8 Órai Ujság, 1920. december (6. évfolyam, 283-307. szám)
1920-12-01 / 283. szám
4 ŰRtárrla, Szerda, 1920 december 1. S Szterényi idegvédi a Kereskedelmet. Hevesebb állami pénzintézetet, több állami nyereséget. — A Köztisztviselőit csehországi cipői. A nemzetgyűlés mai ülése. Saját tudósítónktól. A nemzetgyűlés mai ülését Rabovszky István elnök alig tizenöt-húsz képviselő jelenlétében féltizenegykor nyitotta meg. Az elnöki előterjesztések után elhatározták, hogy Pálffy Dániel sürgős interpellációjára fél kettőkor térnek át. Ezután áttértek a Pénzintézeti Központ hatáskörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, amelyet Iklódy-Szabó János előadó rövid beszéd kíséretében elfogadásra ajánlott. A javaslathoz elsőnek Szterényi József báró szólott hozzá: — A háborús esztendők alatt, 1916- ban az akkori ellenzék párthatalmi kérdést látott a kormány javaslatában, amely a Pénzintézeti Központ felállításával az ország pénzügyi helyzetének gazdasági szanálását akarta. A mai felszólalásomban lojális elégtételt kívánott adni Teleszky akkori pénzügymiiniszternek, akivel szemben érvényesítettük a pártpolitika aggodalmát és aggodalmainkat a vidéki pénzintézetek szanálására vonatkozóan. Haitik aggodalmunk sem vált valóra, mert a kormány nem használta fel ezt a törvényt pártérdekek érvényesítésére, viszont pedig az elmúlt időkben összesen kilenc vidéki intézet került szanálás és felszámolás alá 18 000 000 korona alaptőkével és 21.000.000 korona passzívával s a Pénzintézeti Központ olyan körültekintéssel és gondossággal járt el a likvidálásnál, hogy a 21.000.000 passzívából 20.500.000 koronát megkaptak. Az aggodalom tehát a Pénzintézeti Központtal szemben tárgytalanná vált s a Pénzintézeti Központ, valamint annak személyzete a bolsevizmus idején az ellenforradalom egyik erős vára volt, amiért neki köszönet és elismerés jár. A tárgyalás alatt álló javaslat a Pénzintézeti Központnak szélesebb alapokra való fektetését célozza és nagyobb tőkét bocsát az intézmény rendelkezésére. Az a 100.000.005 korona, amelyet az állam a Pénzintézeti Központ rendelkezésére bocsát, a mai gazdasági helyzetben csekély állami hozzájárulás. Friedrich István: Az állami autókat meg kell szüntetni, majd többet lehet áldozni! Szterémil József báró: A pénzügyi bizottságban én és társaim állandóan szorgalmaztuk az állami autók ügyét. Ilyen szegény és szerencsétlen ország nem bírja el a minisztériumok óriási autóköltségeit. A minisztertanács kezdeményezésünkre állást is foglalt és az autók számát hatvanhatra redukálna. A bizottságot tehát e tekintetben nem terheli mulasztás. A százmillió korona hozzájárulás egyáltalán nem nevezhető soknak. A gazdasági helyzetet komplikálja és katasztrófával fenyegeti a kereskedelemellenes irányzat, amely most megnyilvánul. Eltereljük tőlünk a kereskedelem és a tranzitokereskedele szempontjából kedvező földrajzi fekvésünk hiábavaló s mi Bécs kereskedelmi jelentőségét növeljük. (Nagy zaj.) Ezt a kérdést nem lehet felekezeti alapon beállítani. Itt van a Baross-szövetség ügye, amely magyar nemzeti és keresztény alapon áll, mnt ahogy a magyaar kereskedelem csakis ezen állhat. (Élénk helyeslés.) De a Baross-szövetség is súlyos gazdasági harcot hirdet a mai tendencia ellen és arra hívja" fl tagjait, hogy