8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

Csütörtök, 1921. május 5. ellenünk folytatott kövekezetes aknamunka. Andrássy: Az a régi tradicionális rokonszenv, amely azon alapul, hogy az angolok tudták, milyen bámulattal és elismeréssel viseltetünk irántuk, és amely különösen parlamenti rendszerük követelésében jutott kifejezésre, kezd újból erőre kapni. Akik meg tudták figyelni a közvéleményt, — mondotta egy angol képviselő — azok látni fogják, hogy Angliában általában elítélik a békét és azt kívánják, hogy minél hamarább visszatérjen a régi előzékenység és helyrehozzák azokat az égető igazságtalanságokat, amelyek a békében le vannak fektetve. Hogy az angol közvélemény így gondolkodik, az miránk nézve rendkívül fontos. Vannak politikusok, akik azt tartják, hogy minden politikai kérdést csak erővel, fegyveresen és vérrel lehet megoldani. Ez téves álláspont és a hatalmi helyzet teljes félreismerése. · Sohasem nyomtuk el a nemzetiségeket. / — A közvélemény állásfoglalása rendkívül fontos az államok életére nézve. Láttuk ezt Németországnál is, ahol Bismarck iparkodott a világ közvéleményét megnyernia német ügynek. Később nem törődtek a nemetek a közhangulattal, ami azután keservesen megbosszulta magát. Ennek a nagy nemtörődömségnek köszönhető, hogy mindenütt ellenszenvet keltettünk és minket, magyarokat elnyomó zsarnok népnek tartottak, a történelmi adatok meghamisításával. Sajnos, mi nem fektettünk súlyt arra, hogy ezt helyreigazítsuk. Az említett kedvező lehetőséget kihasználták ellenünk egész Nyugat-Európában anélkül, hogy meggyőződtek volna a valóságról. Amikor minket darabokra téptek, akkor azt hitték, hogy a modern civilizáció érdekébenjárnak el. Pedig eljárásuk zsarnoki ténye volt. Örömmel üdvözlöm azt, hogy Anglia felénk kezd fordulni és belátja, hogy milyen igazságtalanságot követett el velünk szemben és különös örömmel tölt el az a tény, ha végig gondolom, hogy milyen helyesléssel találkozott a magyar külpolitikai cél kitűzése az angol közvéleményben, amely azt támogatni fogja.A külpolitikai célok azok, amelyekért egész energiával"küzdenikell, nem a ■fegyveres mérkőzéssel; mi" békét akarunk, ki vagyunk fáradva, ismerjük a háború borzasztót veszedelmét és következméyeit. Tudjuk, hogy ez az égés: világ ránk rohanna, ha., újból kirántottánk a kardot, amely a régi harctólmég mindig véres, u*„■.•«*,Ak-*-:V ;»* — JTúlnyomó szövetség alakult ma ellenünk és a megmaradt kis Magyarország életerejét elveszítené kalandok által.(úgy van! Úgy van!) Békés politikát akarunk, vannak határozott céljaink, amelyekhez következetesen ragaszkodunk. Ezen célokhoz tartozik, hogy az elszakadt országrészek kisebbségének jogát tiszteletben tartsák és megóvják. ..A kulturális és érzelmi integritást a ■magyar fajon belül megóvják, a Csehországban,Romániában, Jugoszláviában élő magyarok nyugodtan vallhassák magukat magyaroknak, hazafisászukbart ne gátolja őket senki, iskoláikban biztosítva legyen nyelvük fejlődése, használhassák a magyar kultúrintéz-ményeket, szabad érintkezést tarthassanak fenn Magyarországgal. Elszakíthatják tőlünk a rutén és lót testvéreinket, testvéreink maradnak mindig, mert ők is érzik a velünk való összetartozandóságot." Azon jelszavak nevében, amelyeket évek óta hirdetnek ellenünk és amelynek nevét**TM ».i-č«./..