8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

Mai vezércikkünk közlését a cenzúra nem engedélyezte. A brüsszeli konferencia, Brüsszelt szept. 30. A pénzügyi értekezlet tegnap eléb­­­atáni ülésén továább,, neliztalták a vitát a váltóárfolyamokról. Baneduce tanár (Olaszország) kijelentette, hogy az ér­­tesüzlés bizonyos elveket már elismert és megerősített. Sokkal fontosabbnak látszik azonban az, hogy az alapelviek­ben foglalt követeléseket valóra vált­sák. A nemzeteknek meg kell kisérel­­niök a kölcsönös kibékülést. A jóaka­­ratú előzékenység szelleme kell, hogy uralkodjék és mindenféle elzárkózást meg kell szüntetni. Ezután Urbitz német delegátus be­szélt, akinek fejtegetéseit a Ház élénk érdeklődéssel kisérte. Hangoztatta, hogy Vissering gondolatai igen hatal­masak és hogy fejtegetéseinek helyes­ségét általánosságban el lehet ismern­. Németország érdeklődéssel kiséri az ér­tekezlet menetét, amelyen kifejezésre jut az, hogy egész Európában békének és gazdasági munkásságnak kell ural­kodnia. Véleménye szerint úgy a tőké­seknek, mint a munkásoknak, úgy a győzőknek, mint a legyőzötteknek ál­dozatot kell hozniuk és egymásra te­kintettel kell lenniük. A nehézségek leküzdésének útját a nemzetek együtt­­munkálkodásával kell megkeresni. Az ülés végén egy nagyobb bizottságot alakítottak ennek a problémának to­vábbi megvitatására, amelyben vala­mennyi ország képviselethez jutott. Brüsszelt szept. 30. (Havas.) A pénzügyi értekezlet­ mai ülésén a pénz és a váltó­árfolyam kér­dését beszélték meg általánosságban. Holnap a nemzetközi kereskedelmi tör­vényekről fognak tárgyalni. Lehetsé­ges, hogy a pénzügyi értekezlet mun­kálatait a legk­özelebbi hét közepén már befejezi. Ausztria nem csatlakozhatik Németországhoz. ,­­­r Zürich, szept 30. Mint a P­ressinf­ormat­ion értesül, a bécsi antant-m­isziók utasítást kaptak, hogy a külügyi hivatalnál tiltakozza­nak az ellen­ hogy Ausztriában a csat­lakozás kérdésében tervezett népsza­va­­­­zást végrehajtsák. 'S % \ ., víze'\ . %. , .£\ ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egyhéra.. 50 Korona. 1 Félévrc. ,, 280 Korona Negyedévre 1-10 Korona,­­ Egész évre 560 Korona- Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korona. Egyes péld­ányszám­­ra 2 korona SZERKESZT­ŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., MUZEUM-KÖRUT 3. SI. Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. Iséíhivés el? lapumig és Ma­rag Ilii létreiüt hamis nnémi Hamisítói!­ahiákka! dolgozóiak ellenségeink. — Il Hermára nem adói! crénsí osztrák lapnkna­l. — Kincs gödöllői szerződés. — Hemyékfi?ái?s a Királyság személyi Mrdésa. / ■ Sóján tudósítónktól. —■ Becsben ujrafs megindult ennünk a SajtóoffenzivajsBolseviki fömnyu lapok, sőt in ve­tó vedlett polgirjalapok is ha­misított aktikat kötödnek, külföldi ál­lamokkal kötött nemzetközi szerződé­seket kohollaatóA belpolitikáról álhí­­reket terjesztenek. Céljuk az, hogy s­zem­be állítsák Magyarországot az an­tanttal, benn az országban pedig fel­dúlják a belső békét, egymás ellen in­­tezén­ek a spocifikai pártokat, s áru­kza­­varták az egyes társadalmi osztályok közt a békességet. Szenzációjukat a világgá kürtölhet­ték, meglepetést is kelthettek,, de cél­juk nem sikerült, mert alig néhány óra múlva valamennyi állításukról ki­­derült, hogy üres hazugságok voltak, s a nagy garral hirdetett szenzációkból megmaradt az üres blöff. A 8 Órai Újság ma legilleték­esebb helyen érdeklődött a bécsi sajtóban megjelent hírek felől és ott a követ­kező felvilágosítást kapta, itt loptak Steichtól. — Azokkal a közlésekkel szemben, amelyek az Arbeiter Zeitung­hoz nap­­világot láttak, ismételten és nyomaté­kosan kell hangsúlyoznom, hogy ab­ban a lapban közölt akták nagyrészt hamisítványok, és­pedig éppen azok hamisak, amelyiknek nagyobb politi­kai jelentőségük lehetne. Sajnos, való­ban megtörtént, hogy Reich követ­ségi tanácsos íróasztaliból néhány kisebb jelentőségű aktát, de főképpen Reich­­nek néhány magánlevelét ismeretlen tettesek ellopták, leírták és lefotópra­­lálták. Ezek azonban természetszerűleg mind csak olyan kisebb ügyekre vonat­koztak, amelyeknek egyáltalán nincsen messzebbmenő politikai fontosságuk. Valószínűleg éppen ezért, hogy a te­­­tzsek jó áron tudják értékesíteni zsák­mányukat, újabb­ és értékesebb aktákat gyártottak és hamisítottak hozzájuk, amelyekett­ azután valódiakként érté­­kesste­nek­.