8 Órai Ujság, 1920. szeptember (6. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-28 / 229. szám

2 Egy pesti osszon? hirtelen lilás? hindin. — Saját tudjositőnktől. — ‘ Schmidt Mi'kj^dT budapesti butorgyá-í ros tegnap délielőtt három táviratot kapott Bécsiío!: mind a három jelen­­lééből érkezett Bécsen keresztül. Az '­első távira­t röviden ennyit jelentett: \ , \.Stli schwer erkrankt“. (Magyarul: Lili súlyosan megbetege­­dett.) A második távirat már valami­vel bőbeszédűbb volt. ..Konnne sofőrt. Lili in Danieli erkrankt. Grosse Gefahr“. (Magyarul: Jöjj azonnal. Lili a Da­­nieliben súlyos belemen. A veszély nagy.) A harmadik távirat, amely csak­­egyidőben érkezett a két előbbi­vel, rövidesen ezt jelentette: Lili heute Morgens gesterben. (Magyarul: Lili ma reggel meghalt.) A táviratok Schmidt Miksa felesé­géről szólottak, Konitz Lili úrasszony­ról, aki néhány héttel ezelőtt teljes egészségben és életkedvnél telten uta­zott le Olaszországba és azóta levelek­ben, képeslapokban,a táviratokban mindig csak arról írt, hogy pompásan érzi magát a lagúnák városában. Schmidt Miksa a táviratok vétele után­ még tegnap este Bécsbe utazott. Elutazása előtt elmondotta, hogy a felesége egy férfi rokona társaságában időzött .Velencében és most ez a rokon közölte a gyászhírt. Schm­idtné Kánitz Lili asszony ős­imert alakja volt a fővárosi társaság- iiaki Nagyvilági életet élt, elegáns szép asszony volt. Schmidt Miksa a máso­dik férje volt Kánitz Lilinek, aki a háború idején a Pálffy­ téri katonai kórháznak volt önkéntes főápolónője. Schmidték környezetében senki sem tud semmi bizonyosat az úriasszony halálról­. Csak a legbenfentesebbek tuvoyiak a tegnapi táviratokról is; a­­szolgaszemélyzet álmélkodva hallotta tudósítónktól a hírt. Ma reggel újabb távirat érkezett Velencéből Bécsen át , ez a távirat elmondotta, hogy Schmidtné holttestét már el is szállí­tották Velencéből s a seewalcheni csa­ládi kriptában fogják eltemetni. Schmidt Miksa Bécsből Seewalchenbe utazik. Saját készítésű­ asztali és függőlámpák, égők viszonteladóknak nagyban Léna J. és Fia lánsisaosszánya, József-korat 41. szá­m T ,mint 30 évi műrködésem után egészségi állapotom hel­yreállításáig a kávés­­ipar folytatásától visszavonulok. Hálás köszö­­netemet fejezem ki, volt vendégeimnek, nagy­becsű támogatáséért s kórem ezt a jövőre is fenntartani részemre, mikor ir°.a tisztelt ven­dégeink részére ismét szo­lgá'a’okra fogok al-* hatni,­­és a tisztölötteh Nagy Sánd­ort, a Belváros­i Kávéh­áz vol­t tu­lajdonos­au CarbOn-papirok, írógépszalagok, Átütő- és irodapapirok csakis engros-Jean E. Páter & SB&ne Ssrk­B-Wien képviselőjénél Mandel Béla We**orenyi-utca 10. leleten: Jé*per 133-61. h­ei Saitase Kedd, 1920 szeptember 28. Három törvényjavaslatot intézett­el ma a nemzetgyűlés. Az indemnitás, az állami számt­ítél módosítása, az 1970. M népszámlálás. Zárt ülés a Házban. Saját tudásitónktól. —* A nemzetgyűlés mai r­mlését Bottlik József alelnök féltizenegy órakor nyitja meg. Az illés megnyitásakor a legm­űkök­ kívül csak Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter várt az ülést­e­­rem­ben. A jegyzőkönyv hitelesítése után har­­madszori olvasásban megszavazzák az államkincstár megkárosítására irá­nyuló bűntettekről és vétségekről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak harmad­szori olvasásban elfogadják a vagyon­átruházási illetékekről szóló törvény­javaslatot. Ezután áttérnek­­­­ az indemnitás tárgyalására. Iklódy-Szabó János előadó kéri a nemzetgyűlés tagjait, hogy a vitát szűkre szabják, mert október 1-én az ország exlexbe kerülne. Különben is már be van nyújtva a költségvetés, ha­­­lasszák el akkorra felszólalásaikat. Eleki Károly csak azért szólal fel, hogy a maga és pártja nevében bizal­matlanságát fejezze ki a pénzügymi­niszterrel szemben, mert a pénzügymi­niszter politikája mindig a falu rová­sára megy. Az ingatlant mindig súlyo­sabban adóztatja meg, mint az ingót, így például a vagyonátruházási ille­téknél is. Ha valakinek egy milliót érő birtoka van . . . Korányi Frigyes báró