nagyszabású tüntetésképpen egy napra zárják be üzleteiket a kereskedelemellenes irányzat ellensúlyozására. Ami még menthető, mentsük meg egyesült erővel! Gazdasági helyzetünk előbbrevitelénél más mellékcélt látni nem szabad. (Helyeslés.) Mesniyit hoztak :’ központok ’! Szterényi József báró ezután részletesen foglalkozik a Pénzintézeti Központ működésével a háború utalt, majd a kisöntöző központok működését tárgyalja. Tizenöt központ, amelyek közt a legnagyobbak nem is foglalnak helyet, az államot mintegy négyszázmillió korona tőkéhez juttatta. A Ház előtt fekevő javaslat indokolásában nincsen semmi a központok likvidálása erőt. Ezt kifogásolja, de megállapítja, hogy a Pénzintézeti Központ mindent megtett, ami e tekintetben kötelessége volt. A Hadi Terményre vonatkozóan ki kell jelentenie, hogy ellenzéki korában támadta a rendellenességekért, minniszterkorában mindent megtett hogy ezeket megszüntessék , meg kell állapítania, hogy a Haditerménynél valóban rendet is teremtettek. Tarkovics József: Csak hagyjuk a ■Hadííermcnyt! Jól ismerem a dolgait! Eszerényi József báró: Engedjen meg a képviselő úr, én legalább olyan jól ismerem, aki kötelességszerűen, hivatali állásomból kifolyóan foglalkoztam vele. A Haditermény elsőrangú intézmény lett és Russo ülés e téren a legelső szaktekintély az országban. .(Folytonos közbeszólások). Berki Gyula: Az Áruforgalmiba se lehetünk szerelmesek! Szterényi Jósef Kató: Helyesed mondta a képviselő úr, mert ez az intézmény is kifogásolható. A javaslat szerint az ellenőrzés a központoknál nem érvényesül elég intenzíven. Ezért határozati javaslattal kelene utasítani a pénzügyminisztert az ellenőrzés taxatív elrendelésére. Az állami hitelműveletek terén vezető szerepet kell adni a Pénzintézeti Központnak. A nagybankok szerepéről szólva kijelenti, hogy a legerősebben tiltakozik a nagybankok politikai tevékenysége ellen és az ellen, hogy ezek nagy súlyukkal ránehezedjenek az egész országra. Olvasszák 5)és }•‹‹«!;.ia’'aivkoi ! Követeli a postatakarékpénztár és a Pénzintézeti Központ szorosabb kapcsolatba hozatalát és később egybeolvasztását, bár tudja, hogy a pénzügyminiszter idegenkedik ettől a gondolattól. A postatakarékpénztár ma csak névleg takarékgyűjtő hely, ma tényleg a posta végzi úgy a betétgyűjtést, mint a csekkforgalmat. Viszont a pénzműveletekre az államnak itt van a Pénzintézeti Központ és nincs szükség rá, hogy még egy ilyen intézete legyen. A postatakarékpénztár ma fölös pénzeit fix kamatozás mellett helyezi ki a pénzintézetekhez. Ez régen igen sok száz milliót jelentett. Ma is 295.000.000 korona valt elhelyezve. A pénzügyminiszter ma 54%-os kamatot, fizet állami kölcsönökért, a papírakciónál még a dupláját is, de ugyanakkor a postatakarékpénztár csak 2%-os kamatot kap. Az állam tehát a saját intézete után nem kap annyit, mint amennyit ő fizet. Budapesten nem tarthatnak fenn két intézetet az állam pénzügyi műveleteire és még azonkívül egy harmadikat, amelyet még ezután akarnak csinálni. Az államnak a jövőben hosszú ideig bizonyára még jobban bele kell nyúlnia a közgazdaságba, de ha ez megtörténik, legyen a közé a haszon. Reméli, hogy a Pénz mnéreti, Központesz az az általános központi állomás, amelyben az államnak minden bankszerű üzlete összegyűl. _ Végül