8 Órai Ujság, 1920. július (6. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-15 / 167. szám

3 dóit és nagyatádi Szabónak a földmivelésügyi tárcát kínálja föl. Ezután egynegyed egykor Haller István kultuszminiszternél jelent meg Bethlen, akinél azonban mindössze 25 vérem időzött. E tárgyalás után Haller István a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — Bethlen István gróf deszignált miniszterelnök most közölte velem a kabinetalakításra vonatkozó tervett, az én személyemre vonatkozólag azonban nem sikerült megegyeznünk. E tekintetben egyirányúan máris negatív az eredmény, más irányban pedig függőben tartottuk a döntést. A mi értesülésünk szerint Bethlen a népjóléti tárcával kínálta meg Haltért, amelyet az visszautasított, mert csak a kultusztárcát hajlandó elfogadni. A volt nemzeti egyesülés pártiak épp oly kevéssé hajlandók Bethlen személyi és tárgyi terveit támogatni, mint a kisgazdák. Bethlen egy órakor Bleyer Jakab nemzetiségi minisztert kereste föl, aki azonban Teleki kultuszminiszterségét kifogásolta, s így a másik keresztény politikus sem venne részt a Bethlen-kabinetben. A keresztényszocialisták ragaszkodnak ismeretes külön kívánságaikhoz is, s a volt keresztény politikusok körében általános a vélemény, hogy amennyiben Bethlen ragaszkodik terveihez, aligha lehet ttilátása a kabinetalakításhoz. Iletőben folytatja a tárgyalásokat, és deszignáns miniszterelnökkel a Afrai Ujsánt munkatársának ma délbel alkalnyi toll beszélni. Bethlen István a nyilvánosság számára csak annyit mondokt: — A dolgok jelentős stádiumában nem nyilatkozhatom■ Egyelőre azonban mindenesetre folytatom a tárgyalásokat. .. A délután folyamán Bethlen Ferdinánd Gyula igazságügyminisztert, az új párt leendő elnökét kereste föl, majd Korányi Frigyes pénzügyminiszterrel és Tmich Gusztáv kereskedelemügyi miniszterrel tárgyalt. Megbuktatják Bethlent. A Bethlennelímó tárgyalás után nagyatáb Szabónfal bizalmás hívei értekezlete tarlovak Ennek egyik résztvevője, egy akció állású Politikus, a küvedrelyet mondotta a Sárai Urság munkatársának: — Ezt a kabinet-listát nem fogadjuk el. Ha Bethlen ehhez ragaszkodik, akkor mánd megbukott és nem fogjuk vállalni miniszterelnöknek. A kisgazdapárt elég áldozatot hozott a fúzióval, nem mehetünk a nép elé egy olyan kormánnyal, amely a többség bizalmát nem bírja , akiktől nem várhatjuk a programm megvalósítását. Ha Bethlen mindenáron ezzel jön, akkor megbuktatjuk és útilaput kötünk a talpára ! Itt van az új egységes, párt, más is lehet miniszterelnök, aki a mi programmunkat teljességében elfogadja s a megfelelő embereket állítja a megfelelő helyre. A fúziót állják és az most már mindenesetre megmarad! Alkalmunk volt egyébként érintkezni a nemzeti egyesülés több politikusával, akik színtén hasonlóképpen nyilatkoznak- A kisgazdapártban földműves népből való képviselők nagy része már határozottan ki is jelentette, hogy nem támogatja Bethlen kormányalakítását. DOüDDooonaacoaDCEiaDDn^coaa Enyhití&a boj&otttft? I Bécs, iffius 14. Szakszervezeti körökkől a Mittagspost a következőkről rártesül: Tekintettel! Ausztrál* súlyos helyzetére, melyben a Lilcsekélyebb élelmiszerbehozatalávalm tartja nélkülözni, és arra, hogy az osztrák kormány már eddig is tanujelét adta annak, hogy a bojkott megszűnése dolgában lojálisan közre akar működni, a Magyarország elleni bojkott tekintetében legközelebb enyhítés várható _______________ IrJICGOtfRpsS ___ __ WW Hl tezete férfiak Bpest, József körút 3 es reezóro r __ Ágoston Péter védekezése. A népbiztosok bünperének mai főtárgyalása. /V^Aaráf tudósítónktól. r— Mi. délelőtt a volt hev^ttes külügyi népbiztos, dr. Agostnr Péter állott a biroság előtt. Ágostom Pétert szereplése révén az országban már a háború előtt is sokat ismerték és a vélemén nyek róla is legellentétesebbek voltak. A mai védekezése, mikor múltját