8 Órai Ujság, 1921. október (7. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-01 / 218. szám

Sz Sombat, 1921 október Az ultimátumot minden feltétel máskol teljesiteni kell, 11 nagyköveti értekezlet öklüket* 4-ikéme követel* az átadást, — TE hatávMÖ meghosszabbitás­t kérniük, —­ Távirati tudósítások. —, K&nyom szept. 30. (TE MTS szikmatávSptsÉgs.) M Keltet*-Ügynök­ség értesülése szerint a nagyköveti, értekezlet tegnap elhatározta, hogy felszólítja Magyar­­országot, adja át október 4-éig Nyugatmagyar­­országot, az ultimátumot minden feltétel nélkül teljesíteni kell. Visszautasították a lakást­ankéten­ BtmolAk lakásrendeletét. „A fzámérd­ek­&$i“ mincven tarcos igény i­s mehető. A wörös lakásrendelet enyhétek volt a tervezet* néfl. — Meg kell várni a föperos állásfoglalását. Az igazságügy- mini­szelügyminiszter [kiküldötU©­'& r@wd@set ellen.­ ­ Saját tudósítónktól. — \ ■ A régo^vvajud^.^m­ár eddig is sok izgalmat okozott új lakásrendelet teg­napról mára váratlanul kipattant a népjóléti minisztériumból, mint Pal­­las Athéné Zeusz fejéből: hirtelen, de teljes vértezeiben. Erre a vértezetre nagy szüksége is lesz az újszülöttnek, amelynél több örökölt hibát még nem hozott magával senki a világra. Berno­­lák miniszter nagyon kevés rokon­­szenvre fog találni első „nagyszabású" alkotásával, amelynek eredendő hibái­val, úgy látszik,­­ maga is tisztá­ban­­ van és ezért forszírozza lázas gyorsa­sággal keresztül a hivatalos fórumo­kon, amelyek részéről azonban a mi­niszter szándéka szerint „csak hódolat jár ki n­em bírálati" Komoly bírálat­ról a rendelkezésre állott nem is egész huszonnégy órai tanulmányozási idő után a mai ankét résztvevői úgy se gondolhatnak. Alább részlete­i t­ud­úsításunkban fejt­jük ki az ú­j tervezet lehetetlen rendet­­•■kezeseit s az ankét felszólalóinak több­ségével mi is rámutatunk arra a ve­szedelemre, amelyet a kommunizmus ideológiájának újraélesztése az or­szágra nézve jelent. Elöljáróban csak­­annyit akarunk megjegyezni, , hogy nemcsak hibának, de egyenesen bűn­nek tartjuk, hogy ennyire fontos ren­delkezéseket keltő átgondolás, az ér­­h­etes­­­égek b­eadázgal­á­sa , és a máris több ódás­ól fölmerült életrevaló meg­oldási tervek figyelembevétele nélkül hajszoljanak át a bürokratikus terror­­iáko­ is, mint ahogy kétégbevonjuk a­­korm­ányn­ak, ad a jogát is, hogy a macán tulaj­don szentségébe egyszerűen rér hd­di­nlou nyúljon be ar. A mai ankét a Bernolák javaslata ellen. Bernolák Nándor dr. népjóléti mi­­nisztjter ma délelőtt 9 óráira ankétet hí­vott­ egybe, hogy a készülő lakásrende­let jegyes pontjait a bizottság elé ter­jessze. Az ankéten résztvettek: Ber_y&* Iák­ót népjóléti rainifrffv ifiv.nla ogazságügyi fllk­á­ff Tinkár. Jesem­­ne­s miniszteri tanácsos, a kereskede­lemügyi miniszter­­ képviseletében. Bárély miniszteri tanácsos, a pénzügy­­miniszter képviseletében. Kund Ele­mér miniszteri titkár, a belügyminisz­ter képviseletében. Folkusházy Lajos alpolgármester. Szabó Imre dr. tiszti főügyész, Csillér András és Bródy Ernő fővárosi bizottsági tagok, Andor­­ffy, a lakáshivatal elnöke, Matzke, a lakáshivatal elnökhelyettese, Burghard, a lakásügyek miniszteri biztosának a helyettese és Zselinszky Szilárd ,srt„ a Közmunkatanács elnöke, Bernolák Nándor dr. népjóléti mi­niszter megnyitó beszédében előadta azokat az okokat, amelyek a jelen la­kásrendelet szükségességét indokolják. Elmondotta, hogy az építkezések nem tudnak abban a tempóban folytatódni,­ amelyek a lakásínségen segítenének. Épül udvart Pestszentlörincen egy öt­száz lakásból álló épülettömb, építtet a MÁV is, továbbá a laktanyákat is be­állítják a lakásínség enyhítésére, mind­­­ezek azonban nem elég­ségesek a folyáson növekvő­­szükségleti ellátására. Ezért keltett ez^#* *femlelek­, megszer­­k­eszteninél^Tm *k ed­é­se­ive­l segíteni a J^fkigCTi ínYilusá vált lakáshiányon. ~U­tána Tér­ff­y Gyula igazságügyi ál­lamtitkár