8 Órai Ujság, 1919. február (5. évfolyam, 28-51. szám)
1919-02-01 / 28. szám
Szombat, 1919. február 1. A makói zavargások részlete — Saját tudósítónk tekfonjelentése — Makó, január 31. A Makón lefolyt halálos kimenetelű zavargás, amelyről a 8 órai Újság tegnapi számában már megemlékezett, teljes részletességgel csak ma került nyilvánosságra. A makói 5 legfiatalabb korosztály ugyanis csak azzal a feltétellel volt hajlandó bevonulni, hogy nem Szegeden, hanem Makón fogszolgáink és újoncok kívánságát teljesítették és a tüzérekhez osztották be őket, ahol egy Makón költözött székely századdal együtt tartották fenn a rendet. Néhány nappal ezelőtt parancs érkezett, hogy a lakosság fegyvereit szolgáltassa de is elrendelték a tüzérek lefegyverezését is. Ez nagy izgalmat keltett a tüzérek között, akik egy értekezleten elhatározták, hogy megakadályozzák lefegyverezésüket. A tanácskozás alatt történt, hogy a városháza tetejéről egy lövés dördült el és megsebesített egy tüzért. A tüzszérek erre hazaszaladtak fegyverért, de mire a városházához visszatértek, ott már a csendőrök és a székely katonái gépfegyvertisztel fogadták őket. Két óráig folyt a harc, amelynek nyolc halott és húsz sebesültje van. Végül is a tüzérek maradtak felül és a csendőröket és a székelyeket Kis-Zomborig szorították vissza. A makói hatóság Szegedről kért segítséget, ahonnan két zászlóalj és egy üteg tüzérség ment Makóra, velük ment a szegedi szocialista párt néhány kiküldöttje és ezek a rendet Makón helyre is állították. A makói szociáldemokrata párt vezetősége tárgyalásokat kezdett a csendőrparancsnokkal, hogy a csendőrök ne térjenek vissza a városba. A szegedi katonai parancsnokság pedig megindította a nyomozást, hogy ki provokálta a tüzéreket a városházáról leadott lövéssel. A weimari nemzetgyűlés •— Bécsi munkatársunk telefonjelentése — Bécs, január 31. Berlinből jelentik. A német nemzetgyűlés február 6-án délután 1 órakor fogja Weimarban első ülését tartani, mégpedig korelnök elnöklésével. Korelnökké valószínűleg Plannbuch Vilmos szociáldemokrata képviselőt fogják kikiáltani, aki 1841 ben született és most Berlinben kapott mandátumot. A nemzetgyűlés tagjai a tanácskozás idején napidíjat kapnak. M. Naoher. M alá helyezhető-e a volt német császár? Berlin, január 31. Clémenceau miniszterelnök a békekonferencia elé terjesztette francia jogtudósok véleményét arról a kérdésről, vajon vád alá helyezhető-e a volt német császár. A francia jogtudósok a maguk álláspontját többek között egy levelet indokolták meg, melyet állítólag Vilmos volt császár is annak idején Ferenc Józsefnek. A B. Z. am Mittag jól informált helyről arról értesül, hogy ez a levél hamisítvány Ez az írás elsőjében több mint két évvel ezelőtt a francia sajtóban jelent meg és már ekkor megcáfolták a valódiságát. A levelet egy spanyol karlista gróf hamisította, aki a háború első hónapjaiban Ausztriában élt. A gróf avval a megjegyzéssel adta át a levelet francia újságíróknak, hogy azt Berchod gróftól kapta. Noha nyilvánvaló volt, hogy a volt császár képtelen volt arra, hogy ilyen levelet megírjon, minden józan ésszel ellenkezik az a föltevés, hogy Berchthold gróf ilyen levelet bárkinek megmutatott volna. Sutyos ÜÉilSilÉ 6 IfeiliSfilílClÉ Lőpores hordón is, az egész világ Newyork, január 31. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti naLo-pllontás utján.) Az United Press párisi tudósítója jelenti: Amilyen mértékben a konferencia tárgyalásai előrehaladnak, a nehézségek ugyanolyan arányban tornyosulnak. A minden elől összeütköző érdekellenétek közepette csak a világos fej és a biztos kéz akadályozza meg, hogy egy szikra föl ne robbantsa azt a lőporon hordót, amelyen a világ ma ül. Naponta a világ manden részéből újabb hírek érkeznek társadalmi és politikai zavrokró. A szerbek és az olaszok elkeseredetten hadakoznak az adriai kikötők hovatartozásának ügyében. A montenegróiak hevesen tiltakoznak az ellen, hogy akaratuk ellenére Jugoszláviába kebelezzék be őket. A csehek és a lengyelek hadban állnak .Szilézia miatt, Magyarország és Románia éles ellentétbe került az erdélyi kérdés miatt, Németország és Lengyelország mobilizáltak egymás ellen. A bolsevikiek harcban állanak Oroszországért úgy Kína, mint Japán igényt tartanak Kisázsiára, az ausztráliai aspirációk pedig ellentétben vannak az ázsiai népek óhajaival a Csendes Óceán- szigetek ügyében Ezalatt pedig titkos szerződések még tovább komplikálják a féke ügyét. Ilyen komplikáció támadt Angoléra Pás és Hedzsas között, noha Anglia kész Damaszkuszt Hedzsasnak átengedni. Egy más ellentét Anglia és Japán között keletkezett a Csendes Óceán északi részén fekvő szigetek dolgában, amelyeket Japán követel. A legkomolyabb ellentét azonban Franciaország, Anglia és Olaszország közt az Adria keleti partvidékének odáig érése dolgában támadt, amely kérdés a legnagyobb mértékben érdeklia jugoszlávokat. Olaszország ezenkívül Afrikában is engedné nyékét kiván, hogy ezzel ellensúlyozza Angliának és Portugáliának ottani befolyását. Az olaszok érzéséről némi fogalom alkotható d’Annonziónak legutóbb megjelent panaszos iratából. Az olasz költő, aki még nemrégiben a szövetségeseket az egekig magasztalta, kijelenti ebben az írásban, hogy a franciák megrészegültek a győzelemtől és túl akarnak járni mindenkinek az eszén. Az amerikaiakról azt állítja, hogy köpönyegük alá dugták idealizmusukat, a valóságban pedig most befejezték a világ legnagyobb üzletét Az angolok alig végezték be véres munkájukat, mikor máris kitátják szájukat, hogy mindent elnyeljenek. Olaszországnak pedig ezalatt a nadrágszmát mégjobban össze akarják szorítani. Milyen békét óhajtanak ránk-kényszer,seui? — kérdi a költő. Gall békét, angol békét, vagy a csillagos lobogó békéjét. Egyik nemzet sem aratott nagyobb győzelmet, mint Olaszország s ezért az Alpesoken és a tengeren Olaszország római békét akar, mely méltó legyen hozzá. ha szükséges, szembeszállónk egy uj öszszeesküvéssel is, kezünkben gránáttal, fogaink között késsel Ilyen hangon nyilatkozik most d’Annunzio a szövetségesekről. A mindenütt, lábrakapott harcos hangulat ellenére sem szabad az ügyeket túlzott pesszimizmussal tekinteni. E pillanatban a konferencia valamennyi kérdésről képtelen ugyan vasbaöntött megállapodásokat létesíteni, meg fogja azonban teremteni az alapot, amellyel azután a békeliga épülete pihenni fog. 3 Károlyi fegadta az egyetemi tanács küldöttségét „A forradalom október 31 -én nem fejeződött be” — Az elnök az új generáció tanításáért — Harmóniát kíván a kormány és az egyetem között — Saját tudósítónktól — Az egyetemi tanács küldöttsége jelent meg ma délelőtt Károlyi Mihály köztársasági elnök és Berinkej Dénes miniszterelnök előtt, hogy átnyújtsa neki az egyetmi tanács memorandumát. A küldöttség vezetője Moravcsik Emil rektor volt, tagjai pedig Kmotskó János theológiai, Angyal Dávid filozófiai, Király János jogi és Krompacher János orvoskari dékánok. A köztársasági elnöknél Moraccsik Emil, a küldöttes szónoka ismertette az egyetemi tanács határozatát és jelentette, hogy a hét új tanár kinevezése az egyetem