8 Órai Ujság, 1919. október (5. évfolyam, 78-99. szám)

1919-10-05 / 78. szám

Vasárnap­, 1919 ok­tóber 5. A trtokreformról az uj parlament dönt. .A kisbérletek érintetlenül maradnak. — A kisgazdák és földművesek részt v­esznek a reform-munkálatokban. — A Károlyi-féle ingatlan­­forgalmi rendeleteket hatályon kivül helyezték. IX Alibinek földművelésügyi miniszter nyilatkozata. :■ :;1 i' i—i Saját tudósítónktól. — ,, Magyarország politikai és gazdasági helyzete az elvesztett háború és az utána következett forradalmi­ időnek súlyos jelentőségű eseményei követ­­­­keztében minden téren a legsürgősebb reformintézkedéseket teszi szükségessé, mindenek, felett azonban a kerületi kérdések megoldásának perspektívája az agrárpolitikai reformokat állítja előtérbe, — aminthogy gazdasági éle­tünk’ Súlypontjába előreláthatólag majd az agrárérdekek kerülnek,­­ "A­ kormány tehát a­ Károlyi-kor­mány­ szerencsétlen reform­kisérletei után méltán tartja legsürgősebb fel­adatának a földbirtokpolitikai refor­mokat s jelenlegi bizonytalan helyze­tünk dacára rövidesen kész javasla­­­tokkal lép az ország elé.­­­ Hogy tisztán láthassuk a kormány retformfitöre­kvéseit, felker­essük Rubi­ne­k Gyula földművelésügyi minisztert, mi felkértük, nyilatkozzék arra nézve, hogy a kormány milyen álláspontot­­foglal el a kisbirtokosság és a földmű­­vesosztály érdekeinek a nagybirto­kossággal szemben való megóvásánál? ? — A kormány. — mondotta, a miniszter. —• magáévá tette elvben­­mindazokat a reformjavaslatokat, amelyek programmomb­an egy "ére­­"­ten keresztül szerzett tapasztalataim ,falvién helyet foglalnak. Ezek a ja­vaslatok nem máról holnapra ké­szültek, s elkészítésükben nem fel­kapott jelszavak vezettek. p . A földreform tárgyában ezelőtt­i huszonnégy évvel megjelent, s a­­,,Közjelek“ legutóbbi számában I aposztrofált, tanulmányomban már­­akkor lefektettem azokat az elveket, s amelyek nálunk szerintem megvaló­­­­­­síthatók.­­Az események beigazolni­­ látszanak engem, s most felelős állá­­­­somban módomban áll azoknak az­­ átmeneti ínttédkedésekn­ek ‘megfeteln,. (amelyekkel azután útját egyengetjük a — szerintem — legsürgősebb tör­vénynek, a földbirtokpo­ltika reform­jának, ' "­) $ — tPreveníiv tevékenységünk elsősorban arra­ irányul, hogy a Károlyi-kormány alatt az akkori néptörvény értelmében kisbérletekbe őrlott földterületek az illető kisbér­­lők kezén a jövőben feltétlenül meg­maradhassanak. Sőt tovább kívánunk­­ menni: ott, ahol hajlandóság van,­­bizonyos birtoktestek megvásárlására és az Országos Központi Hitelszövet­kezet révén történendő parcellázá­sára, ezt az igyekezetet minden ren­delkezésre álló eszközzel elő is segít­­e­niük. Elsősorban tehát a majdan tör­vényerőre is emelkedő elhatározá­­­­sunk odairányul, hogy a kisexiszten-­i­cákat biztosítsuk a legnehezebb út-, ? meneti időkben, t­eg­íts a nagy értékok?­­ — A nagybirtokokat minden for­májukban belevonjuk a reform ke­retébe, legyen az kötött birtok, egy­­házi, vagy hitbizományi tulajdon, vagy pedig kereskedelmi társulatok ■ ingatlana. Már most megfelelő ren­delkezés történt az irányban, hogy a t kötött is jegy birtoksági területe ne növekedhessék­, s általában parcel­lázásra alkalmas birtokok egy kom­plexumban hosszú haszonbérbe ad­­­­hatók ne legyenek. Ilyképpen meg­­­­akadályozzuk azt, hogy a földre­form szociális céljait szolgáló bir­toktesteket a reform alól kivon­hassák. — A kisbirtokok számának le­hető gyors szaporítása érdekében az új földreform különös súlyt he­­lyez arra, hogy ott, ahol a tulajdo­nos és az érdekelt vevők az árra és a végrehajtásra nézve szabadegyez­kedés alapján megállapodtak, a föld­birtokfelosztás az állam beavatko­zása nélkül is megtörténhessék. Ily esetben az állam szerepe csak annyi, hogy ellenőrizze, várjon az adás­vételi szerződés nem terhes-e a ve­vőre, rendelkezésre áll-e a szükséges hitel, s nem kellenek-e a végrehaj­táshoz állami szakközegek? !