8 Órai Ujság, 1921. május (7. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

4 mint egy milliárdot fognak fordítani, természetesen évi részletekre szét­osztva. — Az út- és hídépítési munkála­tokra,­­az útjavításokra összsen 131 millió koronát vettek fel­ a költség­vetésbe. — Ebből látható, — fejezte be be­szédét a miniszterelnök, — hogy a kormány igenis gondoskodni ,kivan a munkaalkalmak megteremtéséről, tudva azt, hogy az ország újjáépítését első­sorban munkaalkalmak megteremtésé­vel lehet elérni és ez egunt­al biztosí­téka a konszolidációnak is. (Élénk tet­szés és helyeslés.) Czeglédi Endre köszönettel tudomá­sul vette a miniszterelnök válaszát. A többi interpelláció. Somogyi István: A hatvani föld­birtok parcellázásánál Chillány Imre báró, Tuzson János egyetemi tanár, azután hentesek, tisztviselők, csend­őrök, főjegyzők és csupa ilyen kis­gazdák kapnak fedet, csak az igény­jo­gosultak nem. Kéri a földmivelésügyi minisztert hajlandó-e intézkedni ennek az­ állapotnak megszüntetése iránt. Paczek Géza a hadirokkantak ügye­iben a népjóléti miniszterhez inter­pellál. Letenyei Pál azt teszi szóvá, hogy a nagybirtokosok többsége nem a he­lyi birtoktalanokat alkalmazza, ha­nem más vidékről szerződtet föld­munkásokat, azért, mert a földmű­vesek a házhelyek szétosztásának kér­dését feszegetik. Ugyanez a helyzet az állami birtokoknál. Kérdi a fö­dműve­­lésügyi minisztert, hajlandó-e meg­szüntetni ezeket a visszaéléseket. Usetty Ferenc aziránt interpellál a honvédelmi miniszterhez, hogy a Buda­pesten lakó vitézségi érem tulajdono­sok n­em­­kapjá­k meg a törvény szerint nekik járó pótdíjakat. Belicska honvédelmi miniszter azon­nal kijelenti, hogy a maga rész­éről már intézkedett ebben az ügyben. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő és a nemzetgyűlés tudomá­sul vette. Az ülés három óra után ért véget. VSSE irata BgHBBSiBBlgBBBBQB&BKBBE. A Jókai-szobor. ILAtogaUs Stróbl Alajosnál. — Saját tudósítónktól^—■ A legnagyobb magyar^genyiró, a „koszorú* \S a halhatatlan Jókai nem­zeti adakozásból létevítu emlékszobrá­nak alkotófia: Sirojrf Alajos, az ősz mester a flajza­utersban, a Festészeti (Benczur-féle) Mesteriskola nagy kert­területén levő, tantermében épp egy új kompozíció vázlatán dolgozik, mikor belépünk. Egyik kezében ott marad az agyag, s armta beszélgetünk, önkéntele­nül is egyre gyúrja, mon­tegy szimboli­zálva lankadatlan szorgalmát. A Jókai-szoborra való megbízatást 1912-ben nyert, nem pályázat útján. A másfél-ésetnagyságú ülőalak, mely a talapzattal együtt körülbelül három méter, már néhány év előtt teljesen elkészült, de a bronzöntés anyagi aka­dályokba is ütközött, melyet, s ezzel a végleg kijelölt Liszt Ferenc-tér meg­felelő rendezésének kérdését is, Déry Béla, a Bécsben élő bőkezű műbarát, jelentős adományával kedvezően el­hárított, megoldott. Régebben, a Wend­kkeinx-palota­ előtti kis téren (a Baross-utca mentén) tervezték a szo­bor felállítását, ahol az emlékművet próbaképpen rövid időre el is helyez­ték, de a szerencsétlen tervtől a sokkal megfelelőbb Liszt Ferenc-térre jutot­tak, az Andrássy-útra néző homlok­zattal, szemben a túlsó térrészleten levő Irányi-szoborral. Hetek óta már itt áll lepel alatt a bűbájos mese­mondó, illetve itt ül Jókainak bronz­alakja, javakoráhaja, nean „téli paró­­kásan“, de a mintegy