8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-28 / 23. szám

Budapest, 1922 január 29. IV . Szombat, Vili. évfolyam, 23. *áGy ELŐFIZETÉSI ÉRÁK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL IP hóra. ••3­60 Korona | Fél évre •• 340 koma Kepei ívre 170 Korona | Epn ívre 660 Karoma 10­ fOS példányszám ára 3 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖPUT 3. SZ. Jugoszláviában ep példány: a Jugoszláv Korona Bécsben egy példány ára 80 ontrák Korona. Telefon: Jízeef 105-00, J. 105-01, J. 105—02. A telefon ezeregy baját évek során át humo­rosan tárgyaltuk. A telefonmizéria nem humoros téma már. A háború és a két forradalom tönkretette teljesen ezt az in­tézményt, de a csőd, amely a te­lefon körül settenkedik, nemcsak annak a következménye, hogy a milliárdos berendezés leromlott és nehezen, vagy sehogysem lehet pó­tolni a tönkrement alkatrészeket. A baj sokkal mélyebb eredetű és kényszerkölcsönök nélkül is jóvátehető lett volna, ha erélyes kézzel nyúlnak bele abba a darázs­fészekbe, amely a telefon csődjé­nek főokozója. Mert hogy rossz a telefon, annak nem a vezeték, ha­nem a vezetés az oka. Elmulasz­totta ez a vezetőség lépésről-lépésre pótolni a hiányokat és most, hogy minden elromlott, semmit se csi­nál. Teljesen nem tudja eliminálni a bajokat, hát hozzá se fog; nem tud jóvá tenni mindent, hát hagyja tovább pusztulni az intézményt, a­melyre valamikor büszkék voltunk, amelynek példás híre volt a külföl­dön is. A vasút is tönkrement a háború alatt, de fokozott munká­val, megfeszített energiával rendbe hozták és ha nem is értük el e té­ren sem még a békebeli állapoto­kat, a vasút teljes leromlása óta száz percenttel javult, a közlekedés kényelmesebb, pontosabb, bizton­ságosabb, európaibb. Miért nem történhetett ez meg a posta, a táv­­irda és telefon terén is? Azért, mert a telefont beállították a forradal­mak szolgálatába is. Mert megtaní­tották a beszélgetések kihallgatá­sára, mert meghallgatták és meg­jutalmazták besúgásait, mert a fe­kete listára került előfizetőket nem kellett kapcsolnia,­­ mert ezáltal az a fegyelem, amely egy ilyen nagy intézmény vezetéséhez feltét­lenül szükséges, végzetesen meg­lazult és azóta nem volt megszilár­dítható többé. Fél éve már, hogy a telefonkény­­szerkölcsönt behajtották, mert az államnak sürgős szüksége volt a pénzre, hogy rendbe hozza és új beruházásokkal tökéletesítse a te­lefont. És­­ a telefon egyre rosz­­sz­abb. A beígért javítások, a tervbe vett beruházások elmaradtak, a fegyelem a központokban teljesen­­ megszűnt s a telefon ma már nem­csak, hogy nem kényelmi és luxus­cikk, hanem egyenesen megbénítója a kereskedelemnek, a hírszolgálat­nak, a közegészségügyi intézkedé­seknek. Nem a vezetéket kell hát felfrissíteni, hanem a vezetőket. Nyolc szótöbbséggel újra megválasztottál­ a Seb­ész-kormányt. A küüüü­gyminiszteri tárcát Hennet fölámivelási miniszter veszi át. — Saját tudósítónktól. Bécs, jan. 27. A nemzetgyűlés 80 szavazattal 72 ellenében ma újra megválasztotta a Schoffer-kormányt. A kormány a következőkzépen alakult meg: Szövetségi kancellár és belügy Schober, a külügyminisztérium ideiglenes vezetését Hen­ne­­ földmivelésügyi miniszter veszi át, egyébként a kormányban nem áll be változás. A keresztényszocialistákkal szavaztak az új kormány mellett a német parasztpárthoz tartozó képviselők, ellene szavaztak a szociáldemokraták és a nagynémetek Schober dr. az újból való megbízást elfogadta. nMmnnppmnMBHHmnnMUBHnHMBKK^ ■vzmzmemEnaas *••·••*&» A megisénosi területei? népe IV. Károlyt tekinti királynak. Ituiscai&tvi? Miklós sürgős intarpsiátiója a russn népről. — Tr érnyus Hshtty sürgős imerpasiaciója a sertésárán szabályostásaro*. Idegen alá teerifit heitfi­tersaink n­agais* meg kell vedenünk­. A nemzetgyülés mai ülés©. — Saját tudósitónktól. — A nemzetgyűlés mai üléséinek végén két sürgős interpelláció hangzott el. Az első interpelláló C­sernyus Mihály a sertésárak szabályozásáról beszélt. Csernius Mihály: Magyarország gazdasági élete annyira megbénult, hogy kivitelről szó sem le­het. Az utolsó hónapok még fájdalmasabb dol­gokat tárnak elénk. Nagy bajok van­nak a sertéstenyésztés körül, amely alig éri el a béketermelés 25—30 szá­zalékát és azok, akik ezzel foglalkoz­­tak, nem tudják biztosítani megélhe­tésüket. A mostani sertéshizlalás a ten­geri árak felhajtása folytán többe kerül, mint a kész kihizott sertés ára. Orbók