8 Órai Ujság, 1921. augusztus (7. évfolyam, 169-192. szám)

1921-08-23 / 185. szám

Budapest, 1921 ammztm 23. Mark Keckl, V8S. etffofrawni ferdsffi ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra.... 40 Korona | Fél évre.. 240 Korona 1iegyed évre 320 Korona | Égési évre 480 Korona Jugoszláviában egy példány: 2 jugoszláv Korona Egyes példányszám ára 2 korona SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, IV. MUZEUM-ZÍÖMUT 3. SZ. Telefon: Jéseef 105-00. J. 105-01. J. 105-02. Visszaöleltük keblünkre Pécset, Baranyát és a szegedi háromszöget, amaz örök részeit a magyar anyaföldnek, ahol a szívünknek oly tűrhetetlenül hosé£u ideig dúlt a bitor megszállás. Amikor mindenki a máséból köp valamit, megtörtént imhol az a csifla is, hogy a magunkéból kaptunk vissza valamit. Ami ebben az eseményben nekünk fájdalomnak örömmel vegyes viszontlátás. Ugyancsak kivételes diadalát jelenti az európai jogrendnek. Mert ne feledjük el, hogy az összes békeszerződések, amelyeket az ántant a legyőzött népekre ráparancsolt, tulajdonképpen azon az elven alapszanak, amely szerint mindenki lehetőleg minél többet kapjon a máséból. Minthogy ilyen módon az új európai konstelláció alapjává a fájdalmas elégedetlenséget tették meg, a békeszerződés minden pontozatának végrehajtásánál a gyűlölet újabb lángja lobban fel mindenütt. Amikor most egyes déli részek visszakapcsolásánál az igazság jegyében a jogrend érvényesül, megelégedettséget és kiengesztelődést váltván ki mindenütt, szomorúan sóhajtunk fel: milyen boldog lenne ma egész Európa, ha a békeszerződéseket az egész vonalon ebben a szellemben kötötték volna meg!" Ha mindenki megkapta volna a magáét és nem a másét?! A megcsonkított Magyarországnak nagy öröm, hogy sok millió elvesztett fia közül imhol hazajött néhány százezer, de különösen nagy, az öröm afölött, ahogyan a viszontlátás megtörtént. Két esztendőn keresztül nem juthatott hít a hazából a megszállott területekre, ahol az idegen hatalom legtevékenyebb támogatása mellett mérget akart önteni a magyar szivekbe a rágalom és a gyűlölet, — de hiába! Sok mindent vesztettünk el, de a hazaszeretet integritásán, a szívek közösségén nem eshetett kár. Ijedten menekülnek a hazaárulók, akik belgrádi pénzen szovjetet akartak csinálni Baranyában, megrémülvén nem is elsősorban a közelgő honvédség érclépfeitől, mint a felszabadult pécsi munkásság fenyegető öklétől. Szeretetet, rendet és munkát hozunk visszatérő testvéreinknek, nemzeti alapon egyesítvén a közös célra polgárságot és munkásságot egyaránt. Teremtsük meg Magyarországot, ahová mindig visszavágyódjanak azok, akik még nincsenek itthon, de akik előbbutóbb hazajönni fognak. üli a nyssalfflprajinyi kdptl. — Bénfty kuliig?miniszter Holnap nyilatkozik a Házban. — Saját tudósítónktól. —A nyugatmagyarországi helyzetben még mindig nem történt változás. Az ismeretes 48 órai haladék, melyet Baranya és Pécs kiürítésével kapcsolatban kaptunk, augusztus 31-én jár le. A helyzet ma teljesen stagnál. A kiürítés és átadás iránt újabb lépések az antant részéről nem történtek. A baranyai és pécsi területek átvétele, valamint a nyugatmagyarországi területek átadása dolgában Bánffy Miklós gróf külügyminiszter holnap nyilatkozik a nemzetgyűlés előtt. A külügyminiszter nyilatkozata elé minden oldalról nagy érdeklődéssel tekintenek. JgP ÜSS Őrt felisül! 3 PÉCS! MM Hali SÍÉI. Baján már müküürít a magyar közigazgatás. Seffát tudósítónktól. .