mindvégig hátra folytatódó csodás homlokkal, merengő tekintettel, égjük kezében nyitott könyvvel, melyből mesél, s örökkélig mesélni fog nekünk magyaroknak, s az egész müvelt világnak... Norvég gránitból készült talapzaton ,­ s talán ideálisabb gondolkozásra ihleti a ma­gyar metropolis legszebb útján járó­ké őket. A szobor leleplezésének idejét még nem állapíthatták meg. Előbb a teret megfelelően rendezik, s természetesen, elkerül az emlékmű közelében még most ott éktelenkedő — illemhely. —­ Kedvenc alkotása-e a mesternek a Jókai-emlékszobor? Stróbl Alajos minden póz nélkül, a tiszta önérzet nyugodságával fe­lelt: — Egész életemben arra töreked­tem, hogy minden művészi megbíza­tásnak becsüle­tei megfeleljek. Th. J. ArHél a tőzsdei helyzet szanálására A pénzintézeten interveniálni fognak. / Jp b/f'sí ££■?'• / — Saját t tudósí­tónktól. — Pénzügyi körökben ma az a lal ter­jedt el, hogy a pénzintézetek J­egedüs Lóránt pénzügyminiszter feloldására ma reggel az Általános Jenesbank he­lyiségében értekezletrel gyűltek össze, hogy megbeszéljék azokat a módoza­tokat, amelyekkel az értékpapírok ár­zuhanását megakadályozni, illetve azok megfelelő értékét biztosítani le­­­hetne. Ez a­­hír a délelőtt folyamán a tőzsdére is eljutott és kedvezően be­folyásolta az irányzatot. Kiváncsiak volnánk megtudni, hogy mi az igaz ebből a h­írből. Érdeklődé­sünkre illetékes helyen munkatársunk­nak a következő felvilágosítást adták: Tény az, hogy egyes nagyobb és ve­zető szerepet játszó érdekeltségek, for­mális tanácskozásra gyűltek össze az Általános­ Hitelbankban. Az összejöve­tel azonban nem Hegedűs pénzügymi­niszter felszólítására, hanem saját inicia­tvájukra történt. A megbeszélé­sek tárgya a tőzsdei helyzet szanálásá­nak eszközei és módjai voltak. Pozi­tív megállapodásra ugyan nem került a sor, elhatározták azonban, hogy mint a múltban, a pénzintézetek most is interveniálni fognak. II«! illii­­s lilaiiM taili n illi Mii. Gallenaasin — ez ellátatlanok biztosítására' — Saját tudósítónktól. — A politikai köröket részben a Be­­niczky-féle mentelmi ügy. •résziben gabonaforgalom kérdése foglalkoztatja. A mentelmi bizottság tegnapi file, a Beniczky-ügyben nem­ történt lén­­yesebb fordulat. Az úja­bban kihalla­­tott­­tanuk határozottan Beniczky Ödön mellett tanuskod­nak is­ velük szemben egyedül Gönébas­­Aula val­lomása áll, aki kijelentéste hogy neki Albrecht főherceg mondta, hogy Be­­niczky Ödön és Szim­ecsányi György olyan kijelentéseket tettek, amelyekből azt lehetett következtetni, hogy azért mennek Szombathelyre, hogy a királyt ott tartsák; kijelentéseik közben sér­tően nyilatkoztak egy magas közjogi méltóságról. Amikor neki ezt Albrecht főherceg a Nemzeti­ Kaszinóban , el­mondta, a beszélgetésnél jelen voltak Windischgraetz herceg és Semsey gróf . Windischgraetz nem cáfolta meg a főherceg állítását, amiből Gömbös arra következtetett, hogy az mindenben fedi a történteket. A főherceg levelére, Gömbös vallo­mására, és a többi­­elhangzott vallo­másokra vonatkozóan Beniczky Ödön a mentelmi bizottság legközelebbi ülé­sén a jövő szerdán fog nyilatkozni. Beniczky nem tesz írásos előterjesz­tést, hanem előszóval, fogja­ az ülésen előadni észrevételeit. Beavatott körökben általában azt hiszik, hogy a mentelmi bizottság nem fog végleges határozatot hozhatni be­látható időn