­­ A külügyminiszter a kormány ré­széről már hivatalosan is megállapí­­totta ezeknek az állítólagos politikai jelentőségű aktáknak hamisságát. De különösen nyomatékosan ki kell­emelni, hogy mindazok a­ közlések, a­melyek egyes osztrák polgári lapok­­nak nyújtott állítólagos pénzbeli tá­­­mogatásokról szólnak, a legvakmerőbb hazugságok. A Reichspost, amely az osztrák keresztényszocialisták hivata­los lapja, sokkal erősebb és hatalma­sabb­­vállalat, semhogy bármiféle tá­mogatásra rászoruljon. De sokkal ko­molyabb és becsületesebb politikai or­gánum, is, semhogy bárki részéről ilyen támogatást elfogadjo­n A magyar kucmai Reichspostnak, sem semmit i mér. osz­trák sajtóorgánumnak soha semmiféle pénzbeli támogatást nem nyújtott és minden erre vonatkozó állítás vagy adat, vakmerő kitalálás. Igaz az, hogy a Stachsswehr katonai szaklapra előfizet­tünk 600 példányra, mert ennek az utolsó oldala magyar nyelven jelenik meg. Ez a lap azonban igen hasznos és komoly katonai szaklap és az al­tiszti iskolában nagyon jól felhasznál­ható. Az egész szelleme olyan, hogy ná­lunk is szívesen olvashatják. Egy ilyen előfizetés a mai vizonyok között így jelent semmiféle jelentékeny támoga­tást. A bécsi Magyar Újság ügye. Valótlan az is, hogy a Bécsi­­Ma­­gyar Újság vásárlására pénzeket fizet­tünk vo­lna ki. Hiszen józan ésszel fel sem telhető, hogy olyan újságnak ad­junk pénzt, amely a legvakancióbb bol­­­sevista hazugságokat hirdeti rólunk.­­ Egyébként akitalopási históriák nem szokatlanok a diplomáciában. A különböző, nemzetközi _ szélhámosok,­­szokták a hatalmakat ezzel blöffölni és maguknak hamisítványoknak vagy egészen jelenték­telen valódi akták­ áru­­ba kockát­á­sával anycssi előnyöket, sze­rezni. Ilyen, együgyű ,misztifikáció volt az is, ami a­ közelmúltban az úgyneve­zett gödöllői szerződés körül, történt. •Ez ügyes szélhámosnak sikerült több hatalmát becsapni, egy állítólag Gö­döllőn június hónapban Magyarország és Franciaország között létrejött szer­ződésnek hon­osítványával, amelyet jó pénzen értékesítettek, mint „feltétlenül bitolos másolatot.“ . .­ .Amikor nálunk az illetékes ténye­zők a külföldi diplomáciai­­közlések alapján tudomást szereztek erről a misztifikációról, — először nem is tudtuk, hogy miről van szó, amint­hogy nem is tudhattuk, mert ilyen szerződés soha létre nem jött se Gö­döllőn, se másutt, — akkor a legna­gyobb könnyűséggel meg tudtuk cá­folni ezt az egész kis manővert, amely­nek alaptalanságát könnyű volt ki­mutatni. Ma már az egész antant tisz­tában van vele, hogy itt egyes hatal­makat ügyesen rászedtek, de viszont a diplomáciában, mint mondottuk, — nem szokatlan dolog ez. — Az Arbeiter Zeitung közlései már csak azért is naivitások, mert hiszen kétségtelen, hogy­ fontos, nagy jelen­tőségű külpolitikai aktákat nem szok­tak íróasztal fiókjában elhelye­zni, a feljelentés kapcsán maguknak az osztrák hatóságoknak meg kell állapí­­taniuk nemcsak azt, hogy kik voltak a lopás tettesei, hanem azt is, hogy az akták legnagyobb része merőben hamisítvány. A királyi kérdés. — Ami a Neue Freie Presse tegnap­­előtti közlését illeti, Károly király állí­tólagos tárgyalásaival kapcsolatban, erre vonatkozóan a kormány már hi­vatalos cáfolatot adott ki. Ez a közlés is teljesen magán viselte az alaptalan kitalálás minden ismertető jelét. Ez ügyben nemcsak a kormány nyilatko­zóit, hanem azok a politikusok is, aki­ket ezzel kapcsolatba hoztak és akik a leghatározottabban megcáfoltak min­den ilyen kísérletet.­­ Ezeknek a menővereknek a cél­ját könnyű megérteni. Mindezekké bizonyos bécsi hírforrások részben Ma­­gyarország politikai enységét akarják megbontani, részben ve­din , Ausztriában akarnak ártani nekünk politikai ellen­feleink. Magyarországon ma ez egyál­talán nem aktuális. És­ minden ilyen kombináció teljesen alaptalan. A ki­­látáság skemélii kérdésével ma egyál­talán senki sem foglalkozik. Egyéb­ként pedig a magyar politikai, közvé­lemény felfogására nézve Bethlen István hódmezővásárhelyi programm­­beszéde sokkal nyomatékosabb és na­gyobb jelentőségű­ megnyilatkozás, mint a Neue Freie Presse-ben megje­lent híresztelés.­­ Bizonyos helyről megint célzatos híreket terjesztenek a kormányzópárt egységének bomlásáról. Meg kell arla­kyítanunk, hogy azoknak a kisebb né­zeteltéréseknek és személyi differen-

Next