8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
A Bethlen Isíw&h... 1350 mülló náiísriyasufafi íBlísssíÉsérs, 131 millió a Hozufahra. A nemieigyfiiis ma! Slése. — Saját tudósítónktól — Rakovszki István elnök háromnegyed tizenegy órakor mindössze tiz képviselő jelenlétében nyitotta meg a nemze így ülés mai ülését. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után fölolvasták az indítvány- és interpellációs könyvet. Az indítványok között szerepel Andaházy-Kasnya Béla ismeretes indítványa a botbüntetés és a numerus citusus eltörléséről. Ezt az indítványt azonban formai hibák miatt nem tárlyalhatja anemzetövelés. A mai ülésre tíz interpelációt jegyeztek be, amelyeknek tárgyalására egy órakor tér át a Ház. A költségvetési javaslat tárgyalása során az első szónok ► Aagi János (Eger), aki azt fejtegeti, hogy a nemzet a választások idején nagy reményeket fűzött ehhez a nem-zetgyüléshez, amelytől a keresztény és nemzeti gondolat kiépítését várta. A nemzet azt várta, hogy ez a nemzetgyűlés fogja talpra állítani a lerongyolt, megcsonkított országot, hogy ez a hely lesz akonszolidáció fókusza. Uc. a nemzetgitalis nem tudta a nemscipők ezeket a reményeit valóra váltani. Nem kutatja, mi elnnek az oka. Lehetséges, hogy az, hogy a kiválótt, nagy magyarok sértődötten félre állottak, a keresztény és nemzeti irányzat vezérei pedig inkább párt emberek váltál, mint keresztények. (Úgy vall a kisfjázdó párton.) A nemzet fülünk várta, hogy a leroni’.JU tekinteyesét helyreíilistuk. — De ez nem történt meg, sőt azt kell látnunk, hogy annak az egyelyen tekintélynek is, amiyel a nemzet azért, hogy rávezette a keresztény és nemzeti irányzat útjára, maga felé emelt, még ennek a tekintélynek ha a kormányzónak tekintéllje is csorbát esinvedett. Nem szabad megengedni, hogy a kormányzó és a hadsereg tekintélyét a legkiébit csorba is essék. (Taps az Andrássy-párttan.) Eredendő a hibája a nemzetgyűlésnek, hogy a pártvezérek nem tudtak egységes pártot alakítani. Van itt a nemzetgyűlésben sak egyrondán gondolkozó képviselő, és még sem tudják egymást mutatóim. Berkit Gyula: MM sok a mitusztjelölti (Derűlaig.) Nagy János: Ilideg számlással kell mérlegelni minden izgató eszmét, amely a nap lenkébe belekerül.* Ilyen izgató eszme a királykérdés is. Minden türelmetlen Ilabsburg-ágens, minden nagyokat remélő szerb-, cseh-, románioriens a mai politikai viszonyok között sírját ásza a nemzetnek. Bán minden flabáburg-puccs, de minden olyan kísérlet is, amellyel ellenségeink gyilkosainak tetszését akarjuk megnyerni. Gaál Gaszton: Köztársasági mozgalom! Nagy János: Nem szabad szolgálatába állni azoknak, akik a magyar lapokat kitiltják s a forradalmi szellemet, a bolsevizmust tenyésztik. .. Belföldön is azért engedik meg a bolsevizmust, azért ápolják kinövéseit, hogy az évezredes magyar szellem minden erejét eltapossák. Iszonyú bűn volna, ha akár legitimista, akár szabadkirály választási alapon pártok alakulnának, amelyek azután a választásokon a mérgezés üszkét dobnák a nép közé. Láttuk, hogy az antant kezében haszontalan sakkfiguráknak állítanak be. A húsvéti látogatás is az antant sakkhúzása volt. Alig be kell gombolkoznunk ebben a kérdésben, hogy azután, ha dönthetünk, szabadon, minden külső befolyástól mentesen tehessük azt. Egy másik mérgező tünetet is lát, és ez az, hogy mindenfelé azt hallja, hogy protestáns uralom kezd kialakulni. Berky Gyul: Például Debrecenben! Nagy János: A minisztereket fervezet szerint osztályozzák, viszályt adatnak szítani és ha nem kapunk kézbe, a Hugenották operát fogjuk lejátszani, ahol katolikusok és protestánsok öszszekapnak és egy Meyerbeer csinálja hozzá a muzsikát. Izgatással van a liberalizmus kérdése is és szégyenbe akarják hozni az országotsokan, mintha mi a sötét középkorban, élnénk. Pedig, hát ha megvizsgáljuk ezt a kort, az nem is volt olyan sült, mert ma is bámulattal nézzükműveszi alkotásait és megállapíthatjuk,tio’gy ott volt idealizmus. LT Csizmadia Sándor: Közápj&r? Az volt a nagyszerül Hat monjujfik vissza oda? d J. Nagy János: Ha a rój' níjrrás vezetők azon a korszakod necinek sorna keresztül, mint mr, ufisképpen 'gondolkodnának. .. a l.ferisztétis, amely a jogot, a politikai $ a köz.szabadtanokat teremtette meg, az