8 Órai Ujság, 1919. február (5. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-24 / 48. szám

Kedd, 1£019. február 25. — Az elesett rendőrök temetése. A csütörtöki utcai harcokban hősi hálárt halt rendőröket az Ország­­hús­ térről csütörtökön délután te­metik el. A kupolacsarnokban fel­állított ravatalnál a hősi halotta­kat Berinkey Dénes miniszter­­elnök, a nemzet tanács­ részéről J Hock János elnök és a szociálde­mokrata párt egyik vezető tagja fogják búcsúztatni. A temetésen a szervezett munkásság összes szak­­szervezetei megjelennek és a ha­lottakat utolsó útjukon elkísérik. A temetőben a divísírhelyeknél •Dietz Károly dr főka­pitány­­mond búcsúztató beszédet és a fő­kapitányon kívül még egy szocia­­­lista rendőr a hősi halottaktól mind el­társaktól vesz bursut Az Országház-térre a temetésen Résztvevő szakszervezetek, egyesü­letek és testületek az Alkotmány-ut­­cán­ál­ vonulnak fel. A temetési me­net az A­lk­o­tm­ány-utcán, Vilmos császár-uton, berlini-téren, Teréz- és Erzsébet-körutakon, a Rákóczi­­úton, a Baross-téren és a Közteme­tő-úton át vonul ki a Kerepes­ teme­tőbe. A főkapitány felhívja ezen út­vonal háztulajdonosait, hogy házai­kat holnap gyászzászlóval lobogóz­zák fel. A nagyközönség csak a gyalogjárókon helyezkedjék el, a kereskedők pedig üzleteiket délután 2 órakor zárják be. — Kéry Gyula temetése. A hősöm be­­tegség után elhunyt neves írónak, Kéry I gyulának temetése szerdán délelőtt tizen­egy órakor lesi a Kerepesi-temető halot­tas- flázából. A gyászszertartáson küldöttségileg jelenik meg a Petőfi társaság, a Budapesti Újságírók Egyesülete és a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete. — Borzalmas robbanás a déli pályaudvarom- Kolozsvárról je­ Isütik: A múlt héten egy körülbelül husz kódból álló tehervonat érke­­zett Dósa* A vagyonokban ekra­­®t áb más robbanó anyag volt fel­­halmozva. A szerelvény napokon át vesztegelt a dési pályaudvaron, míg legutóbb egy román tisztekből álló bizottság érkezett oda, hogy­ az cső­dül átázott robbanó­szereket átvizs­­­gálja. Midőn a bizottság a wa­ggono­ okat járta, egyszerre óriási detonáció­­­ázkódtatta meg a környéket. Az a ítészt­ekrazztos vonat néhány má­sodperc alatt felrobbant. Az explo­­zió borzalmas hatású volt. Elsöpör­te az egész állomásépületek felszak­­ígatta a síneket és pozdorjává zúzta az összes vasúti kocsikat. Harminc ember, aki a közelben tartózkodott, darabokra csakgatva, a­ robbanás áldozatává lett. Szigorú vizsgálat in­dult meg a szerencsétlenség okának kiderítésére. — Mfivászmatíné. A XV. választókerü­leti szociáldemokrata pártszervezet vezető­sége vasárnap délelőtt a Budapesti színház­ban tartotta matinéját. A zsúfolásig megtelt színház közönsége lelkesen ünnepelte a sze­­replő művészet­et.­­ Elkobozták a Petőfi-utcai ru­hakereskedőktől az elrejtett kés­z­­leteket. Ma reggel 9 órakor egy­­katonai teherautó állott meg a­ J’e­­ter-utca és Király-utca torkolatánál. A következő percekben már fel­tűzött szuronya perozelepök szállták meg a rövid utcát. A sűrűn egymás mel­lett álló, ócska ruha kereskedők üzlet­helyiségébe mindenhova két-két fegyveres népőr állott be, mialatt a detektívek sorra járták a boltokat­­és leltározták az áruraktárt. Ez az­­aktus a népkorm­ány rendeletei alap­ján folyt le. A rendeletek ugyanis intézkedtek aziránt, hogy a ruhake-­­reskedők, beleértve az ócskaruhake­­reskedőket is, kötelesek áruraktáru­­­kat leltár szerint bejelenteni a had­­iügyminiszternek és abból 30­­száza­lékot a hatóságilag felbecsült áron a kormány rendelkezésére bocsájtani a le­szerelt katonák