—. . ^r' A Baranyát és Péc&t megszálló szerbek iküülöttyéb en a kiürítés előtt hetekben minden esjí&t felhasználtak arra, hogy az ántáníha almakkal elhitessék, hogy^rbaranyai és pécsi lakosság körében erős magyarellenes hangulat uralkodik. Ezekre a híresztelésekre csattanós válasz, ami a vasárnap a kiposzulás uolsó pillanatában történt Pécsett. A pécsi, munkásság egy része, amikor dr. Raics Szvetiszláv, a megszálott területek szerb kormánybiztosa el akarta hagyni a vérest, tüntetést rendezett a szerb kormánybiztos ellen, inzultálni akarta és csak a karhatalom közbelépése mentette meg a kormánybiztost a munkások haragjától. _: a tüntetés élénk bizonyítéka annak, hogy a pécsi és baranyai lakosság hangulattnak magyarellenes színben való feltüntetése csak a szerb polgári hatóságok aknamunkája volt. A lakosság igazi hangulata természetesen csak akkor nyilvánulhatott meg, amikor már nem kellett félniük a megszállóktól s ennek a hangulatnak kifejezése nőtt a szerb kormánybiztos ellen való tüntetés. A kiürített területek átvétele egyébként teljes rendben az előre meghatározott programm szerint folyik. Az első zónából szombaton vonultak ki a szerbek, vasárnap pedig Pécsről. Baján már a magyar közhivatalok funkcionálnak. Az alispáni hivatal és az árvaszék tegnap már megkezdte működését. Belgrád, aug. 22. Az itteni lapok, nyilván félhivatalos sugalmazás alapján közük, hogy a nagykövetek tanácsa végleg elutasította a jugoszláv kormány kérését Pécs kiürítésének elhalasztására vonatkozóan. A szerb hatóságok ennélfogva utasítást kaptak a kiürítés megkezdésére. Függetlenül a nagykövetek döntésétől, a budapesti antant képviselők rövid 48 órai haladékot adtak Baranya és Nyugatmagyarország átadására. Belgrád, aug. 22. A délszláv sajtó behatóan, foglalkozik, Baranya kiürítésével és élesen kritizálja az ántánt magatartását. Szemére hányja az ántántnak, különösen pedig Angolországnak, hogy csak a magyar érdekeket tartotta szem előtt. Olyan hangok is hallatszanak, hogy a szövetségesek ■ ebben a kérdésben cserben hanyták Jugoszláviát és nyíltan Maianaraiszán mellett foglaltak állást. ” Hyasasmagyarország magyar astar maratni. Szent István napja Sopronban. ■— Saját tudósítónktól. —, Sopron, aug. 21. Szent István ünnepét úgy Sopron városa, mint Nyugatmagyarországnak magyar, német és horvát községei eddig soha nem tapasztalt fénnyel ünnepelték meg. A soproni Szent Mihályi templom hatalmas hajóját zsúfolásig megtöltötte a hazafias közönség. A vidékképviseletében maigyarruhás lá, nyolc hosszú sorozaa vonult az oltár elé s általában a társadalom minden rétegéből olyan tömeg indult meg demonstrativje megy zarándoklásban a templom felé, hogy a közönség nagyrésze kivittetíteuffit. Majd felharsant a Rákóczi-induló és megérkezett a katonaság sisgfkos diszszázada. A szent misét Zeherbauer Ottó dr. pápai pre- is. a város plébánosa celebrálta. Mise után a jfcatcnsag Széchényitérre immr közvetlenül a szövetségesközi katonai misszió palotája elé. Az ünneplő közönség tömör sorokban követte. Amikor a helyőrség díszmenetben elvonult, a Széchelyi-szobor, talapzatán megjelent egy szónok, aki beszédében pártoskodás és személyeskedés helyett egységesei szerint magyar cselekvést követelt, amely nem nézi tétlenü , hogy élő testünket darabokra szedjék. A tömeg harsogó helyesléssel és elkeseredett kiáltozással fogadta szavait. Már-már ódái® fajult az elkeseredés, hogy botránytól kellett tartani. Időközben az antantmisszió őrségét megerősítették. A szónok ekkor a missziók padlaja felé fordulva, a következőiket mondta: — Az antant idejött és feleletet vár arra a kérdésre, vájjon van-e még ebben a nemzetben önérzet és élniakarás. Most tehát megadjuk a feleletet: Nyugat magyar országot nem adjuk ! Kém! Kém! Soha! A népgyűlés hangosan ismételte tiltakozást, majd a Himnusz és Szózat eléneklése után rendben szétoszlott. A Szent István napot követő vasárnapon a nyugatmagyarországi lakosság újabb tanújelét adta a Ma-gyarországhoz való hűségének. Reggel mintegy 400 főből álló küldöttnél érkezett Csordáról Sopronba. A vármegyeház elé vonult, ahol Magyarországot éltette és tiltakozott az összecsatolás ellen. Ugyancsak a déli órákban cenki küldöttség érkezett ide, amely Széchényi István grófnak a Széchenyitéren álló szobrát megkoszorúzta. A cenkiek és az időközben összesereglett soproni lakosság e helyen is hangosan tiltakozott Nyugatmagyarországnak az országtól való elszakítása ellen.