auveruizmus... Meskó Zoltán: v agy m&s zug a buti Nagy János. . . az a liberalizmus, amely tanszaboldogat valósított meg, erkölcsi alapot követett és gondoskodóit arról, hogy a verseny egyenlő körülmények közt folyhasson. Az a liberalizmus, amely a tekintély tisztelet, az erkölcsi megbecsülés és általában az erkölcsi szempontok hirdetésével vett összkripcsalns, az nekünk is kell, arra mi is esküszünk. Keresztény liberalznus ! Budavári László: Ez a keresztény liberalizmus! Kasnya Iléna: Nincs keresztény liberalizmus! N-Ury János: Az a liberalizmus, amely képesített a felekezettjelétiségre, a kozmopolitaságra és amelynek megengedésével megadták az alapot a marxizmus és a kommunizmus rendszerének kifáradására, ám a vész*.után későőbb az összes szabadságokat felfalta . . . Csizmadia Sándor: És most van szabadság? Nagy János:... «- a liberalizmus, amely a jogegyenlőséget hirdette, de csak bizonyos körükben .. Drózdy Győző: Ma is igit veti! Csizmadia Sándor:és most van szabadságé (Kezével a pa-trt veri.) Az elnök figyelmezteti Csizmadiát, hogy közbeszólásaira ne zavarja a tanácskozás menetét. Nagy János:... az a liberalizmus, amely a szabadság túlzásait nem merte lenyesni és mindendestruktív erő elfért köpönyege alatt, nekünk ez a liberalizmus nem kell, mert ebbe a nemzet belepusztul. Csinadzti Sándor: Menjünk vissza rr középkorba! Úgy látszik, nekik ez a legjobb! Nagy János: Ilyen izgató szer a sokszor hangoztatott jogrend kérdése is. Kérdi, val-e jogrend Írországban, Angliában, Németországban, az oroszoknál, Baranyában, Szabadban és másutt? Ebből írem következtet arra, hogy ne legyen jogrend, sőt követeli, hogy legyen. Két tényezőt ismer el, amelyek a jogrendért felelősek: a belügyminisztert és a honvédelmi minisztert. A belügyminiszter ismert közigazgatási tehetségében és erényeiben garanciát lát arra, hogy a konszolidációt és a jogrendet megteremti, megszilárdítja és minden tényezőt a maga működésének helyére állít. Fölkiállások • Hát akkor még sincs jogrend! Nagy János: Ma is a jogrenddel hozakodnak elő azok, akik meg akarják bontani a jogrendet és az ország egységét. (Nagy zaj és ellentmondás a baloldalon.) Kaszua Béla: Jogrendet akar?. .Vényén Orgovánijból * Csizmadia Sándor: Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! Nagy János: S miért nem követelték a jogrendet, amikor a kimenetüket meggátolták? Giesswein Sándor: Követeltük akkor is! Nagy János tiltakozik minden kilengés ellen, jöjjön az bárhonnan is. Szilágyi Lajos: Maguk a katonák tiltakoznak a kilengés megjelölés cím. Nagy János: Ez a mérgezés meg van még a hímzet szervezetében. A nemzet lusi, mint a szervezet is, amely csak akkor tűri a mérgezést, ha dög- rováson van. Csizmadia Sándor: Azt látom magán! Nagy János: A munkásokat a börtönbe vetették, de az uszítók személye sérthetetlen! Csizmadia Sándor: És Magyarország nagyjait nem vetették börtönbe? Nézze a történelmet! Nagy János ezután arról beszél, hogy a kezdeményezőket, a Károlyikormány bűnöseit még nem vonták felelősségre. A mérgező tünet benne bán a nemzet testében és a nemzetnek láz ,lmái vannak. Ezen segíteni kell. Ki kell venni a mérget a beteg testből, hogy felépülhessen. Olaszországban már régen kommunizmus volna, ha a fascisták nem lennének. Giesswein Sándor: Beszéljen Bozenrel! Mit tettek ott az astisták, micsoda vérengzést, gyilkolást vittek ott véghez . Ezután a zsidókérdésről beszélt. Elitéli a túlzókat, akik kivételes törvényekkel akarják a kérdést megoldani. De nem helyesli azok politikáját sem, akik a fölidézett kérdéshez nem mernek hozzányúlni. Kivételes törvényekkel nem lehet megoldani a zsidókérdést. Egyrészt azért nem, mert ez a faj, amely úgy a forradalmat, mint a kommunizmust is a maga hasznára tudta fordítani, oyan kitűnő mimikri-sajátságokkal bír, hogy kivételes törvények nem használnak ellenük. Gál Gaszton (gúnyosan): Talán a kivételes törvényekből is hasznot csinálnának! Nagy János: Maguknak a tisztességes zsidóknak kell a bűnösöket megbüntetni. A megbocsájtás kere - lény erény. De hogy ha folyton megsújtunk, az hülyeség! A költségetést egyébként elfogadja. t *rW Csütörtök, 1921. május 5. Andrássy Gyula beszéde. Ezután g* Andrássy Gyula állott föl szólásra: — Tisztesit íláz! Nem kívánok