8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

ELŐFIZETÉSI AKAK, SZÜHfttSZlŐSÉG ES KIADÓHIVATAL: i.íy hóra .. -JQ Korona. | Félévre. .. 2^0 Korona, Negyedévre 120 Korona j Egéez évre 480 Korona. Jugoszláviában egy példány: 2 Jugoszláv Korona. Egyes péltiárcyszám ára 2 korona BUDAPEST, IV., MUZEUM-KOHUT 3. SZ. Telefont Jdztei 105-00. J. 105-01. J. 105-02. Hipn fogják igolÉni a válságéi fT bIbUívhIp EeftiiennBlp fsoalioidual nagy házíelaszlaíással? —. Saját tudósit dói. — A válság megoldására. jlezve beavatott helyről a következő információt nyertük: / A válság megoldásának ezidőszerint a következő lehetőségei vannak: 1. A királyi Úzirat ügyének bizonyos kormánynyilatkozatokkal való tisztázása jiiídn a mai koalíció és a mai kormány megmaradása, Teleki gróffal tízfélén. Azonban ez a legkevésbé valószínű, de a múltak okulása szerint nem lehetetlen. 2. Bethlen István gróf kabinet alakítása egységes pártalakitás után és az eddigi pártkeretek felbontásával. 3. Bethlen István grófnak, vagy más előkelő, régebbi politikusnak miniszterelnöksége alatt a mai koalíció megújítása, bizonyos elvi dekla­rációk alapján, 4. Ha mindezek nem vezetnének eredményre, a ház feloszlatás. A politikai válság megoldása érdekében audienciák lesznek a kormány­zónál, amelyek sorát ma délután Teleki Pál gróf miniszterelnöik kihallga­tása fogja megnyitni, aki a helyzetről és a kormány lemondásának okairól és szükségességeiről fogja tájékoztatni a kormányzót, .’csesssaeasiasanBBessaaasiEZiaigasBsanBMeiHaBasaBBHNmn? Teleki Pál gróf a Kormány válságáról A Külügyminiszter beszéde és a Király levele idézte föl a Kormányválságot. — Saját tudósítónktól, — Mégse múlt el kellemetlen utóhatások nélkül a legutóbbi napok nagy eseménye, dacára 'annak, Jtogy a legikorrek­­íebb elintézésből részesült minden érdekelt fél .részéről. Úgy véltük, hogy mask'már tovább haladhatunk a munka utján, minden időt a belső konszolidációnak és a törvényho­zási reformalkotásoknak szentel­vén. Imhol mégis lappangó belső válság előtt állunk, amit a helyzet­ről szóló jelentés ekként fejez ki: a nemzetgyűlés elnapolta magát, hogy a miniszterelnök bejelentéseket te­hessen a kormányzónak. Rövidlátás, felelősségérzet hiánya, pártönzés már megint mutatja ká­ros tüneteit és az a végzetes szinvak­­ság, amely különösen nemzetközi szempontok komoly kérdéseivel szemben legjellemzőbb tulajdonsága egyes politikusainknak, a haza leg­szentebb ügyének félreismerésére vezet. Rettenetes elgondolni, hogy egyesekre nézve — bármi is történ­jék, vagy ne történjék — csak ab­ból a szempontból fontos minden esemény: alkalmatos-e a kormány megbuktatására, igen vagy nem? Sorra jelentkeznek a lelkiismeretlen ugratok most is, politikai szegény­­legények, akik a balsors sötétségé­ben már egyszer kifosztották a nem­zetet, anélkül, hogy a megérdemelt statárium elé kerültek volna. Csupa Fatia Negra, akinek álarca nem tudja megóvni az inkognitót és han­­dabandázva merészel visszatérni az úri házba, ahol még véres kezenyo­­mát mutatják a tapéták. Es számí­tásba kell őket vennünk, mert nem számoltunk le velük! A nemzet pedig békét követel munkája számára. Különösen most, amikor elmúlt tőle n lelkiismereti tusák keserű kelyhe. Elolvasván a király méltóságos búcsúzó sorait, a melyben a magyarságot visszaadja az alkotó képesség nyugalmának, önmagát pedig a száműzetésnek, most már csak arra gondol a nem­zet, hogy felépítse szerény ekzisz­­tenciájának szegény, de szabad há­zikóját. Koldusok vagyunk mind­nyájan és tolvaj, aki ilyenkor a maga: érdekére gondol, akár pár­­íoskodásból, akár egyéni önzésből. Üljön minél előbb össze a nemzet­gyűlés, kezdődjék meg a törvény­­hozás üdvös munkája, erős kor­mány támaszkodjék engedemes tá­borra, amely cserépitéletted vesse ki magából a cselszövőket, a forra­dalmi repriz rendezőit és statisztáit. A nemzetgyűlés folyosóin az alig néhány perces iilés után Teleki Pád gróf ruiniszterqlnök a különböző párt­­állásu .politika ok kai megbeszéléseket folytatott, f A Házból való távozása előtt meg­kérdeztük'a miniszterelnököt a hely­zetről, akj a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — Most