• magyar és tót testvéreink szabadságát, olyan elnyomást teremtettek, amelyek csak jobban hozzánk kapcsolják elszakított testvéreinket. Angliának csaknem minden pártja és az angol közvélemény megértéssel fordul felénk. Egyik legnagyobb feladata Angliának a kisebbség jogainak védelmét kezébe venni és azok érdekében a világ közvéleményét megszerezni. A népek ligája csak akkor működik sikeresen, ha ebben az irányban a világ közelítéli azokat, akik erőszakot használ- nak a nemzetiségekkel szemben. Akik ellenségeink pártját lógják, azt mondják, hogy ezelőtt mi voltunk az elnyomók, és most minket nyomnak el. Ez nagyon gyenge védekzés, mert ha ezer évig úgy kezeltük volna a nemzetiségek szabadságjogait, mint azok a mi véreinkét, akkor izmagjuk sem marad, és hogy mag voltak, meg vannak és erősek, jele annak, hogy úgy kezeltük a szabadságjogokat, ahogy azokat kezelni kell. Ez is azt bizonyítja, hogy amit tendenciózusan terjesztettek rólunk, _ a nemzetiségek elnyomása — nem áll fenn. Ezeket az elferdített dolgokat a külföldön valónak vették és szomorúan konstatálhattuk, hol sokszor magyarok is erősítették ezt a tévhitet. ■ • .1. '*W Magyarországon nincs fehér terror! Szólt ezután arról, hogy az angol alsóházban a vita során fölhozták a fehér terrort is, melyet Magyarországon járt angol képviselők megszüntetendőnek tartanak. Wedgewood beszédében a legkeményebben támadta a fehér terrort, de azt is megállapította, hogy a kisgazdapárt nagyon liberális, szabadságvédő párt és ez a vezetypárt Magyarországon.. Kerekes Mihály:" Papíron! Mennyi minisztert adott? (Zaj a kisgazdapárton.) Gaál Gaszton (hátrafordul a kisgazdapárti képviselőkhöz:) Figyeljetek! Minden szó nagyon fontos, amit most mondanak. Andrássy Gyula gróf: Magában a beszédben ellentmondás van, mert ha konstatálja valaki, hogy a vezérlőpárt liberális, szabadságvédő, természetes, hogy komoly fehér terrorról még sem lehet szó. Hozzáteheti Balfour és Wedgewood megjegyzéséhez azt, hogy úgy ő, mint pártja mindig azon voltak, hogy a fehér terrort lehetetlenné tegyék és ennek megszüntetését intézményileg biztosítsák. Elismeri, hogy voltak szórványos esetek, ezt nem is lehet tagadni, de akkor is a legkeményebben elítéltek is mindent meg fognak tenni, hogy jogosan ne lehessen fehér terrorral vádolni az országot. A kis kántanthoz való viszonyunkról beszélt ezutáni,és ezeketmondta: __.Ámbár elsőrangú érdekünk aszabadforgalom a környező államokkal, ezt ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy elszakított testvéreinkkel tisztességesen bánjanak. Amíg erre nézve nem kapunk garanciát, nem mehetünk bele a szabadforgalomba. (ügy van!) __ Az angol parlament a jóvátételi kérdésben is örvendetes álláspontot foglalt el.A külügyi államtitkár kijelentette, hogy nincs ok attól félni, hogy az ántantot más szempont vezesse, mint az igazságosság. Kijelentette, hogy szakítani kell azzal a frázissal, hogy Magyarországtól, Atniótól , vagy Törökországtól kártérítést követeljenek. Egy másik képviselő azt mondta, hogy szebb volna, nagylelkű mozdulattal lemondani arról, amit Magyarországi úgy sem tud megfizetni. Remélem, hogy az angol kormány és még inkább az angol közvélemény arra is befolyást fog gyakorolni, hogy a jóvátételi bizottság ha idejön, gyorsan végezze munkáját, nehogy az itt idézése többe kerüljön, mint amennyi hasznot várnak a jóvátételi bizottság munkájától. Megértésre számíthatunk a határkiigazítás kérdésében is. 17 A mi álláspontunk az, hogy biztosítani kell a jogot, hogy a béke,szerződésben, valamely területről törttént lemondás abban az esetben, ha mind a kétnép érdeke máskép kívánná és önmaguk közt meg is egyeznek, ne vonja. maga után azt, hogy az antant kényszerítse annak a szerződéses lemondásnak betartását. Másodszor, hogy a határkiigazítás ne szorítkozzék egészen minimális részlelekre, mert az ellenkeznék a