8 Órai Ujság, 1920. október (6. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-01 / 232. szám

2 ciáknak, amelyek bizonyos csoportok közt felmerültek, egyáltalán nincs és nem­ lehet nagyobb jelentőségük a po­litika ala­kulására nézve­ és még ke­­vésbbé veszélyezteti a pártegysédjet, amelyre so­ha nem volt nagyobb szük­ség, mint ma.. 11 Minden komoly politikai tényező teljesen egyetért abban, hogy a kor­mányra váró nehéz feladatokat egysé­ges pártnak kell támogatnia s éppen azért azok a túlzott híresztelések, amelyek a keresztényszocialisták köré­ben felmerült nyugtalanságokkal kap­csolatban elterjedtek — nyilvánvalóan bomlasztási szándékkal —­, ezúttal sem, fognak eredményre vezetni és a poli­tikai helyzet változatlanul nyugodt marad és a konszolidáció munkáját a kormány az egész párttal a legteljesebb egyetértésben tovább fogja vezethetni Illetékes helyen egyébként még azt jegyezték meg, hogy a magyar közön­ségnek ma különös tartózkodással kell fogadnia minden külföldről jövő olyan híresztelést, amely nyilvánvalóan csak Magyarország presztízsének akar ár­tani s minden ilyen híresztelést nem­­csak a kormánynak, de az egész ma­gyar közvéleménynek a leghatározot­tabban vissza kell utasítania. Bouizió alá ma az mm aran­yial. —, Saját tudósítónktól. !—• Hire jár/ már hetek óta. hfl£y^ az összes bányaüzemeknél a bányamun­kások bérit egységesen fog^ja megálla­pítani, mit eddig bányatelepenként kü­lönböző Volt a m n kötbér, de más és más volt x termelési költség is. Ez természetesen “hatással volt a szénának kialakulására is. Erre vonatkozólag­­ -kérdést intéztünk igy­árvizsgálló-bizott­­ság bányaipari ügyosztályának vezető­jéhez, Hosszú István főmérnök osztály­vezetőhöz, aki a következő felvilágosí­tást adta: — Az összes bányák a kormány el­lenőrzése alatt állanak, s a termelési költségek szempontjából az árvizsgáló­­bizottság vizsgálja felül a bányaüze­meket és a termelési költségek alapján állapítja meg a szén eladási árát a kü­lönböző bányatelepeken. A legolcsóbb szenet a Magyar Általános Kő­szénbánya Rt. Tatabányatelepén és a Borsodvi­­déki Kőszénbányai Rt. Sajóvölgyi tele­pén termelik. A legdrágább szenet a Dorogi, Vörösvári és a Sajóvölgyi kis bányák termelik. A sajóvölgyi kis bá­nyáknál a nagy­ konkurrencia miatt a kisbányák a nagybányák régi munká­sait tetemesen magasabb munkabérek­kel magukhoz csábítják, ami által a termelési költségek lényegesen emel­kednek. A mai rendszer mellett az ösz­­szes termelési költségeket is a fogyasz­tókra hárítják át s nem fejtenek ki kellő kereskedői gondosságot a terme­lési költségek tekintetbe vehető ténye­zőinél. Ezeket az egészségtelen álla­potokat akarja kiküszöbölni a kor­mány és ezért revízió alá fogják venni az összes szénbányák termelési költ­ségeit, de különösen a kisbányákért abból ai szempontból, hogy ezek a költ­ségek a jelenlegi viszonyok mellett indokoltak-e, amennyiben nem indo­koltak, ezeket nem fogják a termelési költségek számlája terhére elfogadni. A földalatti bányamunkások a nap-nap mellett megnyitott kisbányákhoz való elcsábítását fogja megnehezíteni a szén­termelési kormánybiztosság. A szep­tember 22-én megjelent 2116. számú rendeleté is, amely megállapítja, hogy a vasúti