8 Órai Ujság, 1921. szeptember (7. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-01 / 193. szám

Csütörtök, 1921 szeptember 3. A népjóléti minisztériumhoz utalták a lakásügyeket. Jók­e Bernolák miniszter tervei? — Csak új épitkező»'' segíthet. — Sietni kell a megoldással. jf —­ Saját tudósítónktól. —­­ Illetékes forrásból arról értesülünk,­­ hogy a kormány szeptember 15-től­­ kezdve a lakáshivatalt az igazságügy­­miniszté­rium hatásköréből, a­­népjó­léti minisztérium­ba helyezi át. Bernolák Nándor népjóléti minisz­ter a napokban már nyilatkozott a lakáskérdés megoldására vonatkozó terveiről és nyilatkozatában többek között a következőket mondja: " A lakás igénybevételénél mellőzhető volna a lassú bírói eljárás és gyors köz­­igazgatási intézkedéssel kellene a meg­üresedő lakásokat igénybe venni. Az el­járó hivatalos személyeiket bizonyos diszk­recionális joggal kellene felruházni és in­tézkedéseiket lehetőleg végérvényesnek kellene tekinteni. A legfontosabb termé­szetesen az alkalmas lakások felkutatása­, és új lakások építése, valamint alkalmidz nagyobb épülettömbök megfelelő á rszaki­­tása volna. Ha e tekintetben meggfelelő in­tézkedések történnek, innep^Kétségem a felöl, hogy télrejt nem lesz egyetlen lakás­­nélküli család jfem Buglip­esten. — Tervbe vellenp^h­ogy a háztulajdo­nosokat rövid zsúfos határidőn belül meg­felelő jelenté­ rl bemutatására kötelezzük, amelyekből ar lakásviszonyaikról tiszta ké­pet nyenítik. f — MTIakásügyekben a bíróság szerepe jöv­ősora is megmarad mindazokban az ügyekben, ahol a szorosabban vett vitás jogi kérdésekről van szó. Így a felmondás, sötérmegállapítás és hasonló kérdésekben. A kormány tehát megint rájött arra, hogy a lákiásh­iva al eddigi működése a­z­ aknakeresőkre nézve csak eredmény­­telen kálváriajárás. Sajnos azonban, hogy ismét csak újabb rendeltekkel, csak a lakás­hivatal átszervezésével, ismét egyik minisztérium ügyköréből a másik minisztérium hatáskörébe való áthelyezéssel kísérleteznek. Még sajná­latosabb azonban az a riasztás, amely a lakásügyek rendezésével megbízott népjóléti miniszt­er nyilatkozatából ki­tűnik­. Mindenki előtt, aki evvel a kér­déssel csak némileg is foglalkozott, közismert tén­g az, hogy Budapesten (ia kevés már a rekvirálható lakások száma, hogy az igénybevehető lakások­nak a háztulajdonosok által tervbe vett kötelező bejelentése semmiféle eredményre nem vezethet. Ma a fővá­rosban körülbelül hatvanezer lakás­­kereső van — és ezeknek a száma való­színűleg a nyugati megyék közeli át­adása folytán ismét emelkedni fog — t­ehát nem néhány család elhelyezése, hanem: nagyszámú, új lakások teremté­sére van szükség. Ennek pedig nincs más módja, mint új házak építése és a meglévő más célokra hét zilált épüle­tek lakásokká való átalakítása. Ma az építkezés szinte lekü­zdhetet--­ len pénzügyi nehézségekbe utk­lNa.’Az a 300 millió korona, amit a kormány a kislakások építésére előirányzott — ennél többet pedig a pénzügymi­niszter kijelentése szerint erre a célra ferdíteni nem tud — a szükséglethez képest csak egy csepp a tengerbe. De egyébként is az ilyen hivatalos építke­zéseknél szokásos hoszadalmas eljárás valószínűtlenné teszi, hogy állami építkezések útján, még az ősz folya­mán lakáshoz jusson a mintegy 60 ezer lakást kett­ő. Nincs más m­e­goldás tehát mint a zugszá­metknak és találkahelyeknek, a ka­rf­aljobboknak és kaszinóknak, to­vábbá a felszámolás alatt álló háborús