népek önrendelkezési jogával■ Ez az álláspont már az angol warlaigentjien._is ér A-Vényre jutott. / —Látjuk ezekből az ígéretekből, hogy J óriási hiba történt, amikor Magyar-országot darabokra tépték. Merítsünk most erőt abból, hogy békésebb, de törhetetlen energiával dolgozzunk azon, hogy testvéreinket megmentsük, hogy a velük való közös kulturális életet folytassuk. Tartsunk ki ezeknél az alapelveknél, mert minél többet beszé lünk fegyveres megtorlásról, minél lármásabb a kardcsörtetés, annál később lesz meg az elszakadt területek visszacsatolása, ami pedig — meg vagyok győződve — ilyen békés munka mellett önként fog az ölünkbe hültetni. Hallottam már, hogy Anglia felé, meg azt, hogy Franciaország felé kell orientálódnunk. Az én véleményem az, hogy a világ közvéleménye felé kell orientálódni. És legyünk készek politikailag is azon állam felé orientálódni, amely legelőször érzi át a mi igazságunkat és amely legelsőnek támogat bennünket az elszakadt területeink visszaszerzésében anélkül, hogy ezzel Keleteurópát ismét káoszba döntenék és egész Európa békéjétveszélyeztetné. A költségvetést elfogadom. (Taps és éljenzés.) Őrffy Imre a pénzügyi bizottság két jelentését mutatja be. Az elnök napirendi javaslatot tesz. A nemzetgyűlés holnapután, pénteken délelőtt tíz órakor tartja legközelebbi ülését, amelyen folytatják a költség-vetési javaslat általános vitáját. Ezután az elrölt tíz perc szünetet rendelt el. ■ Interpelllációk: Szünet után Pákozdi András a házhelyek kiosztása körül történő eljárások tárgyában interpellált. Kérvényt olvas fel, amely a veszprémi káptalan ellen súlyos panaszokat tartalmaz. Minthogy az interpelláló képviselő ú házszabályoknak megfelelő formájú kérdéseket nem intézett a miniszterhez, Rakovszky elnök kijelenti, hogy az interpellációt nem adhatja ki. Kéri Pákozdi képviselőt, hogy a kérvény személyesen adja át az illetékes miniszternek. Czeglédi Endre a termelési közmunkák fokozása és a munkaalkalmak megteremtése tárgyában terjeszt elő interpellációt az összkormányhoz. rémlesz. 3 A miniszterelnök közmunkaprogramja. * Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt az interpellációkra. Nem feledékenységből történt, hogy a termelési munka meginditásáról és támogatásáról akormány,programaiban nem volt szó. .Ennek tisztán az az oka, hogy a kormány gazdasági programmja szerves összefüggésben áll a költségvetéssel. Most tárgyalás alatt levő költségvetésben a kormány ezekre a kérdésekre részletesen nem térhetett ki, de az 1921/22. évi költségvetésben részletes progrmmot tudunk majd nyújtani. Nagy vonásokban már most kívánja tájékoztatni a közvéleményt egyik-másik kérdésről. Ami az általános irányt illeti, Szterényi Máró múltkori beszédéből azt látja, mintha bizonyos körök felfogása szerint a kormányprogrammban kereskedelem- és iparellenes irányzat jutott volna kifejezésre. Ez teljesen távol áll a kormánytól. Programmjában rámutatott politikánknak arra a főbikájára, hogy nem gondoskodott kellően a magyar intelligenciának kereskedelmi és ipari pályára való tereléséről. Ezzel a kérdéssel a kormány behatóan szándékozik foglalkozni és már ezért sem lehet a kormányprogrammot úgy tekinteni, mint amelyet ipar- és kereskedelemellenes irányzat vezetne. A beruházási programmról szól ezután a miniszterelnök. Akereskedelem és az ipar szempontjából ez a legfontosabb. Ennek segítségével a termelő munkának hóna alá kell nyelni, hogy, azt fejleszthessük. . '*■ A" ' Ami az általános elveket illeti, * ~ kereskedelem és az ipar terén épp vág, mint a mezőgazdasági téren. ..' az orientáció a szabadforgalom ■% felé történik. ~ — Hogy milyen.