8 Órai Ujság, 1922. március (8. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
Bárminő választójog alapján is válasszon az ország, fölöttébb fontos, hogy a kormány végrehajtási rendelet© minden terrort, minden demagógiát távoltartson az urnáktól. Már a múltban is történt gondoskodás arról, hogy minden illetéktelen, avagy veszedelmes izgatástól távoltartsák a választókat, amikor legszentebb és legfontosabb polgári jogukat gyakorolják. Még indokoltabb ez az óvatosság a jelen körülmények között, amikor a demagógia — feje fölött érezvén a lesújtó bárdot — minden lehetőt elkövet, hogy életét meghosszabbítsa. És amikor a forradalmi mentalitás utolsó fellobbanásával és az egzisztenciáért való küzdelem teljes elkeseredésével lépnek a porondra a különböző szélsőségek, mindenképen azon kell lenni az államhatalomnak, hogy a választójog gyakorlását az erkölcs, az igazság, a rend fegyverei őrizzék. A féktelenség kicsapongásaival szemben teljes erővel föl kell lépnie az államhatalomnak, hogy a szabadossággal szemben megmentse a szabadságot. Minden lélektani valószínűség szerint terrorral és demagógiával kell számolnunk a választásoknál. Vannak a politikának szegénylegényei, akik ez alkalomból vissza akarnak tolakodni bukásukból a közéletbe, ahonnét annak idején a közutálat kilökte őket. És vannak kétségbeesett egzisztenciák, akik jól tudják, hogy — kibukván most a szereplésből — soha többé vissza nem térhetnek. Ezek az elemek sok zűrzavart és nyugtalanságot fognak belevinni a választásokba, amelyek reájuk nézve a létért való küzdelmet jelentik. De az a veszedelem is fenyeget, hogy bizonyos társadalmi alakulatok és alkalmi egyesületek illetéktelen befolyást akarnak majd gyakorolni a választások menetére, esetleg mint a rendfenntartás önkéntes mentőtársulatai, valójában azonban mint a terror és a demagógia szervezett szabad csapatai. Reméljük, hogy a kormányzatnak lesz annyi energiája, hogy ezt a betolakodást letiltsa, mert a választások rendjének fenntartására megvannak a rendes szervek és a törvényes módszerek, most is, mint annak előtte. Mert lehet bármily széles a választójog anyagi rendelkezése, meghamisítanék a népakaratot, ha nem gondoskodnánk annak igazságos és méltó végrehajtásáról. i MB r^mí^ «H«ÉM£l22iJÍ!JL^íSmÍBÍwMiS előfizetési Arak, szerkesztőség és kiadóhivatal: Egy n«r,i.... 60 Korona 1 Ff! évre.. 340 Q Koron» _ Ke*yed évre 170 Korona Edére évre 660 Koros* Egyes pétrányszám ára 3 korona BUDAPEST, IV, MUZEUM-KÖRUT 3. SZ* Jwteeeláv.fiban eír példány: S jnrforrlfcv Horena Pécsben cjíy példány árazOusztrák Korona* Telefon: József 105-00, J 105- 01, J. 105-02. iliftíiypirí íFiÉfflini! • Jéésiil vette a iasijogi relZletet. Mastényi Zsigmond báró az egységes párt társelnöke. — Gömbös Gyula ismerteti a mai uhnestnuisaat ülés lefolyását. — Részletek a választóimról. — a jelölések. A nemzetgyűlés már májusiján összeült . — Saját tudósítónktól.• Az egységes párt újonnan megválasztott intézőbizottsága ma délelőtt tartotta meg első ülését, amelynek napirendjén, a választójogi rendelet ismertetése és a választási előkészületekről szóló bejelentés szerepeit. A bizottság ülésén a kormány tagjai közül Bethlen István gróf miniszterelnök, Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál dr. igazságügyminiszter és Magor János földmivelésügyi miniszter s Kemér István dr. belügyi államtitkár jelentek meg. A bizottság tagjai közül Barla-Szabó József, Berky Gyula, Dömötör Mihály, Gömbös Gyula, Haypál István, Iklódi- Szabó János, Kálmán István, Karafiáth Jenő, Lipták Pál, Lovász János, Lukovich Aladár, Meskó Zoltán, Nagy János (egri), Patacsi Dénes, Putnoky Móric, Rubinek István, Simányi Semadam Sándor, Tankovics János