összeköttetéssel nem bíró szén­bánya csak abban az esetben vehet fel és alkalmazhat üzeménél földalatti bányamunkást, ha a termelés biztosí­tásához fűződő közérdek szempontjá­ból nem hátrányos. Az érdekelt bánya­művekkel most folytatja, a szóbeli megállapodásait az árvizsgáló­ bizottság és az ügyben a közel­jövőben ankétet fog tartani a kereskedelmi minsz­r­a. Az oroszok minden, feltételt elfogadnak. Október 5-ére meglesz az orosz-lengyel fegyverszünet. Moszkvai hírek szerint aj központi tárolta, hogy minden lehetőt el kell létrejövetelére. A határozat indító oka zivátal. „ Pária, szept. 30­­Hmas-ügynökség ,jelenti Varsóból. Hitelt érdemlő for­rásból nyert felvilágosítás sze­rint Joffe Moszkvából azt az utasítást kapta, hogy a lengye­lek által felállított összes felté­teleket, bármilyen kemények legyenek is azok, elfogadja,­ de** utasítsa vissza azt a felté­telt, amely Szovjetoroszorszá­­got arra kötelezi, hogy a vörös Kopenhága, szept. 30. végrehajtóbizottság 2/a többséggel elha­­követni a Lengyelországgal való béke az oroszok félelme téli lengyel effen­hadsereget egészben vagy­ rész­ben lefegyverezze. Bécs, szept. 30. A Berliner Lokalanzeiger jelenti Há­gából. A lengyelek benyomultak Ka­­menev-Podoszkba, Podolia fővárosába, ahol az ukrán kormány székelt. A bol­sevisták visszavonulásuk alatt a pálya­udvart, az összes hidakat és a várostól keletre eső vasútvonalat elpusztították. Az egyetemet, a könyvtárakat és a levél­tárakat tűz pusztította el. Bécs, szept. 30. Varsóból jelentik a Neue Freie Presse-nek, hogy Lord Garzont a leg­közelebbi napokban Rigába várják. I­ reHnn végMisin nem kiül végre / a in­fflinito két rendeletét. Balogh JenSél le aHaFnaJp^nandagii zsinati tagságukról. — tudósítónktól. — ■’/. Az országos otformátus zsin*ít gróf Dégenfeld József fögondn#*­ és dr. Baltazár Dezső püspökeiérnek­lé­sével ma folytatta /tanácsko^pRn­t. A napi­rend első pontja dr. Jani Béla indít­ványa vol egy cvm­ár fent áriáid alap létesítéséről, a zsJRat azonban úgy döntött,­­hogy elt a kérdést le­veszi a napirendről, platán Dóczi Imre az iskolaügyi­ bizottság előadója terjesz­tette elő általános tetszés és helyeslés közben kimerítő és szakszerű javasla­tát a kultuszkormány legutóbbi tanügyi rendeleteiről. Az előadói javaslat kifejti, hogy a kultuszkormány az 1883. évi XXX. törvénycikket rendeletileg több pont­jában megváltoztatta, amivel a refor­mátus egyházat mint iskolafenntartót elviselhetetlen terhekkel sújtotta. A jelentés sorra veszi a sérelmes kultusz­­miniszteri rendeleteket, ezek között el­sősorban a középiskolákba való felvé­teli vizsgáról szóló rendeletet. A zsinat — mondja a jelentés — nem vitatja azt, hogy ezek a felvételi vizsgák eme­lik a középiskolák színvonalát, de most, amikor a tanítók bevonulása miatt az elemi iskolákban, külö­nösen a falvakban nem folyt rendszeres ta­nítás, hosszú szünetek voltak, inkább egy előkészítő tanfolyam, egy a kine­vezett progimnázium felállítása lett volna szükséges, hogy a falu gyerme­kei minél nagyobb számban kerülje­nek a középiskolákba, mert a földmi­­velő néptől várjuk az intelligencia fel­frissülését. Éppen ezért, de még a­z ok­nál fogva is, hogy a minisztere­k a felvételi vizsgákat tartalmazó rende­lete