8 Órai Ujság, 1921. október (7. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-01 / 218. szám
Sz Sombat, 1921 október Az ultimátumot minden feltétel máskol teljesiteni kell, 11 nagyköveti értekezlet öklüket* 4-ikéme követel* az átadást, — TE hatávMÖ meghosszabbitást kérniük, — Távirati tudósítások. —, K&nyom szept. 30. (TE MTS szikmatávSptsÉgs.) M Keltet*-Ügynökség értesülése szerint a nagyköveti, értekezlet tegnap elhatározta, hogy felszólítja Magyarországot, adja át október 4-éig Nyugatmagyarországot, az ultimátumot minden feltétel nélkül teljesíteni kell. Visszautasították a lakástankéten BtmolAk lakásrendeletét. „A fzámérdek&$i“ mincven tarcos igény is mehető. A wörös lakásrendelet enyhétek volt a tervezet* néfl. — Meg kell várni a föperos állásfoglalását. Az igazságügy- miniszelügyminiszter [kiküldötU©'& r@wd@set ellen. Saját tudósítónktól. — \ ■ A régo^vvajud^.^már eddig is sok izgalmat okozott új lakásrendelet tegnapról mára váratlanul kipattant a népjóléti minisztériumból, mint Pallas Athéné Zeusz fejéből: hirtelen, de teljes vértezeiben. Erre a vértezetre nagy szüksége is lesz az újszülöttnek, amelynél több örökölt hibát még nem hozott magával senki a világra. Bernolák miniszter nagyon kevés rokonszenvre fog találni első „nagyszabású" alkotásával, amelynek eredendő hibáival, úgy látszik, maga is tisztában van és ezért forszírozza lázas gyorsasággal keresztül a hivatalos fórumokon, amelyek részéről azonban a miniszter szándéka szerint „csak hódolat jár ki nem bírálati" Komoly bírálatról a rendelkezésre állott nem is egész huszonnégy órai tanulmányozási idő után a mai ankét résztvevői úgy se gondolhatnak. Alább részletei tudúsításunkban fejtjük ki az új tervezet lehetetlen rendet•■kezeseit s az ankét felszólalóinak többségével mi is rámutatunk arra a veszedelemre, amelyet a kommunizmus ideológiájának újraélesztése az országra nézve jelent. Elöljáróban csakannyit akarunk megjegyezni, , hogy nemcsak hibának, de egyenesen bűnnek tartjuk, hogy ennyire fontos rendelkezéseket keltő átgondolás, az érheteségek beadázgalása , és a máris több ódásól fölmerült életrevaló megoldási tervek figyelembevétele nélkül hajszoljanak át a bürokratikus terroriáko is, mint ahogy kétégbevonjuk akormánynak, ad a jogát is, hogy a macán tulajdon szentségébe egyszerűen rér hddinlou nyúljon be ar. A mai ankét a Bernolák javaslata ellen. Bernolák Nándor dr. népjóléti minisztjter ma délelőtt 9 óráira ankétet hívott egybe, hogy a készülő lakásrendelet jegyes pontjait a bizottság elé terjessze. Az ankéten résztvettek: Ber_y&* Iákót népjóléti rainifrffv ifiv.nla ogazságügyi fllkáff Tinkár. Jesemnes miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi miniszter képviseletében. Bárély miniszteri tanácsos, a pénzügyminiszter képviseletében. Kund Elemér miniszteri titkár, a belügyminiszter képviseletében. Folkusházy Lajos alpolgármester. Szabó Imre dr. tiszti főügyész, Csillér András és Bródy Ernő fővárosi bizottsági tagok, Andorffy, a lakáshivatal elnöke, Matzke, a lakáshivatal elnökhelyettese, Burghard, a lakásügyek miniszteri biztosának a helyettese és Zselinszky Szilárd ,srt„ a Közmunkatanács elnöke, Bernolák Nándor dr. népjóléti miniszter megnyitó beszédében előadta azokat az okokat, amelyek a jelen lakásrendelet szükségességét indokolják. Elmondotta, hogy az építkezések nem tudnak abban a tempóban folytatódni, amelyek a lakásínségen segítenének. Épül udvart Pestszentlörincen egy ötszáz lakásból álló épülettömb, építtet a MÁV is, továbbá a laktanyákat is beállítják a lakásínség enyhítésére, mindezek azonban nem elégségesek a folyáson növekvőszükségleti ellátására. Ezért keltett ez^#* *femlelek, megszerkeszteninél^Tm *k edéseivel segíteni a J^fkigCTi ínYilusá vált lakáshiányon. ~Utána Térffy Gyula igazságügyi államtitkár tette meg