8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

Tavaly ilyenkor a proletárdikamb­a sátorosünnepén piros vászonból, puhafából és gipszből a hírommiunizmus főváro­sit rögtönözték Budapesten és a rmaljapap anyaggal együtt, amely jelképes kifejezője volt a tartalom­nak, rövid időn belül elpusztult az eszme is. " A vörös május után, imhol, bekövetkezett a sápadt má­jus, tele gonddal és kiábrándult­sággal, rideg valósággal állítván szembe polgárságot és munkássá­got egyaránt. Távol legyen tőlünk, hogy a véresen gonosz emlékek év­fordulóján meddő szemrehányá­sokkal izgassunk a munkásság el­len, amely cári trónust épített a kövéres Kun Bélának az ország romjain. Elvégre, hogy mi volt tavaly ilyenkor? — ez a gyötrel­­mes kérdés nemcsak a polgárságot kínozza, de a munkásságot is. Kun Béláék mindnyájunkat rom­lásba taszítolták, bárminő párthoz tartozzunk is. Sőt: a munkásságnak még jobban kell gyűlölnie a bolse­vista vezért, mint a polgárságnak Emebben csupán ellenségét látta Lenin budapesti helytartója, de amabban a vakonhivő szövetségest csalta meg. Kun Béláék nem haltak meg a barrikádokon, amint ígér­ték. Élnek, jól élnek és kéjutazásra készülnek Dél-Oroszország enyhe éghajlata alá. A tömegek pedig itt maradtak és velünk együtt küz­­ködnek, szenvednek. Ezzel az egykor elvakult, most keserű kiábrándulásra ébredt osz­tállyal őszintén keressük a megértő kiengesztelődést. Bizonyára téved­nek, akik a szocialista párt irány-­­ változásában tamáskodnak és a vezetőség kicserélésében csupán a taktikának garnitúra-kicserélését látják. Floridor nem mindig Gelesztin. A magyar munkásság tényleg nagy lelki átalakuláson ment át és az élet iskolája sok min­dent kikorrigált, amit szívükbe ol­tott az agitáció padján a lévtanok hamis apostolhada. A szomorú ta­pasztalatok megvetették az össz­hang lehetőségének alapját és re­méljük, hogy a munkásság teljes erővel fog résztvenni új állami éle­tünk kiépítésében. Enek­­ első feltétele azonban, hogy a szocialista párt minden hátsó gondolat nélkül nemzeti, alapra helyezkedjék. A munka egyenlősége jegyében kell új életet kezdenünk, a különböző társadalmi osztályok egymás mellett és nem egymás fölött dolgozzanak a közös n­agy műhelyben, a nemzeti állam kere­tében. .. • . \ U / 1 ’ '­­■ ' ' - - Budapest, 192­0 ?. Szombat, évfolyam, zz. ELOFIZETÉSI ARAK. SZERKESZTOSEG ES KIADÓHIVATAL: Ely hírt . . .. 25 Korona. I/(l­ire. 140 Korona Egyes példányszám ára 1 korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Negyedévre ..70 Korona. I Eá tíz évre 280 Korona, Telefon: József 105-00, J, 105-01, J, 105-02. ----------— ... ——- ...■n.watulv.'l iflMmMBaCTmwai ------- i. ■■ mmimnm ■i-i. ■■■■ ■■ ___________ ____________________ Bécs, ápr. 30. Az oszinai ismételt bizottság Bécs­ben időző­­albzottságának egyik tag­jától kaptuk a következő értesítést: Az albizottság a tulajdonképpeni jóvátételi bizottság munkálatainak elő­készítésével foglalkozik. Hogy maga a főbizottság mikor kezdi meg működé­sét, ez irányban még nem kaptunk ér­tesítést. A párisi tárgyalások során az volt a vélemény, hogy a jóvátételi bizottságok már áprilisban megkezd­hetik működésüket, az osztrák bizott­­­sággal egy időben a magyar bizottság is. Miután a magyar békeszerződés aláírásának késedelme­­ a magyar jóvátételi bizi­sét nem kezdte meg, a zon új kap­­tat folytán, amely a bécsi és a buda­pesti jóvátételi bizottság munkájában meg kell hogy legyen, a bécsi bizottság sem foghatott munkába. Ita azonban a natonai békeszerződést május köze­péig alá nem írják, a bécsi jóvátételi bizottság mégtis megkezdi működését. A két bizottságnak azért kellene együttesen eljárni, mert munkájuk tulajdonképen nem más, mint a volt monarchia liquidációja. Sok bizonyta­lan és nehéz problémát felölelő fel­adat ez, mely sikeresen csak akkor oldható meg majdd, ha a gazdasági életben bizonya mer d.ordulás áll be­­,4 bécsi és budapest bizotttságol: etav.. tartani, váltakozva Bécsben. Hdlöp RdBP” ■­­ Az osztrák jóvátételé bizottság csak a magyar bizottsággal együtt­működhet — Bécsi tudósítónk telefonjelentése — A békeszerződései­­nt megváltoztatása. Középeurópa és a újszövetség. — Beszélgetés a német gazdasági tanács elnökével. —­ Berlini munkatársunk távirati jelentése. — Berlin, ápr. 30. A népszövetség szükségszerű és az európai helyzet­ által diktált kiépítésére irányuló agitáció nemcsak Németor­szágban, de Angliában és Olaszország­ban is olyan mérveket öltött és annyi mértékadó tényezőt foglalkoztat, hogy azoknak a reménye, akik a népszövet­ségi gondolat igazi megvalósítását hir­detik, mindinkább a beteljesülés felé halad. A német álláspontról ebben a kérdés­ben már több cikkben tettem a 8 Órai