a háborúból visszatért kisiparosok felsegítését ajánlja a pénzügyminiszter figyelmébe, ő annak idején törvénnyel akciót indított, de az októberi lázadás azt is meghiúította. A javaslatot általánosságban és részleteiben elfogadja. (Éljenzés.) Ernszt Sándor a központokról. Ernst Sándor: A törvény előterjesztése során a háborús vagyonokra vonatkozólag egy törvényt se láttunk, pedig a háborús vagyonok több száz millió koronára emelkedtek. Azt se tudjuk pozitíven, hogy a háborús központok miként gazdálkodnak. Szterényivel polemizál és tagadja, hogy Magyarországon kereskedelemellenes hangulat volna. Breki Károly: A panamát üldözik. Ez a kereskedelemellenes hangulat. Azért mennek Bécsbe. Gaál Gusztáv: A sok engedély kényszeríti őket Bécsbe! A kivételes törvényekettessék megszüntetni. Ernst Sándor: Az állam pénzügyi helyzete napról-napra rosszabbodik. Ezért a költségvetéssel mielőbb foglalkozni kell. Ma Magyarország egyötödrésze az államból él, amit nem bírunk el. Ha nem teszünk valamit, a tisztviselők és a hadsereg kérdésében el fogunk merülni. Eddig nem hajlottunk egy kereskedelmi expozét sem .Róbert Emilnek a kereskedelemre vonatkozó indítványát elfogattuk, de nem látjuk sehol. Róbert képviselőtársamat tisztelem — mondotta, de ő nem hivatott, a kereskedelem reorganizálására. Briedrich István:Tizennégy miniszter és ugyanannyi államtitkár van. Rubinek István: Te csináltad a tizennegyeddel. Briedrich István: Rubinek hozta sejtprópálkait. Elnök: Kérem ne leplezzük le a miniszteri állásokat. (Derültség.) Ernst Sándor: A javaslatot különben elfogadja. Iklódi Szabó János előadó zárószavai után báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter beterjeszti a földgáz és ásványolaj források kutatására vonatkozó szerződést, amelyet az állam egy angol szindikátussal kötött és kéri az erre vonatkozó törvényjavaslatnak tárgyalás alá vételét. Az elnök bejelenti, hogy a belügyminiszter holnap fog válaszolni Taszter Béla interpellációjára. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter: Egész Európában Magyarországon volt eddig a legtöbb pénzintézet és ez az abnormális állapot szükségessé teszi azt, hogy az intézeteket egyesítsék, az újak alapításán pedig elkerüljék. A pénzügyi politika nem más, mint takarékosság, azonban ez mind nem elég a bajok orvoslására. A termelésnek, a lessísis kereskedelemnek meg kell indulnia, mert első azdasági helyreállás, amely nem ismeri a napi politikát. A központok revízióját szükségesnek tartja ő is és több ilyen revíziót már el is rendelt a kormány. A javaslat betetőzése annak a gazdasági alapnak, amelyet ő szükségesnek lát. A normális viszonyok helyreállításával remélhetőleg ez a javaslat is hozzájárul a hitel emeléséhez. Ezért elfogadásra ajánlja. A Ház a miniszter felszólalása után a javaslatot általánosságban elfogadta. Ezután a részletes tárgyalásra tértek át. Az 1. §-nál báró Szterényi József szólalt fel, a Ház a §-t a pénzügyminiszter hozzászólása után elfogadta. A 2-ik és a 3-ik §-t változatlanul fogadták el Az elnök az ülést ezután öt percre felfüggesztette. Szünet után az elnök javaslatára elhatároztak, hogy a legközelebbi ülés holnap, szerdán lesz. A napirenden a pénzintézeti központról szóló törvényjavaslat vitája, továbbá az igazságügy után is,Kérnék Horniyánszky Zoltán, s a belügyminiszternek Taszter Béla interpellációjára adandó válasza szerepel,továbbá az indítványok és egyéb interplellációk. A cseh C ..)