8 Órai Ujság, 1921. január (7. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

i Ummi veszedelme. Praznoszky körat nyilatkozata. Bécs, dec- 31. A Neue Freie Presse párisi tudósi*lója meginterviuálta. Praznovszky Iván párisi magyar követet, aki arra a kérdésre, várjon hihető-e, hogy Keleteuró*pában kiújul a bolsevizmos igy felett. — Bizonyára, ha ezzel '.a közös veeledelemmel szemben, nem jön létre megegyezés az egymás ellen harcoló molgári világnézetű kormányok közt az érdekelt népek javára. — És mik ennek a gyakorlati lehetőségei? — .A mostani stádiumban ki kell kapcsolni a béke tárgyalások nemzetközi jellegét és az utódállaamoknak közvetlenül egymással kell is megegyezniök, mert — és ezt különösen hangsúlyozom — ha bármely kérdés Magyarország és az érdekelt utódállamok közt kiegyezés útján, minden tényező megelégedésére tisztázódott, egyetlen nagyhatalom sem fog ezzel szemben a legkevésbbé is kifogást támasztani, sőt mit sem óhajtanak annyira, mint azt, hogy Magyarország közvetlenül állapodjék meg szomszédaival, mindenről, amit az új helyzet kiván, vagy később kívánatossá tesz. — Bizonyítékai is vannak a követ urnak erre a rendkívül érdekes állítására? — Hogyne, szóbeliek és írásbeliek is. Parisban ismételten ilyen politikát ajánlottak nekem, de nem is csak nekem, hanem az utódállamok összes megbizottainak is. A nagyhatalmak kívánsága, hogy — amint azt most már elismerik a durva hibákkal létre-hozott béke művét Kelet-Európa egyes 'államaiban közelebb juttassuk igazi céljához, a népek kibékitéséhez és az igazi békéhez. a»- ;■ * a*v ~h — ^alín meg is van már ennek a pruárauimja állapítva, vagy' csetséges Útmutatások vannak erre? —— Az nincs, de kézenfekvő dolog, hogy mindenekelőtt csak gazdasági kérdések tárgyalandók. Ennivaló kell az embereknek, ruházkodniok kell és fűtőanyagot kell kapniok. A nagyvárosok nyomorának jóakarattal, faji gyűlölettől mentes szívvel, tiszta fejjel és erős akarattal gyorsan véget kell vetni. Ismétlem, elő kell mozdítani a termelést, kereskedelmet és ipart, mégpedig mindenekelőt az egyes államok közti viszonylatban. A józan és sikeres gazdasági politika az egyetlen Lehetséges alapja minden politikának. 1 ’ 2 Htn T®®- WJZ ÜS -M O Z G ö JWZa 1»«. JACSb.. vir.,Ak»ofa-n.4. Sz.ilvessszerejtély! A falánkság- dr. 5 felv. Sulist nadrág- szerepe, visi. 3 felv. Előadások d. u. 5, 3/47, 5 és 10 órától. A 10 órai előadáson egy élő malacot, egy üveg pezsgőt és egy üveg pognacot sorsolnak ki S . KIS KOMÉDIA *£_•&» StSST Kezdete 7 órakor. 39 ROTT és STEXKHARD7 uj műsorukban. Vasárnap d. t. előadás. Szit a”íVm' Bonbonier-Kabaré A decemberi műsor utolsó hete A kabarészezon szenzációin.: ›RYSTI»A. Fájás Krémér színdarabja. freikó Józsi. Kovács Lili, Kőváry Gyula’brilliáns alakítása. Kezdete V órakor. Fővárosi Orfeum-Én és 2-án lát-két előadás délután 8/43 ©« este V*7 órakor, a szenzációs januári műsor. Különleites»P*H SZILVESZTER EST .Teaházban József-kórut 4! Bros István zongoraművész és Seifert Dezső gitárhmaorista közreműködésÖT.lánc. Ének. Meglepetések!! 4 ÓRAI TEA. Katona vacsora 7 órától « T-E- A .H-Á-Z-B-A-N szálloda, József-korus 4. d\p4 n-különlegességek. RpS|jjt&ae» BJj&gy, viatin»,régi pénzrkc.l, hn— K*. i.wtczüat, arany, gyémánt, akazelithornbikj na pi árban fia előnyösebben értékesítheti IíjSrifiBSl£lLlk626resailél.Budapest, Rákóczi-út 941«0t«WB «scy-bCD CteJLsMBs Szombat, 1921. jan. 1* Balogh Jenő elfoglalta az Akadémia főtitkári hivatalát. Heinrich Gusztáv búcsúztatása. •— Saját tudósítónktól. — A Magyar Tudományos Akadémia tudvalevőleg december 20 én tartott összes ülésén a lemondott Heinrich Gusztáv helyére egyhangúlag főtitkárává választotta dr. Balogh Jenő volt igazságügyminisíz hejy.. egyetemi tanárt. Az új főtitkár, ma délelőtt 11 órakor vette át hivatalát elődjétől. Az Akadémia főtitkári hivatalában ma délelőtt megjelentek az Akadémia vezető férfiai Berzevicz Albert elnök vezetésével. Őtt voltak Herczeg Ferenc, az osztálytitkárok és az egész tisztviselői kar. A távozó Heinrich Gusztáv főtitkárt Hellebronth Árpád