8 Órai Ujság, 1921. április (7. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

4 Károly Király és Zita Királyné Zürichbe érkezett. Olaszország nem Küldött ultimátumot a magyar KormánynaK. Séos, április 7, üKíut a Netia Sürcher Eeitung- je­lenti, Károly király a menetrend­szerű gyorsvonattal este 7 éra 40 perckor Zürichbe érkezett. A ki­rállyal együtt jött Zita királyné is. Milánó, ápr. 7. (Svájci távirati ügynökség.) A. Cor­­ricrc della Sera jelenti: Az olasz kor­mány Károly király ügyében nem inté­zeti ultimátumot a magyar kormány­hoz, mini azt különböző lapok jelen­tették, csupán tudtára adta a magyar kormánynak, hogy a magyarországi tartózkodás mielőbbi befejezését óhajtja. Az osztráK Keresztény­szocialistán állásfoglalása. Becs, ápr, 7. A keresztónyszociaKsta párt tegnapi értekezletén Malaja képviselő Károly király magyarországi útjáról a követ­­ke/ökel vinopdotía: — Szóvá kell tennem ezt az utazást, mert tudom, hogy a keresztóny­­.Szocialista párt magatartását a párt egyes tagjai élesen bírálják. Szentben a szociáldemokratáikkal, akik a köztár­saságban valami vívmányt Iáimat, és szemben a nagynéni etekkel is mi nem titkolhatjuk, hogy sorainkban igen so­kan vannak olyanok, akik egész szív­­uel-lélekkel csüngnek az osztrák múl­ton. Az uj viszonyoknak alárendelik magukat, de semmi okot sem látnak a lelkesedésre. Felelős helyen nem lehet másként cselekedni, mint ahogy a ke­resztényszocialista párt cselekedett. A mi helyzetünkben állást kell foglal­nunk minden olyan lépéssel szemben, amely akár élelmezésünket veszélyez­tetné, akár a rendkívül lassan nekilen­dülő termelést döntené ismét kaotikus állapotba. A m im iiiiiíiMoí Műú István és M mH ééié isii. Magyar Mos szenzációs vallomása Holfmann Hyörgy hadnagy bünpórácn. —■ Saját tudósítónktól. , A katonai törvényszék dr. Liszkay András századoshadbiró vezetésével a mai napon olyan bűnügy fő tárgyalását kezdi meg. amelynek anyaga az októ­beri forradalom feltárása. Bepillantást nyerhetünk e bünpör révén az össze­esküvésbe. amelyben Károlyiék és cin­kostársaik szélhámosok, katonaszöke­vények, az utcáról felszedett éretlen gyerkőcök hadával aláaknázták az or­szágot. •A bünpör vádlottja Hoffmann György 22 éves tartalékos hadnagy, akit dr. Sztupka László öraagyhadbiTÓ-ügyész zendülés bűntettével vádol. A vádirat részletesen ismerteti a nemzeti tanács megalakulását és a katonatanáes meg­szervezéséi, amelynek a vádlott is tagja volt- A katonatanács főfeladata a budapesti katonai csapatok forra­dalmasítása volt és a tanács tagjai rá­bírták « katonákat, hóm fellebbvalőik parancsának ellenszegülne, a nemzeti tanácshoz csatlakozzanak. Hoffmann György a katonatanács kémirodáját vezette, tájékoztatta a katonatanácsot a budapesti csapatok létszámáról és a városparan csnokság S nlt&k édeséről. Azonkívül merényletet tervezett Károly király ellen is. Természetesen a kato­natanács tagjai tevékenységükért anyagi támogatásban részesültek. A fő tárgyalásira rendkívül sóik ta­nút idéztek meg. többek közö' t Fried­rich Istvánt, valamint a Tisza-féle gyil­kossági bünpör vádlottjait is. A tárgyalás. A katonai törvényszék délelőtt 9 óra­kor kezdte meg a tárgyalást. A tárgya­lásvezető kérdéseire a vádlott elmondja, hogy nem érzi magit bűnösnek. Amit tett, ars önálló független Magyarország érdekében tette. Elmondja, hogy a Ci­­zella-téren október 5-én egy előtte isme­retlen százados szólította meg és hívta föl őt, mint magyar embert a Károlyi­párt Gizella-téri helyiségeibe, hogy ott politikai híreket hallgasson meg. Föl is ment és ott tényleg hallott is politikai híreket. Bemutatták a párthelyiségben több akkor szereplő politikusnak. Meg­mondották neki hogy ezek a politi­ka! személyiségek nagy demonstrációt fog­nak megszervezni éo önálló független Ma­gyarország kivívása érdekében. így ala­kult meg a Nemzeti Tanács is