8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra.... 40 Korona | Fél évre .. 240 Korona Negyedévre 220 Korona | Egész évre 400 Korona Jugoszláviában egy páfdány: 21 jugoszláv Korona Egyes példányszám ára 2 főosrona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖRÚT 3. SZ. Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. Corvin Mátyás lovas ért szobra helyébe Jarku Ábrahámot állítják föl a hódiló románok Kolozsvár főterén Fadrusz János fenséges művét valami múzeumba rejtik ott, hogyan emlékeztessen a régidicsőségre. Mátyás király aranybabértérhomloka Erdély szívében aagyar kard, a magyar igazság és a magyar műveltség büszke erejét hirdette, amellyel Hunyadi János fia a világ egyik első országává tette e hazát. A turáni őserő a reneszánsz fényes zománcában tündökölve jelenedett meg ebben a szoborban, ám a hódítónak kényes miben volt ez a szellemidézés, amely az ezeréves Magyarországra, a nyugati műveltség védőére, a vitézi és emberi erények nemzetére emlékeztek’Híaó»val.ó,és izgatópak emléket, aki a havasi mócok vadságát zúdította a magyar műveltség végváraira s aki a sötétség és gyűlölet fanatizmusától részeg tömegeket gyilkolni, gyujtogatni, becsteleniteni és rabolni vitte a magyar udvarházakba. Hollós Mátyáshoz Kelet és Nyugat császárai küldték alázatos követeiket s ő mégis az áhitat hódolatával fogadta a tudóst és a művészt, hamessze földről — a bölcsesség és szépség ajándékát hozta a magyarnak. Jaisku a népeket igázó osztrák kamarilla fizetett bérence volt, aki akkor támadta hátba a magyart, amikor az ismét nagy lépést tett, hogy szabadságot adjon az elnyomottaknak. íme! A bukaresti kéz felrobbantja a történelmi felség művét, hogy egy martalócot hazug dicsőségbe tündököltessen! Hiába! Kincses Kolozsvár minden lakója az arcán pirosló haraggal, ökölbe szorult kézzel, de hideg megvetéssel fog elmenni magyarok ezrei gyilkosának szégyenszobra előtt. A román király is hiába koronáztatja magát Gyulafehérvárt, — Erdély lelkének . királya mindenkoron Mátyás marad, ki ott született, egy kicsinyke házban és ott áll ma is láthatatlanul a nagytemplom falai előtt, mint őre a múltnak és hírnöke a jövőnek! Erdély koronáját nem csinálhatják új ékszerészek, ha a világ legszebb ékköveit rakják is rá, — mert Szent István koronája — az örök misztikus klenódium, — ott lebeg a leroskadt Erdély homloka fölött. Mátyás szobrát ledönthetik, de nem dönthetik le Kolozsvár hitét s ezer Janku-szobor kevés ahhoz, hogy egyetlen magyarban: megingassa ezer szenvedéses és dicsőséges fiév szent birodalmát. ^ Hljfiijfii nÉl^i^fÉjs suspszflíiíssÉl. kflUBlell Biztosítaná Bell az értelmiség vezetű szerepét. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — A nemzetgyűlés mai ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. A mult ü. és jegyzőkönyvének hitelesítése után Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminiszter a zárolt szesz felhasználásáról szóló jelentését terjesztette elő. A költségvetési vitában elsőnek Giesswein Sándor szólalt fel. Elöljáróban azokról a törekvésekrőlbeszélt, amelek különösen Angliában már a háború alatt jelentkeztek abban az irányban, hogy a népek békéjét a nagy néptömegek teremtsék meg. Tiltakozik :iz /'km. f.ogy nálunk a n--ír,/ -i.közítélet, mint defetizmust állítsák be. A nemzeti eszme nagy és szép gondolat, de veszedelmessé válik, ha bálványt csínának belőle. Beszél a fascistákról, akiket Ébredő Olaszoknak nevez. Elismeri a fascisták jószándékát, de módszerükben nem találja mert a keresztényi gondolatot. Ez a módszer ott épp úgy, mint nálunk is, diszkreditálja a keresztényi eszmét. Erről a módszerről szólván, kérdi, hogy mire való még mindig a különítmények intézménye mire keljenek a milliárdokat felemésztő különítmények még ma is, amikor mindenütt takarékoskodást hirdetnek. Zinich Vidor: Nincsenek már különítmények! Andaházy-Basnya Béla: Magad vallottad, hogy nyomoztak ellened! . Jogrendet! Giesswein Sándor ezután a magyarországi jogrendről beszél. Nagy János a múltkori beszédében azt mondta, hogy másholl sincs jogrend. Lehetséges, hogy vannak máshol is zavargások, de ott legalább egy erős hang mindig azt mondja, hogy legyen jogrend! Nekünk is ezt kell hangoztatnunk, mert ha nincs teljes jogrend, elégedetlenség érlelődik a lelkekben és ez új felfordulásra vezethet. Amikor az egyik oldalon azt látják, hogy az internált táborokban 40.000 ember van, köztük olyanok, akiket másfél év óta még ki sem hallgattak, olyanok, akik a kommunizmusba önhibájukon kivül kerültek és abban az időben