királyi tanácsos búcsúztatta el, aki beszédében méltatta a távozó főtitkár érdemeit Ugyancsak ő üdvözölte az Akadémia nevében dr. Balogh Jenőt új hivatalának átvétele alkalmából, akinek munkájához sok szerencsét kívánt. A főtitkári hivatal átvétele egy órát vett igénybe és az új főtitkár az átvétel után már azonnal meg is kezdette működését. Dr. BaloghJenő a főtitkári hivatal átvételéről és munkaprogramumjáról munkatársunknak a következőke* ~ dot'.a: __ iti a hvatalos helyi, — Ma ígtörtént a főtitkárság itadása ségben me és én uj tisztségemben már és átevételzdtem működésemet. Promeg is kcól egyelőre mást nem mondgrammomit azt, hogy itt ezen a helyen hatok, mit várok és dolgozniis fogok, dolgozni az-nintim ír-. ... lm S királylMs is n j* Reiner János E^sfgm!ía^ár f1^al,aZ3ia* — Sorolt tudósítónktól. —* A királykérdés elvi részére vonatkozólag kérdést intéztünk a magyar közjogi tudomány kitűnő szakértőjéhez, Reiner János egyetemi tanárhoz, aki a királykérdésről s ezzel kapcsolatban az ellentállási jogról a k/Fvekező nagyérdekű fejtegztéseket "mondotta az Lorai Újság munkatársának: — Az n. n. királykérdést az 1918 évi október végi események, a Károlyi - féle forradalom vetette fel 1918. év, s novemberban az n. v - Nemzeti Tanács vezérszómka k’.intette, hogy a trónt lerombolták s a krály állítólagos lemondása alapján ki- mondjákaz államforma megváltoz- tását, hozzátéve, hogyha ez nem következett volna be önként, a nép azt saj erejével vitte volna keresztül. — Itt, szemben a legújabban an lóg példaképen felhozott görög trón sorsának kérdésével, néhányan, minden alkotmányban ismeretlen formában, valótlan lemondás felhasználásá" - val is detronizálták a dinasztiát s az egész államformát a magyar nemzet érzelemvilágától is távolálló államformával cserélték fel. Ezzel szemben Görögországban a király az antanthatalmak leküzdhetetlen kényszere következtében — a lemondás visszautasításával — elhagyta országát s eltávozása után az antant által szintén kizárt trónörökös mellőzésével a király második fia vette át a királyi jogok gyakorlását, vagyis leküzdhetetlen kényszer hatása alatt maga a görög nép, kétségtelenül forradalmi utón, de a dinasztiából vett uralkodóval töltötte be a trónt. Itt tehát természetes, hogy a görög nemzet a maga erejének öntudatában, annak szabad megnyilatkozása tanúsításával- történelmi s alkotmányjogi tévedésének dokumentálásával és megállapításával végzi a restaurálást s kifejezett ténykedésével, kifejezett megnyilatkozással állítja vissza az alkotmányos élet eredeti állapotát, királyának a trónra való visszahelyezésével. Az analógia következetes alkalmazása nálunk egyszerűbb megoldást jelent. Miután a magyar trónon időközben a koronás királytól különböző, sem a dinasztiából való, sem máshonnan vett uralkodó nem fut, miután alkotmányos tényezők, vagy maga a nemzet sem forradalmi utón, sem másképen a királyi jogához nem nyúltak, s a mai jógaiként is csak a tényleg szünetelő királyi jogok gyakorlására rendelt orgánumot — a koronázástól függő királyi jogoknak érintetlenül hagyásával — egyenes utalással Hunyadi kormányzói szerepére s minőségére, amely pedig az ismeretlen sorsú igy.-au királyi, jogokat nem gyakorolt. a királyt jy helyett gyakorló korgokat a kisére volt, azért a mai helymányzótat, amely akkor volt, hogyzet ugykkor még életben levőnek hitt t.. a pavárt király visszatérése esetén, és vii . visszatérő király természetszervíi, minden további aktus nélkül kende veszi az idegen elemtől meg nem ’é meg nem szakított uralkodást. A forradalom megtiltása, ielykérdésnek másnemű és xu- • -ah *-4 netronisaciónak, a lemondás ■ , az érvényesitésének, szabid kirpv naztás kimondásának, vagy bárminek — semmi egyéb, mint ama forradalom, gondolatvilágának megújítása s szellemének más alakban való értényisülése. Hiszen ama forradalom nél ezek a kérdések soha semmi cink,mi fel nem merültek és fel sem meri.lettek volna s ekként kétségtelen,ogy felmerülésük forrása van a forradalom. Pedig az a forradalom nem a nemzetnek, sem valamely vezető osztályának