8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-08 / 74. szám
4 Károly király és Zita királyné Zürichbe érkezett. Olaszország nem küldött ultimátumot a magyar kormánynak. Séos, április 7. akrut a Netta Sürcher Zeitung jelenti, Károly király a menetrendszerű gyorsvonattal este 7 óra 40 perckor Zürichbe érkezett. A királlyal együtt jött Zita királyné is. Milánó, ápr. 7. (Svájci távirati ügynökség.) A. Corriere della Sera jelenti: Az olasz kormány Károly király ügyében nem intézett ultimátumot a magyar kormányhoz, mint azt különböző lapok jelentették, csupán tudtára adta a magyar kormánynak, hogy a magyarországi tartózkodás mielőbbi befejezését óhajtja. Az osztrák keresztényszocialisták állásfoglalása. Bécs, ápr. 7. A keresztényszocialista párt tegnapi értekezletén Malaja képviselő Károly király magyarországi útjáról a következőket iinondotta: — Szóvá kell tennem ezt az utazást, mert tudom, hogy a kereszténySzocialista párt magatartását a párt egyes tagjai élesen bírálják. Szentben a szociáldemokratáikkal, akik a köztársaságban valami vívmányt lártat, és szemben a nagynémetekkel is mi nem titkolhatjuk, hogy sorainkban igen sokan vannak olyanok, akik egész szívvel-lélekkel csüngnek az osztrák múlton. Az új viszonyoknak alárendelik magukat, de semmi okot sem látnak a lelkesedésre. Felelős helyen nem lehet másként cselekedni, mint ahogy a keresztényszocialista párt cselekedett. A mi helyzetünkben állást kell foglalnunk minden olyan lépéssel szemben, amely akár élelmezésünket veszélyeztetné, akár a rendkívül lassan nekilendülő termelést döntené ismét kaotikus állapotba. A mimiiiiiíiMor Műy István és MmH ééié isii. Magyar Mos szenzációs vallomása Hoffmann György hadnagy bünparácn. —■ Saját tudósítónktól. , A katonai törvényszék dr. Liszkay András századoshadbiró vezetésével a mai napon olyan bűnügy fő tárgyalását kezdi meg, amelynek anyaga az októberi forradalom feltárása. Bepillantást nyerhetünk e bünpör révén az összeesküvésbe, amelyben Károlyiék és cinkostársaik szélhámosok, katonaszökevények, az utcáról felszedett éretlen gyerkőcök hadával aláaknázták az országot. •A bünpör vádlottja Hoffmann György 22 éves tartalékos hadnagy, akit dr. Sztupka László őrnagyhadbitó-ügyész zendülés bűntettével vádol. A vádirat részletesen ismerteti a nemzeti tanács megalakulását és a katonatanács megszervezését, amelynek a vádlott is tagja volt- A katonatanács fő feladata a budapesti katonai csapatok forradalmasítása volt és a tanács tagjai rábírták a katonákat, hem fellebbvalőik parancsának ellenszegülne, a nemzeti tanácshoz csatlakozzanak. Hoffmann György a katonatanács kémirodáját vezette, tájékoztatta a katonatanácsot a budapesti csapatok létszámáról és a városparancsnokság S altak édeséről. Azonkívül merényletet tervezett Károly király ellen is. Természetesen a katonatanács tagjai tevékenységükért anyagi támogatásban részesültek. A fő tárgyalásbra rendkívül sok tanút idéztek meg, többek között Friedrich Istvánt, valamint a Tisza-féle gyilkossági bűnpör vádlottjait is. A tárgyalás. A katonai törvényszék délelőtt 9 órakor kezdte meg a tárgyalást. A tárgyalásvezető kérdéseire a vádlott elmondta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amit tett, az önálló független Magyarország érdekében tette. Elmondta, hogy a Cizella-téren október 5-én egy előtte ismeretlen százados szólította meg és hívta föl őt, mint magyar embert a Károlyipárt Gizella-téri helyiségeibe, hogy ott politikai híreket hallgasson meg. Föl is ment és ott tényleg hallott is politikai híreket. Bemutatták a párthelyiségben több akkor szereplő politikusnak. Megmondották neki hogy ezek a politikai személyiségek nagy demonstrációt fognak megszervezni és önálló független Magyarország kivívása érdekében. Így alakult meg a Nemzeti