8 Órai Ujság, 1921. november (7. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-25 / 265. szám

f: IS''­­ / /£$& / g­f 1/ r Budapest, 1921 november 25. J ^JPéntek, VM^cyto^ Q fe&m­asáG ELŐFIZETÉSI ÉRÁK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATALt “Led";;;* i!S­E”“ | IVTM;: ??S dlZl Egyes példényszám ára 3 korona BUDAPEST, IV, MUZEUM-KÖRUT 3. SZ. Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Borsna Telefoni József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. Nem fontos, de közállapotainra fölöttébb jel­lemző eset került szőnyegre a pttt# fementben. A IV. kerületi Cseb'd­­őrparancsnoksftg körira­tbaj^ meg­­ha­gyja köz­getnék, ho^y minő magatartást tanusitsanak a napi­lapokkal sírember^ egyber. ide­vágó jellema’sétjfnxím az egyes or­gánumoknakl.­m­ikor a csendőr­­parancsnokság, mint­ a cenzúra cen­zúrája, conduitelistá­t készít a la­pokról szíves miheztartás végett a legénység számára, nem firtat­juk az ügy személyes részét, mert egé­szen más szempontból kényszere­dik tollunk a tiltakozásra. Ebben az esetben is tudniillik közéletünk legtipikusabb nyava­lyája jelentkezik: az illetéktelen beavatkozás. Számos kormányzati és közigazgatási bajunknak alap­­okát látjuk a kompetenciák föl­forgatásában, amely a jogrend el­lenére idegen területre engedi a kü­lönböző szerveket.­ Ha mindenki a maga helyén a maga dolgát vé­gezn­e el, nem lenne zavar, sem ál­lamüzemi fennakadás. íme, a je­len eset! Mi köze a IV. kerületi csendőrségnek a lapok politikai irányzatához, magaviseletük osz­tályzatához, amikor éppen a rendfentartó közegeket tiltja el a törvény minden politizálástól?! Persze azok viszont, akiknek köte­lességet jelent a politika, nem tud­ják területüket megvédeni az ille­téktelen beavatkozások szeszélyes tolakodása ellen. Ahol a katona politizál, ott vajmi könnyen meg­­eshetik, hogy a politikus kardot csörtet. De hová jut az ország, ha a szervek f becserélik és váltogatják hatáskörüket, zátonyra juttatván minden rendet, minden szabadsá­got. Tilakozunk az illetéktelen in­zultus ellen, de éppen úgy tilta­koznánk, hi a politikánkat dicsérné a csendőrparancsnokság hivatalos megnyilatkozása. Katona tudniil­lik nem csinálhat politikát. Se ve­lünk, se ellenünk. Politikusaink és pártjaink foly­ton a jogrendről beszélnek, de el­felejtik, hogy ennek alapföltétele a gépezet rendes működése, a ré­szek egymásba való kapcsolódása, a szervek kompetens együttműkö­dése. Országos bajunk tulajdon­képen nem egyébb, mint egy ál­talános, óriási inkompetencia. Az új kormánynak mindenesetre első kötelessége lesz, hogy mindenkit a maga helyére utasítson a maga munkája mellé. Megszakadt a forgalom Nyugatmegnapország és Mmsmmey­ között. Az osztrákok félnek atemntánt kényszerrenü­­­szabályaitól. — Bécsi filu.nl.orvsunk telefonjelentése. *— Bécs, nov. 24. Az osztrák külügyminisztériumforn kijelentették, hogy a nagyhatalmak­nak az a kívánsága, hogy Ausztria legkésőbb e hónap 27-éig ratifikálja a velencei egyezményt, most már aligha valósítható meg, mert mind­addig, míg a magyar csapatokat nem vonják ki Nyugatmagyarország terü­letéről, az osztrák kormánynak nem áll módjában az egyezményt ratifiká­lás céljából előterjeszteni. Osztrák parlamenti körök számítanak arra, hogy a ratifikálásának ez az elhalasztása a nagyonlánt részéről megtorló lépéseket fog maga után vonni, még­pedig elsősorban a hitelakció sikerének rovására. A népszavazás területének határát ma elzárták, úgy, hogy Nyugatma­­gyarország felől Ausztria felé nincs, forgalom,___________________K. B. Megtörtént Bethlen Szignálása. A míniszterelszöro a kereszténypártba is megindokolja Hun­rássyu­k fogvatartását. — A lemondás és az amnesztia-rendelet ügye. te ellenzéki párisii tömörülésé. —­ Saját tudósítónktól. — Bethlen István gróf miniszterelnök ma délben 12 órakor a kihallgatáson jelent meg a kormányzó előtt. A ki­hallgatás ötnegyed óra hosszat tartod és utána Bethlen István gróf vissza­tért a minisztereln­öki palotába. Beavatott körök­ érintése szerint a mai audiencián megtörtént Bethlen István gróf miniszter­elnökké való dezignálisa, Bethlen azonban a nyilvánosság szá­mára erről a kérdésről nem tett nyi­latkozatot. Az egységes párt ügyében a mai na­pon semmi újabb momentum nem me­rült fel. A pártokat a parlament teg­napi eseményei és a miniszterelnöknek a keresztény nemzeti egyesülés pártjá­ban való látogatása foglalkoztatta. Kérdést intéztünk a keresztény párt vezetőségéhez, ahonnan azt a választ nyertük, hogy a ma délelőtt folyamán a helyzetben a párt szempont­jaiból vál­tozás nem állott be és a konkrét tár­gyalások csak a miniszterelnök dezig­­nálása után indulhat meg. Ugyanilyen értelemben nyilatkozott a kisgazda­­párt részéről Vayer János államtitkár is, aki a következőket mondotta a 5 órai Újság tudósítójának: " Az egységes párt ügyében ed­dig még semmi sem történt- Tár­­gyalások sem velem, sem pedig a párt vezetőivel még nem indultak meg és a helyzet a tegnap esti párt­­értekezlés óta nem változott.