a kommunista katonák az Üllői­ úton jártak, intézkedett, h­ogy a Várba vezető összes feljáratokat fegyveres rendőrök és népőrök állják el. Ezelőtt Budapest valamennyi ka­szárnyájában a legénység bizalmi­­férfiai gyűlést hívtak össze, melyen állást foglaltak a bolseviki izgatás ellen. Délután 2 órakor jelentették gróf Károlyi Mihály miniszterel­nöknek, hogy Budapest valamennyi kaszárnyájában megtartott gyűlé­sén az egész helyőrség bizalmáról biztosítja a miniszterelnököt és az egész kormányt. Ez a hír hamarosan elj­u­tott a Várba igyekvő bolseviki katonákhoz, akik ennek hatása alatt jobbnak látták megfordulni és le­mondani a tüntetésről. Délután há­rom óra körül már egész csendes volt a város, a felvonuló kommu­nista katonák szétoszlottak és lett­nagyobb részük visszatért ka­zár­­iillístákba. - -—■- — Festetics hadügyminiszter nem mond le A kormány tagjai ma délután há­rom órakor minisztertanácsra ültek össze a kormányelnöki palotában. Eredetileg a földbirtokreformról ké­szített törvényjavaslat volt fölvéve a tanácskozás napirendjére, az 1-es honvédek laktanyájában kitört za­vargás azonban arra bírta a kor­mányt, hogy Festetics hadügyminisz­ter esetleges távozásának a kérdését beszélje meg. Károlyi Mihály gróf a déli órákban magához kérette Nagy Vince belügyminisztert és gróf Fes­tetics Sándor hadügyminisztert, akikkel igen behatóan tárgyalta a mai eseményeke­t. Mint értesülünk, a kormány tagjai szilárdan el vannak tökélve, hogy az ismételten megnyilvánuló terror­nak nem engednek, a kormány halad­ni akar a maga kijelölte után s nem ismeri el a katonaságnak azt a jogát, hogy egyre-másra megbuktassa a ne­ki nem tetsző hadügyminisztert. És ezért a miniszterek álláspontja az, hogy Festeticsnek helyén kell ma­radnia. A minisztertanács tárgyalás alá vette Mack­ensen vezértábornagy tiltakozását is, amit azért jelentett be, mert egy nagyobb francia csapat kö­rülzárta a fóth­i kastélyt és őrizet alá vette a német tábornagyot. Károlyi az esetet bejelentette a miniszterta­nácsnak. Kinevezték Ruszkakrajna államtitkárát és kormányzóját — Saját tudósítónktól — A ma délután három órakor kez­dődött minisztertanácson, értesülé­sünk szerint, dr. Guthy Tódor budapesti főál Bűnügy­észt, a köz­élelmezési minisztérium osztályfő­nökét, az újonnan felállított rusz­­kakrajnai minisztériumhoz állam­titkárrá, dr. Stefán Antal ra­k­ói ügyvédet pedig­ Munkács szék­hellyel Ruszkakrajna kor­mányzójává n­e­vezték ki. 9 liis® Mm Nme A forradalmi napok hiteles krónikája. Képekkel................................ Kor. 16.— A jelzett árhoz 10% felár. Kapható: a­z Órai Újság könyv­osztályában, Lantos A. könyvesboltjában. Muzeum-körút I. Kői ruhák középter­metre, elegáncs, olcsón eladók. Megtekinthetők d. e. 10—12 óra között Király-utcza 15. IV. 31. Bérszántást,­­ vallatok tavaszra ,,Stock“ motorekével ! BRAUN DEZSŐ bérszántó vállal­k­ozó­­ Budapest, Bethlen-utca 4. I. 16. | Kincses Kalendárium 1919............_ ... _ ... Kor. 6.— A jelzett árhoz 10% felár. Kapható: a 6 Órai Újság könyvosztályában, Lantos A. könyvesboltjában, Muzeum-kurut­a. BS* MIKSZÁTH-ALMANACH “JRI, 1919. évre. Tartalmaz 18 elbesz­­ést------------------ — Kor. 6. A jelzett árhoz 10% felár. Kapható: a 8 órai Újság könyvosztályában, Lantos A. könyvesboltjában, Múzeum-körut­a.

Next