* tempót vehetünk a szabadforgalom felé, az attól függ, hogy szomszédaink milyen álláspontot fognak elfoglalni- Ha ott megértésre találunk, nem mirajtunk fog múlni, hogy a kérdést közelégedésre lehessen megoldani. .A másik kérdés az iparvédelem ügye. A kormánynak készen kell lennie s a kormány készen is van arra, hogy adott esetekben a magyar ipart megfelelően támogassa. Ezt a támogatást a magyar vámtarifa megalapozásával véljük célszerűen megoldani. Ez tárgyalás alatt is van és a javaslat rövidesen a Ház elé kerül. Az iparfejlesztésnek azokat a módjait, amelyeket a múltban használtak, nem vehetjük tovább igénybe, hiszen, az azelőtti iparfejlesztés vámszerütet nélkül nagyon is szűk keretek között mozgott. A támogatás különösen vonatkozik a kisiparra és a középiparra, melynek megfelelő segítséget kell nyújtani és minden törekvésében támogatni kell. • Az ipar és a kereskedelem fej- lesztésének kérni.Vebog : következő irányelvek vezetik: a közszállítási szabályzat lehető szigorú szemmeltartása, a szénhelyzet rendezése, a bányászat fejlesztése, különösen munkástelepek építése, továbbá a közlekedés javítása és a szociális kérdések. — Ami a beruházásokat illeti, ezek* elsősorban a vasútnál jönnek tekintetbe. Ha közgazdaságunkat meg akarjuk erősíteni, elsősorban a for- galmi eszközöket kell szaporítani, mozdony- és kocsiparkjainkat kell kiegészíteni. * : Ezen a címen a kereskedelemügyi tárca keretében a kormány igen nagy összeget, 900 millió koronát kíván beruházni. Folytatni kívánja a kormány egyik-másik vasúti vonalnak második vágánnyal való ellátását. Elsősorban a nemzetközi szempontból f fontos vonalak kerülnek sorra, így a Betörőd— Budapest—Bécs-i vonal, amelyre 41,ési fél millió korona beruházást terveznek. Az állomások bővítésére százmű-, két, személyzeti munkásházat építésére , 33 milliót, vasút javító műhelyekre 60 milliót fordítanak. Fontos a budapesti rendező pályaudvar, különcben az északi pályaudvar kiépítése, amelyre 17 és fél millió koronát irágyoznak felé. Az államvasutak egyéb,,kisebb kiegészítő munkálataira az 1921/22. évi, költségvetésbe 111 milliót veszitek fel. Aze célokra a szükséges. összeg 1340 millió koronát tesz ki. Érmek az ősz- szegnek egy, része az államvasutak bevételéből ,j fedezhető á lesz,, a másik részre vonatkozóark pedig aA pénzügyminiszterre! való. tárgyalás után,fog-. nak fedezetet"kérni. - í*i kV-o-1. Ugyancsak ide tartozik a ‘vasutak villamositásának kérdése. Ezen a béren beható tanulmányokat végeztek és a tervek már részben késben ők vannak. Erre a célra tizenöt millió koronát fordítanak. Mindenekelőtt a Szentendre—visgrádi, a Gödöllő—aszódi se a Nagytétény—érdi vonalakat fogják átalakítani. Ennek különösen a főváros élelmezési szempontjából is igen nagy a fontossága.•? • Az állami vasgyár részére szükségessé vált olvartó telep létesítsére, amelyet Diósgyőrön állítanak fel, 75 millió koronát hordíanak, a szénbányák fejlesztésére 55 milliót, az államvasúti gépgyárak villamos központjának létesítésére 54 milliót, egyéb gyári beruhá-’zásokra 50 milliót, összesen 540 millió koronát fordítanak az"állami"vasgyári beruházásokra. — Nem kevésbbé fontos a posta, távírda- és távbeszélő fejlesztése is. A posta pénzügyi helyzete javult ugyan, a kiadásait fedezni tudja, noha a postai díjszabás nálunk sokkal alacsonyabb, mint bármely más országban. Itt is messzemenő beruházási programmot dolgoztunk ki. Különösen fontos az automatikus távbeszélő készülékek bevezetése, a modern drál.útalap- táávhó ”fejlesztése. "Ezekre -atőhír.