!* Pálfy Dániel terjesztette be ezután sürgős interpellációját a küsföldi cipők le szállítása ügyében. Húsz százalékkal drágább csehországi ajánlatot fogadtak el, mint ahogy a cipőket az országban elő lehetett volna állítani. Ilyen módon több mint száz milliós munkát vittek el külföldre ugyanakkor, amikora mi iparosaink meg nyomorognak. A bőr beszerzése körül nagy visszásságok vannak, mert iparosaink nem tudják első kézből kapni a bőranyagot. Az Iparosok Országos Központi Szövetsége, az IOKSZ, és az iparosok rossz helyzete is szoros összefüggésben van egymással. Feltárja a bajokat, hogy a kormánynak módja legyen a segítésre. Az IOKSz igazgatósága nem alkalmas a szövetség vezetésére. Állami támogatásban részesülő altruista intézmény, a beszerzések körül azonban nem produkál semmit. A keresztény kurzus idején megtörtént azt, hogy a postások számára egy Teller Samu nevű Király utcai kereskedő kapott négyezer pár cipőre megrendelést és használhatatlan, silány minőségű cipőket szállított. Ez a Teller egyébként ugyanaz, aki benne volt a kárpáti papírbakkancs szállításban. Interpellációját a kereskedelmi miniszterhez intézi és kérdi, tud-e a kereskedelmi miniszter a köztisztviselők ellátása körüli visszásságokról, amelynél a külföldről százmillió értékű cipőanyagot hoztak be? Hajlandó-e a magyar ipari védelemben részesíteni és ezt a behozatalt megakadályozni? Tud-e az IKOSz működéséről és hajlandó-e a panaszokat megvizsgálni, végül hajlandó-e intézkedni a postások cipőszállítása ügyében? Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter ideiglenes válaszában kijelentene, hogy szigorú vizsgálatot indít az interpelláló minden kérdése ügyében. Előzetesen csak annyit jelez, hogy a köztisztviselők fogyasztási szövetkezete, amely az akció élén állott, azt jelentette, hogy a magyar ipar nincsen abban a helyzetben, hogy a télire cipőt szállíthasson a postásoknak. Ezt a kérdést szintén vizsgálat tárgyává teszi és mindenkivel, aki bűnös, a konzekvenciákat le fogja vonatni. Az ülés a miniszter válasza után fél három órakor véget ért divatházában, IV., Kossuth Lajos utca 9. nagycarácsonyi occasio Kosztümök, toilettek, paleták, pongyolák, kalapok, bundák, szőrmegarnitúrák és szőrmepaleták mélyen leszállított árakon. ■eaRanm.-ucr.i.i i.—-.s.i.w«naBnww aw Párisi és aQKSI (a Revü Szinház épületében) 12 óráig nyitva1 IMTIMKABARÉ VI. Teréz-Hörut 46 Telefon: 65—54 Ma, kedden 3/*7 órakor PREMIER. Páratlan műsor I 1 Darabokban és szólókkal szerepelnek: Szeress Elza I Dr. Erdélyi Géza Péchy Blanka Simonyi Dezső Kürthy Teréz Rónai Géza Virág* Kócsi . Magyar László Patkós Eszti Német Nándor Betegh fiasko Tihanyi Oszkár medgyaszay H* Vig Miklós Lánczy Mici Kiss Lajos László Böske Arányi József Szabó Isaby Jegyek, egész hétre előre válthatók a pénztárnál és a jegyirodákban. Jutányosán elad© egy fest- (V 05 fa környostüimcltci 20 méter magas skegvásálványzattal, szivattyvat, csővozirokkal egyutt, leszerelve, vaggot irakva. A gépek és állványzat teljesen jó alapokban.' - c)con: 14363. szám. Sism Vrsest lérriruhé 'felelőn 113-67, Wertheimer, Gról Zichy Janö-a.. £