Tanács is azzal a célzattal, hogy ezeket a függetlenségi eszméket kivívja. A nemzeti tanácsra az esküt nem, tette le, csupán fogadalmat tett akatonatorsák. A katonatanács kémosztályának azonban sem tagja, sem vezetője nem volt és kémkedési szolgálatokat nem teljesített. A Kőbányán átvonuló csapatokról Csernyák szárzadost kellett volna értesítenie Csernek kívánságára, de ezt nem tette meg. .Szolgálatot nem akart teljesíteni. Alaptalan az is, — vallja, — hogy őfelsége vonatának kisiklatására törekedett volna. Erről csak az újságokból értesült,a tárgyalásvezető kérdése után Sztupka őrnagy ügyész intéz kérdéseket a vádlotthoz. Hoffmann elmondta, hogy tudtával a Károlyi-párt a képviselőházhoz memorandumot intézett Magyarország önálló függetlenségének kivívása érdekében, így tehát ő egy tudott törvényes és őfelsége jogara alatt kivívandó cselekedet szolgálatába szegődött. Tudja, hogy mint katonatiszt nem szabadott volna politizálnia, de akkor mindenki politizált. A védő kérdéseire elmondja, hogy a vádlottról tudja, hogy részt vett a katonatanács működésében, de nem hiszi, hogy fontos szerepe lett volna. A forradalom kitörésében azt hiszi semmi szerepe nem volt. A lánchídi tüntetést a katonataniáca ellenezte, tudomása szerint Fényes László és Friedrich vezette a tüntető tömeget. Az Országház-téri eskütételnél, amelyen Linder nevezetes beszéde elhangzott 2000 tiszt volt jelen és 8—10 tábornok. Ezzel bizonyítani akarja, hogy a hangulat a katonatanács mellett volt. Szünet után Fleischer Ferenc kommunista bűncselekmények miatt internált egyetemi hallgatót hallgatták ki tanúként. Lényegtelen felvilágosításokat ad a forradalom alatti jutalmi pénzek kifizetésére vonatkozólag, különösen arra az összegre, amelyeket Lachne Hugó utalt ki. A tanút vallomására megeshették. A Tisza-pör vádlottai, mint tanuk. A következő tanú Sztanykovszky Tibor joghallgató, akit a Tisza-féle bímperben a hadbíróság halálra ítélt. Elegáns civilruhában megbilincselve vezették elő. Elmondja, hogy a katonatanács célja a magyar eszmék kivívásáért való propaganda volt a katonaság között. Nem tud arról, hogy a vádlott résztvevője volna a király vonatának kisiiklatási tervében. Elmondja, hogy a katonatanácsban Szilágyi nevű hadnagynak tettek fogadalmat. Az a fogadalom azonban nem a régi eskü feloldása volt. Az eskümintát október 28-án Kéry Pál szövegezte. A 10.000 koronás kifizetésről tud, annál a vádlott is jelen volt, úgy tudja Csernyák hívta őket Hadzsics századoshoz, a pénzek kifizetőjéhez november 3-án. Hogy Joffmannt ki hívta Hadzsicshoz, arról nem tud. A pénzeket különböző ormon kapták. Felszerelésiköltség, élelmezési költség és egyéb koi trbbarcnafelé pénzt, azokat századosokká léptették elő. " Sztupka ügyész intéz ezután kérdéseket a tanúhoz a pénz kifizetését illetőleg. A védőügyvéd kérdéseire válaszolva a tanú előadja, hogy nem tudarról, hogy a vádlott tagja volt a Károlyi-forradalom előtt működő úgynevezett állandó bizottságnak. A Lovas vívóteremben tartott értekezletről sem tud. A Károlyi-pártban találkozott több politikussal, többek között Epek Jánossal is, aki hangoztatta, hogy cselekedetük csakis a törvényes magyar érdekek kiküzdésáért történik. A katonatanács bizalmi ülésein nem vett részt, pénzt kapott 10.000 koronát Hadzsics századostól a honvédelmi minisztérium egyik szobájában, borravaló költségei megtérítése címén. Igaz, hogy mindössze néhány száz korona volt költsége. Laehne Hugótól is kapott 6000 koronát ruhafelszerelésre, ezt az összeget vissza akarta utasítani, de Lacimé kijelentette, hogy a minisztertanács utalta, ki az összeget, nyugodtan elfogadhatja. Ambrus Sándor dr. védő kérdései után a bíróság a tanuk lehallgatását rendelte el Az első tanu Hüttner Sándor főhadnagy, aki egyenruhában jelent meg