központoknak és egyéb hivataloknak még mindig irodák céljaira lefoglalt helyiséget egy-kétszobás lakásokká át­alakítani. A legtöbb lakást azonban az­által lehetne nyerni, ha a gyászos trianoni békeszerződés folytán leszere­lendő hadsereg feleslegessé váló lakta­nyáit­­megfelelő módon átalakítanák. Hangsúlyozzuk, hogy ezekkel az átala­kításokkal még egyáltalán nem volna a lakás­kérdés megoldva, azt csak új épületek tömeges emelésével lehet megvalósítani, ezeknek az átépítések­nek a gyors végrehajtása útján azon­ban legalább az arra legjobban rászo­rulók, a teljesen hajléktalanok és vagyonlakók míg a tél­ beállta előtt fedél alá juthatnának. Ami pedig a népjóléti miniszternek azt a tervét illeti, hogy a laká­shivat­alt közigazgatási eljárással akarja pó­tolni és egyes eljáró közegeket úgy­szólván teljhatalommal, fellebbezhe­­tetlen ítélkezési joggal akarja felru­­házni, nem tartjuk célravezetőnek, mert ebben az esetben még az eddigi­nél is súlyosabb hibák keletkezhetné­nek az orvoslás lehetősége nélkül. Szükség lenne azonban arra, hogy a lakásügyi­ hivatalból kiküszöböl­jék a bürokráciát, a lakásügyeket pedig to­vábbra is bírói és nem közigazgatási, után intézzék el, de gyors és megfe­lelő intézkedésekkel, hogy a lakáshi­vatalhoz fordulók végre megszabadul­janak a hivatalos kálvária járatástól. Most a huszonnegyedik órában a kormány figyelmébe ajánljuk ezt a nyilatkozatot, sürgős és gyors intézke­dést várunk, nehogy sok ezer család a tél borzalmait az idén is vagyonokban legyen kénytelen elszenvedni. Középiskola zsibvásár­ fabarakkokban A Mester-utcai állami gimnázium helyzete. — Saját tudósitónktól. — A­ külső Ferencváros, Erzsébetfaka és Budapesttől délre több­ szomszéd­­község ifjúsága számá£P*^vt leghama­rabb m­­iköze­­­ib­ e^^’közép­i­sk­ol­a 3 Mester-utcai m. rffr. áll. főgimnázium, amely éppen tízért nagy látogatottság­nak is t­­nnd. Ez az intézet azonban ma a legsomorúbb viszonyok között Az iskolai három osztálya, igazgatói irodája és tanári szobája a Mester­ utca 65. számú főérház első emeletének egészségteleniés szűk­ termeiben van összezsúfolva­— a ház második eme­letét lakások foglalják el, a többi osz­tályok a gróf Haller-téren, a zsibvásár közvetlen közök­ben épült barakkokban vannak elhelyezve. Az a körülmény, hogy az intézet két­felé, egymástól jó távol­­eső helyen kénytelen­­működni, csak a tanítás tech­nikáját és az ellenőrzést nehezíti meg s a tanári kart kedvetleníti el. Nagyobb baj azonban az, hogy egészséügyi te­kintetben a legszomorubb helyzetben van az intézet. Nincs tornaterme, ugy hogy, télen a növendékek nem része­sülhetnek a tantervben kötelezőleg elő­írt tornaoktatásban. Azok a fabarakkok pedig, amelyek­ben az öt középső osztály tantermei vannak, egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy az összezsúfolt tanulók órá­kon át tartózkodjanak bennük. Télen nem sűthetők kellően, nyáron pedi­g­ az ablakokat nem lehet kinyitni, mert közvetlen az ablakok előtt éktelen lárma közt zajlik le a Teleki-térről ide szorult szegény piaci vásár. A város különböző részeiről összehordott ron­gyokat és lopott holmikat az iskola előtt adják-veszik a szegénypiac al­kalmi kereskedői. Tűrhetetlen zsivaj és trágár kifejezések özöne mellett fo­lyik itt a vásár naphosszat. Ez a lég­kör mindenre alkalmas, csak rá peda­gógiai célok megvalósítására nem. 3 Hass József főbb ügyosztályi megszüntetett és átszervezett ^ a kultuszminisztiriunisin. Pedagógiai