csal, elkésve érkezett a refo­­rmá­­tus felekezeti iskolákba, ezt a ren­dele­tek nem­ hajtják végre. Ha a miniszter rendeletét a jövőben is fentartja, ugy­anrá kérik, hogy ezt a kérdést ne ren­­deletileg, hanem törvényhozási úton ren­dezze. Sérelmesnek tartja továbbá a Zsinat iskolü­gyi bizottsága a miniszternek azt a rendeletét, amely közgazdasági és szociális ismereteknek, valamisert a gyorsírásnak a középiskolákban kö­telező tantárgyiként való felvételét rendeli el A református isk­olók­nak se tanszemélyzet, se­ tankönyv nem áll e célra rendelkezésr­e, de a tanárképzők se gondoskodtak a tanároknak ily irányú kiképzéséről. A szociális ismeretek előadásához kü­lönben is a tanári karnak útmuta­ásra lenne szüksége, mert éppen a közel­múlt eseményei megmutatták, hogy a­ofi veszedelmes dolog a mocién­e is­meretek terjesztését irányítás nélkül az egyénekre bízni. A református egyház­nak e tantárgyak előadására tanköny­vek sincsenek, lehetséges, hogy a kul­tuszminisztériummal szorosabb össze­köttetésben álló Szent István társulat­nak vannak ily irányú könyvei és ha csak ki nem akarják tenni a református iskolákat annak, hogy a Szent István társulat könyveit vigyék be a reformá­tus iskolába, úgy e tárgyak tanítása a folyó 1920—21. iskolaévben leküzd­hetetlen akadályokba ütközik, miért is ebbe­n a tanévben a miniszternek ezt a rendeletét sem tudják végrehajtani. A törvényes rend érdekében pedig felké­rik a kultuszminisztert hogy a jövő 1921—22-ik tanévre ezt a kérdést tör­vényhozási úton valósítsa meg. Sérelmesnek tartja végül a bizott­ság a miniszternek azt a rendeletét, hogy a tanítóképezdékben az eddig négy évfolyamot hat évfolyamra emeli fel A bizottság nem ismeri az indo­kokat, ami a minisztert ez ügy ily sür­gős, rendeleti úton való megvalósítá­sára késztette, mikor a tanítóképzés érdekében helyesebb lett volna, ha a hatodik középosztály elvégzése után léptek volna át a tanulók a tanító­­k­épezdébe. Minthogy azonban ez a kérdés a református egyházat csak anyagi szempontból érdekli, az isko­­laügyi bizottság a református tanító­­képezdék átszervezéséről és fokozot­tabb anyagi támogatásáról tárgyaláso­kat kezd a miniszterrel. Az előadói je­lentés befejezésében sajnálattal álla­pítja­ meg azt a tényt, hogy a kultusz- kormány a múlt hagyományaival sza­kítva rendeleteit református egyházi hatóság megkérdezése nélkül bocsájtja ki. Úgy, hogy több sérelmes intézke­dést utólag kellett reparálni.­­A zsinat lelkes tapssal köszönte meg Dóczi Imre kimerítő előadói jelentését és azt egyhangúlag magáévá tette. A zsinat ezután áttért Balogh Jenő dr. volt igazságügyminiszter indítvá­nyának­ tárgyalására, amely a zsinati tagoknak a legutóbbi két évben tanú­sított magatartásának megvizsgálására bizottság kiküldését javasolja. Mielőtt az indítványt tárgyalni kezdték volna, az elnök jelenti, hogy 14 tag zárt ülést kért, amit el is rendelt. A zárt ülést déli 12 órakor félbeszakították, hogy a zsinat tagjai részt vehessenek Horthy Miklós kormányzónál déli egy órakor történő fogadtatásnál. Dr. Balogh Jenő volt igazságügymi­niszter inditván­ya élénk feltűnésit kel­ Péntek­, 1920 október 1. tett a zsinati tagok sorában és, sok vi­­tára adott alkalmat. A zsinati