felruházása, cél­jából. A rendeletek intézkedtek az iránt is, hogy a későbben vásárolt­­ruhakészletekről a kereskedők köte­tlesek számlát beszerezni és ezt a kvantumot utólag szintén a h­adügy­­ym­iniszternek bejelenteni. Tekintettel arra, hogy Budapesten 4500 ruha-­ ifi csifl­öküli filisszerelini? Egy főtisztviselő aki sztrájkot akar rendeltetni a kormány­­biztos ellen — Dr. Veres Mihály kormánybiztos nyilatkozata — Saját tudósítónktól — Az utóbbi időben a főváros két telefonközpontja között több ízben mutatkozott az alkalmazottak köré­­ben ellentét, amely minden valószí­­nű­ség szerint az alkalmazottak szervezkedési mozgalmaira vezet­hető vissza. A József-központ al­kalmazottjai ugyanis re szociális­­mokrata párt szervezetéhez csatla­koztak, míg a Teréz-központ a Nő­­tisztviselők Országos Egyesülete mellett foglalt állást. A legutóbbi napokban és különösen a pénteki események behatása alatt a Teréz­­központ alkalmazottainak vezetősé­ge, az úgynevezett tizes bizottság be­látta, hogy nem lehet a telefonköz­pontot külön agitáció színhelyévé tenni, s az ügynek leginkább az­zal használnának, ha a szervezetet egységesítve, belépnének az Orszá­gos Postásszervezetbe és ezen ke­resztül a Magyarországi­ Közalkal­mazottak Szövetségébe. Az erre vo­natkozó tárgyalások folyamatban is vannak. Minthogy dr. Veres Mi­hály kormánybiztos, a hivatali fe­gyelem, a közbiztonság és a kö­zönség érdekeinek megvédésére a múlt szombaton bejelentette, h­ogy úgy a jobb-, mint a baloldali ellen­­forradalmi mozgalommal kíméletle­nül leszámol, hogy a Budapesten ideálisnak éppen nem nevezhető te­­lefonkezelést megjavítsa, bizonyos körök jónak látták akciót kezdeni ellene. A kormánybiztos elleni fellépés­re közvetlen alkalmat az adott, hogy dr. Veress szerdáról csütörtökre való éjjel egy helytelenül viselkedő kezelőnőt főnöke útján megintett. Kemesch -efté,, a­­telefonkezelőnök­ főnöke dr. "Veress intézkedésére az­zal felelt, hogy 13-án, csütörtökön, sztrájkba akarta kényszeríteni a főnök mellett s a kormánybiztos el­len a Teréz központ kezelőnőit. "A tizes bizottság józan fellépése ezt ugyan megakadályozta, de a ke­délyek azóta sem nyugodtak meg és állítólag több jegyzőkönyvet állítot­tak össze arról, hogy Veress Mihály hetekkel és hónapokkal azelőtt egyes kezelőnőkkel goromba volt. Pénteken tört ki az általános sztrájk, tiltakozásul a kommunisták fellépése ellen. A letartóztattak között van egy hölgy is, akinek a telefonmozgalma­k körül évek óta szerepe van. Ezzel gondolják magyarázni, hogy dr. Veress Mihály ellen a Teréz-köz­pontban, és nem mint egyes lapok megírták a József-központban és alkalmazottak között hangulat van. Munkatársunk megkérdezte dr. Veress Mihály kormánybiztost a a következőket mondotta: — Kedden, e hó 18-án fontos külön megbízást kaptam a keres­kedelmi kormánytól, amely en­gem az Általános Bezserzési rt. igazgatóságába delegált. A vonat­kozó tárgyalások szerdán éjjel­re annyira kimerítettek, hogy egy éjjel fél 11-kor neveletlenül fellépő kezelőnő ellen hivatali fel­sőbbsége útján panaszt tettem. Az vesse rám az első követ, aki a budapsti telefonnál még ideges nem volt. Lehet, hogy idegessé­gemben a főnöknek azt mondtam, hogy „ilyen marhaságot kikérek magamnak­", de ha tettem is, ez­zel semmi esetre sem sértettem meg a kárt. Azt az emberi jogo­mat, hogy aki velem neveletlen, leinthessem, akkor nem engedem magamtól elvitatni, ha kormány­biztos is vagyok. Annak a kis­asszonynak mást nem mondhat­tam a főnöke útján, hogy tény­kedése neveletlen. Ezt kénytelen vagyok fenn is tartani. Ha felvet­ném ezt a kérdést, bizonyára