ügyosztáLy|^Hfifoltal( fel. — tlz államtitkári re^isz Irozatlan maradi. —• Saját tudósítónktól. — A Jadrmszm­inisztérium hivatali ügy- 00^Aztásá­ban Vass József kultuszmi­niszter a minisztérium többrangú tiszt­viselőivel tartott beható megbeszélések után jelentős változásokat eszközölt és az eddigi ügyosztályok egy r­szét mint feleslegeset, egészen megszüntette, má­sik részét megmaradó ügyosztályokba olvasztotta be és általában a munka­körökben úgy kultuszpolitikai szem­pontból, mint a gyakorlati követelmé­nyek szempontjából az eddiginél na­gyobb egyöntetűséget kíván biztosí­tani. A megszüntetett ügyosztályok kö­zött szerepel az úgynevezett költség­­vetési ügyosztály, amelyet az elnöki ügyosztályba utaltak. Ugyanide került a jóléti ügyosztály is. Az ekként meg­gyarapodott elnöki ügyosztály van hi­­vaim biztosítani a ■minisztériumi ügy­menet pontosságát és egyöntetűségét. Az elnöki ügyosztály hatáskörébe tar­toznak a személyzeti ügyek intézése, az utalványozás, az ügymenet vezér­lése, a tárca költségvetési és zá­rószámadási ügyei, a hatóságiakkal és a sajtóval való érintkezés és egyéb esetleg speciá­lis ügyek. Általános kultuszpolitikai szempont­ból nagy jelentőséggel bír az­ újonnan átszervezett művelődéspolitikai ügy­osztály, amely hosszú időre terjedő művelődéspolitikai munkatervet dolgoz ki és a korszerű tennivalókat kijelöli. Ez az ügyosztály tartozik biztosítani a politikai változások elkerülhetetlen so­rozatában is művelődéspolitika követ­kezetességét és folyamatosságát, ami a nemzetnek életszükséglete. A művelő­déspolitikai ügyosztály általános jelle­génél fogva állandó érintkezésben fog állani a minisztérium többi ügyosztá­lyaival s a szorosabb kapcsolattól remé­lik, hogy az annyira fontos kultusz­minisztérium tagjai hivatásuk tudatá­ban megerősödnek, egygyé forrnak és a nemzet felemelkedését céltudatos, következetes munkával megalapozzák. A művelődéspolitikai ügyosztály ha­ta­d­-köre a következő: 1. Az ország műveltségi állapotának nyilvántartása és művelődési szükség­leteinek állandó figyelemmel kisérése. 2. A műveltség fejlesztése és terjesz­tése érdekében javaslattétel és törvény­el­őkészít­és. 3. A művelődésügyi állami intézmé­nyek létesítése, átszervezése, esetleg megszüntetése. 4. A nem állami intézmények enge­délyezése, nyilvánossági joggal való felruházása állami segélyezések ügyé­ben elvi állásfoglalás. 5. A nevelési intézmények létesíté­sére és fenntartására alakult egysü­let­ek és magániskolák ellenőrzése és támogatása. 6. A tanügyi közigazgatási ingot érintő vitás elvi kérdésekben véle­ménymondás. 7. Az Országos Gyorsíró Tanács, az Országos Közoktatási Tanács, Peda­gógiai Könyvtár, és Tanszermúzeum ügyei. 8. .4. ifjúsági és pedagógiai iroda­lom támogatása, ifjúsági és iskolai könyvtárak s a Néptanítók Lapja irá­nyítása. 9. .1 tanfelügyelőségel? ügyel. 10. Nevelésügyi kongresszusok, ta­­nulmányutak, stb. ügyei. A miniszter elhatározta még egy­ pedagógiai ügyosztály felállítását is, ennek hatáskörét és személyzetét azon­­ban később állapítja meg. A minisz­térium többi ügyosztályai kisebb elté­résekkel változatlanul megmaradtak. Az alábbiakban közöljük az egyes ügyosztályok vezetőinek nevét. Elnöki ügyosztály: Schwöder Ervin min. tan­, helyettesei: Bárány Gerő m­in. tan. és Magyari­ Zoltán min. titkár, aki a költségvetési és zárószámadási ügyeket intézi. Művelődéspolitikai ügyosztály főnöke: Pogány Frigyes