8 Órai Ujság, 1921. március (7. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
o A irtanod béke és a szerbi jogok. Amnesztia a jogbitorlásokra. — Saját ktudósitónktól. — Érdekes eladást tartott tegnapelőtt este dr. Szílva Emil a Jogászegyletben a békeszerződés szerző-jogi intézkedéseiről. Szalai előadásában többek között a következőket mondotta: — A békeszerződés arra kényszerít bec- Dünket, hogy az utoljára múlva módosított berni szerzőjogi egyezvénylje belépőink. Ez a kényszer azon«;'u csak látszó, tagos, mert a magyar állam már a hiboru előtt is áld szándéké.. .'t írni a s-A-i jírd.s. t. — A háború kitört, -kor életben volt a'''izetközi szerződések autorua'.iee felélednek. Az antant-államoknak itt az u. n. „legnagyobb kedvezmény" nyújtandó, ami annyit jelent, hogy a ■ semlegesekkel, vagy volt szövetségesekkel kötött szerződések kedvező intézkedései hivatalból és viszonosság nélkül kiterjednek az antant-államokra is. Úz ,-azelszakított -részeken a magyar szerzői jog érvényes azon művekre vonatkozólag, melyek az elszakadáskor — akár csak kéziratban is — már megvoltak, ami a magyar szerzői védelem 50 éves határidejét tekintve igen előnyös, mert: Jugoszláviának egyáltalán nincs szerzői törvénye. Romániáé csak 10 évi védelmet biztosít. Csehországé — az osztrák tömény alapján 30 éves, így aztán előállhat az a furcsa helyzet, hogy Zomborban védelem illeti azt a művet, mely Belgrádban szabadon bitorolható. — A legsértőbb a békeszerződés 241-ik §-ának 5-ik bekölése, mely szerint a szövetséges és társult hatalmak egyoldalúlag jogosultak arra, hogy az érvényben levő szerződéseket megszorítsák esetleg teljesen hatályon kivül helyezzék s ezzel a magyar szerző munkáját „vogelfrei“-é tegyék — „nemzetvédelmi-,és közérdekből". Ez az intézkedés nemcsak azt jelenti, hogy a magyar szerző adott esetben tehetetlen minden jogsérelemmel szemben, hanem azt is, hogy ezen bizonytalanság következtében a külföldi kiadó óvakodni fog magyar műveket vásárolni, mert minden pillanatban ki van téve az utánzás veszélyének. A háborúban elkövetett szerzői jogbitorlásokra magán- és büntetőjogi amnesztia van, ami fontos magyar kiadóinknak, akiknek az engedély nélküli fordításokért ma milliókat kellene frankban és fontban kifizetni, így pedig nem fizetnek semmit, de íróink sem kapnak egy fillért sem külföldről. — Kivétel ez alól Amerika, ahol a háború alatti szerzői igényeket az 1917. augusztusi törvény figyelembe veszi, de csak abban az esetben, ha a volt ellenséges állam, tehát jelen esetben Magyarország elvállalja a viszonos fizetést. PYRAM TERPENTINES CIPŐKRÉM Ismét mindenütt kapható. Bence Testvérek, Gger. ] Lázitő röpiratokat osztogattak f Desrvér utcáin. ■ 1: /T -■ ■ - : ~ Saját tudásitónktól. — A debreceni református nagytemplom meggozdázásnak elégté el nem itelh-gtő botránya a közelmúlt napokban újabb szenkcióval szolgált. Az alföldi ína^ör^wós kálvinsta társadalmit2v ffieg ismeretlen célzattal elkövettt eset tartja izgalomban Az esetből kifolyóink, ugy a debreceni királyi ügyászsg, mint az ottani rendőrség nyomozást indítottak, és a hatóság eljárás lesz hivatva nissállapihini, hogy a botrány ujabb hullámverése milyen célzattal történt és kik követtek el. "Néhány nappal ezelőtt a kora reggeli órákban Debrecen városának Bethlen és Iravaui neveket viselő utcáin kisebb-nagyobb csomagokban a gyalogjárókon elszórva lóz,''6 tartalmú röpcéduláknak ezreit találták meg. A másik oldal terjedelmű röpcédula a következő cieét viselte: „Beggyalázták a templomainkat. Üsd a reformátust!