belül. A mentelmi bizott­­ság tagjainak egy része ugyanis azt vallja, hogy az a kérdés, váljon meg­­sértetett-e a mentelmi jog vagy sem, attól függ, forog-e fenn in flagran­ti való tettenérés. Ezt a menelmi bi­zottság nem tudja tisztázni, ezt csak szabályos bűnügyi eljárás állapíthatja meg. Minthogy Tomcsányi Vilmos Pál miniszter vállalta a felel­ősséget a történtekért, kétségtelenül tovább­ is kell mennie és intézkednie kell a bűn­vádi eljárás megindítása iránt. Erre vonatkozólag azonban a kor­mány még nem döntött. Masa­ az gaz­­ságügyminiszter nem ragaszkodik ál­­áspontjához, azonban mértékadó hel­­sen, valamint a kisgazdapárt nagy­­ részében sem akarják ebből az­­ ügyből kifolyóan Tomcsányit elejteni. Illetékes helyen kérdést intéztek az igazságü­gyminiszterhez, vájjon fenn­tartja-e azt az állítását, hogy mentelmi jogsérelem nem történt és tettenérés esete forgott fenn. Az igazságügymi­­niszter ragaszkodott ebbeli felfogásá­hoz és ebből is következik, hogy amennyiben ezt a felfogását igazolni akarja, ezt csak bűnügyi eljárás során tisztázhatja. A mentelmi bizottság tagjainak egy másik része nem hisz a bűnügyi eljá­rás megindításáról szóló hír komoly­ságában és azt hiszi,, hogy a mentelmi bizottság megfelelő középutat találhat majd, amellyel elkerülheti a kérdés kiélezését. Kétségtelen, hogy ez az ügy sokkal bonyodalmasabb, semhogy jóslásokba lehetne bocsátkozni végle­ges kimenetele felől, de a mentelmi bizottság tegnap esti ülése után még a kisgazdapárt körében is sokan bu­kottnak tartották az igazságügyminisz­­tert, különösen azért, mert a nemzet­gyűlésen elmondott beszéde és a men­telmi bizottság előtt eddig tisztázott tényállás között bizonyos eltérések mutatkoznak. A párt nagy része ugyan tartani akarja, de kérdés, hogy a men­telmi bizottság döntése, főleg pedig az azt­­követő nemzetgyűlési vita milyen fordulatokat fog hozni az ügyben. Il­letékes helyen, ahol a Tomcsányi po­zíciójának megrendüléséről szóló mai reggeli hírek után kérdést intéztünk, a leghatározottabban megcáfoltak minden olyan hírt, mintha Tomcsányi távoznék, vagy pedig ebből az ügyből kifolyóan egyáltalában távozhatnék. A gabonaforgalom ügyében a kor­mány folytatja tanácskozásait az érde­keltekkel. A kormánynak az a terve, hogy az ellátatlanok részére gabonaadó formájában biztosítsa a megfelelő mennyiséget. E célból a cséplésnél a t­etaon a mennyiség 11 százalékát, az őr­­lésnél pedig 16 százalékos őrlési vá­mot vennének el és ezt fordítanák az ellátatlanok lisztmennyiségének bizto­sítására. Ez azonban nem olyan nagy ennyiség, hogy megengednék azt a széleskörű kategorizálást, ahogy ma az ellátatanokat kezelik, kétségtelen, hogy a kormány az ellátatlanok számát lé­nyegesen csökkenteni akarja. A kis­gazdapárton természetesen határozott ellenszenvvel találkozik ez a javaslat, amelyet teljesen fölöslegesnek és szük­ségtelennek mondanak, minthogy sze­rintük a búza világforgalmi árának, csökkenése amúgy is jelentékenyen ki fog hatni a­­magyar búzára is. Hangoztatják,­­ hogy egyedül a kormány hibája, amiért most nem áll elegendő készlet rendelkezésre az ellá­tatlanok számára, mert ez annak kö­vetkezménye, hogy amikor a világár ötezer korona körül állott, akkor saj­nálták, hogy a gazdáknak gabonáju­kért ötszáz korona helyett 760 koro­nát adjanak métermázsánként s emiatt