8 Órai Ujság, 1922. február (8. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
4 €^Alidi,sM*» Szerda, 1922 február 1. Szterényi és Breki civakodása Kinyatjük az ipartörvény részletes tárgyalása. Az nemzetyülés mai ülése. Saját tudósítónktól. • A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra 6 perckor nyitotta meg Goál Gaszton elnök. Jelentette, hogy Bródy Ernő sürgős interpellációra kapott engedélyt. Napirend szerint az ipartörvény regíziójáról szóló törvényjavaslat részleges tárgyalása következnék, de Bródy Ernő kéri a tanácskozóképesség megállapítását. Minthogy a Ház szemmel láthatólag tanácskozásképtelen, elnök az ülést felfüggeszti. Féltizenegy órakor elnök ismét megnyitja az ülést. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter benyújtja a foszforral való gyártás eltiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez való csatlakozás törvényjavaslatát. Következik az ipartörvény részleteinek tárgyalása Az első szakaszhoz Szterényi József báró szólal fel . A magyar kisipar jelentős faktora volt mindig a magyar kultúrának. Grieger Miklós: Azért akarták Matlekovicsék tönkretenni. Szterényi: Majd később rátérek erre a kérdésre is. A magyar kisipar úgy kulturálisan, mint gazdaságilag nagy- fontosságú az országra s ezért nem annyira a múltjával, mint a jövőjével kell foglalkoznunk. Ma ez a legfontosabb kérdés, mert egész pénzügyi és gazdasági kibontakozásunk a többtermelés, az exportképes iparok fejlesztése. Szükséges, hogy mezőgazdasági és más irányú iparunkat fejlesszük és egyben csökkentsük a külföldi iparcikkek behozatalát. — Ez fog elvezetni a költségvetés egyensúlyához. Ebben a munkában nagy szerepe van a kisiparnak, mert minél kisebb a gyáripar annál nagyobb szerep jut a kisiparnak. Már 1906-ban 3 milliárd és hatszáz millió összes hazai ipari termelésben a kisipar 1 milliárd 200 millió korona termeléssel szerepelt, ami a magyar kisiparnak nemcsak fontos szociális, hanem nagyjelentőségű gazdasági jelentőségére is vall. Sajnos, a múltban elhanyagolták a kisipar támogatását, hogy fokozatosan kis gyáriparrá alakuljon át. Ha ez megtörtént volna, elkerültük volna azt a katasztrofális helyzetet, melybe a kisipar jutott. Rátér az előadó beszédére, mely szembeállítja a liberalizmust a keresztény irányzat politikájával az ipar kérdéseiben. A liberális nmcs soha sem állott szemben a keresztény gondolattal, legfeljebb a liberalizmus túlhajtásai A liberalizmusnak, ártottak a fattyúhajtások, épp úgy, mint a keresztényirányzatnak ártanak azok, akik szemet hunynak a visszaéléseknek. — De én, aki liberálisnak vallom magam, bízvást állíthatom, hogy sem azelőtt, sem azután senki nem támogatta úgy a magyar kisipart, mint én hivatalos működésem alatt. De az utánam következő liberális korszak abban a hitben, hogy a kisipar úgyis kihalóban van, elejtette az új ipartörvény megvalósítását, melyet a koalíciós kormány készített elő. Az a gondolat, hogy a kisipart középiparrá, majd később gyárrá fejlesztse, indította arra, hogy minisztersége alatt a kisiparésok támogatására a gépsegélyezést hozta be, mely igen szép eredménnyel járt. A kisipari szövetkezetek megalakításában is részt vett épp ő, akire a túloldal azt mondotta, hogy a szövetkezeti eszme ellensége. Nagyon szép erőűményeket vettek el addig, amíg rendeltetésük szerint működtek. Később azután diskreditálták az ipari szövetkezeti eszmét, s az életképtelen, de jó protekcióval rendelkező s legtöbbször bukás szélén álló kisebb gyárak, vagy nagy műhelyek egyszerűen átalakultak ipari szövetkezetekké. Ez került azután az iparosok szövetkezetének sok milliójába. Sajnálattal látja, hogy a közszállítások terén a kisipar nem részesül elég támogatásban. Hegyeshalma Lajos tagadólaa int Szterényi József báró. Hiába int tagadósaa a miniszter úr, a legutóbbi katonai és vámőrségi ruhaszállítások nagyvállalkozók kezébe kerültek, és úgy mint a cipőszállítások. Ez nem kisiparpártolás. Ezután a kisipari szövetkezetekkel kapcsolban őt és több képviselőt ért támadásról beszél. Nem igen szokott személyi kérdéssel a Ház elé jönni, de a szövetkezetek hivatalos közlönyének támadását nem hagyhatja szó nélkül. Tudatos tévedés izgatása a falu népének a régi rend ellen, hazugság a százmilliós sváb támogatás. 