— Ezáltal tehát az ingatlan­forga­lom teljesen szabaddá válik? !! ■ — A nagybirtokok felosztása csakis álami bejelentés mellett tör­ténhetik meg, az ingatlan-forgalom­­­t egyéb részleteit pedig kormányren­­­­delkezés fogja megszabni. A Káro­­­­lyi-féle ingatlan-forgalmi rendelke­zéseket hatályyon kívül helyeztük, s­­ ezek pótlására előttem fekszik a kész új javaslat, amelyet a legköze­lebbi minisztertanács fog letárgyal­ni az említett alapé­vek szem előtt tartásával. *— A kormányt a nagybirtok védel-­­ mének vádjával illetik . . . ~ Természetesen mindaddig, íír amig alkotmányos törvényhozási­­ szerv törvényes felhatalmazást nem ad, preventív intézkedéseken kívül más földbirtokpolitikai akció el sem képzelhető. S ha majd meg­lesz a­­ törvényes felhatalmazás, gondos­­­kodni kell a szükséges anyagi esz­közök előteremtéséről is. Minderről az ú­i parlament lesz hivatva dön­teni, de kijelenthetem, hogy az elő­készítésben már most részt vesznek mindazok a kategóriák, amelyek a­­földfelosztásnál közvetlenül érdekel- ; le lesznek, s h­a nemcsak a nagy­­­birtokosok, de a kisgazdák és föld­mivesek összessége is. Ha tehát a fföldmivelésügyi kormányt a reakciós tendenciákkal illetik, ugy ez tájéko­zatlanságból eredhet. E vádakról különben nem szereztem tudomást, mert a rám háruló rengeteg munka nem engedi meg, hogy velük foglal­kozzam. Én haladok a magam ut­ján , egyedüli célom a reform gyors és eredményes lebonyolítása.­­ — Mindez — a megértő támoga­táson kívül — elsősorban az anyagi eszközök, a szükséges hitel előte­remtésén­ fordul meg, s különöskép­pen sok függ pénzügyi kérdéseink megoldása során, valutánk mielőbbi rendezésétől. Az érdekelt kisgazda- és földműves­­körök bevonása a reformjavaslat elő­zetes tárgyalásaira kétségtelenül jó hatással lesz nemcsak a pillanatnyi megoldás lehetőségeinél, de később, a birtokpolit­ka parlamentáris rendezé­sénél is.­s w .... .. ti Ausztria fölállítja követségeit. — Bécsi munkatársunk jelentése. ■, 1 :j. Bécs, okt. A. Az osztrák kormány elhatározta, hogy egyelőre Párisba, Rómába, Washingtonba, Rigába, Varsóba, Buda­pestre és Belgrádba állít fel követsége­ket. A berlini követség már meg is kezdte működését.­­ Pröder. 3 Simonyi Henrik elárulta Kérinek Vyx alezredes átiratát. Frigyes főherceg lakosztályában szövegezték meg Károlyi lemondását. — Saját tudósítónktól. — Az októberi forradalom úgynevezett vívmányának, a népköztársaságnak bukását, valamint a proletárdiktatúra kitörését és ezzel a tanácsköztársaság megalapozását már sokfélekében tá­lalták fel az ország közönségének. Az alkalmi krónikások azonban megfeled­keztek arról, hogy a befejezett tényeket áthidaló­­részt, vagyis a bolsevizmus előkészítő munkálatainak utolsó moz­zanatait is a nyilvánosság elé vigyék. Mély homály fedte eddig azon órák­nak a történetét, melyek­e a­ budai vár­ban az ismeretes ántant-jegyzék át­­nyújtása és a hatalom átadása közötti időben peregtek le. A következő so­rokban mi az ország és a nemzet el­len elkövetett gaz merénylet végső elő­készítéséről kívánjuk a leplet lerán­tani. Vox alezredes, március 20-án a dél­előtti óráikban nyújtotta át Károlyi Mihály gróf köztársasági elnöknek a demarkációs vonal újabb előre tolásá­ról szóló jegyzéket. Az aktus a királyi palotában folyt le és az elnök a jegy­zéket bizalmasának Simonyi Henrik­­hírlapíró, miniszteri tanácsosnak azonnal megmutatta. Simonyi, viszont a bizalmat arra használta fel, hogy az akkor már a kommunisták szolgálatá­ban álló Kéri Pál hírlapírót, akivel ál­landó öszeköttetést tartott fenn, sür­gősen értesítette. Kéri délután 1 óra tájban lázas sietséggel