“ A lázító írás foglalkozik a debreceni nagytemplom meggyalázásáva, azután meg nem történt tényeket sorol fel a csonka-magyarországi reformátusok üldöztetéséről, valamint Baltazár püspök bebörtönözéséről. A röpcédulán a következő aláírás olvasható : ,,A reformálás, egyház főfelügyelő- Sége ". A lázitó tartalmú röpcédulákból egy példányt eljuttattak Baltazár debreceni püspökhöz is, aki elolvasása után Dégenfeld József gróf főgondnok és Márk Endre dr. udvari tanácsos, volt polgármester társaságában előbb a AAAAA ,'VAAAA.AA/SAAAA AAAAAAAA .A . rendőrségre, majd a körzetparancsnokságra és végül a királyi ügyészségre sietett, ahol az ismeretlen tettesek ellen a szükséges bűnvádi feljelentéseket megtette. A szaniuinokt nyomozások egyelőre lényegesebb eredményre nem vezettek. Marából a lázító tartalmú röpcédulákból azonbn kétségtelenül meg lehet alapítani hogy a büntetendő cselekmény elkövetőie a történtekkel, a viszonyokkal és a református egyház szervezetével szemben teljesen tájékozatlan és járatlan. Nyilvánvaló tehát, hogy a röpcédulákkal a merénylők a debreceni Nagytemplom küszöbön álló megnyitási ünnepeinél akarták megzavarni. A debreceni esetről Baltazár püspök egy újságíró előtt a következő nyilatkozatot tette: — Digenfeld József gróf őméltóságával együtt ma délelőtt megjelentünk Griczy kerületi főkapitány urnái és Fráter tábornok körletparancsnok helyettes urnái, felháborodásunknak adva kifejezést afelett, hogy a református egyház neve alatt gonosz lelkek izgató és lázító röpiratot hamisítottak, nyilván azért, hogy megakadályozzák a Nagytemplom megnyitásának ünnepélyét. Biztosítottuk őket afelől, hogy a röpirat tendenciája a mi lelkünktől legtávolabb áll, amit ők természetesnek is nyilvánítottak. Egyben a királyi ügyészségnél is megtettük a feljelentést. "A rendőrség nyomozása — mint enylítettük — folyik. A detektivfőnökség a város legkülönbözőbb részeibe küldte szét detektivjejét — teljesen eredmény nélkül. Mára törekszik, még nem szünetel teljesen. Éppúgy miként a háború vége felé, most is jelenségeket észlelhetünk, amelyekből kitűnt, hogy bizonyos külföldi hatás iparkodik érvényesülni. Az állami és társadalmi rend felbontása és a fegyelem meglazítására irányuló törekvések tették szükségessé az új törvényjavasatot. A magyar büntető törvénykönyv a visszaélésekkel szemben nem nyújt elegendő védelmet. Nem nyújt védelmet azokkal a rágalmakkal szemben sem, amelyeket külföldön ellenünk terjesztenek. Ezeket az aknamunkákat kezdetleges stádiumukban kell elfojtanunk. Ezt célózza a benyújtott törvényi,lat nem nyújtanak védelmet a mai törvények az antimilitaris propaganda‹‹] szemben sem és nem találni bűnt? .(› rendelkezéseket azok ellen, akik a magyar államról a leghitványabb rágalmakat terjesztik. A nemzetgyűlésnek kötelessége ezeket a hiányokat a bűntető törvénykönyvben pótolni és megadni a lehetőséget állam elsőrangú érdekeinek megvédelmezésére. A javaslaton, melyet az igazságügyminiszter benyújtott, több enyhítést eszközölt a bizottság, amely a tifiszigorúnak hitlt intézkedéseket megszüntette, e büntetéseket nagyon elentékenyen leszállította és közelebb hozta a javaslatot a büntetőjog általános elveihez. A gyorsított elárást mellőzte, csupán azokat a rendelkezéseket tartotta fenn, melyek feltétlenül szükségesen az állami rend megbontásának megakadályozására. Ennek ellenére lesznek sokan, akik a javaslatot túlságosanenyhének fogják tartani, de lesznek olyanok is, akik nagyon szigorúnak találják. Az első támadás az lehet a javaslat ellen, hogy az állami rend felforgatóinak bűncselekményéről szóló részben felelőssé teszi nemcsak a bűncselekmény elkövetőit, hanem a kezdeményezőket is Ez eddg még nem szerepel a magyar büntető törvénykönyvben. Most ezt is be kellett venni, azért hogy, ne jöhessen néhány rosszhiszemű ember, aki bedobja a tűzcsóvát a közhangulatba és amikor látja, hogy az ország rendjét felborította, a jóhiszeműen beugrott embereket a barrikádokra kergette ki, elmehessen és büntetlen maradhasson, Bolitizit^a hadsereg. A javasig!masac része a hadsereg Akár tö^jéten^ akár történnek viszszaélések a katonai hatalommal kapcsolatban, ezt a nemzeti hadsereget, amely felszabadította az országot a kettős