Ujság­nak jelentést, most áll­janak itt azok a közlések, amelyeket erről a kérdésről a­­birodalmi gazda­sági minisztérium mellett működő né­met gazdasági tanács elnöke, dr. Hans Kraemer, a kiváló közgazdász, az önök­­ munkatársa előtt telt: a Frázisokkor nem lehet birkét t­eremtérti. — Középeurópa számáig csak egyet­len kiút van a m­ai desift-ból: a nép­, szövetség. Azonban nyílt az a „népszö­­vetség”,-, amely a­­vízsz­illési békeszer­ződés első cikkelye alapján létesült, hanem az, amelyet­ a gazdasági praxis józanul ítélő emberei egyedül lehetsé­gesnek és megvalósíthatónak tartanák és ez­ az európai nemzetek gazdasági népszövetsége, amely az egész világ­gazdaság újjáépítésének alapját kell hogy képezze. Frázisokkal, reményké­­pekkel, mért törvényekkel sem lehet az annyira tönkretett és lerongyolt Euró­pában új gazdasági életet teremteni. Annak sincs értelme, ha a mostani időkben teóriákat hirdetünk arról, hogy miként lehetne a­ sivár és vigasz­talan középeurópai helyzeten segíteni. — Középeurópában ma nyersanyag­­hiány van, de ugyanez a hiány észlel­hető volt ellenségeinknél is. A közép­európai államok valutája egészségtelen csökkenést mutat, de, ha nem is olyan mértékben, volt ellenségeink pénzének értéke is csökken. Se Wison, se egy angol, egy francia miniszter nem téte­lezte volna fel a háború befejezésekor, hogy 1920. márciusában a világpiacon egy márkát négy pfenniggel, egy ko­ronát pedig két fillérrel fognak érté­kelni. Ez az értékelés ékesebben szól Középeurópa és a békeszerződések gyors revíziójának kikerülhetetlen szük­ségessége mellett, mint mindaz, amit szavakban vagy diplomáciai jegyzékek­ben kifejezhetünk. Ez a négy pfennig és ez a két fillér volt ellenségeinket arra a kézfogásra figyelmezteti, amely őket magukat is magával fogja rán­tani, ha a­ gyors segítség be nem követ­­kezhetik és arra int, hogy — képlete­sen szólva­—a hengeren egy olyan ha­jó küzd a­ hullámokkal, amely a világ­­ftottához tartozik és amelyet meg kell­­menteni­­az­­elmerüléstől, ha a világ­­­menetrendet fenn akarjuk tartani. A középaurópai valu­t értékcsökkeenés is. — Mit jelent fi középeurópa/valuta értékcsökkenése volt ellensánfaink és a világgazdaság­­ szempont^ffitól? Min­denki azt hivet hog­yva blokád meg­szüntetésével óidás­i árumennyiségek fognak Középeurópába özönleni,­ ame­lyek volt ellenségeink áruraktáraiban exportra várnak és a semlegesek ebben a hitben 1 cg nagymennyiségű árut és nyersanyagot halmoztak föl. A szál­lítás azonban elmaradt, mert a béke­­feltételek a valuta sohase gondolt ér­tékcsökkenését idézték elő. Szomszé­daink a háborúban meggazdagodtak azokon az óriási összegeken, amelyeket nekik fizetnünk kellett, hogy a háborút tovább folytathassuk, de gazdagodá­sukhoz nagyban hozzájárult az az adó is, amelyet volt ellenségeinknek ugyan­­ezen okból fizetniük kellett. Mindezt . .. pénzt, akár kamatozatlanul a 1­­zo­n­b­­an hasznosítani, am­ikor Közép­­európa vásárló ereje a nullpont alá csökkent. Négy pfennig és 0,1 pfennig között alig van valamelyes különbség. — Középeurópa, mai állapotában rákdaganat a világgazdaság testén és ha volt ellenségeink olyan gyorsan,­ amint csak lehetséges, a gazdasági népszövetség útján nem kísérlik meg, hogy ezt a daganatot kioperálják, ak­kor hiheteten gyorsasággal tovább fog terjedni és az egész európai gazdasági életet el fogja pusztítani. A termelt javak elosztása. — Mit remélhetünk a gazdasági szövetségtől? Annak a ténynakc, hogy a középeurópai gazdasági élet fellendítése nélkül az egész világgazdaság nem exiszlálhat és hogy az­ egész világgaz­daság egy egység, naponta ujabb bi­zonyítékait látjuk... Be kell látnia az egész világnak.. .Így a produkciónak és a fogyasztónak az érdekei egyfor­mák és hogy a produkció tönkremegy, ha nincs fogyasztás. A gazdasági nép­­szövetségnek a világgazdaság parla­mentjének kiáll lennie, egy világgazda­sági konferenciának,­­ amely józanul számol és értékel, amely meghatározza, miként lehet a világgazdaságot leg­egyszerűbben és legmegfelelőbben or­ganizálni és amely évenként­­megálla­­pítja, hogy a világ mennyit produkált és mennyit produkálhat és ez alapon szisztematikusan elosztja a termelt ja­vakat azok között, akiknek azokra szükségük van. : . Ha ellenségeink nem akarják, hogy Németországban győzzön a bol­­sevizm­us — és ez a győzelem az ipari Németországban sokkal nagyobb árat követelne, mint az agrár Oroszország­ban, vagy a csak kisebb mérvben ipari Magyarországon, — akkor mi­előbb kezet kell nyújtaniok Közép­­európának és a versaillesi, sz.-germaini és neuillyi békeszerződések okmánya helyet egy másikal: a­­ gazdasági, az igazi népszövetség okmányát kell alá­­írniok, Szeutény Vilmos!

Next