jelent meg a budai várban és Simonyi Hen­rikkel, a miniszteri tanácsos­nak Frigyes főherceg egykori lak­osztályában berendezett hivatali szo­bájába bezárkózott. Az ajtót kulcscsal zárták be, hogy ..nagy munkájukban i1 senki ne háborgathassa őket és az elő­­szobában pedig a génirókisasszony őr­ködött. . .............. Az ügyfelek a miniszteri tanácsost e kritikus órában is nagy számban ke­resték, de közülük csak hat úr tartott ki rendületlenül. A gépirónő a vára­kozókhoz a következő kijelentéssel fordult: •­ A tanácsos úr itt van, de valaki van a szobájában. Ha nagyon sürgős az ügyük, tessék befáradni! Az egyik férfi erre az ajtóhoz lépett és megpróbált benyitni. — De hisz ez zárva van! Kulccsal van bezárva! — hangzott a­­követ­kező percben, mire a gépirónő így, felelt: — Igen, az urak bezárkóztak! Az ügyfelek erre csendesen tovább várakoztak és két óra már elmúlt, mi­kor a zár nagyot csattant és az ajtó felnyílt." Kéri Pál rákvörös arccal, rendkívül izgatottan les­zkezében egy kis iratcsomóval, valósággal futva tá­vozott. A gépirónő ekkor megjegyezte: — Igen kérem, Kéri úr volt benn ■a tanácsos urnál. A várakozók közül erre az, aki az ajtót megpróbálta, a hivatali szobába bement. Simonyi tanácsos az írógép előtt ült. Arca szintén rákvörös volt és rettentő izgatottságát ő sem tudta palástolni. Mikor a belépőt, aki régi ismerőse volt, megpillantotta, felugrott és eléje sietve lázasan mondta: — Bocsásson meg, de most, ebben az órában nem tudok a rendelkezésére állani. Nagy dolgok történtek, nagy események küszöbére jutottunk. Ez a jelenet kétségtelen bizonyítéka annak, hogy március 20-án Simonyi tanácsos és Kéri Pál a budai várban együtt b­eszélték meg, hogy az ántan­­­jegyzéket Károlyi grófnak úgy­ kell persradálni, hogy az elnök lemondá­sának és a hatalom átadásának feltét­len szükségességét látta. A lemondási okmányt ezen a zárt ajtók melletti ta­nácskozáson szövegezte meg Kéri Pál, aki az okmányt magával el is vitte. Károlyi gróf tehát az előre elkészített okmányt csak aláírta. (Sz. t.) A bolgár békefeltételek, Berlin, okt. 3. A Vossische Zeitung római levelezője jó forrásból értesülést szerzett arról, hogy­ miképpen fogadták Bulgáriá­ban a bolgár békefeltételeket. Bulgá­riában a fegyverszünet óta sok helyütt meg­vett az a remény, hogy az ország továbbra is európai szövetségekben ke­resheti megmentését. Az általános figyelem Olaszország felé irányul. Til­tom megegyezése Görögországgal, nemkülönben az olasz keleti politika irányelveiről. Olaszországnak Romá­niához való rokonságáról adott nyilat­kozata, továbbá annak fölismerése, hogy az angol és francia gazdasági po­litika Bulgária ellen irányult a hangu­lat megváltozását idézték elő. Jugoszlávia nem zárta el határait. Bécs, október 3. (A Magyar Távirati Iroda magán­­jelentése). Az Achtuhrblatt írja, hogy egyik munkatársa meginterjúvolta dr. Tocic jugoszláv követel, aki a jugoszlá­­vok mozgósításáról a következőket mon­dotta: Kormányom idáig még hivata­losan nem erősítette meg azokat a híre­ket, amelyek 17­­évfolyam mozgósítá­sáról szólnak. Behívóleveleket sem kaptunk. A lapok ama híre következtében,­ hogy,­­ Jugoszlávia teljesen elzártál ha­tárait, ma valósággal megrohantál­ az utasok a jugoszláv konzulátust. Lai­­bachból azonban az a hír érkezett, hogy a határt ezidőszerint nem szán­dékoznak elzárni, s hogy­ a Jugoszlávia felé irányuló forgalmat változat­lanal fentartják. Román-ukrán szövetség. Bukarest, okt. 14. Az ukrán kormány Mazevetic nevű megbízottját Bukarestbe küldötte, hogy a román kormánnyal egy, gaz­dasági és politikai szövetségről tár­gyalnom___________________________" _ Imperialbars Rákóczi-út SC, Újonnan átalakítva asa® if magáid T |É A zongoránál WI­aLY bécsi hu­xnor­&ift al. Barmester JIMI.

Next