1884. óta 48 milliót fordítottak erre. — Kutmérgezés, izgatás, melyet a legerélyesebben visszautasít, s tiltakozik az ellen, hogy őt és azokat a képviselő társait, akik a szövetkezeti kérdésben tárgyaltak, úgy tüntessék fel, hogy később a támogatott gyárak, szövetkezetek szolgálatába kerültek, illetve azok szócsövei voltak. Az ország színe előtt követel elégtételt az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetőségétől ezért a brutális támadásért. Nagy tévedés az ipartörvénytől várni az ipar megerősödését, fejlődését, sőt ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, törvényes akadálya lesz annak, hogy a kisipar fokozatosan közép■ és gyáriparrá lengyen. Eléri azt a képesítésnek túlhajtása folytán. Nagy kiábrándulás lesz a vége a túlhajtott képesítéshez való kötöttségnek. — Németoszágban nincs képesítési kényszer s mégis fejlett ipara van. A jövő nemzedéket úgy biztosítja a nemzet, hogy mást csak az tarthat, aki mester. A németek a jövőt védik, míg ez a törvény a jelent akarja megvédeni. Nagy hiba volt a múltban, hogy a szabad iparra hirtelen térek át, de ennek az ellenkezője is káros, ha fokozatosan nem valósítjuk meg. A mostani javaslat visszafejleszteni akarja a képesítés rendszerét. Sehol nincsenek oly korlátozó rendelkezések, mint az előttünk lévő javaslatban. Szerbiában és Oroszországban haladták túl a szigorítások terén a mostani javaslatot, ott azonban a céhrendszer áll fenn s nem tartja követendő példának ezt a két államot. — Az 1908-as ipartörvény tervezetében szintén a képesítés elvére helyezkedett. Pálfy Dániel: A törvény nem sérti a szerzett jogokat. Szterényi: Aki az iparfejlesztéssel komolyan foglalkozni akar, a fősúlyt annak a nemzedéknek a nevelésére helyezze, mely a jövőben az ipart űzni fogja. Helyesnek tartom, hogy tanoncot csak képesített iparos tarthasson. Németországban is bizonyos korlátozások vannak a tanonckérdés tekintetében. Ereid: Mi volt az oka, hogy a múlt kormányok nem támogatták a kisipart? Szterényi: Már megmondtam előzően, hogy abban a téves és káros felfogásban éltek, hogy a kisipar nem életképes. — A többi államok a jogi szemé-K.........rxr*m STMNWL fehír ts minden sr’s’pen. Eredeti gyári árak. V Budapest, VI., Nagy Jánosiig. sULJsi d* uka «. t•tsfonMedium 1740. Ivek iparűzését megengedik, ha képesített üzletvezetőt alkalmaznak s ez hiányzik nálunk. Pálfy: Az egész iparosság követelte, hogy zárják ki a jogi személyeket. Szterényi: Nem érik el azt, amit akarnak, s ha teljesitik is a követelésüket csalódni fognak, nem jár haszonnal rájuk nézve. — Bizonyos mértékig nem is lehet, rendeletek nélkül szabályozni az ipari kérdéseket, de itt oly tömege van a rendeleteknek, mely példátlan. Jöhet egy tisztultabb liberalizmus . . . Ereki: Nem biztos. Szterényi és Ereki enyelgő duettje. Szterényi: Jolint egy liberalizmus ... Ereki: Mely a kapitalizmust védi. Szterényi: Soha a kapitalizmus védelme nem volt olyan nagy, mint az önök irányzatában. Idézhetnék a lapjaikból . . . Ereki: A mi beszédeinkből idézzen, amit itt tartottunk. Szterényi: Idézhetek abból is, amikor a pénzügyi kormányt támadta a monopóliumok miatt. Ereki: A háborús maradványokat támadtam, azokat, amelyeket ön csinált. Szterényi: Én nem csináltam monopóliumokat. Ereki: A háború alatt csinálta Sztéléim. Szterényi: Igazán kacagnom kell azon a nagy tájékozottságon, mellyel bir s őszinte részvétem fejezem ki a nagy kormányzati bölcsesség felé, melyet magával idehozott. (Derültség, zaj a középen.) Ereki: Én is tudok személyeskedni és tízszer gorombább indok lenni, mint ön. Szterényi: Meg vagytok győződve, hogy jobban tud gorombáskodni, mert a képviselő úrnak a Gorombaságra való hajlamait sohasem fogom kétségbe vonni. (Derültség.) Ereki: Nem tűnöm, hogy leckéztessen (a padot veri), nem tűröm ezt a fölényes hangot Szterényi: Megleckéztetem azért, mert olyasmit állít, amit nem tud bizonyítani. Ereki: Be is tudom bizonyítani, amit állítok. Szterényi: Ha bebizonyítja, hogy ministerségem alatt egy monopóliumot, központot, vagy háborús szervezetet létesítettem, s nem azt, hogy ezek megszüntetésére tettem intézkedéseket, úgy