8 Órai Ujság, 1919. október (5. évfolyam, 78-99. szám)

1919-10-05 / 78. szám

2 los eljárásáért felelős. És az ezt a tör­vényt módosító 1889. XVIII. tc. 32-ik §-a pedig világosan kimondja, hogy a miniszterek feleletre vonathatnak a kezeikre bízott pénz és egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvény­ellenes alkalmazásáért. Már­pedig kétségtelen, hogy ezeknek a kormányoknak semmiféle törvényes költségvetésük, vagy felhatalmazásuk nem volt. Ezek az elköltött százmilliók, mint amilyen a forradalom hatszáz­­húszmilliós számlája, valóban nem foglaltatnak a minisztertanács elé tar­tozó ügyeket szabályozó rendeletben, amelyet 1807 óta a törvényes gyakor­­lat követett. Az állami vagyonnak sok esetben olyan pazarlásáról van itt szó, amely már a közönséges bűncselekményekhez jár közel és amelyekre nézve nem kell a kormány felelősségre vonásánál po­litikai perhez nyúlni, hanem az ügyész­ség közönséges bűncselekmények cí­mén is vádat emelhet. Kétségtelen, hogy e kormányok tag­jai­ közül sokan vannak, akik nem lépték át hatáskörüket s akiket fele­lősség eziránt nem terhel. De a fele­­lősségrevonásnak mégis meg kell tör­ténni, hogy az ártatlanok minden vádtól mentettenek legyenek, a bűnö­sök pedig meglakoljanak. Ma hiába mindenféle utólagos mosa­kodás : a foradalmi kormányok rom­lásba vitték az országot s aki ebben­­tudatosan, vagy öntudatlanul résztvett, a felelősségből teljesen magát ki nem vonhatja. A nemzetrontásért felelni kell! ■ V _ 0›x‡0000›0000000000›x‚00000›2 0 lián Moll mi a fehér­nei­rei válés! Elfelel! A kosmutin aktáiból. — Saját tudósítónktól. —­­ Május végén, mikor a vörös május L.ünnepén" ki ár-m­ ár csődbe került a ■proletárdiktatúra, uj erőre kapott fo­kozott leleményességgel bocsátotta ki •egyik rendelkezést a másik után a gyűlölt burzsujok rémi­lésére és tönk­retételére. A várost egyszerre bejárta az a sor, hogy a sok mindenféle rek­­viratás után a legféltettebb kincsre, a­­­ehérnemű­ Szekrényeknek abban az i­dőben már semmi pénzért sem pótol­ható taralmára is rákerül a sor: a tanács­kormány elrendeli a fehérnemű­­rekvirálást. A hír nyomán beállott el­keseredés a munkásság józanabb ré­szére is átragadt és csakhamar olyan­­vihart keltett, hogy az „illetékes té­nyezők". Ágoston Péter, később maga [Kun Béla is jónak látták a hí­rt kere­­■ken megcáfolni. A cáfolat alapossága azonban kide­­r­ül­­abból a jegyzőkönyvből, amelyet a budapesti munkás- és katonatanács ■elnökségének május 26-án tartoit­­ölté­séről vettek föl és amely a következő­képpen szól: • "­ Jegyzőkönyv a május 26-án tartott elnökségi ü­lésről. Biermann elnök javaslatára az el­nökség •elhatározza, hogy, miután tudo­mása szerint egyes magánháztartá­sokban óriási fehérneműkészletek van­nak fölhalmozva javaslatot tesz az in­téző­bizottságnak az egyéni szükségle­tet tetemesen meghaladó fehérnemű­i k­észieteknek a főváros által való lefog­lalására. Az elnökség elhatározza, hogy eré­lyesen tiltakozik az ellen, hogy a köz­ellátási népbiztosság Budapest ellátá­sának kérdését egyoldalúan óhajtja megoldani a munkástanács megkérdő-­­ zése nélkül, s ezzel a munkásság érde­keit sérti. Kmst. Az elnökség tényleg meg is tette ja­vaslatát a nyolcvanas bizottságnak, amely rövid vita után hozzájárult az intézkedéshez s igy igazán csak a mun­kásságnak a hír kiszivárgására kezdett ,ellenakciója akadályozta meg a