8 Órai Ujság, 1919. szeptember (5. évfolyam, 73. szám)

1919-09-01 / 73. szám

...És mégis: élni fogunk, mert élnünk kell! Ro­mok körülöttünk, vonagolva romo­kon, jómagunk is roncsok, alig me­rünk visszatekinteni a hihetetlen múltba, ahonnét a vesztett háború, majd a gyalázatba fúlt belső össze­omlás rémképe mered felénk: alak­talan óceánja a vérnek, a könynek, a szenynek. De minden reménnyel, erővel és hittel, a mi agyongyötört szivünkben megmaradt, a jövendő pirkadó horizontja felé fordulunk, a­hol a magyar nemzet második milleneumának pályája vár. Amon­­nan a rejtelmes messzeségből riadó harsonák szólnak felénk és uj lán­got lövel szemünkbe, új erőt önt szívünkbe az élet szilaj indulója. Az új világban meg kell találnia helyét az új Magyarországnak. Több mint ezer esztendeje, hogy e rögö­kön dicsőséges nemzeti életet élt a magyarság. Akárhányszor eposzi hivatást töltvén be, amikor nyilván­valóan a Gondviselés eszköze volt Európa nem egy fontos történelmi mozzanatában, mint a nyugati kul­túra eszményeinek védőbástyája. A századok folyamán sok dicsőség kö­zepette sok csapás is érte hazánkat, de soha oly elhagyottak, megalázottak és nyomorékok nem voltunk, mint a világháború négy esztendeje és a bolsevizmus négy hónapja után. Vértanúja a szomorú jelennek, egyszersmind hitvallói vagyunk a szebb jövendőnek. Hiszünk a mun­kában, amely az uj Magyarország felépítését jelenti; reméljük, hogy az uj hajlék boldog tűzhelyet fog őrizni; el tudjuk képzelni, hogy a­ tavasz napsugarában pompázó vi­rágoskertünkben, atyafiságos szere­tettel fognak beköszönni békés szom­szédok, mialatt kiengesztelődést hir­detnek a visszavándorolt harangok a tornyokban !!! Mindez egyelőre távoli álom­kép. Kietlen pusztaság a he­lyünk, se gerendánk, se téglánk az építkezéshez, se vetőmagunk, se oltóágunk, de a munkának meg kell indulnia, — fogjunk hozzá Isten nevében ! A mi nemzedékünknek adatott meg a második honalapítás történelmi hivatása, telve a kezdés gyötrelmes nehézségeivel, a végső siker megélhetésének reménysége nélkül. Úttörői a még ivadékainkra is nehezedő feladatnak, kétségbe­esés nélkül gondolunk vissza mind­arra, amit elvesztettünk, de szívünk­ben őrizzük az eszményt, amelynek meg kell valósulnia. Budapest IV.­ Muzeum-körut 3. Telefon: József 105—00, József 105—01, József 105—02. Budapest 1919 szeptember Előfizetési érák: Egy hóra . 15 K Negyed évre 42 S€ Fél évre . . 80 K Egész évre ISO K Egyes példány­­szám ára 60 Süler Censurat postul Budapesta. cn: Anul 1919. Luna IX. Ziua 17. opiUU­­ Ingyen példány I­V. évfolyam, 73. szám. Szerkesztőség és kiadó­hivatal : A magyar közönséghez Hat hónapig tartó némaság után újra megjelenik a Qte&mjsAG A proletárdiktatúra rémuralmának már első napján halálraítélte lapunkat melyet Károlyi Mihály és cinkostársai csaknem félesztendős garázdálkodásuk alatt a megfélemlítés minden eszközével igyekeztek elhallgattatni, sőt saját munkatársainkkal kom­munizáltatni. A letűnt irtóztató kegyetlen napok után, a­miket egy minden emberi érzésből kivet­kőzött rablóhorda zúdított a nemzet nyakára, a Kun—Számuely—Lenin- fiuk kormánya által erősza­kosan beszüntetett 1 8 Okamas és Ujra ,Mii. Nekünk nincs szükségünk igazolásra. A mi hasábjainkon nem láttak napvilágot a polgárság élete és vagyona ellen intézett vérlázító cikkek. Gyalázó tudósításokat nem írtunk, vértanú halált halt drága magyar testvéreink megkínzásáról és kivégzéséről. 11212 őket né­­hány laptársunkkal együtt a forradalmi kormányzótanács a sajtódirektórium segítségére­, rögtön kormányrajutása után, mikor még bőségesen állott papír ren­­delkezésére, sietett útjából eltenni. Utolsó lapszámunk nem azzal a kijelentéssel jelent meg, hogy papírhiány­ miatt szünetelni vagyunk kénytelenek. Bennünk egy pillanatig sem biztak. Belénk fojtották a szót és a­nélkül, hogy búcsúzhattunk volna, többé életjelt sem ad­hattunk magunkról. A QfeATÍfJSÁG most, hogy visszanyerte szabadságát, csak régi programmjárlOZ marad ÍIY, amikor részt kér a romok eltakarításában és az újjáépítés nagy nemzeti munkájában. Ott akarunk állni azok mellett, akik a magyar közéletből ki akarják irtani a gonoszokat és könnyelműeket, akik a szörnyű megpróbáltatások előidézői voltak. Egy táborban akarunk lenni azokkal, kik erejü­ket, tehetségüket és tudásukat a haza szolgálatába állítják. Azokból a nagy feladatokból, amelyek a közelnapokban a magyar sajtóra várnak s amelyek az új magyar jövendő meg­teremtését célozzák, tíz hónap keserű szenvedéseivel átitatott érzéssel és szent lelkesedéssel, a magyar nemzet történelmi hivatásának rendíthetetlen hitével akarunk munkát vállalni és boldogok leszünk, ha ezt a jövőt egy-egy téglával mi is megalapozhatjuk. — A DfeAmisASS emellett múltjához híven, továbbra is eleven, jó és megbízható újság lesz. Újra szervezeti szerkesztőségével, eredeti külföldi és vidéki telefon s távirati összeköttetéseinkéi, a késő esti óráknak hézagpótló hírlapja akarunk maradni. A­ki minden eseményről híven óhajt értesülni, a­ki a hamisítatlan közhangulatot kívánja ismerni és a­ki szókimondó és bátor hangot akar hallani, az a ÖteflujsiG olvasóihoz fog tartozni. Hazafias üdvözlettel a CtellujsiG szerkesztősége és kiadóhivatala

Next