vettek részt s később érkezett meg nagyatádi Szabó István. Az értekezlet előtt Bethlen István gróf miniszterelnök, Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter, Gömbös Gyula és Rubinek István rövid bizalmas megbeszélést folytattak, amelyen az értekezlet programmjával foglalkoztak. A belügyminiszter az ellenzéki passzivitásról Az ellenzék állítólagos passzivitásáról Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter a következőket jelentette ki a 8 Órai Újság munkatársának: — Tulajdonképen csak egyes politikusok vagy pártvezérek passzivitásáról lehet beszélni, tömegek passziviásáról nincs szó, mert erről csak akkor lehetne beszélni, ha a szociáldemokrata párt határozná el a passzivitást. Beszélnek stb-AJ* ban: V 12.401000 Választó maradna passzivitásban, de erről szó sem lehet, ilyen nagy tömeg soha egy választásnál sem maradhat passzivitásban. Olyan tömeg, amelyi választók összességében számottevő, sohasem marad passzivitásban. Nagyatádi Szabó és a titkosság. Az értekezlet előtt, szóba került az az álírólagos mozgalom, amit Nagyatádi szűkebb környezetében erősen, cáfolnak, hogy ugyanis Könyves Lajos és Plósz István felkeresték és felkérték volna Nagyatádit, arra, hogy a mai intéző bizottsági értekezleten állást foglaljon a vidéki választások titkossága érdekében. Könyves Lajos a 8 Órai Ujság munkatársa előtt kijelentette, hogy neki tényleg van megbízása hogy nagyatádi Szabó Istvánt fölkérte erre. A titkosságra vonatkozólag Maner János munkatársunk előtt kijelentette, hogy nem tartja lehetetlennek azt, hogy a ma délelőtti ülésen esetlen módosítások fognak történni a titkosság kérdésében. Rubinek István a titkosságra vonatkozó kautélák megváltoztatására nézve kijelentette, hogy ő kizártnak tart minden változtatást van a szavazás nyíltsága, mint a lajstromos, szavazás elejtése tekintetében. Az értekezlet. Az értekezleten először a választási szervezési eljárásokról és arról volt szó, hogyan szervezzék meg az egyes községekben a különböző falusi szervezeteket, majd a napirend szerint a miniszterelnök ismertette a választási tervezetet. Az értekezlet megkezdése után körülbelül egy negyedórával érkezett meg Nagyatádi Szabó, akit a Sárai Visán munkatársa megkérdezett arra vonatkozólag, hogy mi igaz abból a mozgalomból, melyet a titkosság kérdésében a kisgazdák részéről indítottak. Nagyatádi Szabó nem adott hatásválaszt — Sok baj van azzal a titkossággal, — mondotta — de hogy lehet-e változtatni rajta, az kétségás. Ezzel Nagyatádi Szabó be is ment az értekezletre. * Az intéző bizottság üléséről Gömbös Gyül, a párt ügyvezető alelnöke a következő közlést tette: Az intéző bizottság ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy a párt határozata értelmében az ügyvezető alelnöki teendők ellátásával Gömbös Gyulát bízta meg. Ezt az intéző bizottság tudomásul vette. Ezután megválasztottak.: társelnökké Perényi Zsigmond bárót, alelnökké Molnár Dezső ny. tábornokot, az intéző bizottságot pedig kiegészítették Lees Vilmos báróval, Károlyi Imre gróffal és dr. Almássy Lászlóval. Gömbös Gyula ismertette ezután a párt tervezeti szabályzatát, amely a párt szervezkedésének előkészítését foglalja magában. Az előterjesztést lényegtelen módosításokkal elfogadták. Megalakították a tagfelvételi bizottságot, amelyre Bethlen István grófot, nagyatádi Szabó Istvánt, Malter Jánost, Gömbös Gyulát Fán Gyulát, valamint RácII Sándort delegálták. Majd e választójog tárgyalása következett. Ennek során Bethlen István gróf miniszterelnök ismertette a kormányrendelet tervezetét és kifejtette a nyílt és titkos szavazás kérdésében elfoglalt ismeretes álláspontját. .Hangsúlyozta, hogy kormányrendeletről lévén szó, a kormány viseli mint.