8 Órai Ujság, 1922. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
Budapest, 1922 január 29. IV . Szombat, Vili. évfolyam, 23. *áGy ELŐFIZETÉSI ÉRÁK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL IP hóra. ••360 Korona | Fél évre •• 340 koma Kepei ívre 170 Korona | Epn ívre 660 Karoma 10 fOS példányszám ára 3 korona BUDAPEST, IV. MUZEUM-KÖPUT 3. SZ. Jugoszláviában ep példány: a Jugoszláv Korona Bécsben egy példány ára 80 ontrák Korona. Telefon: Jízeef 105-00, J. 105-01, J. 105—02. A telefon ezeregy baját évek során át humorosan tárgyaltuk. A telefonmizéria nem humoros téma már. A háború és a két forradalom tönkretette teljesen ezt az intézményt, de a csőd, amely a telefon körül settenkedik, nemcsak annak a következménye, hogy a milliárdos berendezés leromlott és nehezen, vagy sehogysem lehet pótolni a tönkrement alkatrészeket. A baj sokkal mélyebb eredetű és kényszerkölcsönök nélkül is jóvátehető lett volna, ha erélyes kézzel nyúlnak bele abba a darázsfészekbe, amely a telefon csődjének főokozója. Mert hogy rossz a telefon, annak nem a vezeték, hanem a vezetés az oka. Elmulasztotta ez a vezetőség lépésről-lépésre pótolni a hiányokat és most, hogy minden elromlott, semmit se csinál. Teljesen nem tudja eliminálni a bajokat, hát hozzá se fog; nem tud jóvá tenni mindent, hát hagyja tovább pusztulni az intézményt, amelyre valamikor büszkék voltunk, amelynek példás híre volt a külföldön is. A vasút is tönkrement a háború alatt, de fokozott munkával, megfeszített energiával rendbe hozták és ha nem is értük el e téren sem még a békebeli állapotokat, a vasút teljes leromlása óta száz percenttel javult, a közlekedés kényelmesebb, pontosabb, biztonságosabb, európaibb. Miért nem történhetett ez meg a posta, a távirda és telefon terén is? Azért, mert a telefont beállították a forradalmak szolgálatába is. Mert megtanították a beszélgetések kihallgatására, mert meghallgatták és megjutalmazták besúgásait, mert a fekete listára került előfizetőket nem kellett kapcsolnia, mert ezáltal az a fegyelem, amely egy ilyen nagy intézmény vezetéséhez feltétlenül szükséges, végzetesen meglazult és azóta nem volt megszilárdítható többé. Fél éve már, hogy a telefonkényszerkölcsönt behajtották, mert az államnak sürgős szüksége volt a pénzre, hogy rendbe hozza és új beruházásokkal tökéletesítse a telefont. És a telefon egyre roszszabb. A beígért javítások, a tervbe vett beruházások elmaradtak, a fegyelem a központokban teljesen megszűnt s a telefon ma már nemcsak, hogy nem kényelmi és luxuscikk, hanem egyenesen megbénítója a kereskedelemnek, a hírszolgálatnak, a közegészségügyi intézkedéseknek. Nem a vezetéket kell hát felfrissíteni, hanem a vezetőket. Nyolc szótöbbséggel újra megválasztottál a Sebész-kormányt. A küüüügyminiszteri tárcát Hennet fölámivelási miniszter veszi át. — Saját tudósítónktól. Bécs, jan. 27. A nemzetgyűlés 80 szavazattal 72 ellenében ma újra megválasztotta a Schoffer-kormányt. A kormány a következőkzépen alakult meg: Szövetségi kancellár és belügy Schober, a külügyminisztérium ideiglenes vezetését Henne földmivelésügyi miniszter veszi át, egyébként a kormányban nem áll be változás. A keresztényszocialistákkal szavaztak az új kormány mellett a német parasztpárthoz tartozó képviselők, ellene szavaztak a szociáldemokraták és a nagynémetek Schober dr. az újból való megbízást elfogadta. nMmnnppmnMBHHmnnMUBHnHMBKK^ ■vzmzmemEnaas *••·••*&» A megisénosi területei? népe IV. Károlyt tekinti királynak. Ituiscai&tvi? Miklós sürgős intarpsiátiója a russn népről. — Tr érnyus Hshtty sürgős imerpasiaciója a sertésárán szabályostásaro*. Idegen alá teerifit heitfitersaink nagais* meg kell vedenünk. A nemzetgyülés mai ülés©. — Saját tudósitónktól. — A nemzetgyűlés mai üléséinek végén két sürgős interpelláció hangzott el. Az első interpelláló Csernyus Mihály a sertésárak szabályozásáról beszélt. Csernius Mihály: Magyarország gazdasági élete annyira megbénult, hogy kivitelről szó sem lehet. Az utolsó hónapok még fájdalmasabb dolgokat tárnak elénk. Nagy bajok vannak a sertéstenyésztés körül, amely alig éri el a béketermelés 25—30 százalékát és azok, akik ezzel foglalkoztak, nem tudják biztosítani megélhetésüket. A mostani sertéshizlalás a tengeri árak felhajtása folytán többe kerül, mint a kész kihizott sertés