8 Órai Ujság, 1921. július (7. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hír*..., 40 Koron* | Fél élt* .. 240 Korona Segít'i ív­re 120 Korona | Előír évre 490 Korona Jugoszláviában eét példány: 3 Jaloszláv Korona Egyes példányf film ára 2 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRÚT 3. SE. Telefon: József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. Schober ny ,az uj osztrák /kancellár Austria katasztrófáiig / viszonyai közepette segítő együ­ttanakodásra .Szómja fel a sajtót,­­ amelyben a kormányzat­­koordinált f­­züvességet kk­ál­latja. Nem arzén­ sablonos beszéd ez, amely tisztelgést igÉr"­etikelszerűleg szokott elhangzani, hanem komoly állam­férfiúi megnyilatkozás, amely az élet és a politikai helyzet megis­meréséből származik. A kancellár nem pártember, sohase politizált és a Franz­enfing görög palotájába az államrendőrség épületéből lép át, ahol fiatal kora dacára tüneményes­­pályát futott be. Két esztendő előtt életének kockáztatásával védte meg a vörös téboly hordái ellen a parla­mentet, ma pedig mint népének vá­lasztottja, a parlamentarizmus, sőt egész Ausztria megmentésére vál­lalkozik. Sohasem élt politikáért. Még kevésbé élt meg a­ politikából. Ma benne központosul népének és az antantnak bizalma. Az ilyen férfiú szavának különö­sen nagy a súlya. És ha Schober tisztelettel és bizalommal fegyver­­barátságát keresi a sajtónak, amely egynémely más országban a gyanú súlya alatt­ úgyszólván csupán a politika faluvégén talál tűrt sátorta­nyára, akkor az osztrák határokon túl föl kell figyelniök mindazok­nak, akik akár személyes, akár tár­gyi okokból akadályokat gördítenek a gondolatok és érzelmek szabad nyilvánítása elé. - ¦ ■ *■■■•■ • A sajtó, egykor Leghatallmasabb fegyverneme a háborút viselő nem­zetitek, ma egik leghatékonyabb munkatársa a kormányzatnak a béke fölépítésében. A kancellár­, mint az államrendőrség főnöke, már a háború alatt érezte kárté­kony hatását a sajtó megkötöttsé­gének, tehát méginkább kívánja most a sajtószabadság teljességét, amikor indulatoknak és nyughatat­­­­lanságoknak kell mentesítő venerá­­ciót nyitni. A háborúban a sírj­­ó lelkesedést öntött, a katonába és kitartó bizalmat az otthon dolgozó polgárba, majd a legel­zártabb fió­kokból is kicsalta hadikölcsönb­e a magánvagyont. Ma adózásra és ön­zetlen áldozatkészségre kell oktetni az embereket, a lemondás és a munka készségére hangolván a lel­keket. De hogyan felelhet meg en­­n a hiva^Btak a sajtó, ha meg­­sza^MsV.gátó! és egy re de­­■H^Li-diák a köV'.véi'm­éilv szemé. HHwd•!nV.:d;• . v : t láSSUll-'k a -\! • ellenfélVu A főrendek radikálisnak tartják a felsőház reformját. Születés jogi­nt közestlensít senki sem éi a főrendiházba. — Kétszáz tagja lesz az uj íeísoáznak. — Saját tudósítónktól. —­­A kormány, mint a 8. Órai L'ie'ng már jelentette­: még a nyári szünet előtt a­ nem­zetgyülés elé terjeszti a fő­rendiház reformját. A törvény­javasat tervezete az igazságuk mini­sztén­um­­ian már elkészült és legközelebb m­i­­nistituszta­nács elé kerül­ A kormány tagjai közül tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszteren kívül, akinek vezetésével készült­ a javaslat, eddig csak Bethlen István gróf miniszt­erel­­nökkel közölték a reform tervezetet, minden valószínűség szerint azonban a m­inisztertanács igen­­ rövid időn belül tárgyalhatja a főrendiház re­formját, úgy, hogy esetleg már a jövő héten abban a helyzetben lesz az igazságügyminiszter, hogy a javas­latot és indokolását beterjesztheti a törvényhozásnak . A javaslat, mint beavatott helyen értesülünk, általában azokon az alap­elveken épült fel, amelyeket Irányi Dániel terjesztett elő az 1885. évi VH. törvénycikk megalkotása alkalmából. ..A javaslat igen demokratikus keretek­­ben mozog és általánosságban a vá­lasztás elvén alapul. Az új főrendiház tagjainak legnagyobb része ugyanis választás útján kerül a főrendiházba, e tekintetben csak a­­kinevezettek és a főrendiházi tagságra állásuknál fogva jogosultak kategóriája kivétel. Az Uj főrendiház összetétele a javas­lat szerint hat csoportból alakulna ki: X. a születés­­jogán, II. országos közjogi vagy egy­házi méltóság alapján, XIX. kinevezés alapján, IV. a törvényhatóságok kép­viselői, V. a mezőgardiasági, kereske­delmi, ipari kamarák és egyéb szaktestületsi, ki­küldöttei, VI. az egyetemek ás tudomá­nyos intézetek képviselői, .A születés jogán közvetlenül senki sem kerül a főrendiházba. Azoknak a