tette meg észrevételeit. Sú­lyos aggodalmai vannak a rendelettel szemben. Kifogásait majd később fogja előterjeszteni. Kund Elemér dr. miniszteri titkár a belügyminiszter nevében ki­jelenti, hogy nem látja szüksé­gét ennek a balrahajló rende­letnek életbeléptetésére. Véleménye szerint a lakáskérdés megoldása másképp nem­ képzelhető el, minthogy fokozatosan vissza kell térni a normális jogrendre. Képtelenségnek tartja, hogy a lakás­­szüksé­rletet még mindig a hatóságok­nak kell kielégíteni és hogy még nem is lehet nagyarány­u építkezéseket fo­lyamatba tenni. Szabadítsák fel a lakásokat és helyezzék hatályon kívül a kény­szerrekvirálásokat. Folkusházy Lajos alpolgármester fel­­téde,mil ragaszkodik ahhoz, hogy a főváros meghallgatása nélkül ebben a nagy horderejű kérdésben döntés ne töntélnék. Kéri a minisztert, hogy a rendeletet ne vigye m­én keresztül a minisztertanácson és várja be a székes­­főváros törvényhatósági bizottságának szerdán tartandó rendkívüli közgyűlé­sét. Tegye lehetővé, hogy ehhez az üg—'n- ott mindenki hozzászólhasson. A rendelet felboríthatja a csa­ládi otthon nyugalmát és miután a lakáskérdés elsősorban a főváros lakosságát érinti, feltétlenül időt kell hagyni az ügy alapos meg­vitatására. Egyébként is helyteleníti a lakáskérdésnek ilyen diktatórikus úton való megoldását. Kéri a minisztert, hogy ne vegye ma­gára ezt az óriási felelősséget és hang­súlyozza, hogy az igénybevétel ma­radjon meg továbbra is a bíróságok kezében, mert a lakosságot csak a bírói ítélet tudja leginkább megnyug­tatni. Csilléry András azt kérdezi, hogy a tervezett rendelet figyelembe vette-e a közönség összes rétegeinek az érde­keit? Bródy Ernő dr. a következő felszó­­laló. Hibáztatja a kormányzatot, hogy m­ég mindig rendi etekkel forszírozza a nagyfontosságú kérdésnek a meg­oldását. Akkor, amikor háromszáz­­millió koronát törvényben szavaznak meg az építkezések megindítására, nincs szükség­ egy olyan rende­letre, amely a polgári családok nyugalmát van hivatva meg­zavarni. Az egész kérdés rendezését az épít­kezések sürgős megindítása oldaná meg, nem pedig az olyan eljárás, a­­mely minden negyedévben egy újabb rendelettel próbálja a lakáskérdést rendezni. Elmélet­ében mindenben he­lyesli Kund Elemér álláspontját,­­ aki a szabadforgalom híve és ha már a jelen viszonyok között erre nem is le­het áttérni, legalább is kellő átme­nettel ezt elő kell készíteni. Statisz­tikai adatokkal bizonyította, hogy az 1920-i népszavazás szer­int a főváros •lakosságának 88 % -a­­•­ lakik v 1—2—6 szobás lakásokban, ötszobás lakások­ban 2,8%, hatszobás lakásokban 1% és nagyobb lakásokban még ennél is kevesebben. A lakáskérdés tehát a közép- és kispolgári osztályok problé­mája. Erről van szó és ezt kell oko­san és tudatosan keresztül vinni. Hibáztatja a rendelet abszolutisz­tikus pontjait, amelyek a bíróságok kizárását vonják maguk után, m­ert ez semm­i­képen sem illeszthető be a jog­rendbe, azon kívül célját sem éri el. Ajánlatosnak tartja, hogy ma, amikor minden hatóság a felelősség megoszlá­sára törekszik, állíttassé­k fel egy, la­kásügyi tanács, amelyben az összes ér­dekértekt: kereskedők,­­iparosok, vag­­yonlakók, munkások és a hatóságok képviselői is részt­ v­egyenek. Ezt a szer­vet a megérté­itek és az attrutisztikus érzésnek kell uralnia és egészen bizo­nyos, hogy ilyen összeállításba­n meg-­­találnák a méltányos megoldást kereső lehetőségeket. Egyebekben ragaszkodik az alpolgármester azon kívánságához,­­hogy ebben az ügyben a főváros kö­zönsége is megh­a­­­lg­astt­a­ss­ék. Jesovits miniszteri tanácsos és Bárczy miniszteri tanácsos felszólalása után Zselinszky mint egyetlen megoldást, az építkezések azonnali megindítá­sát sürgeti. Ajánlja, hogy a már elévült k­ázszállí­­tási szabályzatot tegyék félre, hogy az állami versenytárgyalásoknál is új szel­­lem érvényesüljön és így tegyék lehe­tővé az építkezési anyagokban is szük­séges