a bíróság előtt Elmondta hogy a katonatanács megalakítása tisztán a polgárháború elkerülését célozta és célja volt az, hogy a karhatalom fegyvert ne használjon a polgárság ellen. A nemzeti tanács közös intéző bizottsága volt a Károlyi-párthoz csatlakozott pártoknak és párttöredékeiknek. A katonatanácsban mindig a pártprogrammról beszéltek és csak annak és nem egyes személyeknek érdekében cselekedtek. A tisztek szerepe az volt, hogy az egyes laktanyákban ennek az eszméinek híveket szerezzenek. Hoffmann György személyével kapcsolatban nem tud arról semmit, hogy a vádlott Károly király gödöllői tartózkodása utáni utazása alkalmával a vonatkisiklatás tervezésében részt vett volna. Elmondta, hogy homályosan emlékszik arra, hogy Friedrich a katonatanácsnak elégtelen működéséért szemrehányást tett volna. Nincs tudomása arról, hogy a vádlott kémszolgálatot teljesített volna ezt úgy tudja Sztanykovszky tette. Arról sem tud, hogy Hessz Aladár kémkedett volna. A tanúhoz ezután Sztupka ügyész intéz a kérdéseket. Tanú elmondja, hogy a forradalommal kapcsolatosan nagyon sok bizalmas intim részletet tud, de abban olyan részletek vannak, amelyek elmondása során kénytelen lenne embereket megnevezni, akikre nézve vallomása azok szabadságába, esetleg életükbe is kerülhetne. Magyar Lajos Friedrich István szerepéről. A következő tanú Magyar Lajos, akit rabruhában, megbilincselve vezetnek a tárgyalóterembe. Magyart a szegedi csillagbörtönből szállították ide tanúkihallgatásra. A tárgyalásvezető a bűneset leophatja, majd kérdéseire válaszolva Magyarelőadja, hogy a vádlottat nem ismeri, mert sikkor a Károlyi-forradalom alatt igen sok emberrel érintkezett és így nem emlékszik reá. Elmondja, hogy akkoriban több katonatanács működött, így a 11-es tanács a Károlyi-párt kebelében a kör helyiségében. De volt például a Meteorkávéházban is egy működő katonatanács. Ők tárgyaltak a katonatanácsbeli emberekkel. A tanács elnöke Csernyik századra volt. A katonatanácsnak fontosabb kitűzött célja nem volt, mint ahogy a nemzeti tanácsnak sem volt. Mindenesetre a kormányhatalom átvételére törekedtek, és pedig azért, hogy olyan politikusokból álló társaság köthesse meg majd a fegyverszünetet és folytathassa a béketárgyalásokat, akik között már nincsenek a háború télilépésében résztvett politikusok. A Nemzeti Tanácsnak határozott programmja nem volt. Az események sodorták bele abba, amit tett. Csernyák mint a katonatanács elnöke, elégedetlenkedett a katonatanács működésével, ezért vissza is vonult, beteg lett és Batthyány Tivadar gróf vette át a vezetést. Ekkor történt az, hogy a királytól a kormány visszavette az esküt és a nemzeti tanácsnak esküdött föl A katonatanács feladata voltaképpen az volt, hogy a katonatisztek közt agitáljanak egy 12 pontból álló programra keresztülvitele érdekében, amelynek során például ilyesmi mint ,,földbirtokreform“ is szerepelt. A nemzeti tanács tagjai között azonban nem érték be azzal, hogy csak ilyen kis munkásságot fejtsenek ki, hanem a forradalom előkészítésére törekedtek és bizalmi embereket igyekeztek szerezni. Kialakult ugyanis az az álláspont, hogy az agitációt rosszul szervezték, szabadságolt tűzetek. Magyar Lajos folytatta vallomását. Elmondta, hogy az október 31-ei éjszakát nem a 11 -ei katonatanács, hanem a Szántó Béla későbbi hadügyi népbiztos intézőszerv természetesen a nemzeti tanács volt. Azonban az egyes középületek megszállását nem is a katonaság intézte, így például a Teréz-központba egy civil ment be és kijelentette, hogy az épületet a nemzeti tanács nevében lefoglalja. Sztupka ügyész: Kérem, szerkesztő úr, mit tud ön arra vonatkozólag, hogy Friedrich István milyen szerepet vitt ezekben, a dolgokban. Magyar Lajos: Én csak az igazat mondhatom, ugye? Figyelmeztettek engem