8 Órai Ujság, 1920. december (6. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

4 ŰRtárrla, Szerda, 1920 december 1. S Szterényi idegvédi a Kereskedelmet.­­ Hevesebb állami pénzintézetet, több állami nyereséget. — A Köztisztviselőit csehországi cipői. A nemzetgyűlés mai ülése. Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését Rab­ov­­szky István elnök alig tizenöt-húsz képviselő jelenlétében féltizenegykor nyitotta meg. Az elnöki előterjesztések után elhatározták, hogy Pál­ff­y Dá­niel sürgős interpellációjára fél kettő­kor térnek át. Ezután áttértek a Pénzintézeti Központ hatás­körének kiterjesztéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalására, amelyet Iklódy-Szabó János előadó rövid beszéd kíséretében elfogadásra ajánlott. A javaslathoz elsőnek Szterényi Jó­zsef báró szólott hozzá: — A háborús esztendők alatt, 1916- ban az akkori ellenzék párthatalmi kérdést látott a kormány javaslatá­ban, amely a Pénzintézeti Központ felállításával az ország pénzügyi hely­zetének gazdasági szanálását akarta. A mai felszólalásomban lojális elé­gté­telt kívánott adni Teleszky akkori pénzügymiiniszternek, akivel szemben érvényesítettük a pártpolitika aggodal­mát és aggodalmainkat a vidéki pénz­intézetek szanálására vonatkozóan. Haitik aggodalmunk sem vált valóra, mert a kormány nem használta fel ezt a törvényt pártérdekek érvényesíté­sére, viszont pedig az elmúlt időkben összesen kilenc vidéki intézet került szanálás és felszámolás alá 18 000­ 000 korona alaptőkével és 21.000.000 ko­rona passzívával s a Pénzintézeti Köz­pont olyan körültekintéssel és gondos­sággal járt el a likvidálásnál, hogy a 21.000.000 passzívából 20.500.000 ko­ronát megkaptak. Az aggodalom tehát a Pénzintézeti Központtal szemben tárgytalanná vált s a Pénzintézeti Köz­pont, valamint annak személyzete a bolsevizmus idején az ellenforradalom egyik erős vára volt, amiért neki kö­szönet és elismerés jár.­­ A tárgyalás alatt álló javaslat a Pénzintézeti Központnak szélesebb alapokra való fektetését célozza és nagyobb tőkét bocsát az intézmény rendelkezésére. Az a 100.000.005 ko­rona, amelyet az állam a Pénzintézeti Központ rendelkezésére bocsát, a mai gazdasági helyzetben csekély állami hozzájárulás. Friedrich István: Az állami autókat meg kell szüntetni, majd többet lehet áldozni! Szterémil József báró: A pénzügyi bizottságban én és társaim állandóan szorgalmaztuk az állami autók ügyét. Ilyen szegény és szerencsétlen ország nem bírja el a minisztériumok óriási autóköltségeit. A minisztertanács kez­deményezésünkre állást is foglalt és az autók számát hatvanhatra re­du­kál­na. A bizottságot tehát e tekintet­ben nem terheli mulasztás.­­ A százmillió korona hozzájárulás egyáltalán nem nevezhető soknak. A gazdasági helyzetet komplikálja és ka­tasztrófával fenyegeti a kereskedelem­ellenes irányzat, amely most megnyil­vánul. Eltereljük tőlünk a kereskede­lem és a tranzitokereskedele­­ szem­pontjából kedvező földrajzi fekvésünk hiábavaló s mi Bécs kereskedelmi je­lentőségét növeljük. (Nagy zaj.) Ezt a kérdést nem lehet felekezeti alapon beállítani. Itt van a Baross-szövetség ügye, amely magyar nemzeti és keresz­tény alapon áll, mnt ahogy a magyaar kereskedelem csakis ezen állhat. (Élénk helyeslés.) De a Baross-szövetség is súlyos gazdasági harcot hirdet a mai tendencia ellen és arra