8 Órai Ujság, 1922. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: E£y hóra.*.. 60 Korona | Fél évre •• 340 Koron* Negyed évre 170 Korona | Eéész évre 660 Korona Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona Bécsben egy példány ára SO osztrák Korona. 8­31.. . y­.jí.&Cé:!*'' * Szerel., Vili. évfolyam, 23. sz. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Egypr péld­ányszámn ára 3 korona BUDAPEST, IV. MÚZEUM-KÖP.UT 3. SZ. Telefon: József 105—00, J. 105-01, J. 105—02,­ ­JKSmiJsM3 Sir Stein Aurél, a világhírű utazó, kutató és régész megküldte legutóbbi Serindia című óriási mű­vét a Magyar Tudomá­nyos Akadémiának, kísérőlevelében megjegyezvén, hogy tudományos könyvtárát végrendeletileg nemze­tére hagyta. Mélységes megrendült­­séggel és hazafias örömmel tekin­tünk a kutató tudomány világszerte elismert hősére, Budapest hatvan­esztendős fiára, az emberiség összes tudományos intézeteinek büszkesé­gére, az angol nemessé emelkedett magyar polgárra, a már életében halhatatlan tudósra és köszönjük neki, hogy hűségesen ragaszkodik, sőt tüntet hűségével hazája iránt éppen most, amikor megalázva, megcsonkítva, megrágalmazva, kol­dusbotra támaszkodva magányosan botorkál a népek országútján Ma­gyarország. Mert Sir Stein Auélban látjuk a magyar irredenta legelső vitézét! Eleve lemondunk a tőr és a bomba irredentizmusáról, még kevésbbé bízunk a szavaló kétségbeesésben, amely siketen hangzik el a kata­kombákban. Ostoba és lelkiisme­retlen pazarlásnak tekintjük a honi rögön űzött propagandát, mert úgy véljük, hogy elszakadt véreink hűségét és honvágyát csupán a megmaradt 14 vármegyének ren­den és szabadságon alapuló élete tarthatja ébren. Hanem azért a kül­földön is lehetnek katonái és nagy­követei a magyar ügynek, akik egyéni nagyságukkal és hazafias hűségükkel irredentizmusunk igazi zászlaját lobogtatják. Imhol: Sir Stein Aurél! Az egész világ ismeri el, mint zseniális tudóst, oroszlán­szívű férfiút, antik jellemet, egyszó­val: mint az emberi kultúra egyik vezető egyéniségét. És ez az ember a magyar föld méhéből sarjadt ki. E dicsőséges tölgy terebélyes koro­­i­­nja beárnyékolja az egész világot. És nyomorunkban is magyar gyö­kereire a legbüszkébb. Vándora a Himalaya hősi vil­ágai­nak, álruhás szerzetese a tibeti rej­telmeknek, a­hová még nem pillan­tott be európai szem, vakmerő ku­tatója egy nekünk, fantasztikus vi­lágnak, zúgó förgetegek s oroszlán­­­bőgés közepette minden ha magyar ember, szivében Körösi Csom­a Sán­dor álmodozó honvágyával! Ün­nepelt nagysága a világvárosoknak, magyar szívvel az angol nemesség címerpajzsa alatt! Úgy viselked­jünk, hogy nagysága tanúságul szolgáljon mellettünk, ne pedig csak mint enyhítő körülménye gyarlósá­gainknak. Bernolák népjóléti miniszter a lakáshivatali bírák lemondásáról* Több ízben kénytelen volt megsemmisíteni a lakáshivatal döntését* — Panamavádak hangzottak el — Az ügyvédi visszaélések* — Válasz Bródy Ernő sürgős interpellációjára. A nemzetgyűlés mai — Saját tudósítónktól. — ’ , A nemzetgyűlés mai ülésének végén Bródy Ernő dr. sürgős interpellációt terjesztett elő, amelyben a lakás Mon­tul ügyével foglalkozik. — A budapesti k­á­diban közlemé­nyek jelentek meg arról, hogy a buda­pesti lakáshivatalban alkalmazott bí­rók lemondtak erről a megbízásukról és a népjóléti miniszter ezt a lemon­dást elfogadta. Emlékeztet arra, hogy állandóan hangoztatta és számtalan­szor beszélt már a nemzetgyűlésen ar­ról, ami most bekövetkezett. Bekövetkezett a Lakásh­ivatal csődje. A legfontosabb intézkedés, amivel ezt meg lehetett volna előzni, nem történt meg a kellő időben. A lakáskérdést csak az építkezéssel lehetett volna megoldani, nem pedig rendeletekkel és szabályzatokkal. Volt idő, amikor munkáshiány és anyaghiány miatt nem lehetett épí­teni. Ezek az idők megszűntek. Most van munkás is, anyag is. Később a szénkértés akadályozta a megoldást. Ezt is eliminálták. Vast már­­ egyedül financiális kér­­éé­­­a­ egészből. Az ügy meg­oldását most már csak pénzügyi szempontból lehet keresni és meg­valósítani. Bemcslik Nándor dr. népjóléti, mi­niszter közben a terembe jön, mire Brődy megismétli azokat az okokat, amelyek következtében szerinte a La­káshivatal csődbe jutott és azután folytatta: — A lakáshivatalban bírókat alkal­maztak, de úgy, hogy működésük lehe­tetlen volt. A magyar bírók