min. tan., helyettesei: Hidasi Sándor min. tan., Pet­óczy István­ min. osztály tan. és Bönisch Arthur kö­zépiskolai igazgató. Kathólikus egyházi ügyek (I. u. o.) : Breyer István pápai prelátus, min. tan., helyettese: Angeli Szóbert min. tan. Pro­testáns egyházak és egyéb felekezetek ügyei (II. u­ o.) : Tóth István min. tan, helyettesei a görögkeleti és zsidó ügyek­ben: Gerlóczy Károly, evangélikus ügyek­ben Biclek Aladár, református ügyekben Jalsoviczky Károly min. osztály tan. Művészeti ügyek (IlI.a. u. o.) és film­­ü­gyek: Nagy Árpád min. tan., helyette­sei: ifj. Wlassics Gyula báró, Rónay Zol­tán min. tan. és Németh Artúr min. osz­­tálytan. Tudományos közgyűjtemények, intézetek stb.* (Ill/b- u. o.) : Czakó Elemér min. tan. Egyetemek, főiskolák ügyei (IV. u­. o.) főnök: Mészáros Károly min. tan. Középiskolák (V. u. o. főnök: Vi­­tsotta Gyula főigazgató. Polgári iskolák, tanárképzés (VI. u. o.) : Cotfhard Zsig­­­mond min. tan. Szakoktatás és gyógyítva nevelő inté­­zetek (VII. u­. o.) főnök: Sladnay Rezső min. tan. Kereskedelmi oktatás (ViI/b. u. o ): Schindler Artúr min. tan. Elemi iskolai tanító- és óvónőképzés (VIII/a. i­. o.) : Szű­cs István min. tan. Kisded­óvás (VITT/b. u. o.) : Koptariedesz Endre min . tan. Állami" elemi "népiskolák (VIII/e. n. o.) : Fábián Jenő min. osztály­tan. Felekezeti tanítók ügye, építési és fizetéskiegészítő segélyek (VITI/d. u. o.) : Iluszka Jenő min. tan. Tanári és tanítói nyugdíj- és árvah­ázi ü­gyek (IX. u. o.) : Greszler Jenő min. tan. Főpapi javadalm­ ügyek (X. u. o.) : Arányi Olivér min. tan. Közalapítványok és alapítványok pénz­ügyei­­és jogügyei (XI.­­I. o.)­:­­Pilinszky Ferenc min. tan. Közalapok gazdasági ügyei (XI/­b. u. o.) : Juszli Ferenc k­. ál­lamtitkár. Az összes mű­­szaki ügyek (XII. u­. o.) : Kertész K. Róbert min. tan. Az ügyosztályok államtitkári reví­ziója általában változatlan marad. Pe­­kár Gyulához tartoz­nak az összes mű­vészeti Cigiiek. Imre Sándor némileg megnagyobbodott hatáskörében a pol­gári iskolák és kereskedelmi iskolák szerepelnek. Tóth Lajoshoz az egye­temi- és gyógypedagógiai ügyek, Gévay-Wolff Lajoshoz az elemi isko­lák és óvodák, Makay helyettes állam­titkárhoz a£ tanári és­ tanítói nyugdíj­ügyek tartoznak. A középiskolákat köz­vetlenül a kultuszminiszternek refe­rálják, úgyszintén közvetlenül a mi­niszternek­ van alárendelve a művelő­déspolitikai ügyosztály is. Az új beosztás, — bár a maga egé­szében előnyösen reformálja meg a minisztérium eddigi adminisztrációját — egyes pontjaiban némelyek szerint sérelmeket is tartalmaz. Feltűnést kel­tett például azt, hogy Mészáros Károly miniszteri tanácsost, akinek fegyelmi ügye annak idején foglalkoztatta a mi-­ nisztériumot, visszahelyezték az egye­­tem­i osztály élére. Németh Ar­túr egye­temi magántanárt pedig az elemi is­kolák­ szer­vező osztályába tették. Ezt a két áthelyezést különösen egyetemi körökben kifogásolják. Azáltal, hogy Tóth István miniszteri tanácsost a nem katolikus felekezeti ügyek vezetésével bízták meg, Gotthardt Zsigmond mi­niszteri tanácsos a polgári iskolákhoz került,­ ahol eddig Dulovits Árpád volt a vezető. Most ugyanazt azt ügy­osztályt két ember, Gotthardt és Du­lovits együtt vezetik. A minisztérium új ügybeosztását szeptember 1-ig olyan módon eszköz­ük- amint a kijelölt ügyosztályfőnö­kök szabadságidejükről visszatérnek. Lakására jövünk viselt férfiruh­át vonni. Popper és frngerusz, Telefon*, 1M-19.

Next