drá­kói rendelkezés életbeléptetését. Nem nehéz elképzelni, hogy a rendelet vég­­mit jelentett volna, hiszen a „szükséges mennyiség" megállapítása az eljáró­ közegeik belátására lett volt bízva. Mos ilil fire Illír illír ellen. Fővárosi tanárok mozgalma. — Bolsevista agitátorokat hagyott meg állásukban. . . •C t, , * ^ ? ... ’■ — Saját tudósítónktól. — t J A 8 Órai Újság legutóbbi számában említést tettünk arról, hogy az egye­temen, valamint a többi tanintézetek­ben indított igazoló­ eljárással kap­csolatban erős akció készül dr. Imre Sándor, közoktatásügyi államtitkár ellen. A mozgalom, melyről megemlé­keztünk, ott kezdődött, h­ogy amikor az egyetem bölcsészeti karán meg­kezdték az igazoló-eljárást, a kihall­gatások rendjén, egyik professzor, kit a forradalom alatti szereplése miatt vontak kérdőre, Kategorice kijelen­tette, hogy mindaddig, amíg egy Imre Sándor kultuszminiszteri államtitkár lehet, addig nem fogják tűrni, hogy őt és a többi tanárokat, akik ellen vádat emeltek, meghurcolják. A bölcsé­szeti karon igen nagy reszenzust keltett ez a kijelentés és hire csakhamar el­terjedt az egész tanári társadalomban, úgy, hogy az egész igazoló­ el­járás, me­lyet az egyes intézetekben folytatnak, kezd elválaszthatatlan kapcsolatba ke­rülni dr. Imre Sándor személyével. Imre Sándor politikai szereplését illetőleg az igazság az, hogy őt, aki eddig a pedagóg­us igazgatója volt és radikális gondolkozásáról közismert volt, Juhász-Nagy Sándor ajánlatára Lovászy nevezte ki államtitkárrá. A kinevezés azonban, miután maguk sem bíztak abban, hogy állandó érvénye lehet, úgy történt, hogy Imre mögött az igazgatói állásba való visszatérés útját nyitva hagyták. Imre államtitkári működését azzal kezdte, hogy Radics Ferencet és Eródy Bélát, két régi és érdemeket szerzett főigazgatót rögtön nyugdíjaztatta, és helyüket két szélső­séges radikális gondolkozása tanárral, Dénes és Dienessel töltötte be. A Kunfi-féle közoktatásügyi tevé­kenység idejében is szolgálatokat telje­sített Imre, sőt bizalmi embere is volt Kunfinak. Államtitkári pozíciójából csak a proletárdiktatúra kitörése után küldte el öt Kunt­, de ekkor is úgy, hogy­ a polgári tanárvizsgáló bizottság elnökét, Szinnyey Józsefet elcsapta és helyébe dr. Imre Sándort ültette. Dr. Imre Sándor jelenlegi államtitkár tehát a proletárdiktatúra alatt tényleg igen fontos bizalmi állást töltött be. A kommün bukása után az állam­titkári székbe vissz K­rifk Imre né­hány napig­ igen csendesen viselkedett, de mikor lát­ta, hogy nem gyanaksza­nak reá, nekibátorodott és előbb óva­tosan, majd egész nyíltan védelmére kelt a bolsevizmus alatt tanúsítot­t magatartásukért most felelősségre vont munkatársainak, így Krompa­­szky Selmecbányai polgári iskolai igazgatót, aki a proletárdiktatúra legodaadóbb szolgáinak egyike volt. ..büntetésből" Miskolcra, tehá­t egy sokkal jobb állomáshelyre helyezte át, Szeiffert bicskei polgári iskolai igaz­gatót, szintén exponált kommunistát pedig Veszprémbe való áthelyezéssel „büntette". Az Erzsébet nőiskola egyik erősen kompromittált tanítónője, Gitt­­ler Mária, a csalogány utcai tanító­­képzőbe került fegyelmi büntetésből. Magában a minisztériumban is igye­kezett tartani a bolsevista exponense­ket. Farkas Sándor szakfelügyelőt, akit Lukács György hozott csoportvezető­nek az akkori népbiztossághoz, minden erővel védelmezte s csak Huszár