rémuralom alól, meg kell védelmezni. Szilágyi Lajos: Politizál a hadsereg! Bernolák Nándor: A legteljesebb szabadságnak és így a sajtószabadságnak is híve, de ezt is csak úgy tudja elképzelni, ha a szabadsággal szemben állítjuk a biztosítékot, a felelősséget. Akik a szabadságot követelik, ragaszkodnak ahhoz, hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik bűnt követnek el. Nincsen állam, ahol eltűrték volna azt, amit mi eltűrtünk, hogy egy év óta ránk szórjanak minden rágalmat és nincs meg a mód, amellyel ezeket az embereket felelősségre lehetne vonni és meg lehetne büntetni. Most kapott egy röpiratot Amerikából, amelyben azt írják, hogy Magyarországon ma is ezerszámra ölik a zsidókat és a nemzetgyűlés tagjai egy nagy rablóbandának a tagjai. A magyar büntetőjogban eddig nemen volt még meg az, hogy főtárgyalást tart. iínélés 310882 ! Sarui Erti lília az állam és társadalmi rend hatályosabb vértelmÉről. fi feemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt J háromnegyed tizenegy őrekor Rakov-szky István elnök nyitotta meg. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után az elnök b® jelentette a kérvényezési bizottság megalakulását. Bemutatta Vas vá£r megye feliratát a vitás területek visszacsatolása ügyében, majd a garzdassági és pénzügyi bizottságok előadói terjesztették be jelentéseiket. A gazdasági bizottság előadója a^'*"1921—22. évi költségvetés jelentéssét adta elő. Ezután harmadszor olvasták fel a nem-zetgyűlés előtt az állami italmérési jö-' vedékadó javaslatát, melyet a Ház harmadszori olvasásra is elfogadott. Ezután Mikoványi Jenő a mentelmi bizottság előadója több nemzetgyűlési képviselő ügyében terjesztette be a mentelmi bizottság jelentését. Zákány Gyula ügyében a Ház elfogadta a mentelmi jog felfüggesztését. Újváry Géza ügyében azonban nem. Drozdy Győző, Vértes Vilmos István ügyében, Drozdy felszólalása után a Ház hozzájárult a mentelmi jog felfüggesztéséhez. Kerekes Mihály ügyében, akit osztály elleni izgatással vádoltak, mert azt mondotta egy beszédében, hogy az urak csinálták a háborút, szintén elfogadta a Ház mentelmi jog felfüggesztésének javaslatát. Sziráky Pál ellen az a vád, hogy ő, a múlt évben egyik beszédében oly kifejezéseket használt volna, hogy az integritásért való küzdelem csak űrt hábort. Az előadó kérte, hogy mentelmi jogát függesszék fel. Bródy Ernő szólalt fel ebben az ügyben és tiltatkozott az ellen, hogy ilyen vád alapján, amelynek tárgya a beszédnek ifjuk kis része, egy nemzetgyűlési képviselőt bíróság elé állítsanak és*mentelmi jogát felfüggesszék. Ezt újmnál kevésbbé lehet megtenni, részárt a beszéd csak kortesbeszéd volt ss az ellenpárt is más elbírálás alá esik ilyen esetekben. Drozdy Győző után Somogyi István szólalt fel és ellenezte Bródy indítványát, elfogadta az előadó indítványát és többek között azt mondta, hogy az a nagy buzgalom, amellyel Bródy Cziráky védelmére siet, nagyon gyanús A kisgazdapárt élénken tiltakozott a kijelentések ellen és többen Somogyi felé kiáltották: Igaza van Bródynak. Somogyi szerint nincs igaza, mert a nemzetgyűlésnek ilyen ügyben ítéletet mondani nincs jogosultsága, bár ő is meg van győződve, hogy Sziráky az inkriminált kifejezést nem használta, éppen ezért alkalmat kell neki adni arra, hogy ezt a bíróság előtt is bebizonyítsa. Zeöke Antal, Rassay Károly, Rendes János és Zákány Gyula felszólalásai után a Ház úgy határozott, hogy Sziráky Pál mentelmi jogát nem függeszti fel. Ezután a Ház a napirend tárgyalásaira tért át. Törvényjavaslat az állami és társadalmi rend védelméről. Bernolák Nándor előadó ismerteti : állami és társadalmi rend védelméül szóló törvényavaslatot. Ismerteti azokat az előzményeket, amelyek a törvényjavaslat elkészítét szükségessé tették. Látták, hogy a véres kéz munkája, amely az ország felbontá Szombat, 1921 március 5. 5 órai tea a RENASSANCE ÉTTERMEIBEN.