isfeertetiigz igazat adott azoknak, akik ^-w van ellentétesen —, de mindig szélsőségek felé hajló irányzatok harcosának tartották. Dr. Stocker Antal elnök reggel 9 órakor nyitotta meg a főtárgyalást. A mai tárgyalást dr. Ágoston Péter kihallgatásával kezdették meg, aki vallomásában a következőket mondotta: Nem érzi magát bűnösnek, majd panaszt emelt a miatt a bíróság előtt, hogy agyűjtőfogházban készített jegyzeteit elvették, holott ezekre a tárgyalás folyamán égető szüksége volna. A népbiztosok pere — helyzettragédia. — Ez a per a mi helyzetünkből folyó, mondhatnám, helyzettragédia, i mert ha megmaradt volna a bolseviki rendszer, azt hiszem, azok, akik e per vádlottai, szintén vádlottak lettek volna, úgy, amint annak idején Trazen. Titusz szenátor ellen is pert indítottak Nero korában, aki Nero rendeleteire vagy hallgatott, vagy ellenezte azokat. Tudtommal az összes jelenlevő vádlottak vagy hallgatták, vagy ellenezték az indítványokat. Ez a per történelmi jelentőségű és úgy fognak róla tudni, miként mi tudunk Trazea Titusz peréről. Teljes elismeréssel van a magyar bíróság képzettsége iránt, de szükségesnek tartaná, társadalomtudós és történelemtudós szakértőknek való meghallgatását. — Az egész per oka, tulajdonképpen a háború. Amikor felettünk leélnek, akkor nagyon sosc államférfiú felett is mondanak ítéletet, akinek már szobra van, vagy készül a szobra. — A háború tartama alatt az egész állami szervezet megváltozott. A közellátás érdekében olyan intézkedéseket valósítottak meg, amelyet sokan állami szocializmusnak neveznek, de szerintem inkább állami kapitalizmus, mert hiszen az állam a tőkéket vonta magához. A fontos az, hogy mindenki az államtól várt mindent és azt hiszem ez a felfogás ma is megmaradt. Tizenhárom évig volt Nagyváradon a képiroda és a szegényiroda vezetője. Alkalma volt tapasztalnia a nép gondolkodásmódját. A háború a nép fölfogásában gyökeres változást okozott. Abból, hogy a háború alatt megengedték megbízott útján való házasságkötést, sokan azt hitték, hogy ez a többnejűséget jelenti. — Nagyon nagy ellentét volt és van a fix fizetésű emberek és a szabadfoglalkozásúak osztálya között. . .Minden embernek némi fátum is dolgozik a jövőbeni fölfogása kiépülésénél. Erdélyben és a Tiszántúl voltak a kurucok és nyugaton a labancok. Bizonyos, hogy nemcsak a belső meggyőződés okozza azt, hogy ki sodródik jobbra, vagy balra. A történelemben igazságról nem lehet beszélni. — Ki kell jelentenem, hogy én úgy érzem, hogy az antant-missziókkal való tárgyalásaink során mindenkor korrekt voltam. Az összesség érdekében működtem mindig. Amikor népbiztossá tettek, nem kérdezték, milyen meggyőződésű vagyok. Föltételeztem, hogy tudták. Én maradtam, aki voltam, mert, a meggyőződésemet nem szoktam változtatni. Talán terhelőnek tetszik és helyzetemre súlyosítólag hathat, mégis kijelentem, hogy a forradalmak őrülete engem nem kapott el. Kétségtelen, hogy a négy évet meghaladó háború nagy mértékben hozzájárult az erkölcsök megváltoztatásához. Tapasztalatom, hogy a négy éves önmegtartóztatás nagyban hozzájárult az errupcióhoz s hogy a forradalom ilyen formában kitört. Nem részes a bolsevizmus megteremtésében.— A bolsevizmus megvalósításában nekem nem volt részem. Szocialista maradtam és ezt dokumentáltam szóval, írásban, külső és belső magatartásomban. — Bizonyos, hogy mi az országot sok bajtól megvédtük. Mi lett volna nélkülünk? Mi nélkülünk, akik most itt vádlottak vagyunk, hoggy mi történt volna az országgal, azt ma még senki sem tudja. Beismerem, hogy sokan rosszul csinálták a dolgukat. Tán én is ilyen vagyok. De meggyőződésem, hogy senki sem csinálta volna jobban. Nem elbizakodottság itt .