Károly miniszter energikus föllépésére ejtette el, Schack Béla főigazgatót, a konnan hírhedt iskolareformerét pedig sikerült is benntartania a minisztérium kebelé­ben, Pócza tanárral együtt, aki pedig a proletárdiktatúra alatt agitátorként működött. Éry másik kommunista agi­tátor- Lechnitzky, az I. kerületi tanító­képző tanára, szintén Imre­­jóvoltából maradhatott meg az állásában. Czakó Andort, akit a bolsevisták neveztek ki a pedagógiámhoz tanárnak, a generá­lis­ rendelet szerint szintén el kellett volna bocsátani, Imre államtitkár köz­belépésére azonban m­ég m­a is állásá­ban van. Természetes most már, hogy az iga­­zoló­ eljárás alá vont és megvádolt ta­nárok Imre szereplését állítják oda sa­ját maguk igazolására. Hangsúlyozzák,­­hogy ők sem tettek többet, sőt még annyit sem, mint Imre, aki most egy ügyes fogással megint visszaült az ál­lamiakéri székbe és mialatt a tanári kar sok tagja ellen kérlelhetetlen bí­ráskodás alapján megbélyegző ítéletet akarnak hozni, megfeledkeznek az ő zivataros politikai karrierjéről. Mint értesülünk, a mozgalomhoz a buda­pesti tanár­társadalmak egyre nagyobb rétegei csatlakoznak.­­ Hs Mifosi isspál a mi­sszió spécei. — Saját tudósítónktól. — Még a Wekerle-kormány idejében felmerült a súlyos kérdés, hogy mi­lyen módon nyújtsanak segítséget a hadhavomik­, illetve a­ bábomból visz­­szasírt és kereset nélkül maradt ügy­védeknek. A kérdés megoldása nem lehetett könnyű, mert tudvalevőleg sok ezerre rúgott a száma azoknak az ügyvédeknek, akik teljesen "tönkre­mentek" a háború alatt és bezárt iro­dájukat nem tudták megnyitni többé. A Károlyi-rezsim alatt azonban si­került egy olyan megoldást találni, a­mely exiisztenciát ígért sz­ánástalan ügyvédek egy részének. Megcsinálták ugyanis az emlékezetes Búza Barna­­féle szerencsétlen földosztó reformot. A reform végrehajtásának elkészíté­sére birtokrendezési tanácsokat alakí­tottak és elhatározták, hogy azok élére első­sorban ügyvédeket fognak állíta­ni. Ilyenformán tényleg sikerült né­hány száz ügyvéd­et elhelyezni Búza Barna azonban nem oszthatott so­káig földet, mert kitört a proletárdik­tatúra, minek következtében sok, más egyébbel, a birtokrendelési akció is megszűnt és az Ajaxba juttatott ügy­­védeket, miután április havi fizetésü­ket elég sok utánjárásra kiutalták, meg iti átadták a bizonytalan sorsnak. Azóti­ többet szécítez velük,. iSHDSEESBBBiBSeEaHEBBB.'EN­SSSBH mint a­hogy nem törődtek más száz­ezernyi áldozatával se a háborúnak. A napokban aztán azok az ügyvé­dek, akik a birtokrendezési tanácsok­nál­ voltak alkalmazva, értekezletre gyűltek össze és elhatározták, hogy akciót indítanak helyzetük megjavítá­sa érdekében. Küldöttséget menesztet­tek Friedrich István miniszterelnökhöz és feltárva Ulihatallanná nyomorúsá­gos viszonyaikat, azt kérték, hogy az újonnan megindítandó birtokrendezési eljárásnál­ ismét alkalmazzák őket, másrészt pedig, hogy elmaradt­ fizeté­süket visszamenőleg kiutalják. A mi­niszterelnök akkor ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a kérelem­ teljesí­tése érdekében. ,1­­ I A küldöttség útjának tényleg ered­ménye lett, amennyiben miniszterta­nács elé került az ügy. A miniszterta­nács, foglalkozva az ügyvédek által előterjesztett kéréssel, úgy határozott, hogy azt bizonyos feltételek, illetve megszorítások figyelembevételével tel­jesíteni fogja. Önhez képest