megnyilatkozása, noha csak ezeknek forradalma vethetné fel — legalább történelmileg mérlegelhető tényként — a detronizációnak, a király és a dinasztia trónvesztésének kérdését. Pusztán az újabban, az alkotmányjogi szempontok kicsinylésével s azokkal szemben döntőnek mondott politikai tekintetekből különben is lehetetlen a királynak — máskor megbeszélendő — személyére szóló nyilatkozata s az ellenében felhozott szándékok s ténykedések címén a dinasztiának trónfosztását, illetőleg a dinasztia trónvesztése alapján a szabad királyi választást kimondani. — Illogikus, jogi, politikai, sőt fogalmi képtelenség, hogy az ellenforra-dalom képében fellépő restauráció - s az alkotmányosság visszaállítását proklamáló irányzat vegye célba a detronizációt, amely— mint láttuk — a Károlyi-féle forradalom nélkül fel sem merült volna. — Alkotmányunkban különben is ez a letétel ismeretlen intézmény, ezért nincs is megállapítva oly eljárás s oly fórum, amely ily irányba igénybe* kelü s alkalmazható volna s eki természetszerűleg érvényesül ? • ház által formulázott az a f' summa sedes a nomine •• ténelmünk ismer úgy? fosztásokat, de azé!Iád tagjai versenyzet nevében fejedelmeinek vol harcok, polg pen forradali Nálunk fel amelypipé biro tárgyává tesz, hogy létezett-e ott az összes fejedelmeket és nemeseket megillető jog a király letételére? Az ellenállási jog: a magyar jogban — A mi alkotmányunk csak az ellenállási jogot ismerte, íráint kifolyását a dualisztikus.' államnak, amelyben még nincs meg alkirály és ország közötti viszony helyes, felismerése s ahol — mint Georg Jeltnek reámutat — a 'király és országa közötti szerződési viszonynak megfelelőig az ansrk bírókat a Magna Charta várj 'magyar neirály elleni zálonalá'is'joga, az aragonneseket őket pedig jogaiknak a király ,man megsértése esetén a hűség megtagadásához való jogosultság illeti meg. Ezt az ellentállási jogot, — amely azonban nem jelenti a letételhez, a detronizációhoz való jogot — az 1222. évi aranybulla állapítja meg, de már 1231-ben az ellentállásnak itt megállapított jogosítványa más alakot nyer, amennyiben a király ellen alkalmazható egyházi fenyítékkel, a kiközösítés alkalmazhatásával váltják fel, anélkül azonban, hogy itt is az egyházi felsőség elméletének értelmében a hűségeskü és hűségi kötelezettség alól az Egyház részéről valófelmentés s ezzel a letétel lenne megállapítható. Az alkotmányunkban megállapított ezt az ellentállási jogot,amelynek tartalma sohasem foglalta magában a letételt — megszüntette az 1687. évi IV. t.-c. Azóta királyaink s i.y legutóbb IV. Károly is hitleveleikbe s koronázási esküjükbe foglalják az aranybulla megtartását a megszüntetett elientállási záradék kivételével. Ekként tehát alkotmányunk csak ezt a formátlan s egyéni elientállási jogot ismerte s alkotmányunk berendezése és szelleme kizárta ugy az Isten készelméből való királyi.... abszolútéi,méletét, mint a nép szyvers,húzra ábapitott d - -nitra-'ikc i- szent korona tanja :... xja ’.t, hogy nálunk a nép, a nemzet, mint egyetlen szuverén szerződést kössön a királlyal, mint hivatalnokával, akit szerződés megsértése címén, vagy alkalmatlanság okából elbocsáthasson. A szentkorona-tan kizárja a trónfosztást. Az alkotmányos, az alkotmányonsan korlátozott monarkia különben is lehetetlenné teszi az Év eljárást, az ellenállást, vagy épen az A trónfosztást, miután a felelőtlen uralkodó állanjogi tényei csakis az alkotmányban megalapított formában a tényezők közreműködésével lehetnek joghatályosak; az aktív ténykedésre nem kényszeríthető passzív vagy negatív magatartás esetén a jognak vannak ezt pótolni képes eszközei. És mindenek felett elképzelhetetlen, hogy valamely uralkodót bármily ténykedése vagy magatartása hognan vonhatná maga után a korona- bán örökösödési joggal bíró dinasztiai trónvesztését. És kétségbeejtő lennebármily politikai cél kedvéért századok küzdelmeinek eredményeit, hosszú, mélyen gyökerező történelmi fejleményeket, tisztetremélő intézményeket és tagokat költőnk alapjait — feladni azé beteges konvulziók terzédtek.