azzal a célzat­tal, hogy ezeket a függetlenségi eszméket ksvivja. A nemzeti tanácsra az esküt nem, tette le, csupán fogadalmat tett a jkatona­íotfák. A katonatanács kémosztályánák ózonban sem tagja, sem vezetője nem volt Is kémkedési feolgálatokat nem teljesi­­|ett. A Kőbányán átvonuló csapatokról Csernyák száfcadost kellett volna értesi­­tjenio Csernek kívánságára, de ezt nem tette meg. .Szolgálatot nem akart teljesí­teni. Alaptalan az is, — vallja, — hogy őfelsége vonatának kásikletására töre­kedett volna. Erről csak az újságokból értesült,-v'tárgyalásvezetó kérdése után Bztupka őrnagy ügyész intéz kérdéseket a vádlott­hoz. Hoffmann elmondja, hogy tudtával a Károlyi-párt a képviselőházhoz memo­randumot intézett Magyarország önálló függetlenségének kivívása érdekében, igy tehát ő egy tudott törvényes és őfelsége jogara alatt kivívandó cselekedet szolgá­latába szegődött. Tudja, hogy mint ka­tonatiszt nem szabadott volna politizál­nia, de akkor mindenki politizált. A védő kérdéseire elmondja, hogy a vádlottról tudja, hogy ró szive tt a katona­tanács működésében, de nem hiszi, hogy fontos szerepe lett volna. A forradalom kitörésében azt hiszi semmi szerepe nem volt. A lánchidi tüntetést a katonatamiáca ellenezte, tudomása szerint Fényes László és Friedrich vezette a tüntető tömeget. Az Országház-téri eskütételnél, amelyen Linder nevezetes beszéde elhangzott 2000 tiszt volt jelen és 8—10 tábornok. Ezzel bizonyítani akarja, hogy a hangulat a katonatanács mellett volt. Szünet után Fleischer Ferenc kommu­nista bűncselekmények miatt internált egyetemi hallgatót hallgatták ki tanúként. Lényegtelen felvilágosításokat ad a for­radalom alatti jutalmi pénzek kifizetésére vonatkozólag, különösen arra az összegre, amelyeket Laéhne Hugó utalt ki. A tanút vallomására megeshet!ék. A Tisza-pör vádlottal, mint tanuk. A következő tanú Sztanykovssky Tibor joghallgató, akit a Tisza-féle bflnpörben a hadbíróság halálra ítélt. Elegáns civil­­ruhában megbilincselve vezették elő. El­mondja, hogy a katonatanács célja a ma­gyar eszmék kivívásáért való propaganda volt a katonaság között. Nem tud arról, hogy a vádlott résztvefcfc volna a király vonatának kisiiklatási tervében. Elmondja, hogy a katonatanácsban Szilágyi nevű hadnagynak tettek fogadalmai. Az a foga­dalom azonban nem a régi eskü feloldása volt. Az eskümiutát október 28-án Kéry Pál szővegezte. A 10.000 koronás kifize­tésről tud, annál a vádlott is jelen volt, úgy tudja Csernyák hívta őket Hadzsics századoshoz, a pénzek kifizetőjéhez no­vember 3-án. Hogy JSoffmanmt ki hívta Hadzsicshoz, arról nem tud, A pénzeket különböző ormon kapták. Felszerelési -költség, élelmezési költség és egyéb kőit­mbb„ fcaafefc pénzt, azokat századosokká léptették elő. ' Sztupka ügyész intéz ezután kérdéseket a tanúhoz a pénz kifizetését illetőleg. A védő-ügyvéd kérdéseire válaszolva a tanú előadja, hogy nem tud .arról, hogy a vádlott tagja volt a Károlyi-forradalom előtt működő úgynevezett állandó bizott­ságiak. A Lovas vívóteremben tartott ér­tekezletről sem tud. A Károlyi-pártban találkozott több po­litikussal, többek között Epek Jánossal is, aki hangoztatta, hogy cselekedetük csakis a törvényes magyar érdekek kiküz­­désáért történik. A katonatanács bizalmi ülésein nem vett részt, pénzt kapott 10.000 koronát Hadzsics századostól a honvédelmi minisztérium egyik szobájá­ban, borravaló költségei megtérítése cí­mén. Igaz, hogy mindössze néhány száz korona volt költsége. Laehne Hugótól is kapott 6000 koronát ruhafűlszerelésre, ezt az összeget visszaakarta utasítani, de Lacimé kijelentette, hogy a miniszter­tanács utalta, ki az összeget, nyugodtan elfogadhatja. Ambrus Sándor dr. védő kérdései után a bíróság a tanuk lehallgatását rendelte eL Az első tamu Hüttncr Sándor főhad­nagy, aki egyenruhában jelent meg a bi­­rőság előtt Elmondja hogy