bocsánatot fogok öntől kérni. Ereki: Meg is fogja tenni. Szterényi: Amíg be nem bizonyuló állításait nem tudom megtenni .Az urak abban a véleményben vannak, hogy közbeszólás formájában szabad támadni, de védekezni nem szabad. Aki engem támad, én annak visszavágok. Ereki: Ön fog sírni. Szterényi: Majd meglátjuk! Ereki: Jövök a nagy fúróval. (Derültség.) Szterényi: Vagyok olyan kemény acélból, hogy belémtörik a fúrója. Ereki: Hadd törjek, legalább benne marad a hegye. Gaál Gaszton elnök figyelmezteti Szterényit, hogy a tárgynál maradjon. Szterényi: Köszönöm az elnök úr figyelmeztetését, nem fogom zavarni a közbeszóló képviselő urat. (Derültség.) Túlzások vannak a törvényben. — Ilyen túlzás, hogy az utóbbi időben a közel és távol keletről ideszármazott szokás, a manikűrözés képesítéshez lesz kötve. A törvény szerint a kereskedő a dobozait se készítheti elő házilag. A miniszter úr a szerb példát követhette volna ezen az alapon, s a kereskedelmet is képesítéshez köthetné. Felkiáltások: Ott a Baross Szövetség! Szterényi: Vértig vonul az egész törvényen a numerus clausus. (Ellentmondás, Ereki közbeszól.) Szerényi: A képviselő úr csak zsidó numerus clausust ismer? Ereki: Persze, mint az nevetemen. * Szterényi: Én az ipar numerus claususáról beszélek. Csak nálunk teték a numerus clausust fajivá, a mi nagy dicsőségünkre. Én minden numerus clausust elitélem és el is fogok ítélni. (Zaj.) | — A jövő iparosság nevelése szerű pontjából nagyon fontos kérdés a t* noncoktatás. | __ Amily élesen elitélem azt a tu!| zást, amelyet a kereskedelmi miniszter javaslatában a kénesltés dolgában tanúsított az ipar ellen, olyan elismeréssel vagyok a kereskedelmi miniszter tanoncoktatási céljai iránt. — Örömmel állapitom meg egyébként, hogy a javaslat nem igen változtat a jelenen. Egyéni jogfosztás nincs a javaslatban s ez negatív érdeme. A javalatot elfogadom. Négy tj törvényjavaslat , Tomcsányi Vilmos Pál ■ igazságügyminiszter a honvédelmi miniszter megbízásából törvényjavaslatot terjeszt be a honvédségre vonatkozó törvények kiegészítése iránt. Kállay Tibor pénzügyminiszter az állami tisztviselők, nyugdíjasok és árvák fizetési rendezése. Mayer János földmivelésügyi miniszter az erdőőrök helyzetének javítására szükséges pénzügyi fedezet. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a rendőrség létszámának emelése iránt terjeszt elő törvényjavaslatot. Az elnök ezután öt percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Epeki Károly szólal fel. Azt fejtegeti, hogy a javaslat helyesen jár el, amikor az iparűzést képesítéshez köti. A magyar politikának nagy hibája volt, hogy ugrásszerűen tért át a szabadiparira és még nagyobb hibája, hogy amikor látta, hogy ez milyen katasztrofális helyzetet teremt, nem tért vissza a képesítéshez. A kisipar érdekében újabban sem történt semmi, amíg a bankok érdekében egymásután adtak be törvényjavaslatokat. Szterényi (a pénzügyminiszteri szék felé mutat), Ereki: Igenis, épen emiatt buktattam meg Korányit! (Nagy zaj a kereszténypárton. Felkiáltások: Nem ön buktatta meg, hanem a nemzetgyűlés! A folytonos nagy zajban nem lehet hallani, miket kiabálnak a kereszténypártról Ereki felé, de egy gúnyos hang túlkiáltja a zenebonát: íme, az egységes párt! A zaj lecsendesültével Ereki folytatja beszéltét. — A Matlekovics-féle iparpolitika, nem lehet többé követni. A tanoncoktatás terén nem ért egyet Szterényivel. A monopóliumokat a háború teremtette meg a kivételes hatalom alapján. Ezt a gazdasági épületet lebontani egyik napról a másikra nem lehet. Ugron Gábor: Nincs lebontva még ma sem. Ernszt Sándor: Ma is gazdasági háború van. Ereki Károly: Vállalja érte afelelősséget a képviselő úr, hogyha egyszerre minden ilyen intézményt megszüntetünk? Szterényit támadja, hogy a monopóliumokat a keresztény irányzat teremtette meg. — Semmi köze a keresztény irányzatnak a monopóliumokhoz. Ha ön PARISIEN-GRILL a „Blaha Lujza Szinház“ épületében. Teljesen nf milsom ! Barossi-Björnson Comp. mexikói akrobata, excentrikus tánccsoport BALOG BfiSKF és GALLAS ti&MSOR énekes táncos duett 2 Frisco dán steptáncosok Tony’s Jázz-Sarud zenekara és a kitűnő műsor kezdete 10 órakor Telefon 120-77