Attila: Egy fél kiló zsírt kell adni egy kiló kocsikenőcsért! Csernyus Mihály: A drága hizlalás! árak folytán a sertésárak esnek és most, amikor már piacra vetik decem­berben és januárban a hizlalt sertések maximumát, olyan alacsony az ár, hogy egy részét sem kapja meg a be­fektetett tengeri árának a hizlaló. En­nek következtében az a rém fenyeget, hogy tavasszal majd 3000MO koronás zsír lesz a piacon. A kormány köteles­sége a fenyegető rém elhárítása. Gon­doskodni kell a kormánynak 80— 100.000 sertés vásárlásával arról, hogy az árakat felhajtsa s hogy a fogyasz­tók érdekeinek figyelembe vételével a tenyésztők helyzetét is figyelembe ve­gye. Interpellációt intéz a földmivelés-,­ügyi miniszterhez, aki ugyan már a holnapi nap folyamán érdemleges vá­laszt helyezed kilátásba, oly irányban, hogy az állami vásárlásokkal 100 ko­ronáig emeli fel a sertés árát, hogy legalább a hizlalásba fektetett össze­get kaphassák meg a gazdák. Interpel­lációjában ennek az anomáliának meg­­szüntetését kéri. Ku­kafalvy Miklós sürgős interpellációja következett ezután. A külügyminiszterhez interpellál, haj­­­landó-e sürgősen intézkedni az iránt, hogy az idegen imperium alá került honfitársaink kisebbségi jogait megvéd­jék. A rutén népről beszél, melyről Benes kijelentette, hogy az Erdős-Kár­pátok területe integráns részét ké­pezi a cseh-szlovák államnak, holott a békeszerződés szerint még nincs vég­legesen elszakítva Magyarországtól az Erdős-Kárpátok. Legeza Pál: A csehek lábbal tipor­ják a rutének jogait. Kutkafalvy Miklós: A rutének fen­­tartják maguknak a jogot, hogy ál­lami h­ovatartozandóságuk kérdésében döntsenek. Sajnos, a belső politika nem nagyon szerencsés, mert úgy lát­­­szik, hogy az integritás politikája az utóbbi hónapokban ellanyhult, pedig ha mi erről beszélünk, nem szabad mindjárt vészes háborúra, király­­puccsra gondolni, mert csinálhatunk olyan politikát, mely ezek nélkül ve­­zethet a területek v­sszaszerzésére. Követel: a nemzetiségi minisz­­térium visszaállítását és olyan integritási politikát, amely csak a diplomácia fegyvereivel harcol. — Annyi bizonyos, hogy az integri­tás politikájáról nem mondhatunk le, mert a megcsonkított Magyarország nem élhet független nemzeti életet. A felvidék visszaszerzésért megvan a diplomáciai alap, tehát a magyar kor­mánynak első­sorban az volna a fel­adata, h­ogy foglakozzék ezzel a kér­déssel. Sajnálattal kell azonban látni, hogy a kormány ezen a téren is elha­nyagolja kötelességét. Rutkafalvy Miklós dr.: A rutének a népszövetség főtitkárának védelme alá helyezték magukat, aki meggyőződött azokról az igazságtalanságokról, ame­lyeket a rutén néppel elkövettek. Rész­leteket olvas fel a csehszlovák jelen­tésből annak bizonyítására, hogy Magyarország ellen diplomá­­ciai fórumok előtt még min­dig agitárias valótlan eszkö­­zökiatt, hogy ezt a Csonka-Magyarországot is mentül rosszabb sziliben tüntessék fel. Szünet után Kutkafalvy Miklós foly­­tatta interpellációját. Benes kétségbe vonja azt, hogy a magyar-rutén pártnak joga van ezt a politikát folytatni, megvan rá a módja a békeszerződések értelmében, hogy tartománygyűlést hívjon egybe és ez majd határozni fog a rutén nép hova­­tartozandóságáról. Benesnek megvan a módja arra is, hogy a népszavazás el­rendelésével adja meg a módot a rutén népnek, hogy döntsön a terület hova­­tartozamdóságáról. Ezután a királykérdéssel foglalkozott és az integritás szempontjából tár­gyalta ezt a kérdést. Jelentést olvasott fel, amely sze­rint a megszállott területek népe mindenütt IV. Károlyt tekinti ki­rálynak és nagy visszatetszést szült a megszállott területek ma­gyar lakosságában az a tény, hogy IV. Károly nem foglalhatta el a trónt. Részleteket olvas fel a cseh mozgósí­tásról. Erre vonatkozólag szintén ka­pott jelentéseket, amelyekből kitűnik, hogy legnagyobbrészt a magyarok vo­nultak be, a tótokat és a ruténeket csendőrökkel erőszakosan kényszerítet­­ték a kaszárnyákba és így is csak ke­vesen vonultak be és azok is kijelen­tették, hogy nem hajlandók a magyar háborút viseli és nem fog­nak rálőni régi bajtársaikra és tiszt­je­ikre. Beszéde végén interpellációt­erjesz­tett be a külügyminiszterhez abban az irányban, hogy mit szándékozik tenni a kormány, hogy a nemzetiségek ki­sebbségi jogait az elszakított területen megvédelmezzék.. Az interpellációt kiadták a külü­gy­­miniszternek. • Az ülés 115-kor ért véget.

Next