pénzügy­minisz­ter: Ezt a javaslatot a Ház már elin­tézte! Breki Károly: A miniszternek nincs joga előírni, hogy miről beszéljek.. Ha mgg egymilliót érő birtokon 900.000 koronás adósság van, az illetéket mégis az egész millió után vetik ki. Antiszo­ciálisnak és antiagráriusnak tartja a pénzügym­iniszter javaslatait, ezért bi­zalmatlan iránta és az indemnitást nem fogadja el. Temesvári­ Imre elfogadja a javas­latot és a törvényhatóságok költségve­tését ajánlja a pénzügyminiszter figyel­mébe. Bródy Ernő a köztisztviselők érde­kében szólal fel és felhívja a minisz­ter figyelmét Hegedűs Lorántnak a Budapesti Hírlap­ban megjelent cik­kére, amelyben a legnagyobb gazda­sági szerveket, az Omkét, az Origót, a Gyoszt és a Tébét arra szólítja fel, hogy adjanak a menekült köztisztvi­selőknek állást. Ez olyan komoly ja­vaslat, amellyel a kormánynak is fog­lalkoznia kell. Az indemnitást elfo­gadja. Az általános vita ezzel véget ért. Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter azt válaszolja Bródynak, hogy nem kerülte el figyelmét Hegedűs Ló­ránt indítványa. A pénzügyi bizott­ságból kiindulva, már a legközelebbi napokban ankét lesz a köztisztvise­lők ügyében. Erre a tanácskozásra az érdekelt gazdasági és kereskedelmi testületeket is meg fogja hívni. A nemzetgyűlés ezután vita nélkül részleteiben is elfogadta az indemni­­tási javaslatot. Következik ezután napirend szerint az állami számvitelről szóló 1807. évi XX. törvény módosí­tásáról szóló javaslat, amelyet Iklódy- Szabó János előadó elfogadásra ajánl. Ereki Károly: Ez a javaslat olyan hatáskört akar adni a pénzügyminisz­ternek, amely túllépi az alkotmányos­­ság határát. A 6­ § szerint teljesen illu­­zóriussá válik a nemzetgyűlésnek az a joga, hogy az egyes miniszterek részére hitelt szavazzon meg, mert a pénzügy­­miniszter e törvényjavaslat alapján egyszerűen ki fogja jelenteni, hogy a pénzügyi viszonyok olyanok, hogy neki nincs fedezete és a nemzetgyűlés által megszabott hitel nem folyósítja. Ez a törvény­javaslat erre módot ad neki, ő elismeri, hogy az ország sú­lyos pénzügyi helyzetben az és hogy a pénzügyminiszter helyzete is nehéz, de az ilyen hatalmat mégis határidő­höz kellene kötni, mert ez valóságos diktátori hatalmat jelent az egész kor­­mány felett. Beszéde további során szükségesnek tartja, hogy a legfőbb állami számvevőszék elnöki tisztségét mennél előbb töltsék be. Ha kell, nyújt­son be a kormány egy egyszakaszos javaslatot. Ha a pénzügyminiszter fél­tékenyen ellenőrzi minisztertársait, le­gyen valaki, aki a pénzügyminisztert ellenőrizze. Erre pedig az alkotmány a számvevőszék elnökét jelöli meg. Kéri a minisztert, vonja vissza a ja­vaslatot. Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter: Szükséges volt már ez a javaslat, mert a pénzügyminiszter nem dolgozhatik akkor, amikor 132­ millióról még mindig nem kapott el­számolást. Ereki Károly: A háború okozta! Korányi Frigyes báró pénzügy­mi­niszter: Nem a háború okozta, ön elég hosszú ideig volt a közélelmezési minisztérium élén és az még sem jött rendbe. A pénzügyminiszternek tudnia kell, hogy milyen gazdálko­dás folyik az egyes minisztériumok­ban. Ezért van szükség erre a­ javas­latra. Az általános vita ezzel véget ért. A részletes tárgyalás során a V­§-nál Ereki Károly kijelenti, hogy ő csak , a min­iszter pénzügyi politikáját tá­madta, de nem a miniszter szemé­lyét és a pénzügyminiszter mégis öt személyében támadta meg. Ezt vissza­utasítja. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a nemzetgyűlés utasítsa a minisztert, tegyen előterjesztést a Háznak arról, hogy az állami pénzek milyen bankokban és milyen feltéte­lekkel vannak elhelyezve. Korányi Frigyes báró , pénzügymi­niszter áll. §-h­oz módosító indítványt nyújt be, amely szerint állami pénze­ket pénzintézeteknél csakis a pénzügy­­miniszter helyezhet el.A nemzetgyűlés a miniszter módo­sítását és Ereki határozati javaslatát elfogadja és ezzel a javaslatot részle­teiben is megszavazta. Következnék az 1920. évi népszámlálásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mi­előtt