hívja" f­­l tag­jait, hogy nagyszabású tüntetésképpen egy napra zárják be üzleteiket a keres­kedelemellenes irányzat ellensúlyozá­sára. Ami még menthető, mentsük meg egyesült erővel! Gazdasági helyzetünk előbbrevitelénél más mellékcélt látni nem szabad. (Helyeslés.) Mesniyit hoztak :’ központok ’! Szterényi József báró ezután részle­tesen foglalkozik a Pénzintézeti Köz­pont működésével a háború utalt, majd a kis­­öntöző központok működését tárgyalja. Tizenöt központ, amelyek közt a legnagyobbak nem is foglalnak helyet, az államot mintegy négyszáz­­millió korona tőkéhez­ juttatta. A Ház előtt fekevő javaslat indokolásában nincsen semmi a központok likvidálása e­rőt. Ezt kifogásolja, de megállapítja, hogy a Pénzintézeti Központ mindent megtett, ami e tekintetben kötelessége volt. A Hadi Terményre vonatkozóan ki kell jelentenie, hogy ellenzéki ko­rában támadta a rendellenességekért, minniszterkorában mindent megtett hogy ezeket megszüntessék , meg kell állapítania, hogy a Haditerménynél valóban rendet is teremtettek. Tarkovics József: Csak hagyjuk a ■Hadííermcnyt! Jól ismerem a dolgait! Eszerényi József báró: Engedjen meg a képviselő úr, én legalább olyan jól ismerem, aki kötelességszerűen, hi­vatali állásomból kifolyóan foglalkoz­tam vele. A Haditermény elsőrangú intézmény lett és Russo ülés e téren a legelső szaktekintély az országban. .(Folytonos közbeszólások). Berki Gyula: Az Áruforgalmiba se lehetünk szerelmesek! Szterényi Jó­sef Kató: Helyesed mondta a képviselő­ úr, mert ez az in­tézmény is kifogásolható. A javaslat szerint az ellenőrzés a központoknál nem érvényesül elég intenzíven. Ezért határozati javaslattal kelene utasítani a pénzügyminisztert az el­lenőrzés taxatív elrendelésére. Az ál­lami hitelműveletek terén vezető sze­repet kell adni a Pénzintézeti Köz­pontnak. A nagybankok szerepéről szólva kijelenti, hogy a legerősebben tiltakozik a nagybankok politikai te­vékenysége elle­n és az ellen, hog­y ezek nagy súlyukkal ránehezedjenek az egész országra. Olvasszák 5)é­­s }•‹‹«!;.ia’­'aivkoi ! Követeli a postatakarékpénztár és a Pénzintézeti Központ szorosabb kap­csolatba hozatalát és később egybe­olvasztását, bár tudja, hogy a pénz­ügyminiszter idegenkedik ettől a gon­dolattól. A postatakarékpénztár ma csak névleg takarékgyűjtő hely, ma tényleg a posta végzi úgy a betét­gyűjtést, mint a csekk­forgalmat. Vi­szont a pénzműveletekre az államnak itt van a Pénzintézeti Központ és nincs szükség rá, hogy még egy ilyen inté­zete legyen. A postatakarékpénztár ma fölös pénzeit fix kamatozás mel­lett helyezi ki a pénzintézetekhez. Ez régen igen sok száz milliót jelen­tett. Ma is 295.000.000 korona valt el­helyezve. A pénzügyminiszter ma 5­4%-os kamatot, fizet állami kölcsö­nökért, a papírakciónál még a duplá­ját is, de ugyanakkor a postatakarék­pénztár­ csak­ 2%-os kamatot kap. Az állam tehát a saját intézete után nem kap annyit, mint amennyit ő fizet. Budapesten nem tarthatnak fenn két intézetet az álla­m pénzügyi műveleteire és még azon­kívül egy harmadikat, amelyet még ezután akarnak csinálni. Az államnak a jövőben hosszú ideig bizonyára még jobban bele kell nyúl­nia a közgazdaságba, de ha ez meg­történik, legyen a közé a haszon. Re­méli, hogy a Pénz mnéreti, Központ­esz az az általános központi állomás, amelyben az államnak minden bank­­szerű üzlete összegyűl. _ Végül a háborúból visszatért kis­ipa­rosok felsegítését ajánlja a pénzügy­­miniszter figyelmébe, ő annak idején törvénnyel akciót indított, de az októ­beri lázadás azt is meghiúította. A ja­vaslatot általánosságban és részletei­ben elfogadja. (Éljenzés.) Ernszt Sándor a központokról. Ernst Sándor: A­ törvény előterjesz­tése során a háborús vagyonokra vo­natkozólag egy törvényt se láttunk, pedig a háborús vagyonok több száz millió koronára emelkedtek. Azt se tudjuk pozitíven, hogy a háborús köz­pontok miként gazdálkodnak. Szteré­­nyivel polemizál és tagadja, hogy Ma­gyarországon kereskedelemellenes han­gulat volna. Breki Károly: A panamát üldözik. Ez a kereskedelemellenes hangulat. Azért mennek Bécsbe. Gaál Gusztáv: A sok engedély kény­szeríti őket Bécs­be­! A kivételes tör­vényeket­­tessék megszüntetni. Ernst Sándor: Az állam pénzügyi helyzete na­pról-napra rosszabbodik. Ezért a költségvetéssel mielőbb fog­lalkozni kell. Ma Magyarország egy­ötödrésze az államból él, amit nem bírunk­ el. Ha nem teszünk valamit, a tisztviselők és a hadsereg kérdésében el fogunk merülni. Eddig nem hajlot­tunk egy kereskedelmi expozét sem­ .Róbert Emilnek a kereskedelemre vo­natkozó indítványát elfogattuk, de nem látjuk sehol. Róbert képviselő­társamat tisztelem — mondotta, de ő nem hivatott, a kereskedelem reorgani­zálására. Briedrich István:­­Tizennégy mi­niszter és ugyanannyi államtitkár van. Rubinek István: Te­ csináltad a ti­­zen­negyeddel. Briedrich István: Rubinek hozta sejtprópálkait. Elnök: Kérem ne leplezzük le a miniszteri állásokat. (Derültség.) Ernst Sándor: A javaslatot külön­ben elfogadja. Iklódi Szabó János előadó zárósza­vai után báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszter beterjeszti a földgáz és ásványolaj források kutatására vonat­kozó szerződést, amelyet az állam egy angol szindikátussal kötött és kéri az erre vonatkozó törvény­javaslatnak tárgyalás alá vételét. Az elnök bejelenti, hogy a belügy­miniszter holnap fog válaszolni Tasz­ter Béla interpellációjára. Báró Korányi Frigyes pénzügymi­niszter: Egész Európában Magyaror­szágon volt eddig a legtöbb pénzinté­zet és ez az abnormális állapot szük­ségessé teszi azt, hogy az intézeteket egyesítsék, az újak alapításán pedig el­kerüljék. A pénzügyi politika nem más, mint takarékosság, azonban ez mind nem elég a bajok orvoslására. A termelésnek, a lessísis kereskedelem­nek meg kell indulnia, mert első a­z­dasági helyreállás, amely nem is­meri a napi politikát. A központok revízióját szükségesnek tartja ő is és több ilyen revíziót már el is rendelt a kormány. A javaslat betetőzése annak a gazdasági alapnak, amelyet ő szük­ségesnek lát. A normális viszonyok helyreállí­tásával remélhetőleg ez a ja­vaslat is hozzájárul a hitel emelésé­hez. Ezért elfogadásra ajánlja. A Ház a miniszter felszólalása után a javas­latot általánosságban elfogadta. Ez­után a részletes tárgyalásra tértek át. Az 1. §-nál báró Szterényi József szólalt fel, a Ház a §-t a pénzügymi­niszter hozzászólása után elfogadta. A 2-ik és a 3-ik §-t változatlanul f­ogadták el Az elnök az ülést ezután öt percre felfüggesztette. Szünet után az­­ elnök javaslatára elhatároztak, hogy a legközelebbi ülés holnap, szerdán lesz. A napi­renden a pénzintézeti központról szóló törvény­javaslat vitája, to­vábbá­ az igazságügy ut­án is,K­­érnék Horniyánszky Zoltán, s a belügy­miniszternek Taszter Béla interpellá­ciójára adandó válas­za szerepel,­­to­vábbá az indítványok és egyéb in­ter­­plellációk. A cseh C ..)