utasította a földmivelésügyi minisztert, hogy első­sorban vizsgálja meg a birtokrendezés körül alkalmazásban volt ügyvédek társadalmi és politikai szereplését a proletárdiktatúra alatt. A vizsgálat eredményéhez képest azután mind­azokat, akiknek viselkedése nem ehet kifogás alá. aatennyih** lehet, újra al­kalmazni fogják, azok sír­iára pedig, akiket nem alkalmazhatnak. Tágkielé­­­­gités címen folyósitunk föl,!Akv 87 ellB*-­­fizetneket. S Vasárnap, 1919 október 5. ) Báró Szterényi József a magyar-román megegyezésről. Bukarest, okt. E I. bukaresti Adevărül egy munka-' társa előtt Szterényi József báró volt kereskedelemügyi miniszter Magyaror-H­azág és Románia jövendő viszonyáról a következőkben nyilatkozott: — A két ország gazdasági tekintet­ben ki­egészíti egymást, éppen ezért megegyezésre kell törekednünk. Mi­után Romániának minden Magyaror­szág iránt táplált aspirációja teljesült, semmi­ ok sincs további egyeneskű­­kedésre. Se Magyarországnak, se Ro­mániának nem szabad az izolálás poli­tikáját folytatni. Kénytelenek vagyunk együtt menni­, ami nagy perspektívát nyújt a jövőre nézve. A két állam­ között a geográfiai helyzet teremtett­ meg a kereskedelmi összeköttetést és ez az összeköttetés már oly régi, hogy­ többé el nem szakítható. A román ipar, melyet nagyon jól is­merek, 16 milliónyi nép­szükségletét nem elégíti ki és így Románia a világ­piacra szorul. Románia egy új Kon­stantinápoly lesz. Ilyen körülmények között egy Románia és Magyarország közötti jó barátság alkalmas lenne arra, hogy Románia pozícióját megerő­sítse és ha Olaszországot is meg tud­juk nyerni e szövetségnek, úgy erős­ blokkot fogunk alkotni Európa centru­mában. E­nnek a szövetségnek azon­ban mielőbb létre kell jönnie. Szterényi József báró a beszélgetés során még kijelentette, hogy régóta is­meri a román viszonyokat; az első hi­vatalos érintkezés Romániával 1888- ban volt a vámháború alkalmával. Az elhunyt Károly király barátságát is sikerült megnyernie, aki valahányszor, találkozott vele, mindig behatóan ér­í­deklődött a magyar politikai viszonyok iránt. ■ i ••• - ,P. L. j ’■ —l AcetiLen-lámpák, nMW­­­ll y 1­2­.« kicsinyben 2371/0 Bex»di Vilmos, Rákóczi-út 12. Dr. KAJDACSY rendel d. e. 10— 4-ig, este 7*­8-ig. 2387 Budapest, József-körút 2. ex. ‘ROBINSON viasz­cipőkrém ismét kapható . Reiter és Társa vegyészeti gyárában I 2122 VII., István-út 67. szám. B——BB ■ B—I—U——B——OB——■ Z S 0 L D 0 S-taitintézet elé'Hészit tangánvizsgálja. 237­ 4 VII., Dohiny-atta 84. Telefon József 124—47. fi rimrm-fél e rend lelőintézet Ilii rUKfcUI,fa^vM0,c •UDAPEST, VII., Jtairóczi-nt 3B. I. M mop^prémet minden urihölgy a legjobb eredménnyel hritnyílja. Kapható minden gyógyszer­­tárban« drogériában »•V­illatesertárban. Próba­babák Budapest, Vill., Tisza Halman-tér 2/6. BRILLIÁNSOKAT, arany- és esüsttárgyakat hihetetlen magas áron vesz 5376 E­s­p­á­r, Király-utca 50. szám. Szakorvosi rendelőintézet Budapest,­­VH Doholny-utca 39. szám Rendel délelőtt 11—1, délután 4—7-ig. 2318­­ „BERÁD -pouder­ "Ügyvédi vizsgára pénz­éyi fogalmazói vizsgára, jogi alap­­vizsgák­ra és azlsorlatokra, államszám­­viteli államvizsgára és tanári paedagogiai vizsgára legsikeresebben iseszíi elő a Szotstagh-szeminárium áT&’Ti jegyzeti ülosenzós. Ho’rapitelitas. Értéka­­ats dólil.át 9-12 na Délután 0—7-ig. 2jj+ ETi iniÉPR EN­SÍ B­udapest, JóZ■ef-Hórut 3.

Next