történt azután, hogy a gazdák részben elrejtették, részben állataikkal fel etették a gabonát. A kisgazdapárton egyébként a for­galmi adó tervezete is meglehetős el­lenszenvvel találkozik és a párt leg­közelebbi értekezletén úgy a gabona­­forgalom, mint a forgalmi adó kér­dése alapos megvitatás alá kerül. A­ költségvetés vitájában Apponyi Albert gróf valószínűleg pénteken szó­­lal fel. Szombaton Szilágyi Lajos mond hosszabb beszédet, hétfőn pedig Szterényi József báró bírálja­ a költ­ségvetést. Az ellenzék taktikája az, hogy egyelőre minden ülésen csak egy, szónokot állít és engedi, hogy a kor­mánypárti szónokok előtte mondják el beszédeiket. Az eddigi vitáról mér­tékadó helyen máris az a benyomás, hogy a költségvetési vita nem fog olyan sokáig elhúzódni, mint ahogy­ eleinte gondolták és május végére va­lószínűleg be is fejeződik. Karafiáth Jenő dr.. volt államtitkár, a gyámügyi közigazgatás reformjáról és a testnevelési törvény sürgős meg­alkotása érdekében indítványt jegyzett be. Az elsőben arra va­ló tekintettel, hogy az intenzívebb gyermek­védelem ügye a modern, gyámügyi igazgatás dolgával szorosan összefügg, szükséges­­nek tartja, hog­y a­ reform tárgyában sürgős törvényjavaslatot terjesszenek a nemzetgyűlés elé. A másik indítvány­ban Karafiáth arra hívja fel a nemzet­­gyűlés figyelmét,­ hogy a honvédelem­mel járó súlyos anyagi terhet a test­­nevelési reform keresztülvitele útján csökkenthetik leginkább. Csütörtök, 1921. május 5. A boldogtalan Ausztria. Paris, máj. 4. Ez MTI tudósítójának szikratáv­irata.) A Daily Telegraph „A boldog­talan Ausztria”” címm­el cikksorozatot­ közöl.Rep­ind­on ezredes tag­ából. Az ezredes Középeurója csődének fenye­r­gető veszélyére hája fejt a figyelmet. Ausztriával a szövetségesek sokkal rosszabbul bántak­,mint bármelyik más ellenségükkel. Azelőtt Magyar­­ország látta el Ausztriát gabonával, de most Magyarország­, a súlyos békefelté­­telek következtéből­ maga is ínséges helyzetbe jutott, terü­letének kéthar­madát elvesztette, úgy hogy ma már nincs annyi gabonája, hogy Ausztriát is elláthassa. Ilyen körülmények kö­zött Ausztria előbb vagy utóbb Né­metországhoz csatlakozik, ami a béke­­szerződés rendelkezéseinek hatályta­lanná tételét jelentené. Csehországot minden oldalról németek veszik körül, úgy hogy ez az ország is bajosan tud­ majd megállni a maga lábán. Ma­gyarország ezer sebéből vérezve — fe­jezi be Ropington ezredes fejtegetéseit — szintén­ aligha tud majd ellenállani a németek vonzóerejének. OOOOOOOOOOOéXJOOOOOOOOOOOOO I­ESTIS RDhAuflR.-T. tekintettel arra, hogy a „Futurati, a magyar szövetkezeti központok áruforgalmi r.-t. posztó­­üzleti szöveteit körülbelül 30%-al olcsóbban adta, mint bárki más — mérték szerint 3300-4800 és 6000 koronáért elsőrendű, legdivatosabb öltönyöket készít. A szöve­tek a „Futura” üzlethel­yiségében (IV., Vigadó­utca 4.) — a­hol a Vestis azonnal mértéket is vesz — megtekinthetők és tetszés szerint ki­választhatók. A Vestis, illetve Futura gyapjú­ból készült szövetei úgy minőség, mint ár te­kintetében elsőrendűért. A Vestis régi ruhák rendbehozását­ méltányos árban vállalja. Bár­kinek a lakásán a ruhákat distalímul átnézi. Vestis helyisége : V.,­Vigadó­ u. 4. (Futura Tel. 61­—11.) Vestis id. helyisége és mű­helye: IV., Veres Pollsie-utca 2. szám* (Telefon 138—070

Next