!* Pálfy Dániel terjesztette be ezután sürgős interpellációját a küs­földi cipő­k le­­ szállítása ügyében. Húsz százalékkal drágább csehországi ajánlatot fogad­tak el, mint ahogy a cipőket az ország­ban elő lehetett volna állítani. Ilyen módon több mint száz milliós munkát vittek el külföldre ugyanakkor, ami­kor­­a mi iparosaink meg nyomorog­nak. A bőr beszerzése körül nagy visszásságok vannak, mert iparosaink nem tudják első kézből kapni a bőr­­anyagot. Az Iparosok Országos Köz­ponti Szövetsége, az IOKSZ, és az ipa­rosok rossz helyzete is szoros össze­függésben van egymással. Feltárja a bajokat, hogy a kor­mánynak módja legyen a segítésre. Az IOKSz igazgatósága nem alkalmas a szövetség vezetésére. Állami támoga­tásban részesülő altruista intézmény, a beszerzések körül azonban nem pro­dukál semmit. A keresztény kurzus idején megtörtént azt, hogy a postá­sok számára egy Teller Samu nevű Király­ utcai kereskedő kapott négy­ezer pár cipőre megrendelést és hasz­nálhatatlan, silány minőségű cipőket szállított. Ez a Teller egyébként ugyanaz, aki benne volt a kárpáti papírbakkancs szállításban. Interpel­lációját a kereskedelmi miniszterhez intézi és kérdi, tud-e a kereskedelmi miniszter a köztisztviselők ellátása körüli visszásságokról, amelynél a kül­földről százmillió értékű cipőanyagot hoztak be? Hajlandó-e a magyar ipari védelemben részesíteni és ezt a beho­zatalt megakadályozni? Tud-e az IKOSz működéséről és hajlandó-e a panaszokat megvizsgálni, végül haj­landó-e intézkedni a postások cipő­­szállítása ügyében? Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszter ideiglenes válaszában kijelen­­tene, hogy szigorú vizsgálatot indít az interpelláló minden kérdése ügyében. Előzetesen csak annyit jelez, hogy a köztisztviselők fogyasztási szövetke­zete, amely az akció élén állott, azt jelent­ette, hogy a magyar ipar nincsen abban a helyzetben, hogy a télire ci­pőt szállíthasson a postásoknak. Ezt a kérdést szintén vizsgálat tárgyává teszi és mindenkivel, aki bűnös, a konzekvenciákat le fogja vonatni. Az ülés a miniszter válasza után fél három órakor véget ért divatházában, IV., Kossuth Lajos­ utca 9. nagy­­carácsonyi occasio Kosztümök, toilettek, paleták, pon­gyolák, kalapok, bundák, szőrme­­garnitúrák és szőrmepaleták mé­lyen leszállított árakon. ■eaRanm.-ucr.i.i i.—-.s.i.w«naBnww­ aw Párisi és aQK­SI (a Revü­ Szinház épületében) 12 óráig nyitva1 IMTIMKABARÉ VI. Teréz-Hörut 46 Telefon: 65—54 Ma, kedden 3/*7 órakor PREMIER. P­áratlan műsor I 1 Darabokban és szólókkal szerepelnek: Szeress Elza I Dr. Erdélyi Géza Péch­y Blanka Sim­onyi Dezső Kü­rthy Teréz Rónai Géza Virág* Kócsi . Magyar László Patkós Eszti Német Nándor Betegh­ fiasko Tihanyi Oszkár m­ed­gyaszay H* Vig Miklós Lánczy Mici Kiss Lajos László Böske Arányi József Szabó Isaby Jegyek, egész hétre előre válthatók a pénztárnál és a jegyirodákban. Jutányosán elad© egy fest- (V 05 fa körny­o­­stüimcltci 20 méter magas skegvásálványzattal, szivatty­vat, csővozirokkal egyutt, leszerelve, v­aggot irakva. A gépek és állványzat teljesen jó al­apokban.' - c)c­on: 143­63. szám. Sism Vrsest lérriruhé 'felelőn 113-67, Wertheimer, Gról Zichy Janö-a.. £

Next