8 Órai Ujság, 1920. május (6. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-01 / 105. szám

9 -­ - ___—______ Kiért nem !Kapták meg a­ességemen a m­iszpiLilmennyiséget. Naponta 20*000 liter tej megzsava­­nyrodik. —jfSaját tudósítónktól. — A közönség soraiból sűrűn merült fel panasz az irányban, hogy a fővá­ros által a csecsemők részére kiadott tejjegyeket a tejcsarnokok 1 liter he­lyett 34 liter tejre váltják be, míg nagyon sok esetben ennyit sem kap­nak. E­z ügyben Moussong Géza kir. ta­nácsoshoz, a Központi Tejhivatal igazgatójához fordultunk, a­ki a tesjellá­­tás zavaraira és az ezzel kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozólag a kö­vetkezőket mondotta a 8 Órai Ujság munkatársának: — Arról, hogy a tejcsarnokok nem tudják kiadni a csecsemők részére ki­adott tejmennyiséget, nekünk is tudo­másunk van. Ennek oka az, hogy a csecsemők, kórházak és betegek ré­szére napi fő­,78.000 liter tejre volna­­ szükségünk, amelyben a 3—6 éves­­ gyermekek még nincsenek benne és mezzel szemben naponta csak 50.000 liter tej érkezik rendelkezésünkre. Ezen 50.000 liter tejből 25—27.000 liter savanyúan érkezik be, tehát a csecsemők, kórházak és betegek ré­szére alig 25.000 liter tejünk marad és innen származik, hogy a kisdedek a kiutalt 1 liter tej helyett csak 34 litert kapnak.­­ Adandóan érkezik panasz a tej­hivatalhoz az irányban is, hogy míg a tejcsarnokok a csecsemők részére nem tudják kiadni a kiutalt mennyisé­get, addig uzsorások útján 16—20 ko­ronáig korlátlanul lehet kapni tejet. E visszaéléseket megakadályozni nincs módunkban, mert nem áll rendelkezé­■SfcEre az a nagyszámú tisztviselő fiztetni és megakadályoztatni sebei. Különben ez ügyben ez év januárjában konkrét javaslatot készítettünk, mely­t a főváros tanácsának véleményezése után fel­küldöttünk a közélelmezési mi­nisztériumhoz. E javaslat szerint újra érvényre akartuk juttatni a közélelme­zési minisztérium egyik régebbi rende­letét, mely szerint a fővárosba beér­kező tejmennyiség kizárólag a főváros, kiér­ve az ennek kebelében működő központi tej­hivatal útján osztható ki. E rendelet még 1917-ben jelent meg és annak dacára, hogy már jelenleg is érvényben van, nincs módunkban fo­ganatosítani, éppen az ellenőrző köze­gek hiánya miatt, melynek költségeit annak idején az áram fedezte. E ren­delet betartásával el tudnánk érni azt, hogy a Budapestre beérkező tejmeny­­nyiség arányos szétosztásával mindenki, még a 3—­5 éves gyermekek is, meg­kapnák a szükséges tejadagot.­­ A közélelmezési minisztériumhoz benyújtott javasllatunk még máig sincs elintézve és innen származik az, hogy még a csecsemők tejszükségle­teit sem tudjuk fedezni De nem csak a tejellátást tudnánk megjavítani a kérdéses rendelet érvényre juttatá­sával, hanem elérnénk azt is, hogy az ellenőrzés­­ iratfelvételével 80—100 menekült tisztviselőnek tudnánk kere­setet nyújtani. H­amis fogakat legdrágábban, aranyat grin.-ként 42-85, waüstöt 2*60—49, koronát*, veszek­. MENDELSOHN okazerész., IX., Ferenc-körut I. SirMüaV gylőttek platinát, ékszereket mindenkinél drágáb­ban Q-él/nlw Flail ékszerüzlete VII., Király-u. 51 vesz V-BÜEIJ Lillil Teréz templommel szemben Hamis fogakért, és brilliánsért legtöbbet fizet @ofe&TS­&w Tu., 22o£tenbiUer-utca (14. — Telefon 13.—83. C]Sfe adja el ékszerét, C—y / mig meg nem mutatta TOFOLÁNSZKY ékszerésznek, V., Szabadság-tér 4. sz. Hátrány-utca sarkán, briliáns, arany, ezüst,­­ piát mna á­jgy­örtgyökért a legmagasabb árat fizetem í­miLIA_________________________________Szombat, 1920 május 1. Amerika is F#an­dFi*ft kiürítését követeli. I­nft A.** .»■■&i.’ - Bécs, ápr. 30. A Neue Freie ■ B&esse-nek táviratoztak Bernből. Megbízható h­ír szerint az Egyesült­­Államok kormánya kijelentette, hogy mindaddig nem kezdi meg Franciaországgal­ a kereskedelmi összeköttetést, amíg a franciák ki nem ürítik Frankinsk városát. %r ■ ■ -Á •* ■pnoaiBBBHBBBBBBBBBflBBBBflBIIBBHBBBBBBBBBSBBBBaBBBBBBBBBB A bukaresti főrabbi kudarca Kollossvárott. Az erdélyi zsidóság nem tesz hűségnyilatkozatot. — Egy nagyképreskedőt kitiltottak a hitközségből. — Saját tudósítónktól. — A 8 Órai Újság bukaresti tudósítá­sok alapján megírta, hogy a bukaresti főrabbit a román kormány propaganda korúbra küldötte ki Erdélybe. A fő­rabbi feladata az volt, hogy a magya­rokkal tartó erdélyi zsidóságot nyílt állásfoglalásra bírja és megbízójának, a bukaresti kormány elnökének az er­délyi zsidós- - hűségnyilatkozatát meg­szerezze. A főrabbi első állomásául Ko­lozsvárt választotta ki­ azt a várost, ahol a legnagyobb erővel küzdött a la­kosság magyarságáért és ahol a román politikusok a renitenskedő magyarság fezfészkét látták. A bukaresti főrabbi, Kolozsvárott je­lentkezett a városi prefektusnál és tá­mogatását kérte megbízatása elvégzésé­hez. A volt kormányzótanács tagjai is Kolozsvárra utaztak erre az ünepélyes alkalomra, amikor az erdélyi zsidóság vezetői nyíltan is román alattvalóknak vallják magukat és ezzel épúgy Romá­niához csatlakoznak, mint ahogy ezt a szászok is tették. A kolozsvári hitközség egyik vezető embere, Dick Jakab nagykereskedő a főrabbi m­egérkezésekor azonnal refe­rált az ottani állapotokról és kijelen­­tette, hogy azt egyházközség vezetői „ r i­ -jöt! létre és i,i eredm­ényeképpen a hüsegnyi- Hfot le fej­ pk tenni. Az ünnepi beszéd megtartása előtti napon a városi prefektus hivatalában, — ahol jelen volt a bukaresti főrabbi, a kolozsvári román katonai parancs­nok és több volt miniszter is — meg­­­jelent dr. Eisler Mátyás kolozsvári főrabbi és kijelentette, hogy nem en­gedi meg a hazaárulást hirdető beszéd megtartását. A templomot nem nyit­tatja ki és oda a bukaresti főrabbi csak katonai erőszak útján léphet be, de akkor a szentírás átka fogja kí­sérni minden cselekedetét. Az erdélyi zsidóság — mondotta dr. Eisler — eddig is ha magyar alattvaló­ként szolgálta hazáját és bármi történ­jék, ezután is az marad. Rendeletre, parancsszóra nem lehet az emberek lelkeit átformálni és aki enged a külső kényszernek, az a legnagyobb bűnt követi el, mert elárulja hazáját. Dr. Eitler Mátyás szavai a legna­gyobb konsternációt keltették és a ka­tonai parancsnok, mikor lefordították neki a főrabbi kijelentéseit, letartózta­tással fenyegette meg dr. Eislert. A főrabbi azonban mégis elérte azt, hogy bukaresti paptársa elállott a beszéd megtartásától és azt mondotta, hogy ezek után Kolozsvárott meg sem kí­séreli a zsidóság megtérítését. — Nem tetszett dr. Eisler magatar­tása Dick Jakabnak, aki ezzel veszé­lyeztetve látta üzleti jövedelmét és azt hitte, hogy azonnal megvonják tőle az egész Románia területére szóló zászlószállítási megbízású Helytelenítő véleményét éles hangon mondotta el az összehívott hitközségi gyűlésen, de senki sem akadt, aki pártját fogta volna, sőt felszólalásának eredménye az lett, hogy a hitközségből kitiltották és mint a hitközség megszégyenítője, törölték nevét a hívők sorából. ­­iliel llpiiliir i lilBiils ÉsffiilEtelIiE! remiire!. — Berlini munkatársunk távirati jelentése. — Berlii, ápr. 30. Dr­ Kösler Adolf,­ az­­ír német kül­ügyminiszter a san­remói tárgyalások­kal kapcsolatosan a következőkben volt szives nyilatkozni a 8 Órai Újság mun­katársa előtt. — A tár­salások során nem veszítet­tem el bizalmamat az irány­, hogy az antant­ államok, de különösen Anglia és Olaszország végre is arra az állás­pontra fognak helyezkedni, hogy a bé­keszerződés alapos revíziója elkerülhe­tetlen szükségesség. Amennyiben a né­met kormány felhívást kapott volna, hogy küldje el megbízottait a tárgyalá­sokra, e felhívásnak minden bizonnyal eleget tettünk vol­na, annyival is in­kább, hogy a félreértéseket, melyek a béketárgyalások során elkerülhetetle­nül előállottak, a személyes érintkezés útján eloszlassuk. Ha a német kormány képviselőinek alkalmuk lenne a béke­­szerződés revíziójára vonatkozó állás­pontjukat kifejteni és a német gazda­sági életet az antant­ államok megbí­zottai előtt feltárni, akkor legintran­­zigensebb ellenfeleink is belátnák, hogy egész Európa