arra a tanúkihallgatások elején, hogy csak az igazat valljam. Engem tanúvallomásomat, illetőleg senki sem befolyásolt, de nem is gondolhattak arra, hogy én esetleg bármikor is a törvényszék előtt hamis tanúvallomást tegyek. Az ügyész kérdésére Magyar elmondta, hogy a 11-es katonatanács és Pogány katonatanácsa között antagonizmus fejlődött ki, sőt valóságos anarchia volt az egyes tanácsok között. Pogány megbízólevelet kapott Kunfytól az összes katonatanácsok "megbízóival való tárgyalásra és arra, hogy a torzsalkodásokat megszüntesse, amelyeknek most már valóságos személyi éle is volt és egységes katonatanácsot szervezhessen, így magéhoz ragadta a hatalmat. A védő kérdéseire válaszolva elmondja, hogy Hoffmann György vádlott nevétt sohasem hallotta. Majd elbeszéli a városparancsnokság megszállásának eddig még nem ismert és kétségkívül nagy érdekességű történetét. Hogyan szállták meg a városparancsnokságot. A városparancsnokság megszállását nem katonaság intézte, ez olyképen történt, hogy az október 30-iki éjszakán, amikor a keleti pályaudvartól egy indulni akaró menetszázadot visszahozták, nem tudták, hogy hova helyezzék el ezt a századot, Tarbay Sándor és Biró Lajos azt tanácsolták, hogy a Reáltanoda utcai iskolába menjenek, mert ott kaphatnak szállást. Útközben azonban bementek a városparancsnokság épületébe, de nem megszállási szándékból, hanem csak azért, hogy ott szállást kaphassanak. A városparancsnokság épületében lévők azonban azt hitték, hogy ez egy megszálló katonai csapat és nagyon szívesen fogadták őket. Kunfi beszédet intézett hozzájuk, beszéd közben a városparancsnokságon lévők kijelentették, hogy ők foglyoknak tekintik magukat. Erre Kunfiék a legnagyobb mértékben csodálkoztak. Ez volt a városparancsnokság megszállásának története, a katonatanácsnak ehhez semmi néven nevezendő köze nem volt. Elmondja még Magyar, hogy október 31-én éjjel, Szántó, későbbi népbiztos személyesen intézkedett, Liehne Hugó szerepe csak másodlagos volt, ő csupán a nemzeti tanács pénztárosa volt. Károlyi Mihály, Csernyák egyizben, ha jól emlékszik a Lánchidi-tüntetés délutánján meggátolták, hogy a fegyvergyár munkásai a gyárat kifosszák és a munkásságot rábeszélték, nehogy vérontás történjék a csendőrség és ő köztük. Tanú esketését, mivel a nemzeti tanács tagja volt, a bíróság mellőzi. Lengyel László, a Tisza-ügyben letartóztatásban lévő gyógyszerész a következő tanú. Elegáns megjelenésű gyerekarcú fiatalember, kezei megbilincselve. Elmondja, hogy a katonatanács megalakulását illetőleg tudja, hogy a vádlott a kémszervezetnél működött, kisebb tengerészcsapattal teljesített szolgálatot főleg Kőbányán és környékén. A tárgyalásvezető kérdésére nagyon zavarosan felel. Nem tudja megmondani, hogy értesüléseit honnan szerezte, csak azt tudja, hogy a vádlottat megbízták kémkedéssel, hogy teljesítette a rábízott feladatot, azt nem tudja. A vonat kisiklatást, illetőleg úgy tudja, hogy egy huszárosztagot bíztak meg a sínek felszedésével. Ezt az aktust a vádlottnak kellett volna vezetnie. A katonatanácsnál esküt tettek arra, hogy vérüket is készek feláldozni a független és önálló Magyarország kivívásáért. Működésüket titokban tartották éss azt senkinek sem árulták el. A vádlott a tanú vallomására megjegyzi, hogy a tanú a Tisza-gyilkosság tárgyalásán másként vallott. A felolvasott jegyzőkönyvekből ez be is bizonyult. Utolsó tanúként a mai napon Pásztor Béla filmrendezőt hallgatták ki. Pásztor a katonatanács megalakulásának körülményeiről beszél. A vádlott működését illetőleg, semmi lényegeset nem tud A tárgyalást holnap reggel 9 órakor folytatják. Péntek, 1921 április 8 Kerékpárokat gumikat* kwtáku&ratkaferenzse* /tiSiwSk két nagybani gyári árban 30%, árleszállítással ez állítunk vidékre is* kijegyzek ingyen! .