megszok­ták a függetlenséget s csak úgy tudják elvégezni a maguk munkáját, ha en­nek a függetlenségnek­ atributumai megvannak, ha megvan a mód arra, hogy szóbelileg nyilvánosan tárgyal­janak. De a lakáshivatalnál nem ez történt. Az ott alkalmazott bírókat titok­ban való eljárásra utasították és csak politikai felelősség mellett dolgoztak. Épp ezért történhetett meg, ami meg­történt. — A lakbéremelést a bíróság dönti el. A felmondás a bíróság elé tartozik. De nem a bíróság intézi a legfontosabb ügyet, a rekvirálást. Ez a rendszer a proletárdiktatúra idején keletkezett s ez különösen ezért nagyon gyűlöletes. Akkor jelentkeztek a nyomozók a ma­­' púid.­kasokban, betörtek a családi szentélybe és lábbal tiporták a lufi­don szén­ségét is. Méhely Kálmán dr.: Már 1918-ban kezdődött! Bródy Ernő dr.: Igaz, de a proletár­diktatúra idején fejlődött ki ennyire. Akkor voltak olyan jelenségek, hogy panamával, pénzzel el lehetett intézni a kérdéseket. Ugyanakkor, amikor megfosztották a polgárokat hivatásuk­tól és keresetüktől, elvették a lakáin­­kat is és ez átplántálódott a mostani korszakba, is meg kell szüntetni végre ma­gát a lakásrekvviá­lást. Az otthon szentsége megköveteli, hogy senki lakását el ne lehessen venni. Vannak akiknek igazán nem maradt egyebük,, mint a lakásuk és ezt is el­veszik tőlük. Berkó Gábor: Vegyék el a tíz szobás lakásokat. Bródy Ernő dr. beszámol arról, hogy Budapesten a lakásoknak 100 százaléka egy-két szobás és hat szobás lakások alig 1 százalékot tesznek ki, tehát itt nincs mind­­osztozkodni. Nem lehet könnyen­ mondani azt sem, hogy az 5 szobás­ lakásokból el lehet venni. Méhely Kálmán dr.: Nézni kell, mi­lyen foglalkozást űz az illető! ! Bródy Ernő dr­.: Nehéz igazságot tenni­ a lakáskérdésben és és azért a magyar bíróság hivatott ezekben az ügyekben dönteni,­­nem szabad azt köz­­igazgatási hatóságokra bízni. ■ Budapest közönségében , megnyug­vást keltett az a körülmény, hogy független bíráséig­­ dönt a lakás­­kérdésben. T­e most, ha esetleg a­­ bíróság után másra ruházzák-, a­­döntést, a­ nemzetgyűlési feloszlat­­■­i­ták, a politikai felelősség a gya­korlatban nem érvényesül, embe­reket utcára tesznek ki, akkor nagy nyugtalanságot kelt az, hogy nem tudják ki fog­a ezentúl in­tézni a lakásügyeket. Kérdi a népjóléti minisztert, milyen megnyugtató eszközzel rendelkezik, hogy Budapest aggodalmai eloszlassa.­­ A másik kérdés a dolog lénye­gére, az építkezésre vonatkozik. De nem tudom, hogy a népjóléti minisz­ter úr hivatos-e erre a kérdésre vá­laszolni. A baj éppen az, hogy amíg megtaláljuk az ügy gazdáját, maga az ügy vész el. A legfontosabb kérdés pedig az építkezés, továbbá azol....k­ a helyiségeknek lakás céljaira való fel­­használása, melyeket állami hivatalok céljaira használnak fel. Ma Budapesten még ugyanazok ■, hivatalos helyiségek állanak fenn, amelyek a régi Nagymagy­aren ■­­szág ü­gyeit intézték. Ezeket a­ hivatalokat nagyrészben magánlakásokból alakították át hiva­talokká, alakítsák most vissza magán­lakásokká. Itt vannak a katonai épületek, a rengeteg kaszárnya és katonai rak­tárak, amelyek alkalmas átalakí­tással nagymétékben hozzájárul­hatnak a lakásínség enyhítéséhez és ha már a kormány a közhiva­tal­­nokok apasztásának fájdalmas operá­ciójára gondol, (hiszen kimutatás van már róla, hogy tízezer hivatalnokkal kevesebb lesz), a felesleges hivatasos helyi­ségeket adják át magánlaké­­sok céljaira. Akárhogy is áll­ a dolog, kérem a nép­­jóléti miniszter urat, hogy most, a nyolcadig tavaszon, amióta már nincs építkezés, végre fogjon hozzá az épít­kezéshez. A környező államokban min­denütt megindult a regenerálódás mun­kája. Mindenütt folyik a építkezés, nálunk is meg kell indítani az építke­­zéseket,­­mert ezzel együtt megindítjuk az ipari termelés munkáiért is. Hiszen inppa, az építőipar 32 más ipari, lát el íny­irkával ■ Mig a békében. 1908-ban állami és városi funkciók hajtották végre az építkezést, a Wekerle-telep és a buda­pesti kislakások mutatják a kormány­zás előrelátását. Mert hiszen a kor­mányzásnak nem az a feladata, hogy l'ait accomplit-ot után menjen, hanem hogy előrelátással intézze a dolgok menetét. Ha már idáig a kormány el­mulasztotta ezt az előrelátást, akkor legalább most, az utolsó pillanatban reparálja a hibáját. Ne hagyják el­múlni ezt az évet is építkezés nélkül.

Next