szabad versenyt. Ezután az értekezlet tagjai egyhangú­lag kérték Bernolák minisztert, hogy álljon el a részletek meg­vitatásától, hiszen a rendelettervezetet sem a mi­nisztériumok képviselői, sem a főváros kiküldöttei nem tanulmányozhattak át teljesen. Bernolák azonban sürgős­nek jelentette ki­ a rendelet főnegvita­­tását és­ ezért kérte a megjelenteket, hogy menjenek bele a részletek meg­vitatásába is. Sorra vették az egyes szakaszokat. A 2-ik szakasznál Folkus­­házy polgármester azt javasolja, hogy a főváros egy bizottság által vizsgál­tassa meg az épületeket és mondjon véleményt arról, hogy az egyes há­zakra mennyi emeletet lehet ráépíteni. Nagy vitát provokált a rendeletnek az a pontja, amelyik a bérletátruhá­zásról szól. Itt ugyanis a rendelet azt képzeli, hogy egy bérlő és egy igénylő megegyezik a ‘bérlet dolgában, akkor a beleegyezést a lakásh­ivatal közérdek címén megtagadhatja Ezt erősen elle­nezték Folkusházy, Kurcs, Bródy és Szabó Imre. A miniszter ezután tudo­másul vette az elhangzottakat és kö­zölte az értekezlettel, hogy a j-av­asla­­tokat megfontolás tárgyává fogja tenni. Bernolák miniszter ezután közölte az értekezlettel, hogy a ma délutáni mi­nisztertanácson nem kívántatja elfo­gadtatni a rendeletét és fel fogja kérni a miniszertanácsot hogy a végleges döntést halassza el mindaddig, m­l­r a főváros közgyűlésén is foglalkoznak a lakásrendelettel. így hát a még hátra­lévő pontok megvitatását az értekezlet holnap 9 órakor folytatja. Milyen volt a vörösök lakásrendelete. Bernolák Nándor dr. népjóléti mi­niszternek immár végleges lakásren­delete, mely egyetlen napon ankétet és minisztertanácsot is megjár és való­színűleg vasárnapra már a hivatalos lapban is megjelenik, a legteljesebb megkötöttséget jelenti. Bizonytalanná teszi az otthont,­ a jogorvoslat lehető­­ségét szőkébb térre szorítja. Az egész rendelet teljes tarthatatlanságának bi­zonyítéka, hogy családi otthni^*’­. szentségét lábbal tiporja és messzebbre­­ megy, mint a kommunisták lakásren­delete. A 14-ik szakasz a,^ pontja azt mondja ugyanis, hogy: „Kivételes szükség esetében igénybe lehet venni bármely lakásnak vagy he­lyiségnek azt a részét, amely birtoka, annak indokolt la­ká »szü­ksé­gletét lé. ■ »y gyesen meghaladja, még akkor is, ha az igénybevenni kívánt helyiség­rész a lakás többi részétől el nem kü- / . * lönithető.“ Ez a passzus messze túlhaladja még a népbiztosok által 1919. április 10-én „A lakásügy radikális megoldása" céljából kiadott ,sürgős intézkedések kereteit is. „A vörös lakásrendelet ugyanis azt mondotta:­­,nem vagyunk hajlandók a bur­­zsoák és­ proletárok összeköltöztetésével a proletárokat ezek mérgező hatásának kilenni.“ A konom­ün lakásrendelete tehát az összeköltöztetésnél tekintettel volt az össz­eköltözendő­k társadalmi és élet­viszonyaira, a népjóléti miniszter jelen rendeletében a cél mindenféle eszközt és módot szentesít. Súlyosbítja még ezt a passzust a közvetlenül rákövet­kező 14 b) is, amelynek allapján: „Kivételes szükség esetében a nép­jóléti és m­nkaü­gyi miniszter jóváha­gyásától föltételezetten igénybe lehet venni bármely lakást vagy helyiséget is, ha az igénybevételt­­fontos állami érdek követeli.“ A ,,fontos állami érdek" fogalma egyáltalán nincs körülhatárolva s így a szakasz alkalmazása a legtágabb ke­retek között lehetséges. A kommün lakásrendeletérték sür­gős intézkedései helyet adtak a lakók kölcsönös megegyezésének és csak egyforma emberek összeköltözését kö­vetelte. Bernolák miniszter „fontos állami érdek" alapján megengedhető­nek tartja, hogy az otthon szentségét lábbal tiporhassák a hálószobán éjsza­kánként keresztü­lbukdácsoló albér­lők. A miniszter teljes diktátori poli­tikai hatalmat szándékozik magának biztosítani, mert hiszen azt mondja, hogy bármely lakást igénybe lehet venni a népjóléti miniszter jóváha­gyásával. Oly hatalom ez, amilyen még minisztert soha meg nem illek­­ . 3

Next