autonómiáját bizonyos fokon megsértette. Kijelentette, hogy az egyetem tanárai eskütételük alkalmával arra is fogadalmat tettek, hogy az egyetem autonómiáját tiszteletben tartják. Felolvasta, az erre vonatkozó eskümintát. Az egyetem autonómiája szokásokon, törvényes intézkedéseken és a ratio educationis alapján áll. Ez utóbbi állapítja meg, hogy az egyetemi tanárok kinevezése milyen eljárás szerint történik. A jelért esetben igaz, hogy két jelöltre nézve az előbbi közoktatásügyi miniszter kikérte a fakultás véleményét, de mindössze hét napos záros határidőt, szabott meg. A jogi kar a felterjesztést el is készítette, de arra már nem volt idő, hogy azt fel is terjeszhesse. Ezután átnyújtotta az egyetemi tanács memorandumát, majd igy ázott: — Mi nem akarunk külön hatalmat biztosítani magunknak, sőt egyenesen a békés megegyezést óhajtjuk. Célunk, hogy na keressük azt, ami bennünket elválaszt, mert azt akarjuk, hogy az erők egyesüljenek a jelen átalakulás megszilárdítására. Ne méltóztassuk a mi állásfoglalásunkat renitenskedésnek, hanem olybá venni, hogy mi kötelességünket teljesítjük. Károlyi Mihály köztársasági elnök válaszában a következőket mindette: — Jelenlegi hivatásomban intézkedési jogom nincs, mert az intézkedés joga a minisztert és a minisztertanácsot illeti, érdemeím tehát választ nem adhatok. Annyit azonban általánosságban elmondhatok, hogy méltányolni tudom azt, hogy a tanári kar az az egyetem autonómiája fölött gondosan őrködik, viszont a tanári karnak is meg kell azonban értenie, hogy forradalmi időket élünk é, hogy a forradalom október 31-én még nem fejeződött be. A forradalom rendszerváltozást jelent, amelynek az egész vonalon meg kell történni, így tehát a tudomány és az eszmék terjesztés© terén is normális időkben lehetne talán a loralitásokra többet adni, mint manapság. A kormány azonban, amely a forradalomból született, kénytelen volt túltenni magát sok régi intézményen és ezért mi vállaljuk is a felelősséget. A kormány megtalálta a módját annak, hogy az előző közoktatásügyi miniszter átirata révén betartja a szabályokat és én, amikor miniszterelnök voltam, magam is magamévá tettem a kormánynak ezt az álláspontját, hogy olyan újtanárokat kell küldeni az egyetemre, akik garanciát nyújtanak, hogy az új irányzat is képviselve lesz ott. Most nem a szerszálhasogatások idejét éljük, hanem olyan időket, amikor gyorsan kell cselekedni. Az egyetemen két-három év alatt lehet már egy olyan új generációt nevelni, amely az új szellemnek megfelel. Nagyon fontos, hogy olyan tanokat hirdessenek az egyetemen, amelyek a gyökeres rendszerváltozást tudományosan is igazolják. Amikor tehát kijelentem, hogy méltányolom az önök eljárását, kérem, találják meg a módját annak, hogy helyreálljon, a harmónia a kormány és az egyetem közö. . Ha a kormány az önök iáspontja ellenére is azon az állásponton lesz, hogy vegyék ki az esküt a kinevezett új tanároktól, akkor méltóztassék ennek eleget tenni. Az elnök ezután hosszasabban elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Az egyetem tanácsa, ezután Berinkey Dénes miniszterelnököt kereste fel, akivel hosszabb ideig tartó tárgyalásokat folytatott. Beavatott helyről arról értesülünk, hogy amennyiben az egyetem tanácsa nem tenné magáévá a kormány álláspontját, a kormány az egyetem élére kormánybiztost fog kinevezni. Sajtócenzúra Szárijáéban Zágráb, január 31. . A Szarajevóban megjelenő valamennyi lapra nézve elrendelték az előzetes cenzúrát . I MM Win A forradalmi napok hiteles krónikája. Képekkel. —____.... — Kor. 16.—