a katonata­nács megalakítása tisztán a polgárháború elkerülését célozta és célja volt az, hogy a karhatalom fegyvert ne has ziláljon a polgárság ellen. A nemzeti tanács közös intézd bizottsága volt a Károlyi-párthoz csatlakozott pártoknak és párttöredé­keiknek. A katonatanácsban mindig a pártprogrammrdl beszéltek és csak annak és nem egyes személyeknek érdekében cse­lekedtek. A tisztek szerepe az volt, hogy az egyes laktanyákban ennek az eszmé­itek híveket szerezzenek. Hoffmann György személyével kapcsolatban nem tud arról semmit, hogy a vádlott Károly király gödöllői tartózkodása utáni utazása alkal­mával a vonatkisiklatós tervezésében részt vett volna. Elmondja, hogy homá­lyosan emlékszik arra, hogy Friedrich a katonatanácsnak elégtelen működésiért szemrehányást tett volna. Nincs tudomása arról, hogy a vádlott kémszolgálatot tel­jesített volna ezt úgy tudja Sztany­­kovszky tette. Arról sem tud, hogy Hessz Aladár kémkedett volna. A tanúhoz ezután Sztupka ügyész intéz •kérdéseket. Tanú elmondja, hogy a forra­dalommal kapcsolatosan nagyon sok bizal­mas intim részletet tud, de abban olyan részletek vannak, amelyek elmondása so­rán kénytelen lenne embereket megne­vezni, akikre nézve vallomása azok sza­badságába, esetleg életűkbe is kerülhetne. Magyar Lajos Friedrich István szerepéről. A következő tanú Magyar Lajos, akit rabruhában, megbilincselve vezetnek a tárgyalóterembe. Magyart a szegedi csil­lagbörtönből szállították ide tanúkihallga­tásra. A tárgyalásvezetö a bűneset leop datja, majd kérdéseire válaszolva Magyar .előadja, hogy a vádlottat nem ismeri, mert sikkor a Károlyi-forradalom alatt igcD sok emberrel érintkezett és igy nem emlékszik reá. Elmondja, hogy akkoriban több katonatanács működött, igy a 11-es tanács a Károlyi-párt kebelében a kör helyiségében. De volt például a Meteor­­kávéházban is egy működő katonatanács. Ök tárgyaltak a katonatanácsbeli em­berekkel. A tanács elnöke Csernyik szá­zadra volt. A katonatanácsnak fontosabb ktiüzött célja nem volt, mintahogy a nem­zeti tanácsnak sem volt. Mindenesetre a kormányhatalom átvételére törekedtek, és pedig azért, hogy olyan politikusokból álló társaság köthesse meg majd a fegy­verszünetet és folytathassa a béketárgya­lásokat, akik között már nincsenek a há­ború í öli (lépésében r észtvett politikusok. A Nemzeti Tanácsnak határozott pro­­grammja nem volt. Az események sodor­ták bele abba, amit tett. Csernyák mint a katonatanács elnöke, elégedetlenkedett a katonatanács mű­ködésével, ezért vissza is vonult, be­teg lett és Batthyány Tivadar gróf vette át « vezetést. Ekkor történt az, hogy a királytól a kormány visszavette az esküt és á nem­zeti tanácsnak esküdött föL A katona­tanács föladata voltaképpen az volt, hogy a katonatisztek közt agitáljanak egy 12 pontból álló programra keresztülvitele ér­dekében, amelynek során például ilyesmi mint ,.íÖldbirtokreform“ is szerepelt, A nemzeti tanáos tagjai között azonban nem érték bo azzal, hogy osak ilyen kis munkásságot fejtsenek ki, hanem a forra­dalom előkészítésére törekedtek és bizalmi embereket igyekeztek szerezni. Kialakult ugyanis az az álláspont, hogy az ngitá­­ciót rosszul szervezték, szabadságolt tűre tek. Magyar Lajos folytatta vallomását. El­mondta, hogy az októlver 31-Üci éjszakát nem a 11 -ea katonatanács, hanem a Szántó Béla későbbi hadügyi népbiztos intézőszerv természetesen a nemzeti ta­nács volt. Azonban az egyes középületek megszállását nem is a katonaság intézte, így például a Teréz-közponfcba egy civil ment be és kijelentette, hogy az épületet a nemzeti tanács nevében lefoglalja, Sztupka ügyész: Kérem, szerkesztő ur, mit tud ön arra vonatkozólag, hogy Fried­­rioh István milyen szerepet vitt ezekben, a dolgokban. Magyar Lajos: Én e&ak az igazat mondhatom, ugy-e? Figyelmeztettek engem arra a tanúkihallgatások elején, hogy csak