erre rátérnének, jelenti az elnök, hogy Lingauer Albin képviselő ivet nyújtott át neki, amelyen harmincnál több képviselő zárt ülés elrendelését kéri. A zárt ülést az elnök elrendeli s előzőleg az ülést öt percre felfüggeszti. Fél kettőkor Rakovszky István elnök újra megnyitja a nyílt ülést. Napirend szerint a népszámlálási törvény­javaslatról szóló tárgyalás kö­vetkezik. Hermán Miksa előadó ismerteti a javaslatot, amely tisztán adminisztra­tív teendőket tartalmaz, minthogy a törvény előírja, hogy minden tíz év­ben népszámlálást kell tartani. A ja­vaslat annyiban különbözik az eddi­giektől, hogy nem az év utolsó nap­ján, hanem már korábban tartják meg a szépszámlálást; a pontos napot egyelőre még nem lehetett megállapí­tani. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. A nemzetgyűlés a javaslatot álta­lánosságban is, részleteiben is vita nélkül ,elfogadta. A legközelebbi ülés holnap délelőtt tíz órakor lesz. Ülés vége, háromnegyed­ kettőkor. Részletfizetésre Posztóexport SstafiES­T A Magyar-Olasz Bank és a Foresta tranzatcul — Saját tudósítónktól. — A S­iórai Újság jelezte m.ír, hogy Fonauff Aladár, a /'cresta ve feigazga­tój­a is­­eamann­­Gábor, a Jpgpositen­­banli igazgatója a Magyar Rafsz Bank leljei igazgatósági ülésér^^ szombaton esk?Bécsből Budapestx»érkeztek. Cas­­tiglioni Kamill, a scasW elnöke nem ma, hanem­ csak K­oli Mraffön Budapestre és így­ az igazgatóul ülést keddről szer­dáét halaszkmlál. Az ülésen informá­cióik szerint lágyobb és fontosabb tramvkerektjei­ kerülnek napirendre és a*Hazai^miermelőknek a Forestával való­­sú­y­­sabb érdekközössége sem vált még közvetlenül aktuálissá, ennek ellenére az üléssel kapcsolatos tanács­kozások előreláthatóan több függő, kérdést tisztázni fognak. Egyébként, mint értesülünk, egy svájci csoport, amellyel francia tőkések is összekötte­tésben állnak, nagyobb tétel Foresta­­részvény átvétele felől tárgyal és a vál­lalat vezetésében is részt kíván venni A tanácskozások befejezésére szerdán este Castiglioni és Fónagy Milanóba utaznak, ahonnan Fónagy hosszabb időre újból Budapetre fog visszatérni. . BBisa BS BaiasaBeisaai BEsaaa Haa Bas * A vil£g pénzügyi helyzete. & 1 Héc3, szept. A W­iener Mittagszeituing jelenti Bét. luwel­ A brüsszeli pénzügyi értekezlet raj­uk­,­ arra, hogy az eleinte kivetett rendszer, amely szerint a képv­get ál­lamok egymásután elmondják aénzügyi expozéjukat, állandó rendszerké­­t le­­hetetlen volna. .Ennek kövekeztében most más módot választottál.. A még nem nyilatkozott államoly expozéjukat nyomtatva elosztják majd az értekezlet részvevői között. Árjelentéseket meg­­szakittották és ma Bnáird, az angol al­elnöki az ülést a pénzügyi hely­zetéről­ szóló előadással fogja megkez­deni, amelyben azt a négy alapvető problémát amelyeket a közeli napokban az ülések­­napirendje uralni fog. Brand az államok pénzügyi hely­zetéről nyilatkozik és a hitelszerzés technikai szükségét fogja fejtegetni. A költségvetési és adózási ügyeket is tár­­gyalni fogja azokkal a lehetőségekkel együtt, amelyek révén az államok pénz­ügyi igazgatásába vetett bizalom ismét helyreállítható. Utána bizottságot vá­lasztanak, amely a pénzügyi helyzettel foglalkozik. Kedden következik a hol­landi megbízott előadása a pénz- és váltóárfolyamokról. Bulgária csatlakozása­­ a Kispárnámhoz. / Bécs, szept. 27. A Wiener Mittagspost jelenti Berlin­ből. A To­rrus azt a jelentést közli, hogy Str Vinbu­inszky bolgár minisz­terelnök már Prágába érkezett, hogy Benessel Bulgáriának a kisantanthoz való csatlakozásáról tárgyaljon. A dunai kérdés: Pájtás, szép!. 27. A Raily Telegrapfy a dunai kérdés­ről a­ t­öbbi közt a következőket írja: Angliára­ nézve legnagyobb fontossága van annak, hogy a Duna nemzetközi jellegét megőrizze és a partmenti álla­moknak nem szabad megengedni, hogy a szabad kereskedelmi forgalmat meg­akadályozzák. KOTANYI-PAPRIKA a régi jó minőségben ismét Kapható nagyban és Postaién vasúti szétküldés, kicsinyben. Kotányi János, Budapest, 2016 VI. ker., Teréz-körut 7. sz. Menyasszonyi kelengyék Székely le«éT&^WaW»ga.

Next