sok jót is tettek, mmig a másik oldalon olyanokat látnak, akik a kommunizmus alatt csak rosszat tettek, ezzel szemben most is előkelő tisztségedet viselnek ... Drázdy Győző: Ezek a kurzusbeliek ! Giesswein Sándor: . . . nem csodálom, hogy a nép elégedetlenkedik. Jogrendet kívánunk és ezt már egy éve kimondta itt a nemzetgyűlésben az, akit ön a parlamenti pátrárkájának tisztel: Apponyi Albert gróf. (Éljenzés.) Gieswein Sándor: El kell tüntetni mindent, ami a külföld előtt azt a látszatot kelheti, hoy nálunk fehérr terror volna. Magának a miisztelelöknek beszédéből azt veszem k,hogy az a lépés, amelyet annak idején a jogrend visszaállításának érdekében tettek, nem volt hiábavak." A miiszterelnök is kijelentette,ogy belátható időn belül visszaállítják a gyülekezési jogot, a sajtószabadságot. Hogy ezt szükségesnek tartja a miniszterelnök, at is vanfak lépésnek tulajdonítja, amely párakon felállva követelte a közszabadságokat. Sándor Pál: Már nem hazaárulás ezt k ktvánni! Wesswein: A külpolitikáról szólva, a miniszterelnök azt mondotta, hogy annak magyarnak kell lennie mindenekelőtt. Ént is úgy értelmezi, hogy külpolitikánknak a magyar érdekeket kell szolgálnia. A külföldön 1848-ig nem is ismerték a magyarokat. 1848-ban az emigránsok ismertettek meg bennünket. Amerikában még mindig a Kolssuth-kultusz. Kossuth ■ neve az, amelynek alapján a magyarokat meg-, ité’üük. Igyekezzünk kimenni a külföldre és elismerést, nevet szeretni magunknak. Giesswein: Ápolni kell a szociális gondolatot, amelynek egyik jelentős része az agrárkérdés. Rendes lakást kell adni úgy a városi, mint a falusi, szegény embereknek, mert ez elsőrendű nemzeti érdek. A sajtószabadságról szólván, követeli, hogy csak egyetlenegy szempont vezesse ebben a kormányt, az, amelyet Deák Ferenc mondott: Nem szabad hazudni! Ezután a választójogról beszélt Giesswein. Ellene van minden megszorításnak. Azoktól, akik egyszer már gyakorolták a választójogot, azt nem lehet elvenni. Nincs bizalommal a kormány iránt, a költségvetést nem fogadja el. Apponyi Albert gróf beszéde. Apponyi Albert gróf: Az az akció, amelyet Giesswein képviselő úr felállított a tagozódás dolgában, megállhat rendes időben, szerintem ezt a követelményt káros volna felállítani ebben az egészen rendkívüli, normális méretekkel nem mérhető helyzetben, mint a mai. A nemzeti rekonstrukció érdekében nem látom szükségesnek, hogy magyar embert magyar embertől mély szakadékok válasszanak el. Azt nem tartom bajnak, hogy a kormányban olyanok is helyet foglalnak, akik mint kiváló szakférfiak kerültek helyükre és nem mind olyanok, akik politikailag egyetértenének. Támogatja a kormányt. Támogatni kívánom azt a kormányt, mert összeállításában is lényeges haladást látok a konszolidáció felé. Nem mondom, hogy ez a kormány mindenképpen kielégít, de haladást látok benne afelé a célfelé, amely engem is vezet. Ezt nem megzavarni, hanem előmozdítani akarom.A költségvetéssel kapcsolatban a kérdések hármas csoportjával kell foglalkoznom: a belügyi, a hadiügyi és a külügyi kérdésekkek . .Pénzügyi kérdésekkel: nem kívánok foglalkozni, mert teljes bizalommal viseltetem a pénzügyminiszter iránt." A külügyi kérdések terén nagyon megkönnyebbítettefeladatomat An-drássy Gyula gróf képviselőtársam legutóbbi beszéde. Andrássy Gyula gróf nemcsak az angol parlamentnek reánk vonatkozó munkáját ismertette, hanem külpolitikánk legfőbb irányára is olyan , megállapításokat tett, amelyeket én is magaménak vallhatok. Mégis maradt ezen a téren mondanivallóm. A legutóbbi ülés óta ugyanis nóvum történt, amelyről lapjaink még nem adhattak tudósítást. Ez a nóvum az angol felsőháznak a magyar béke ratifikálásával foglalkozó ülése. Ezen az ülésen ismételten felszólaltak régi barátaink: lord Newton és lord Bryce, akik igen szi- gorúan bírálták a magyar békeszerző- dést, amelyet a felsőház ülésén lordi Curzon védelmezett. Nem foglalkozthatam behatóan a felőháznak ezzel az ülésével, mert nincs előttünk az ülés lefolyásának teljes szövege, csak a külügyminiszter beszédének rövid váz- ■ lata. Lord Curzon kifejezést adott az Angol nemzet elismerésének a magyar nemzet iránt. Hasonló kijelentést tett az:alsóháziban a kormány képviselője, hogy ,tudniillik „a jóváteli bizottság méltányosság szerint fog eljustai Magyarországgal szemben is, éppúgy, mint Ausztriával. Jóvátétel! követeléseket egyáltalában nem támasztani, annyit jelentene, mint félreismerni Magyarországon a bűnrészeségét a háborít felidézésében*4. . Nem akar szembefannniraAá Garzon lorddal a ha*i