fö­lös számban akadnának, akik kordáét bizonyságát adnák, hogy épp soha gorom­báskodni nem szoktam. A telefonkezelőnek, a­kiknek súlyos és felelősségteljes munkáját teljes mértékben hono­rálom, jó­t tennék, ha nem csi­nálnának kari kérdés­t abból, hogy 3000 közül akadhat-e kettő­­három nem odavaló. Engem bizo­nyára mindenki támogat, ha a nem odavalókat eltéveliteni segí­tem s ezzel a telefonszolgálatot olyan nívóra emelem, amely a becsületesen végzett munka utáni teljes elismerést és elégedettséget kivívhatja. s adta meg az engedélyt, hogy a schön­­brunni és a laxenburgi királyi kastélyt, az udvari lógázokat, a lovász személy­zetet, az udvari istállók telivár paripáit is bocsássák rendelkezésére a filmgyár­nak, hogy a darab korhű kiállítása mi­nél jobban sikerüljön. Ilyen körülmé­­­nyek között szinte érthető, hogy Justisz Emil ötletes és finom ízlésű rendezésé­ben ilyen szenzációs sikert ért el a da­rab, amely nemsokára megteszi, diadal­­ut­ját a külföldön is. A Star művészgár­dája is igazán mindent elkövetett, hogy a nagyszerű magyar cím olyan előadás­ban kerüljön színre, amely méltó a ma­gyar filmgyártás máris elismert jó hír­nevéhez. Igaz és elsőrendű művészi ala­kítást nyújtott a darabban a császárné szerepében Bellért Incy, az aranyműves leánya szerepében Müller Annie, Lehn­­berg bárónő intrikus szerepében Corthy Nyra, San­tini énekesnő szerepében Car­men Cartellieri és Eszterházy Sarolta szerepében .Andorffy Ida. A férfiak kö­zül is erős színjátszó képességéről fett ismét tanúságot Margittay Gyula, aki Velkovich tábornok szerepét játszotta el. Nem kevésbé volt jó a mindig kitű­nő Komnay Ri­rhard és Vándory Gusztáv is. Az előadások pont 4, %-3, tíz órakor kezdődnek. * Luxemburg grófja — filmen. (A „Sappho" sikere.) A Mozgókép-Ott­’on igaz­gatósága, méltányolva a közönség kívánsá­gát, műsoron tartotta a Hungária filmgyár remekét, a „Sappho“-t Varsányi Irénnel, Párkányi Mihállyal és a többi kitűnő szerep­lőkkel. A „Leányvásári” Király Ernővel a főszerepben azonban vasárnap került utol­jára bemutatásra, mivel a filmet technikai akadályok miatt nem tudja tovább műso­ron tartani a Mozgókép­ Otthon. Helyette hétfőn Lehár Ferenc világhírű, sok sikert lá­tott operettje, „Luxemburg grófja" kerül bemutatásra Király Ernővel a címszerep­ben, m­íg egyik női főszerepben Solti Hol­min mutatkozik be mint filmszínésznő. A vezető női szerep Iiánhidy Ilonáé, aki kitű­nően oldja meg feladatát és kitűnőek ... Molnár László, Vándory Gusztáv is. A mai előadások 1/26 és egynegyed 8 órakor kezdődnek. A műsor iránt máris olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy jegyről ajánlatos elővételben gondoskdni. * Egy teljes aranyember az Urániában­­114, 1411 és 148 órakor kerül bemutatásra. * Az Intim Kabarénak most olyan mű­sora van, melyet meg kell nézni mindenki­nek, akit a művészet s irodalom érdekel. A Hung-Yu, Dr. Othello, Krakéler és Évfor­dulók darabok óriási siker­t aratnak, amiben nagy része van Szelesi Elza, Muzsnay Bella, Teleki Ilona, Garamizsghy Sándor, Mészá­ros­­Alajos, Szőke Lajos, Virágh Ferenc és Cseh Iván kitűnő játékának. Jegyek egész hétre előre válthatók a pénztárnál, Teréz­­körút 46. és a jegyirodákban. * Forradalom a nézőtéren. A Revüz.in­ház új revüje Kem­ akarok katonát látni ! es­­téről-estére válogatott közönséget vonz. Az egész előadás alatt tapstól zúg a nézőtér, a közönség együtt érez a szereplőkkel és meg­érti a szerző intencióit. Legfrapánsabb lis­tája a dicsőséges forradalom című képnek van. A Nem akarok katonát látni főszerepet Szőke Szakáll játsza. Érdekessé teszi még