ára. Orbók Attila: Egy fél kiló zsírt kell adni egy kiló kocsikenőcsért! Csernyus Mihály: A drága hizlalás! árak folytán a sertésárak esnek és most, amikor már piacra vetik decemberben és januárban a hizlalt sertések maximumát, olyan alacsony az ár, hogy egy részét sem kapja meg a befektetett tengeri árának a hizlaló. Ennek következtében az a rém fenyeget, hogy tavasszal majd 3000MO koronás zsír lesz a piacon. A kormány kötelessége a fenyegető rém elhárítása. Gondoskodni kell a kormánynak 80— 100.000 sertés vásárlásával arról, hogy az árakat felhajtsa s hogy a fogyasztók érdekeinek figyelembe vételével a tenyésztők helyzetét is figyelembe vegye. Interpellációt intéz a földmivelés-,ügyi miniszterhez, aki ugyan már a holnapi nap folyamán érdemleges választ helyezed kilátásba, oly irányban, hogy az állami vásárlásokkal 100 koronáig emeli fel a sertés árát, hogy legalább a hizlalásba fektetett összeget kaphassák meg a gazdák. Interpellációjában ennek az anomáliának megszüntetését kéri. Kukafalvy Miklós sürgős interpellációja következett ezután. A külügyminiszterhez interpellál, hajlandó-e sürgősen intézkedni az iránt, hogy az idegen imperium alá került honfitársaink kisebbségi jogait megvédjék. A rutén népről beszél, melyről Benes kijelentette, hogy az Erdős-Kárpátok területe integráns részét képezi a cseh-szlovák államnak, holott a békeszerződés szerint még nincs véglegesen elszakítva Magyarországtól az Erdős-Kárpátok. Legeza Pál: A csehek lábbal tiporják a rutének jogait. Kutkafalvy Miklós: A rutének fentartják maguknak a jogot, hogy állami hovatartozandóságuk kérdésében döntsenek. Sajnos, a belső politika nem nagyon szerencsés, mert úgy látszik, hogy az integritás politikája az utóbbi hónapokban ellanyhult, pedig ha mi erről beszélünk, nem szabad mindjárt vészes háborúra, királypuccsra gondolni, mert csinálhatunk olyan politikát, mely ezek nélkül vezethet a területek vsszaszerzésére. Követel: a nemzetiségi minisztérium visszaállítását és olyan integritási politikát, amely csak a diplomácia fegyvereivel harcol. — Annyi bizonyos, hogy az integritás politikájáról nem mondhatunk le, mert a megcsonkított Magyarország nem élhet független nemzeti életet. A felvidék visszaszerzésért megvan a diplomáciai alap, tehát a magyar kormánynak elsősorban az volna a feladata, hogy foglakozzék ezzel a kérdéssel. Sajnálattal kell azonban látni, hogy a kormány ezen a téren is elhanyagolja kötelességét. Rutkafalvy Miklós dr.: A rutének a népszövetség főtitkárának védelme alá helyezték magukat, aki meggyőződött azokról az igazságtalanságokról, amelyeket a rutén néppel elkövettek. Részleteket olvas fel a csehszlovák jelentésből annak bizonyítására, hogy Magyarország ellen diplomáciai fórumok előtt még mindig agitárias valótlan eszközökiatt, hogy ezt a Csonka-Magyarországot is mentül rosszabb sziliben tüntessék fel. Szünet után Kutkafalvy Miklós folytatta interpellációját. Benes kétségbe vonja azt, hogy a magyar-rutén pártnak joga van ezt a politikát folytatni, megvan rá a módja a békeszerződések értelmében, hogy tartománygyűlést hívjon egybe és ez majd határozni fog a rutén nép hovatartozandóságáról. Benesnek megvan a módja arra is, hogy a népszavazás elrendelésével adja meg a módot a rutén népnek, hogy döntsön a terület hovatartozamdóságáról. Ezután a királykérdéssel foglalkozott és az integritás szempontjából tárgyalta ezt a kérdést. Jelentést olvasott fel, amely szerint a megszállott területek népe mindenütt IV. Károlyt tekinti királynak és nagy visszatetszést szült a megszállott területek magyar lakosságában az a tény, hogy IV. Károly nem foglalhatta el a trónt. Részleteket olvas fel a cseh mozgósításról. Erre vonatkozólag szintén kapott jelentéseket, amelyekből kitűnik, hogy legnagyobbrészt a magyarok vonultak be, a tótokat és a ruténeket csendőrökkel erőszakosan kényszerítették a kaszárnyákba és így is csak kevesen vonultak be és azok is kijelentették, hogy nem hajlandók a magyar háborút viseli és nem fognak rálőni régi bajtársaikra és tisztjeikre. Beszéde végén interpellációterjesztett be a külügyminiszterhez abban az irányban, hogy mit szándékozik tenni a kormány, hogy a nemzetiségek kisebbségi jogait az elszakított területen megvédelmezzék.. Az interpellációt kiadták a külügyminiszternek. • Az ülés 115-kor ért véget.