főrangú családoknak teljes korú férfi­­ tagjai, amelyeknek a muldvani örökös főrendiházi tagsági jogosultságuk volt, ezen túl nem lesznek tagjai a felsőház­inak, hanem­ csak főrendiházi tag,'-vá­lasztók. Ezek a főrendiházi tagválasz­tók 51 röl­des és 10 póttagot küldenek a főrendiházba. A választás úgy törté­­n­ik, hogy az elsőbben megválasztott "tagok fele öt év leteltével kilép és a főrendiházi tagválsztók akikor tíz évre újra­ választanak is rendes és öt póttagot. A következő öt évben azután az első alkalommal ki nem lépett 27 rendes és öt póttag kerül új választás alá- így tehát a főrendiháznak születés jogán tagjait öt-öt évenként de tíz-tíz évre váltakozva választják meg. Továbbra is tagjai maradnak „ fő­rendiháznak az országos közjogi és egyházi méltóságok, g tárcsások­­és magas állami hivatalok vezetői, úgy, amint az 1885. évi VII. törvénycikk előirja, ezeknek száma azonban több fontos ujabb taggal egészül ki, mint például a Földbirtokrendező Bíróság sírcöka, vagy a Vitézi Szék elnöke. A­ kinevezett főrendek számát az 1885. évi VII. törvénycikk leg­fölebb 50-ben állapította meg. Ez a szám most nincs betöltve, mert mindössze 37 kinevezett főrend van életben. .4 kinevezett főrendek számát a jövőre nézve korlátozni fogják, e tekintetben azonban még nincs határozott meg­állapodás- Legfelebb 30—i0 kineve­­zett tagja lesZ- a jövőben a főrendiház­nak. A főrendiház e tagjait a kormány előterjesztésére a kormányzó fogja alkotmányos jogaiból kifolyóan ki­nevezni. A jelenlegi kinevezési jogon főrendiházi tagok változatlanul meg­tartják az új felsőh­ázban is tag­ságukat.­­• A törvényhatóságok öt évenként vá­lasztják a főrendiház tagjait, még­pe­dig egy-két vagy három tagot, asze­­rint, hogy az egyes törv­ényhatóságok területén hány választókerület van. 1. Azok a törvényhatóságok, ame­lyeknek területén hat vagy ennél ke­vesebb választókerület van, egy; 3. azok a törvényhatóságok, amelyek­nek területén hatnál több, de legfel­jebb 12 választókerület van, kettő; 3. azok a törvényhatóságok, ame­lyeknek területén 12-nél több válos-fő­­kerület van, három tagot küldenek a főrendiházba. Ilyenformán például há­­rom tagot küldene Pest-Pilis-Solt-Kis­kun vármegye és Budapest. székesfő­­város. * /■ A mezőgazdasági, az ipari és kenős,­­skedelmi kamarák egy-egy taggal fem­­­énik képviselve, a budapesti kamarák, azonban esetleg két tagot küldenek * főrendiházba. „Ja a választás öt évet szól. '*/'* ; &' ' é Az 'egyetemek kiküldötteit szintén öt-öt eárt­endőre választják, le­ontók képpen agy,egyéb tudományos intézetek és szervezetek kiküldötteit is.­­ A tervezet'szsrinte * főrendülásznak kétazáx és e*y. néhány !•***, -fi így tehát 1 én y~^$L rév^Sébfc múlt főrendiháznak, mert a főrendi, házi tagok számát arányba akarják­ hozni a­ képviselők számával. A terve­* zet azonban akként van megalkotva, hogy amennyiben az ország egyes te­­­rületei később felszabadulnak, azokról a választás joga automatikusan kitér,,­jed és ilyen m­ódon esettem, a főrendi,­ ház tagjainak száma még emelkedne-­ tik1. A kormány a főrendiháznak azt a kívánságát, hogy az új főrendih­ízi törvényt a választandó új képviselőház és régi főrendiház együttesen átköss* meg, nem honorálhatta, ami a főren,­ dek egy részében meglehetős elégedet-* fenséget is keltett, annyival inkább#!’ mert a főrendek nagy csoportja a re­­formot kissé túlságosan száesfeör­inekj és radikálisnak tartja. A főrendiházi tagok nagy­ része azonban, mint a le­­folyt értekezleten is nyilvánvaló lett­, hajlandó belenyugodni a kormány ál­­tal tervezett megoldásba s kielégítőnek tartja a reformot, tekintettel arra, hogy meg van benne a biztosítéka, hogy a korszerű átalakítás ellenére a­ főrendiház történelmi alapjai meg­maradnak és az egész új főrendiházat a jogfolytonosság elvének sérelme nél­kül fogják megalkotni. .. A kisgazdapártban a főrendiházi re­formjavaslata benyújtásának híre­ meglehetős izgalmat keltett. A párt tagjai közül többen hangoztatták, hogy a főrendiházi javaslatot nem le­het addig tárgyalni, amíg a képviselő­­választói és a törvényhatósági vá­lasztói jogot, valamint a közigazgatási reformot meg nem alkották, mert a kisgazdapárt erre vonatkozóan már határozottan lekötötte álláspontját. Más oldalról azonban azt állítják, hogy az alkotmány reform ja­vaslatok sorrendjének megállapítása a kor­mányra tartozik és éppen ezért a kor­mánytól függ, hogy melyik reformot terjeszti előbb a nemzetgyűlés elé.

Next