a revüt az, hogy feltárja előttünk a háború és kaszárnya élet titkait. Szőke Szakáll hu­mora felülmúlja a kitűnő szerző eddigi dol­gait is. A színházak holnapi műsora Operaház. Traviata. (1460 Nemzeti Színház. Császár és kom­é­diás. (II­.) Vígszínház. Liliom. (6.) Városi Színház. Márta. (Ii.) Magyar Színház. Szókimondó asszony­ság. (6.) Király Színház: Gróf Hunaldó. (6.) Budapesti Színház: Édes apuka. (6} Belvárosi Színház: Az ötvenéves férfi. (60 Medgyaszay­ Színház: Nyitány, A csá­szár partra szállt, A néma asszony, Medgyaszay Vilma dalok. (17.) Andrássy-úti Színház. Új műsor, Le­génylakás, Ugyanaz férfiben. (6.) Intim-Kabaré, Hung-Jü, Dr. Otholip, A krakéler. Évfordulók. (6.) kereskedő közül, alig 1­ 500 tett ele­get a bejelentési kötelezettségnek, a hadügyminiszter rendelete folytén hatósági házkutatást tartottak a rak­tárakban és az elrejtett készleteket elkobozták. A múlt na­pokban Hahn Gerson Teleky-tér 1. számú ház II. emelet 23. számú lakásában lakó ószeresnél és Nagel Jakab Dobozi­­utca 1. szám alatti vendéglősnél je­lentékeny mennyiségű elrejtett fa­­készletet találtak. Mivel megállapí­tást nyert, hogy ez a két üzérkedő összeköttetésben áll az összes Fe­­téfi­ utcai ócakaruhakereskedőkkel, ma reggel az utóbbiaknál foganato­sítottak házkutatást. Ez meglepő eredménnyel járt, amennyiben egy teherautóra való elrejtett férfiruhát találtak különböző üzletekben. Az óriási értéket reprezentáló árut be­szállították a kelenföldi katonai ru­haraktárba. — A Lipótvárosi Kaszinó köz­­gyűlése. A Lipótvárosi Kaszinó dr Bar­ács Marcell elnöklésével vasárnap­­tartotta közgyűlését. Az elnök megnyitójában hangoztatta, hogy a Kaszinót alkotó polgárság a maga egészében minden fenntar­tás nélkül csatlakozott a magyar népköztársaság eszméjéhez és "lel­kesedéssel ragaszkodik az új k­öz­­társasági rendhez és annak vív­mányaihoz. Az évi jelentés elfoga­dása után elnökké újból B­a­r­ács­­ Marcsilt választották­ meg. Színház és mozi * Az öszzeesk­ívők. (Szar­ujdonság. Történelmi dráma előjátékkal 6 felvo­násban. Irta: L. H. Loesler. Rendezte: Justitz Emil, sicenirozta: Hintner Cor­­nélius, bemutatja a Gorzo február 21-én.) Minden elnyomott országnak meg vol­tak a maguk politikai összeesküvői, akik a bűnös és népellenes politikát folytató autokratákat le akarták dönteni trónjukról. A magyar történelem is sok ilyen szép példát mutat s hogy ezek a törekvések a mai forradalmat megelőző­leg nem sikerültek, annak csak az volt az oka, hogy az összeesküvő főúri osz­tály nem vonta be mozgalmába a szé­lesebb nénrétegeket is. Legnagyobb ha­zai filmgyárunk, a Star egy hatalmas méretű drámát mutat be hétfőn a Cor­­soban, amelyben izgalmas és rendkívül érdekes sujetje egy Mária Terézia korá­ban lejátszódó összeesküvés történetét mutatja, be korhű felvételekben a kö­zönségnek. A hatalmas méretű 6 felvo­­násos történelmi drámát „Az összeeskü­­vők“-et L. H. Loester írta. Mária Teré­zia udvara a maga rokokó és fényűző életével, a múlt minden politikai és er­kölcsileg félszeg világrendjével áll a da­rab középpontjában. A politika, szere­lem, udvari intrikák, összeesküvések, a daliás magyar testőrök, a hízelgő ma­gyar főurak bécsi szereplése­ azok­­a mo­tívumok, melyeken a mindvégig izgal­mas és érdekes drámai cselekmény vé­giggördül. A darab kiállítása is szem­kápráztató és tömeg jeleneteivel pom­pásan lüktető elevenség benyomá­át kelti. Amikor­­ Etar hozzáfogott e ha­talmas világslágere elkészítéséhez, Habsburg­ Károly, c* * J.ott király. ny­. NYILT-TER HODUNOUU^­­UamirAFAIflR afmf* I . ts MÜVILY .­­ B ttlULMULMAfATLA04 / 1

Next