a belpolitikai kérdésekkel foglalkozni, ezt már megtettem a kományzogmutatkozás alkalmává!. Azóta nem történt újabb eset, amely a belpolitikával való foglalkozást szükségessé tenne- A tekhiteeket szeretném újból ráterelni a külpolitikára, anélkül azonban, hogy Európát nézznk. Alkalmat ad erre a felszólalásra egy kedvező eset is. A londoni parlament vitája, amely az eső örvendetes jelét mutatja Európában. Ebben a vitában sok olyan dolgot hoztak fel, amely nem felel meg teljesen a magyar álláspontnak, de nem szabad elfelejteni, hogy oly parlamintben folyt le ez a vita, mellyéhosszú ideig ellenséges viszonyban állottunk. A bajok okán kisántant. — Ha figyelemmel átolvassuk ezt a vitát, azt látjuk, hogy meleg, rokonszenves hang vonult át rajta Magyarország iránt. Ez a kormány, amelynek feladata a kedvezőtlen békét megokolni, egészen más húrokat penget most, mint gy évvel ezelőtt. Egy évvel ezelőtt már Newton és lord Briyce és mások felvetették a magyar kérdést s rokonszenvel nyilatkoztak rólunk. Akkor a külügyminiszter nevében felszólalt egy álamttkár és az uralkodó kaotikus közgazdasági viszonyokat Magyarországnaktulajdonította. Most már ugyanez az államtitkár egészen másképp nyilatkozott. Most már nem Magyarországban keresi a hibát, hanem a kisalltaidban. Azt mondja, higy a gazdasági kibontakozás akadálya az, hogy Magyarország szomszédai élenséges tízüsedel viseltetnek Magyarország iránt. Ez a kijelentés óriási haladás. Jele annak, hogy belátják, hogy Magyarország nem akarja veszélyeztetni az európai békét, csak a saját létfenntartásához szükséges viszonyokat akarja csendes, békés munkává megteremteni. A bajok oka a kisántánt, amely rossz lelkiismeretének hatása aluli reánk tör, ki akar bennünket irtani, akiket mások fegyyverével győzött le. Mikor az álamtitkár megindokolja ezt a kegyetlen békét, elismeréssel nyilatkozik Magyarországról. Bámulják, — mondotta, — azt az önuralmat, amelyet Magyaroszár tanúsított legulóbb is Károly király látogatása alkalmából. Anglia hangulata megváltozott — javunkra.‘• A hangulat azonban az utolsó időben lényegesen megváltozott. Magyarországról Károly király látogatásával kapcsolatban azt mondták az angol parlamentben, hogy bámulattal adóznak azért a bölcsességért, és önuralomért, amelyet Magyarország tanúsított es alkalommal. Egyes szónokok .Olyan melegséggel nyilatkoztak Magyarországról, mintha ők maguk is magyarok volnának. Helyesnek tartanám, ha ezeknek tudomására jutna, hogy itt a nyilvánosság előtt a magyar nemzet nevében köszönetet mondanak nekik. (A nemzetgyűlés éljenzéssel fogadta a felolvasott neveket.) Drózdy Győző: Figyeljünk arra is, mit mond a jóvátétel, bizottság! Andrássy Gyula gróf: Az angol parlamentben csak ketten voltak, akik a kisantánt álláspontjára helyezkedtek és magyarázni kezdték a kisantánt eljárását. Azonban ezek is nagyon mérsékelt hangot idettek meg és a békéről senki sem szólott, mint igazságos békéről, sokan inkább a célszerűségről és az enyhítő körülményekről szóltak, amelyek megmagyarázták, hogy miért kellett igen szigorú feltételeket hozni. Robert Cecil arra mutatott rá beszédeiben, hogy Magyarországot nem Trianonban törték darabokra, hanem Magyarország nemzetiségei voltak azok, amelyek előzetes állásfoglalással ezt a helyzetet megteremtették s így a felelősség ezért a bűnért nem a nagy ánfontot terheli, hanem magukat a magyarországi nemzetiségeket. Látjuk tehát, hogy a feldarabolást olyan lénynek veszik, amelyért az erkölcsi felelősséget nem akarják vállalni. Hogy a nemzetiségek állásfoglalását mi okozta, elég ráisutatnunk arra, hogy az utolsó percben, amikor le voltunk győzve, nemzetiségeink egy része megbízatás nélkül határozott és mondta ki az elszakadást. De, hogy ez így történt, az az ára tánc következetes munkájának volt eredménye. Az elszakadás a legyőződés hisztériájának következtében történt meg és szította ezt a vágyat az H Íft€S-f«€$ molyre jobban d 5 vívod ne b, no, mint hata hátára a* szépségére. Eat a kincsét gondosan kell ősitnie, mert különben csakhamar csarbenhagyja. X módiin kozmetika hóia ismer gyorsabb ca csodálatosabb^ hatású szépséggondosló és berájsoló Bzexeket, mint a D5a?ia.3Refl£»©Lé5tRÉH DSaft&.PUCER B!£MA £S!KERESZAFPAN Kidenütt Yaph&tö !