­­ Ha a dezignálás megtörténik , a minisz­terelnök tárgyalásait megkezdi, ak­­kor nyitatkozhatom csak érdemben arról, hogy pártunk állásfoglalása miyen lesz az egységes párt megala­kításával szemben. A miniszterelnök egyébként ma este a kisgazdapártot keresi fel, s ép úgy informálja, ahogy azt tegnap a keresz­ténypárttal tette. A kereszténypárban Bethlen István tegnapi megjelenése a kedélyeket az ülés izgalmai után meglehetősen lecsillapította. Bethlen miniszterelnök megmagyarázt­­a a kereszténypártnak azokat az okokat, amelyek a kormányr a letartóztatott képviselők további fogva tartására kényszerítik és ennek a kérdésnek úgy külpolikai, mint belpolitikai vonatkozásait megvilágí­totta. A miiszterelnök tegnap politikai nyilatkozatot nem tett, erre csak akkor fog sor kerülni, amikor a dezignálás már befejezett ténnyé lesz és Bethlen megkezdheti tárgyalásait a pártok­.­ A­ kereszténypárt vezetőinek felfo­gása szerint a párt Bethlen István grófot, amennyiben programra­ja a párt pro­grammjával nincsen ellen­tétben, támogatni fogja. Természete­sen­­nem fognak részt venni az alaku­lásban azok a képviselők, akik A Bethlen személyével szemben is intranzigens álláspontot képviselnek és a tegnapi megbeszéléstől is távol tar­tották magukat.A nemzetgyűlés tegnapi ülésén az ellenzék több kérdést intézett a mi­niszterelnökhöz, amelyekre ismert álláspontjánál fogva Bethlen István gróf a tegnapi ülésen nem válaszolha­tott, mert hiszen a kormány lemon­dott állapotában nem kivánt vitába bocsátkoznia. Az ellenzéknek arra a ki­fogására, hogy a kormány nem jelen­tette be lemondását a nemzetgyűlés­nek, illetékes helyen megállapították, hogy a kormánynak, minthogy a nem­zetgyűlés ülései el voltak napolva, nem is volt módjában a lemondást bejelenteni. A kormány lemondott állapotában a politikai felelősség egyedül helyes értelmezésénél fogva nem tehetett nyilatkozatokat és az ellenzéknek az összkormányzatra vo­natkozó különböző kifogásait nem is vehette tárgyalás alá. Ami az ellenzéknek azt a kifogását illeti, hogy a kormány a nemzetgyűlés tudomása nélkül az antanttal szem­ben a királykérdésben túlságosan en­gedékeny volt és olyan kötelezettsé­geket vállalt, melyek -- ország függet­lenségét sértik, illetékes helyen kije­lentették munkatársunk előtt, hogy a kormány a legrövidebb időn belül nemcsak a külügyminisztérium által szerkesztett zöld könyvet, mely a király visszatérése körüli diplomáciai bonyodalom aktáit tartalmazza, ha­nem megfelelő kiadmányban az egész ügy minden politikai és katonai rész­letét is nyilvánosságra hozza és akkor módjában lesz nemcsak a nemzetgyű­lésnek, hanem az egész közvélemény­nek megállapítani azt, hogy a kor­mány milyen súlyos kényszerhelyzet­ben volt kénytelen magát a trónfosztó javaslat benyújtására, majd később az infant újabb követelésével a király­­i kérdésben tett ismeretes nyilatkozás­­ára elhatározni. Mihelyst az új kormány megalakult, ennek a kérdésnek megvitatása elöl nem fog elzárkózni és természetes, hogy úgy a külügyi bizottság, mint a nemzetgyűlés előtt hajlandó lesz a leg­teljesebb felelősséget vállalni a történ­tekért. Az ellenzék kifogás tárgyává tette az amnesztia-rendeletet is és úgy állította be a dolgot, mintha a kormányzat egyedül csak az ellenforradalom idejé­ben elkövetett­­bűncselekményekért adott volna közkegyelmet, a proletár­­diktatúra bűnöseivel szemben pedig nem. Ezzel szemben illetékes helyen mgállapítják, hogy a proletárdiktatúra, és a forradalom megtévedt bűnösei kö­zül eddig több mint 12 ezer elítélt, ille­tőleg vád alatt álló egyén kapott ke­gyelmet és a kormány egyáltalában nem zárkózik el azelől, hogy a kegyel­met a proletárdiktatúra bűnöseivel szemben további mértékben ki ne ter­jessze. A miniszterelnök arra vonatkozólag

Next