tagok­ ma reggel már jóval az ülés megkez­dése előtt gyűltek össze a zsinati te­remben és a beszélgetés egyetlen tár­gya Balogh Jenő indítványa volt. A vitatkozás során kiderült, hogy a tiszántúli egyházkerület zsinati képvi­selői még tegnap külön értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy Balogh indítványa ellen foglalnak ál­lást. A zsinat eme tagjai azzal érvel­nek, hogy a nemzetgyűlés sem tartotta szükségesnek vizsgálóbizottság kikül­dését, de különben is ez az indítvány: ha keresztül megy, véleményük sze­rint, megzavarná a református egyház békés munkálkodását.­­Az indítvány h­ívei ezzel­ szemben azzal érvelnek, hogy a zsinat autonóm törvényhozó testület, amelynek semmiféle más tes­tület vagy hatóság nem prejudikálhat és ezek a tagok el vannak szánva arra, hogy ha kisebbségben maradnak, le­mondanak zsinati tagságukról. Mind­két tábornak tekintélyes számú hívei és előkelő vezetői vannak, úgy, hogy Balogh Jenő dr. indítványának sorsa­ ezidőszerint teljesen bizonytalan. íKx>o<io«-ooo<>oooocöe><><><>e><>c-oc> — Saját tudósítónktistf­— A diktatúra előtt négyszáz darab Lloyd hajazási részvnyt helyeztek el letétként a Hernetsbanknál. A részvé­nyek a diktatupja alatt, a bank állítása szerin, rejt­éses körülmények közötti eltűntek.,#’ így a bank a részvényeket nem tudta kiszolgáltatni a részvény­tulajdonosoknak. A részvénytulajdo­nosok azonnal feljelentést tettek a budapesti törvényszéken. Az eltűnt részvények legkevesebb 13 millió korona értéket képviselnek. Ugyanis a külföldi tőzsdéken ma egy Lloyd hajózási részvény árfolyama, harminckétezer korona. Pénzügyi kö­rökben lázas érdeklődéssel néznek a tárgyalás elé, amely dr. Tóth Zoltán táblabíró elnöklésével ma délelőtt egy­ órára volt kitűzve. A mai tárgyaláson ítélethozatalra nem került a sor, mivel a bíróság a bizonyítási eljárás kiegészítését ren­delte­­el. Ennek során a szakértőket kihallgatják arra nézve, hogy a csak külföldi tőzsdén jegyzett értékpapíré­ba­ tartozik-e a bank a beváltás helyén, megőriztetni, avagy megosztva a bevál­tás helyén vagy a belföldön letétbe tar­­tani. Megállapították a tárgyaláson, hogy a Hermesbank a Lloyd részvé­nyeket ide-oda költözve, hol Bécsben, hol Budapesten tartotta. A tárgyalás folytatását a bíróság de­­cember 6-ikára halasztotta el. SBM 83a!Sír:0ia®3i3BSiBEBBEegBBE0 A román petróleumtelepek, szept 30. A bécsi Nyiue Profé Presse-nek jelentik BM0tb9T. A német petróleum­­társaság közli, hogy most már­ kifeje­­zett dolog, hogy a Steaua Romana részvények az angol-francia-román csoport kezébe mennek át, miután Ro­mánia megszüntette a Steaua Romana társaságnál a kényszerigazgatást Az árfolyamok mesterséges leszorítása kö­vetkeztében a Steaua részvényeket augusztus elején csak 670 svájci frank­kal jegyezték. Azóta sikerült mint­egy­ tíz százalékkal magasabb árfolyamot elérni. Ennek az eredményéből azon­ban még kártalanítani kell­ azokat a hivatalnokokat, akik a háború követ­keztében egészítették tulajdonukat vagy áfájukat. Megegyezés történt to­vábbá abban, hogy több mint három millió márkányi német fölolajrészvény és az európai petróleum unió 12,4 mil­liónyi része a Steaua Romana birtoká­ból ismét a német petróleum csoport birtokába fog áterni

Next