gazdasági felépülése mily szoros összefüggésben van Németország talpraállásával. — A német kormány és a német külügyi politika a népszövetség gondo­latának híve. Ha Németország szerző­déses feltételeinek nem tett eleget tel­jes mérékben, ennek nem a birodalmi kormány rosszakarata az oka, hanem egyedül az antant ama politikája, amely az emberi lehetőségeket számí­táson kívül hagyta és számos oly fel­tételt diktált reánk, melyeknek keresz­tülvitele az első pillanattól szembe­tűnően teljes lehetetlenség volt. Így volt ez a kiadatási kérdésben, a Fran­ciaországnak szállítandó szénmennyi­ség kérdésében, valamint a német had­erők létszámára vonatkozólag. Száz­ezer főnyi haderő, mint azt a Kapp­­kísérlet napjai bebizonyították, nem elegendő az esetleg felbukkanó szélső­séges irányzatok elnyomására, de nem elegendő még normális viszonyok kö­zött sem a birodalom belső rendjének és nyugalmának fenntartására.­­— Elsősorban tehát nem mitő­­lünk­, de Franciaország magatar­tásától függ, hogy a békeszerző­. dés feltételeinek erőnkhöz képest eleget tudunk-e tenni. A legsim­tározottabban vissza kell utasítanom­ azt a francia álláspontot, hogy a Ruhr­­vidék megszállása a békeszerződés durva megsértése és a monarchista fel­fogás kifolyása volt. A­ német kormány rendszabályai feltétlenül szükségesek voltak és a francia politika, amely az utóbbi időben megnyilvánult, a népki­engesztelődés gondolatának súlyos megsértése volt. Aki igazságot követel, annak magának is igazságosnak kell lennie. Meg van bennünk a szilárd aka­­­rat; a békeszerződés szavait nem akar­,­juk megkerülni, de pontosan eleget akarunk tenni a feltételeknek, áthatva a népszövetség gondolatától és arra törekedve, hogy közöttünk és volt el­lenfeleink között minden félreértés mi­nél hamarabb eloszoljék. Kemény Vilmos. Teleii­ Fái arát HSIpuritistánk útjairól. A fjollandsch Nieuwebureau tudósí­tója hosszabb beszélgetést folyta­tott Teleki Pál gróf külügyminiszterrel. A­ külügyminiszter kifejtette, hogy a bé­keszerződés gazdasági és pénzügyi fel­tételei semmiben sem teljesíthetők, így például Magyarország nyersvasat és­ fát tartoznék szállítani Ausztriának,­ holott ezeket az anyagokat termelő te­rületeink legnagyobb részét elveszíti­­jük. Az antant nem vette tekintetbe sem a bolsevizmust, sem a román meg­szállást, amely vasúti anyagunk nagy­­részétől megfosztott bennünket. A külpolitikai orientálódást illetőleg ma, midőn egész Európa átalakulóban van­, nem orientálódhatunk egyes álla­mok felé, hanem általában amaz irány felé, amely lehetővé teszi a konszolidá­ciót. A körülöttünk levő államokkal szomszédias jó viszonyt akarunk te­­remteni, de szükséges, hogy szomszé­­­daink ezt magatartásukkal lehetővé te­gyék. A nemzeti hadsereg mozgósítá­sára vonatkozó hírekből egy szó sem igaz. A volt lisztek összeírása csak azt a célt szolgálja, hogy elhelyezkedésük­ről gondoskodjunk. Németországgal szemben is a barátság politikáját foly­tatjuk. Magyarország örömmel látja, hogy Anglia pénzügyi körei már a békekö­tés aláírása előtt keresik az összeköt­’­tetést az országgal, mert mi is mindent­ elkövetünk, hogy a tényleges békeálla­­potot minél előbb valóra válthassuk. Az amerikai magyarok magatartására­ vonatkozólag kifejtette a külügyminisz­­ter, hogy akciójuk különösen a meg­szállott területeken levő honfitársaink ügyén sokat segíthet és sokat tee-mné-­ nek a Szibériában levő magyar hadi­foglyok érdekében is. legcélszerűbben, oly módon, hogy Szibériából ideiglenes­­en Amerikába vinnék őket. A külügy­­m­iniszter beszéde végén a legnagyobb hála és elismerés hangján nyilatkozott a hollandi nép nagy áldozatkészségé­ről és vendégszeretetéről. FOGANT 9 javítások Endnpot, VIII., RSkk Sillárd-utca 30. sz. Telefon: Jóxiof 1—48. Bn?lablflNST,^S platinát, ozüntöt és regUigtt I mlnd.oHIaíl maja- Telefon: 141«af | S tabb árban vasz 103—78.»iAm. j f) SCHWARCZ ékMeriiziet. MatBum-torut 21.­­ Kalapfestés mindan Tatisslsy F. Király-utca 13. Szm­etfi Goldtz-udvar, III. épület.

Next