megyek a kormányzóhoz, hogy jelentést tegyek neki a helyzet­ről. Azt hiszem szükséges, hogy a különböző pártállása politikusok aludjanak a dologra egyet. Egyéb­ként ugylátom. — die ganze Sache ist nicht so gefáhrllch. Két doicg kavarta fel tulajdon­képen a helyzetei. Az egyik Gralz Gusztáv külügyminiszter tegnapi be­szédének egy-két szubjektív momen­tuma. Igen sajnos, hogy a beszédnek nem szubjektív és a nemzet becsü­lete szempontjából feltétlenül szük­séges részleteit egyesek nem kisérték azzal a megértéssel, amelyet egy ilyen dolog megkíván. Elvégre ez a helyzet szóba jött. Ami a szubjektív részeket illeti, azt mindig tudtuk mindnyájan, hogy a kormányt tá­mogató pártokon belül nagyon kü­lönböző véleményeket hallant az al­kotmányjogi kérdésekben és úgy­szólván az egyik véglettől a másikig terjednek ezek. Ennek ellenére a be­csületes magyar emberek összefog­tak, hogy az ország rekonstrukciója érdekében építő munkát végezhes­sünk és evégböl érzelmeinket hát­térbe szorítottuk. Tudtuk azt is, hogy a kormányban különböző ér­zelmiek vannak, de ez sem volt aka­dály, mint ahogy az sem volt aka­dály, hogy amikor a király itt volt, ebben a kérdésben egyöntetűen cse­lekedjünk. — Ha tehát valaha nem volt ok apra, hogy szemére vessük egymásnak érzelmeinket, akkor valóban nem volt ok erre most, amikor beigazolódott, hogy az ország érdekeit nézzük és Így cselekszünk. — A másik dolog, amely felkor varta a kedélyeket, a király kijelen­téseinek leközlése volt. Minthogy a király azt a kívánságát nyilvání­totta, hogy ha eltávozik az ország­ból, megmondhassa miért jött ide és miért ment eh ezt ® kívánságát nem teljesíteni erkölcsi lehetetlenség lett volna. Ez <t tisztesség kérdése volt. Azt pedig, hogy ezt más tegye közzé, én csak megengedjem a közzétételt, 'ezt nem akceptálhattam, mert in nem bajok függöny mögé, ha oyy általam vállalt kötelesség teljesíté­séről van szó. Ennek következtében leközöltettem a magam személyében a király kijelentéseit, meg kell azon-, bán jegyeznem, hogy a kormány tag­jai tudtak erről. Arra a kérdésre, hogy nagyatádi Szabó István a királyi kijelen'ések közzétételét ellenezte, a miniszterelnök a következőket mondotta: — Bocsánat, — itt a miniszter­­elnök a zsebéből egy Írást húzott íki, — itt van a telefonértesítés, hogy a kormány tagjai e kijelentések közzétételéhez írásban hozzájárul­tak. Ez még március 29-én történi és akkor beleegyeztek abba, hogy a közzététel a napilapok utján megtör­ténjék. Arról nem volt szó. hogy ki tegye közzé, esetleg Andrássgra gon­dolhattak, de én magam akartam közzétenni, és igy is tettem. — Az eseményekből szerintem az látszik ki, hogy mindez tu­­lajdonbépen csak heccelés. Azt mondjak, hogy a nyilatkozat leközlése propaganda a király mellett. Erről igazán nem lehet azó, mert hiszen a királykérdés nyíltan elégszer vitára került és a királyi kijelentéseket sokféle­képen lehetne felhasználni pro­paganda szempontjából. Tény az, hogy e kijelentésekben szó van a független magyar király­ságról, de szó volt ott sok egyébről is. A válságra és az előre látható ki­bontakozásra vonatkozólag Teleki Pál gróf miniszterelnök a következőket mondotta: — Egyelőre még sok kérdés van hátra, amelyek megvitatásra várnak. Hangsúlyozom azonban, hogu ezek jórésze önmagától megoldódik és nem szükséges két ököllel nekimenni. En erélyes Is tadok lenni, ha kell, de minek ott erélyeskednl, ahol erre nlnosen szükség. A magam részéről teljesen meg vagyok nyugodva, álláspontom a régi, én nem ragaszkodom ehhez a helyhez, viszont azt sem látom, hogy miért ne lehetne a felmerült vitás­nak látszó kérdéseket a helyzet fel­bontása nélkül megoldani. A király nyilatkozata a pártok­ban tényleg bombaszerüen ha­tott.. Hangsúlyoznom kell azon­ban, hogy ez nem volt kormány­zati ténv és teljesen megfelel az 1920. évi első törvénycikknek. A nyilatkozat ellenjegyezve ninos, rendelkezést nem tartal­maz, csupán csak magyará­zatot. K miniszterelnök ezután titkárai kí­séretében eltávozott a Házból azzal, hogy délután a kormányzónál kihall-, gat ásón jelentkezik. *

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék