8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Budapest, 1922 január 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra.... 60 Korona I Fél évre .. 340 Korona Kegyeid évre 170 Korona I Égése évre 660 Korona Jugoszláviában egy példány: 8 jugoszláv Korona Bécsben egy példány ára 80 osztrák Korona. Egyes példánynám ára 3 Korona Vasárnap, VHI. évfolyam, 1. sz. Budapest, 1922 január 1. T|| Vasárnap, Vili. évfolyam, 1. sz. DüsSjsMj SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVái..... BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖRÚT 3. SZ. Telefon : József 105 00, J. !! 105 01. Három újév múlt el fejlettünk a végzetes október óta: a forradalmak, ellenforradalmak és diktatúrák három súlyos esztendeje. A régi Magyarország összeomlása után szágulva rohantak keresztül rajtunk a történelmi események s ha visszanézünk erre az elmúlt három évre, meg kell döbbennünk a szörnyű mélységek és örvények láttán, amelyek immár mögöttünk vannak. Mint a hajótörött, aki újra biztos talajt érez a lába alatt és visszagondol az átélt rettenetes pillanatokra, és szinte el sem tudja képzelni, hogy mindez órák alatt történ — olyan hihetetlennek letszil ha visszagondolunk rá, hogy hányt. .-vetettek bennünket a' forraléinak és ellentorrai dfimmiai- hullámv Iheletbei «’eg nem érezni gomm IV-rejtelmes kezet, amely ilyen gyorsan keresztül tudta vezetni a nem de te rémes megrázkódtatásokon és let’etién nem keresni az okol. ingot, tudott Magyarországioránylag isten gyorsan kibontakozni abból a kataklizmusból, melyet a vesztett háború ránk zúdított, hogyan tudott talpra állni az esésből, mikor a többi ország még mindig tovább vergődik a politikai és a gazdasági forradalom veszélyei között. A történelmi folytonosság diadalmas őseréje az, ami érvényesült. Az ezeréves Magyarország alkotmányossága, amelyet sem a radikalzmus, sem a reakció szélsőségei nem tudtak összetörni, mert erősebb volt a tömeghangulatoknál és hatalmasabb minden zsarnoki fegyvernél. A magyar nemzet államalkotó képességének új próbáját jelentette az elviharzott három év, amelyből diadalmasan került ki. Most mutatkozott meg igazán, milyen építőmunkát végeztek ebben a hazában ezer éven át — külső háborúk és belső harcok között — azok az államférfiak, akik a magyar államiság gondolatát s a nyugati műveltség emberi eszméjét széttörhetetlen kapocsba tudták összekovácsolni. De ha a forradalmak és ellenforradalmak jelszavaiból végképpen ki akarjuk emelni az országot, és új ezer év megalapozásához akarunk kezdeni az újévben, akkor egy kötelességünk van csak: visszatérni arra a bölcs politikára, amelyet a múlt és jelen tanulsága igazolt. Olyan politika áll tehát, amely a nemzet hagyoányait a jogi és történelmi falátosságon keresztül híven őrzi, de kapcsolja Magyarországot a Nyuszabadelvű világszellemébe is. Szilágyi balos interpellációra egy katonai letartóztatás miatt. A helyettes miniszterelnök válasza —• Saját tudósítónktól. —A nemzetgyűlés mai ülésének végén Szilágyi Lajos interpellációt terjesztett elő. — Bethlen miniszterelnök annakidején azt mondotta, — kezdte az interpelláló, hogyha valakinek katonai atrocitásokról van tudomása, akkor azt először neki jelentsék, mielőtt a nemzetgyűlés elé vinnék. A Kornhauser-esetben valóban először őhozzá fordultunk. Sajnos, keservesen csalódtunk. Prónay Fát őrnagynak, aki ebben a bűnügyben szerepelt, ki kellett lépnie a hadseregből. . de helyet nem töltöttek be,i.-eg u uikiegy továbbra is fenntartó’ nk számára. Büntetését nem töltötte ki, mert láttuk öt utcán, később Nyugatmagyarországon láttuk, eh ’ a lajtai bánság főmérló sápi fezére lelt. „ S tíva minőségben jegyzéket is intézett a kormányhoz, amelyben suverén joggal intézkedett. Később értesültünk arról, hogy ezredessé neveztek ki, amit ugyan megcáfoltak, de ebben a cáfolatban nem igen lehet hinni. Később Prónay reflektált egy parlamenti nyilatkozatomra, amiért azután a bíróság elé isállítottam. Ebben a nyilatkozatában Prónay megrótta a honvédelmi minisztert, hogy nem védelmezte meg őt a miniszteri székből. Belicska miniszter néhány napmúlva fel is állott itt szólásra és megvédelmezte Prónayt. Az Ébredő Magyarok is kit elnökükké választották. Mindebből az látszik, hogy Prónay felülmaradt a velünk folytatott küzdelemben. — Már ez magais elegendő ok volna arra, hogy a kormánnyal közvetlenül ne tárgyaljunk ilyen katonai kérdésekben, hanem egyenesen, a nyilvánosság elé vigyük őket. Mégis egy legutóbbi esetben a helyettes miniszterelnök úrhoz fordultam s csak amikor panaszomat nem orvosolták, jegyeztem be mai interpellációmat. Karácsony hétfőjén délben a budapesti katonai térparancsnokság jogosulatlanul letartóztatta a műegyetemifilmig vezérét, Hietzinger János Pált, az arany vitézségi érem tulajdonosát, aki békében és háborúban gazdag érdemeket szerzett ahhoz, hogy polgári jogait tiszteletben tartsák. A letartóztatás jogcíme az, volt, hogy kományzósértést követett el. Legalább igy jelentette fel egy nyomozótiszt aki azt állította, hogy Hietzinger részes állapotában sértő kifejezést használt a krományzóra. Nem akarom megvédelmezni azokat, akik a kormányzót megsértik. Ilyen ügyekben a bíróság van hivatva dönteni. De ha polgári egyént katonai hatóság parancsára ma is le lehet tartóztatni, azt nem lehet szó nélkül hányni. Amikor tudomásomra jutott ma letartóztatás, telefonáltam a miniszterelnök úrnak. Minthogy azonban a miniszterelnök úr ebben az időben vidéken tartózkodott Szadeczkey-Kardos Lajos: Hát dolgozzunk. Az ország fordulósomon áll. Szilágyi Lajos: Ha így állna a dolog, akkor különösen itt kellene tartózkodnia. Ercki Károly: Hol van a minisztereinek? Juhilieb Vidor: A rásiványi Sötét erdőben. (Derültség.) Szilágyi Lajos: .Minthogy a miniszterelnök urat nem találtam, a helyettes miniszter urat kérjem fel interveniálásnak azután telefonon felhívtam a körlorparancsnokot. Sárkány, tábornokot, akinél óvást emeltem Hietzinger letartóztatása ellen és különösen arra kértem, hogy ha már letartóztatták, legalább ne verjék meg. Ezt azért kétlem, mert a budaörsi csata után ugyanezt a Hietzinget elfogták és közbaltákkal megbotoztatták. Félő volt, hogy ha most ismét kezükbe kerül hasonlóan fognak vele elbánni. Úgy értesültem azonban, hogy ezúttal nem volt része bántalmzásban csak fogva tartották 26-tól 29-éig. — Ekkor átkisérték az ügyészségre, az ügyészség azonban nem fogadta el, azzal a megokolással, hogy akták nem érkeztek róla s egyébként sem lát okot a további fogvatartásra. Hietzingert visszakisérték a térparancsnokságra, ahonnan elbocsátották azzal, hogy este hat órakor ismét jelentkezzék, addig dönteni fognak sorsáról, Hietzinger felkeresett engem és elmondta ügyét. Tagadta, hogy kormányzósértést követett el. Este ismét visszament a térparancsnokságra, ahol újra letartóztatták. Éjszaka ott tartották, és csak másnap bocsájtóttok szabadon. Drózdi Győző: Gyönyörű jogrend! Szilágyi Lajos: Az ellenzék minden esetben tiltakozott az ellen, hogy polgári egyéneket katonai bíráskodás alá vonjanak. Ilyen értelemben elő is terjesztett több határozati javaslatot. A kormány némileg szakítetta is a katonai bíráskodást polgári egyének felett, de még mindig meghagyott olyan bűncselekményeket, amelyet bárkire ráhúzhatnak, ha le akarják tartóztatni. A kormányzósértés nem tartozik azok közé a bűncselekmények közé, amelyért katonai hatóság letartóztathatna polgári egyént. A katonai hatóságoknak, ha tudomásukra jut hasonló eset, az államrendőrséget vagy az ügyészséget kell mi,dajok. Ami itt történt, súlyos kirucsi s s" ezért kérdem, hajlapormány ezt az esetet megtoro,.., 1 ’^atni, hogy jövőben katouk, polgári egyéneket ne tartózhassanak le és jogtalanul ne tarthht fogva, itass József mi ellnökhelyettes azon válaszait az interpellált. — Szilágyi Lajos .ót kért fel a közbelépésre a,önre megtettem ezt, amennyiben érintkezésbe léptem a honvédelmi miniszterre, és megkértem, tegye vizsgálataivá ezt az ügyet. Tény az, hogy r. •i' Sagyi felhozott interpellációjában is: a megejtett viszgálat teljesen 60 1.1 a. December 25-én letartóztatták Slietringer Jánost, aki valószínűen itt, állapotában igen súlyos kifejezést használt a kormányzó ellen. Huzonkilencedikéig tartották letartóztatásbait, amíg Szilágyi Lajos közbelépése nem történt meg. A közbelépésre történt intézkedés eredménye az volt, hogy Hietzingert átvitték az ügyészségre. Az ügyészség tényleg nem fogadta el az ügyet, mert szerencsétlen technikai eljárás folytán az aktákat postára tették. Hietzingert visszavitték és azt mondták, ha majd az akták megérkeznek, kísérjék ismét át. Harmincadikén azután letartóztatásba helyezték Hietzingert. — Ami a bánásmódot illeti, semmiféle panasz nem merült fel, sőt maga a letartóztatott mondott az előzékeny bánásmódért köszönetet Zsifkovics ezredes úrnak. — Sajnálattal állapítja meg, hogy a katonai hatóság részéről tényleg esietés történt a jogszolgáltatás szempontjából. Amennyiben mulasztásról vagy visszaélésről van szó, a szigorú vizsgálat nem fog elmaradni. Polgári egyéneknek katonai egyének részéről való jogtalan letartóztatására vonatkozóan kijelentem a kormány nevében, hogy gondunk van arra, hogy hasonló esetek, amennyire lehetséges, ne forduljanak elő, ha pedig mégis előfordulnak és tudomásunkra jutnak, hajlandók vagyunk a legmesszebbmenő módon eljárni. A választ az interpelláló és a Ház tudomásul vette. A színművészeti és zenei tanács Kiss Menyhért a színművészeti és a zeneművészeti tanács megszüntetését javasolja s kéri a kultuszminisztert, hogy intézkedjék, hogy az irodalmi működést kifejtő tanárokat, hivatali főnökeik ne gátolják. Tass József dr. vallás és közoktatásügyi miniszter azt kérte válaszában, hogy a döntés a tekintetben, fenntartsák-e vagy sem a színművészeti és a zeneművészeti tanácsokat, bízza a Ház a kultuszminiszter diskrecionális jogára. A nyilvánosság előtt ezeknek