&H . V . ' - ez részemről, hanem a tények ismerete. — Voltaire szerint a fájdalom reális, de a boldogság nem reális. Mi a fájdalmat hárítottuk el, hogy mennyit, nem tudom, de hogy sokat, az népi lehet vitás. A bolsevizmus nem kommunizmus. A mi kommunizmusunk sem ugyanaz, mint apai a bibliai kommunizmus volt. — Ezt a gondolatot dolgoztam fel. A zsidók útja című munkámban, amely azon alapszik, hogy a zsidóság szűnjön meg. Soha Magyarországon nem jött volna létre az úgynevezett bolsevizmus, ha a polgárság nem lett volna olyan kevéssé bátor és nem lett volna olyan kevéssé szorgalmas. Erősebb kifejezést nem akarok használni. Tapasztalatból tudoma, hogy a polgárság akkor, amikor az első forradalom kitört, mindenütt őrségeket alakított a rend fentartására. Amikor bizonyos tényeket a váddal szemben tagadok, ne tessék azt következtetni, hogy én elveimet tagadom meg. Nem szűntem meg szociáldemokrata lenni és nem is szűnök meg. — Mikor már meg volt a háború, láttam, hogy nagy veszélybe döntötték az országot, amit senki sem akart elhinni. Volt egy jóbarátom Nagyváradon, nem tudom él-e (Ágoston itt elakadt beszédében és könnyes szemmel állt néhány percig) — Ő sem koncedálta, hogy én jobban láttam a dolgokat, mint Tisza István, vagy II. Vilmos császár, ő is őrült■ nek tartott. A proletárdiktatúra előzményeiről keveset tudok. Ezután az elnök S percre tsrténetet adott. v . Ágoston murffja. Sziget után Ármillon Péter saját magául, származásrról, lelki világáról beszél. Azt mondta, hogy az ő lelke telve fan pietánrel és ne olvassák rá egyik fvagy másik művét, mintha ezek között ösMöütközés lenne, mert azokban csak igazságot irta meg. Bár mindenki azt irta volna , akkor ma más világban élne Magyarország. Gondolkozásmódját szüleitől örökölte, úgy lett szocialista is. Elmondja, hogy 20 esztendővel ezelőtt ő is volt bíró és prakszisa alatt igen különös dolgokat tapasztalt. Egy ízben volt egy pere, mezben egy paraszt volt a vádlott, aki önvédelemből fegyvert emelt gazdája ellen, ő ezt a parasztot fölmentette, azzal az indokolással, hogy még a féregnek is joga van magát megvédeni. Ezen ítélete természetesen nagy ellenszenvet váltott ki ellene, úgy, hogy az emberek alig fogadták köszönését. Ő azonban mindezekkel nem törődött, csak haladt előre a kijelölt után. Megalakította Nagyváradon a népirodát, a napközi otthont, mely arra volt jó, hogy a gyermekek, kiknek szülei egész nap dolgoztak, felügyelet alatt legyenek. Ez a nagyváradi tevékenysége igen lényeges, mert azt mutatja, hogy mindig szocialista volt és ennek dacára jótékonykodott, habár ez ellenkezik a szocialisták elveivel, mert ezek azt mondják, hogy a jótékonykodások csak a polgári társadalom oszlopait erősítgetik. Áttér ezután arra, hogy miért nem választották őt meg kollégái dékánnak. Beszél a hadsereg demoralizálásáról és arról, hogy mi okozta a keresztény legénység elzüllését. A harctérről hazatérve nem érdeklődött nagyon a politikai események iránt, mert nem tudta beleélni magát az itthoni dolgokba. A forradalomkor mindenki forradalmár volt, mert békét akart. Kunfi és Weltner kérésére elfogadta a kormánybiztos-főispáni megbízást. Közben a románok jöttek előre és már Kolozsvárig értek. Neki felajánlották, hogy ha ott marad Váradon, prefectus lesz, de ő ezt nem fogadta el.. Feljött Budapestre, hogy megakadályozza Nagyvárad átadását. Tárgyalásai közben felkereste Fényes Lászlót, a nemzetőrségek országos kormánybiztosát is, aki a minisztertanácshoz küldötte kérésével. Ilyen előzmények után kínálták meg a belügyi államtitkársággal, amit el is fogadott. Abban az időben a tisztviselők minden kicsiségért gyüléseztek s a deputációkkal mindig őt keresték fel. Mikor a tisztviselők megkérdezték, hogy belépjenek-e a szocialista pártba, azt mondta, ne lépjenek be. A Károlyi-kormutyt minden oldalról támadták. Ezekből a támadásokból az lett, hogy a jobblldan támadás is a baloldaljavára változott meg. A magyar bolsevikiek. A Károlyi-forradalom ismertetése után rátér a magyar bolseviknek szereplésére. J& cALJwarikiehnfik. miauti facto azok voltak és nem kommunisták. Tudomása szerint Károlyi intézkedett, olyan ügyben, hogy a Népszava támadóit,' mint politikai foglyokat kezeljék. Az ellenállás gondolata mindenütt befolyásolta a hangulatot és így a második for-radalmat a Vyx-féle szétdaraboló jegyzék váltotta ki. A munkástanácsnak nem volt tagja, jelölték ugyan, de megbukott. Nem tudja pontosan, melyik mun-kástanácsi ülésen, de az egyiken jelen volt, amikor Kun Béla valami lelkesítő beszédet tanított. A gyűjtőfogházban történt tárgyalásokat a szakszervezeti emberek háta mögött folytatták le. Ágostot Péter előadását ekkor félbe, szakította az elnök és öt percre felfüggesztette a tárgyalást. Szünet után Ágostoné ismertetia proletárdiktatúra kikiáltását. Az Anunkástanáros ülésén rövid ideig volt Jelen firmán hazament. Másnap, reggi az egyetemre ment, ahol a dékáni szómbart találkozott több tanártársával, akit fratuláltak neki a külügyi helyettesi népbiztosi kinevezéséhez. Őt ez meglepte, mert semmiről sem tudott, sem a Károlyi lemondásáról, sem a minisztériumok megszüntetéséről. Az egyetemről a nyugati pályaudvar felé ment és útközben látta a statáriumról szóló rendeletet ki is ragasztva, amelyen az ő neve is szerepelt. Akkor a rendeletről nem is gondolkozott. 7) J _ M — : Kun Bélával Kolozsvárott találkozott ugyan, de közelebbről nem ismerte. A diktatúra alatt első találkozásukkor azt mondta Kun, hogy nincs szándéka orosz kommunizmust csinálni itt. Később azonban rájött, hogy több ilyen kérdésben hazudott Kun Béla. Az itteni társaságban Kun kommunista volt, a többiek pedig bolsevikiek. Ő egy pillanatig sem tudta elgondolni, hogy itt ilyen dolgok fognak történni. Az akkori körülmények mérleg ígelése után a megbízást elfogadta. Kunnal abban állapodott meg, hogy ő ad,minisztrátor lesz és a nyugati orientáló- dánt végzi. A március 22-iki nappal van összefüggésben az ő ismeretsége Borghese herceggel. A beszélgetésük nem magánemberek beszélgetése volt. Tárgyaltak az ország jövőjéről és fejlődéséről. Arról is volt szó, hogy ez a kérdés Olaszországgal is megvalósítható, de ő ezt nem vette akkor fontolóra. Akkor még csak arra gondolt, hogy Magyarországot meg kell védeni. Kun Béla akkor azt állította, hogy tíz orosz segítségre biztosan számíthatunk. Az első napok teljesen tisztázatlanok, zavartak voltak, s úgy fogta fel a helyzetét, mintha a belügyből áthelyeznek volna a külügybe. Csak későbben állapították meg, hogy ő is részt vehet a kormányzótanácsi ülésen. Egyiken meg is jelent, de nem tudja, kik voltak ott, kik tartoztak oda, mert csak keveset ismert közülök. Az ülések nagyon vásári jellegűek voltak. Általános politikai helyzet, kérdéseket tárgyaltak és ha valaki egy új tervvel jött, nagy ügyrendi vita következett azután. Ezért váltak át két bizottsággá, politikai és gazdaságira. Tudomása szerint mindkét bizottságnak 5—5 tagja volt. Lehet, hogy a tagok változtak, de erről nem tud. A gyűléseken min-denki lehetőleg a maga álláspontját akarta érvényesíteni. A régi szocialisták, köztük Landler és Pogány, húzódtak a baloldal felé, későbben ide csatlakozott még Varga is. Ezután a szocializálásról szóló rendelet meghozataláról beszél nagy részletességgel. A gyűlésekről még azt mondja el, hogy jegyzőkönyveket nem vezettek, nem olvastak fel, nem is hitelesítettek. A tárgyalás során felmutatott jegyzőkönyvekre azt mondja, hogy ilyeneket nem látott ott és talán meg is állapítható, hogy honnan származnak. A gyűléseken nem volt szavazás, hanem a Kun előterjesztésére készítették elő a rendeleteket a már említett maidon. Elnök a tárgyalást két órakor berekeszti s folytítását péntek reggel 9 órára tűzte ki„^^ Csütörtök, 1920 július 15. TÖRLEY PEZSGŐ ISMÉT KORLÁTLANUL KAPHATÓI EXPORTRA VAGYONTÉTELEKBEN 13. KÖZVETÍTŐK KIZÁRVA. Törley pezsgőgyár központi iroda, Budapest, Vili., Eszterházy utca 22. -