észrevételeit. Súlyos aggodalmai vannak a rendelettel szemben. Kifogásait majd később fogja előterjeszteni. Kund Elemér dr. miniszteri titkár a belügyminiszter nevében kijelenti, hogy nem látja szükségét ennek a balrahajló rendeletnek életbeléptetésére. Véleménye szerint a lakáskérdés megoldása másképp nem képzelhető el, minthogy fokozatosan vissza kell térni a normális jogrendre. Képtelenségnek tartja, hogy a lakásszüksérletet még mindig a hatóságoknak kell kielégíteni és hogy még nem is lehet nagyarányu építkezéseket folyamatba tenni. Szabadítsák fel a lakásokat és helyezzék hatályon kívül a kényszerrekvirálásokat. Folkusházy Lajos alpolgármester feltéde,mil ragaszkodik ahhoz, hogy a főváros meghallgatása nélkül ebben a nagy horderejű kérdésben döntés ne töntélnék. Kéri a minisztert, hogy a rendeletet ne vigye mén keresztül a minisztertanácson és várja be a székesfőváros törvényhatósági bizottságának szerdán tartandó rendkívüli közgyűlését. Tegye lehetővé, hogy ehhez az üg—'n- ott mindenki hozzászólhasson. A rendelet felboríthatja a családi otthon nyugalmát és miután a lakáskérdés elsősorban a főváros lakosságát érinti, feltétlenül időt kell hagyni az ügy alapos megvitatására. Egyébként is helyteleníti a lakáskérdésnek ilyen diktatórikus úton való megoldását. Kéri a minisztert, hogy ne vegye magára ezt az óriási felelősséget és hangsúlyozza, hogy az igénybevétel maradjon meg továbbra is a bíróságok kezében, mert a lakosságot csak a bírói ítélet tudja leginkább megnyugtatni. Csilléry András azt kérdezi, hogy a tervezett rendelet figyelembe vette-e a közönség összes rétegeinek az érdekeit? Bródy Ernő dr. a következő felszólaló. Hibáztatja a kormányzatot, hogy még mindig rendi etekkel forszírozza a nagyfontosságú kérdésnek a megoldását. Akkor, amikor háromszázmillió koronát törvényben szavaznak meg az építkezések megindítására, nincs szükség egy olyan rendeletre, amely a polgári családok nyugalmát van hivatva megzavarni. Az egész kérdés rendezését az építkezések sürgős megindítása oldaná meg, nem pedig az olyan eljárás, amely minden negyedévben egy újabb rendelettel próbálja a lakáskérdést rendezni. Elméletében mindenben helyesli Kund Elemér álláspontját, aki a szabadforgalom híve és ha már a jelen viszonyok között erre nem is lehet áttérni, legalább is kellő átmenettel ezt elő kell készíteni. Statisztikai adatokkal bizonyította, hogy az 1920-i népszavazás szerint a főváros •lakosságának 88 % -a• lakik v 1—2—6 szobás lakásokban, ötszobás lakásokban 2,8%, hatszobás lakásokban 1% és nagyobb lakásokban még ennél is kevesebben. A lakáskérdés tehát a közép- és kispolgári osztályok problémája. Erről van szó és ezt kell okosan és tudatosan keresztül vinni. Hibáztatja a rendelet abszolutisztikus pontjait, amelyek a bíróságok kizárását vonják maguk után, mert ez semmiképen sem illeszthető be a jogrendbe, azon kívül célját sem éri el. Ajánlatosnak tartja, hogy ma, amikor minden hatóság a felelősség megoszlására törekszik, állíttassék fel egy, lakásügyi tanács, amelyben az összes érdekértekt: kereskedők,iparosok, vagyonlakók, munkások és a hatóságok képviselői is részt vegyenek. Ezt a szervet a megértéitek és az attrutisztikus érzésnek kell uralnia és egészen bizonyos, hogy ilyen összeállításban meg-találnák a méltányos megoldást kereső lehetőségeket. Egyebekben ragaszkodik az alpolgármester azon kívánságához,hogy ebben az ügyben a főváros közönsége is meghalgasttassék. Jesovits miniszteri tanácsos és Bárczy miniszteri tanácsos felszólalása után Zselinszky mint egyetlen megoldást, az építkezések azonnali megindítását sürgeti. Ajánlja, hogy a már elévült kázszállítási szabályzatot tegyék félre, hogy az állami versenytárgyalásoknál is új szellem érvényesüljön és így tegyék lehetővé az építkezési anyagokban is szükséges szabad versenyt. Ezután az értekezlet tagjai egyhangúlag kérték Bernolák minisztert, hogy álljon el a részletek megvitatásától, hiszen a rendelettervezetet sem a minisztériumok képviselői, sem a főváros kiküldöttei nem tanulmányozhattak át teljesen. Bernolák azonban sürgősnek jelentette ki a rendelet főnegvitatását és ezért kérte a megjelenteket, hogy menjenek bele a részletek megvitatásába is. Sorra vették az egyes szakaszokat. A 2-ik szakasznál Folkusházy polgármester azt javasolja, hogy a főváros egy bizottság által vizsgáltassa meg az épületeket és mondjon véleményt arról, hogy az egyes házakra mennyi emeletet lehet ráépíteni. Nagy vitát provokált a rendeletnek az a pontja, amelyik a bérletátruházásról szól. Itt ugyanis a rendelet azt képzeli, hogy egy bérlő és egy igénylő megegyezik a ‘bérlet dolgában, akkor a beleegyezést a lakáshivatal közérdek címén megtagadhatja Ezt erősen ellenezték Folkusházy, Kurcs, Bródy és Szabó Imre. A miniszter ezután tudomásul vette az elhangzottakat és közölte az értekezlettel, hogy a j-avaslatokat megfontolás tárgyává fogja tenni. Bernolák miniszter ezután közölte az értekezlettel, hogy a ma délutáni minisztertanácson nem kívántatja elfogadtatni a rendeletét és fel fogja kérni a miniszertanácsot hogy a végleges döntést halassza el mindaddig, mlr a főváros közgyűlésén is foglalkoznak a lakásrendelettel. így hát a még hátralévő pontok megvitatását az értekezlet holnap 9 órakor folytatja. Milyen volt a vörösök lakásrendelete. Bernolák Nándor dr. népjóléti miniszternek immár végleges lakásrendelete, mely egyetlen napon ankétet és minisztertanácsot is megjár és valószínűleg vasárnapra már a hivatalos lapban is megjelenik, a legteljesebb megkötöttséget jelenti. Bizonytalanná teszi az otthont, a jogorvoslat lehetőségét szőkébb térre szorítja. Az egész rendelet teljes tarthatatlanságának bizonyítéka, hogy családi otthni^*’. szentségét lábbal tiporja és messzebbre megy, mint a kommunisták lakásrendelete. A 14-ik szakasz a,^ pontja azt mondja ugyanis, hogy: „Kivételes szükség esetében igénybe lehet venni bármely lakásnak vagy helyiségnek azt a részét, amely birtoka, annak indokolt laká »szükségletét lé. ■ »y gyesen meghaladja, még akkor is, ha az igénybevenni kívánt helyiségrész a lakás többi részétől el nem kü- / . * lönithető.“ Ez a passzus messze túlhaladja még a népbiztosok által 1919. április 10-én „A lakásügy radikális megoldása" céljából kiadott ,sürgős intézkedések kereteit is. „A vörös lakásrendelet ugyanis azt mondotta:,nem vagyunk hajlandók a burzsoák és proletárok összeköltöztetésével a proletárokat ezek mérgező hatásának kilenni.“ A konomün lakásrendelete tehát az összeköltöztetésnél tekintettel volt az összeköltözendők társadalmi és életviszonyaira, a népjóléti miniszter jelen rendeletében a cél mindenféle eszközt és módot szentesít. Súlyosbítja még ezt a passzust a közvetlenül rákövetkező 14 b) is, amelynek allapján: „Kivételes szükség esetében a népjóléti és mnkaügyi miniszter jóváhagyásától föltételezetten igénybe lehet venni bármely lakást vagy helyiséget is, ha az igénybevételtfontos állami érdek követeli.“ A ,,fontos állami érdek" fogalma egyáltalán nincs körülhatárolva s így a szakasz alkalmazása a legtágabb keretek között lehetséges. A kommün lakásrendeletérték sürgős intézkedései helyet adtak a lakók kölcsönös megegyezésének és csak egyforma emberek összeköltözését követelte. Bernolák miniszter „fontos állami érdek" alapján megengedhetőnek tartja, hogy az otthon szentségét lábbal tiporhassák a hálószobán éjszakánként keresztülbukdácsoló albérlők. A miniszter teljes diktátori politikai hatalmat szándékozik magának biztosítani, mert hiszen azt mondja, hogy bármely lakást igénybe lehet venni a népjóléti miniszter jóváhagyásával. Oly hatalom ez, amilyen még minisztert soha meg nem illek . 3