az igazat vaJljam. Engem tanúvallomásomat. illetőleg senki sem befolyásolt, de nem is gondol­hattak arra, hegy én esetleg bármikor is a törvényszék előtt hamis tanúvallomást tegyek. Az ügyész kérdésére Magyar elmondja, hogy a 11-es katonatanács és Pogány ka­tonatanácsa között antagonizmus fejlődött ki, sőt valóságos anarchia volt az egyes tanácsok között. Pogány megbízólevelet kapott Kunfytól az összes katonatanácsok "megbízóival való tárgyalásra és arra, hogy a torzsalkodásokat megszüntesse, amelyeknek most már valóságos személyi éle is volt és egységes katonatanácsot szervezhessen. így magéhoz ragadta a ha­talmat. A védő kérdéseire válaszolva elmondja, hogy Hoffmann György vádlott nevéti sohasem hallotta. Majd elbeszéli a város­parancsnokság megszállásának eddig mégj nem ismert és kétségkívül nagy érdekes-l ségű történetét. Hogyan szállták meg a város­­parancsnokságot. A városparancsnokság megszállását néni katonaság intézte, ez olykepen történt, hogy az október 30-iki éjszakán, amikor a keleti pályaudvartól egy indulni akaró menetszázadot visszahozták, nem tudták, hogy hova helyezzék el ezt a századot, Qarbay Sándor és Biró Lajos azt taná­csolták, hogy a Reáltanoda-utcai iskolába menjenek, mert ott kaphatnak szállást. Útközben azonban bementek a virospa­­rancsnokság épületébe, de nem megszál­lási szándékból, hanem csak azért, hogy ott szállást kaphassanak. A város-parancs­nokság épületében lévők azonban azt hit­ték, hogy ez egy megszálló katonai csapat és nagyon szívesen fogadták őket. Kunfi beszédet intézett hozzájuk, beszéd közben a városparancsnokságon lévők kijelentet­ték, hogy ők foglyoknak tekintik magu­kat. Erre Kunfiék a legnagyobb mérték­ben csodálkoztak. Ez volt a városparancs­­nokság megszállásának története, a kato­natanácsnak ehhez semmi néven nevezendő köze nem volt. Elmondja még Magyar, hogy október 31-én éjjel, Szántó, későbbi népbiztos sze­mélyesen intézkedett, L&ehne Hugó sze­repe csak másodlagos volt, ö csupán a nemzeti tanács pénztárosa volt. Károlyi Mihály, Csernyák egyizbeu, ha jól emléki szik a Lánchidi-tüntetés délutánján meg­gátolták, hogy a fegyvergyár munkásai a gyárat kifosszák és a munkásságot rábe­szélték, ne hogy vérontás történjék a csendőrség és ő köztük. Tanú esketését, mivel a nemzeti tanáos tagja volt, a hiré­­ság mellőzi. Lengyel László, a Tisza-iigyben letartóz­tatásban lévő gyógyszerész a következő tanú. Elegáns megjelenésű gyerekarcu fiatalember, kezei megbilincselve. El­mondja, hogy a katonatanács megalaku­lását illetőleg tudja, hogy a vádlott a kémszervezetnél működött, kisebb ten­gerészcsapattal teljesített szolgálatot főleg Kőbányán és környékén. A tárgyalásvezető kérdésére nagyon zavarosan felel. Nem tudja megmondani, hogy értesüléseit honnan szerezte, csak azt tudja, hogy a vádlottat megbízták kémkedéseel, hogy teljesítette a rábízott feladatot, azt nem tudja. A vonat ki sikla­tást, illetőleg úgy tudja, hogy egy huszár­­osztagot bíztak meg a sínek felszedésével. Ezt az aktust a vádlottnak kelleti volna vezetnie. A katonatanácsnál esküt tettek arra, hogy vérüket is készek feláldozni a független és önálló Magyarország kivívá­sáért. Működésűket titokban tartották éfl azt senkinek sem árulták el. A vádlott a tanú vallomására megjegyzi, hogy a tanú a Tisza-gyilkoseág tárgyalá­sán másként vallott. A felolvasott jegyző­könyvekből ez he is bizonyult. Utolsó tanúként a mai napon Pásztor Béla filmrendezőt hallgatták ki. Pásztor a katonatanács megalakulásának körül­ményeiről beszél. A vádlott működését illetőleg, semmi lényegeset nem tnd A tárgyalást holnap reggel 9 órakor folytatják. Kerékpárokat gumikat* kwtáku&raíkafcréazse* /tiSiwSk két nagybani gyári árban 30%, árleszállítással ez állítunk vidékre is* Aijegyzek ingjon! ; Péntek, 1921 április 8

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék