8 Órai Ujság, 1922. március (8. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-02 / 50. szám
LiUturlok, lö*- március k. GBB Elmaradt a Máv tarifaemelésének kihirdetése. Tanácskozás a kereskedelmi miniszteriumban. — Hegyeshalmy méltányolni akarja az érdekeltségek kifogásait — Saját tudósítónktól. — A múlt napokban a kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt és az érdekképviseletek bevonásával tartott önkéten a miniszter arra hívta föl a megjelenteket, hogy a vasúti díjszabás fölemelése elleni kifogásaikat legkésőbb ma déli 11 óráig nyújtsák be hozzá. Ennek megfelelőjeg a beadványok a jelzett időpontig meg is érkeztek a minisztériumba, ahol a vasúti- és tarifaosztály, továbbá a MÁV igazgatóságából alakult értekezlet elé kerültek. Aminisztériumnak ez a belső tanácskozása ma délelőtt 11 órakor kezdődött, azonban a délutáni órákig még nem fejeződött be, mert a hatalmas anyag feldolgozása, bár,milyen gyors ütemben történik is, hosszabb időt vesz igénybe. Az érdekeltségek körében, mint az, tegnap az iparkamarában megtartott ankéten megnyilvánult, nem sok reményt fűztek ezekhez az előterjesztésekhez és inkább csak formai jellegűnek vélték, hogy a miniszter ezzel eleget tegyen a szakkörök meghallgatásának. Ugiformán ma délelőtt a kereskedelmi körökben már úgy tudták, hogy Hegyeshalmii Lajos kereskedelem- Honi miniszter jóváhagyólag aláírta a tarifarendeletét. Ezzel szemben azonban megállapították, hogy ma déli 12 óráig a MTIV hivatalos lapja, a Vasúti és Közlekedési Közlöny még nem kötötte a tarifaemelésre vonatkozó hirdetményt, márpedig annak, az üzletszabályzat értelmében a diteldij változtatásokat 3 nappal előbb nyilvánosságra kell hoznia .A közlönynek a tarifaemelést nyilvánosságra hozni hivatott rendkívüli kiadása azonban nem jelent meg és beavatott helyeken úgy tudják, hogy a közeli napokban nem is fog megtörténni a tarifaemelés kihirdetése, miután a miniszter bizonyos pontokban méltányolni kívánja az érdekeltségek helytálló kifogásait, miért is nincs kizárva, hogy az ij viteldíjszabás csak április 1-én fog életbelépni. ■ ‘ ■ ---............ munkások Országos Szövetsége és a Vas- és Gépgyárak Országos Szövetsége között hivatalos tárgyalások nem indultak meg a bérmozgalom ügyében. Ennek az az oka, hogy a gépgyárak szövetsége nem ismeri el a munkásság hivatalos képviselőinek a Vasmunkások Szövetégét s igy nem is tárgyal vele. A bérmozgalmak ügyében azonban igenis folynak barátságos megbeszélések, amelyek azonban természetesen nem hivatalos jellegűek. Ezeknek a megbeszéléseknek valószínűleg eredményük is lesz és a munkásságnak a béremelésre vonatkozó kivásánát honorálni fogják a munkaadók" -, mi információnk szerint igenis vannnak kizárások, így kizárták a munkások egy részét a Magyar Ólomárugyárban, a Himann Ferenc-fele rézárugyárban, a Brau és Lukács elektrotechnikai üzemből. A Ganz-gyár szerb osztályán február 16-án beszüntették a munkát és ott azóta állnak a gépek. Szerintünk jelenleg 1200—1500 munkás van munka nélkül, részint a kizárások, részint a sztrájkmozgalom miatt. — Még tart a sztrájk a mostra. Ujabb sztrájkmozgalmak is várhatók* — ft Mutatók szerint nincs szó kizárásokra! — Hány munkás sztrájkol? — Mit mondanak a munkaadók és a munkások? Saját tudósítónktól. — • A budapesti egyetemen a numerus clausus túllépésével vádoljál a szegedi egyetemet. 6 százalék helyett 37 százalék Szegeden a zsidó egyetemi hallgatók száma. — A budapesti egyetem töröltetni akarja a többletet. — Nemzeti érdekből kívánatos a megszállott területről jelentkezőket felvenni. A szegedi egyetem visszautasítja az illetéktlen beavatkozást. — Sics.it tudósítónktól. — Tegnapi számunkban részletesen beszámolunk arról, hogy a vasmunkások bizonyos béremelési differencia miatt részleges sztrájkba léptek. A munkásság ujabb béremelést követel, amit azonban a munkaadók nem voltak hajlandók teljesíteni és igy egyes üzemekben már napok óta szünetel a munka. Eddig körülbelül ezer munkás sztrájkol. Ez a számkorántsem olyan nagy, der a 35.000 főnyi munkással dolgozó vasipar helyzetét kataszrófába döntené. Azonban ha a munkaadók továbbra is azt az álláspontot váltják, hogy a munkások követelése számukra elfogadhatatlan, mert bizonyos magasabb szempontokat figyelembe kell venniök a kérdés elbírálásánál.. Az esetleges árjabb béremelések ugyanis lendületet adnának a drágasági folyamatnak, amelynek meggátlása pedig országos érdek. A 8 Órai Után munkatársa a bérmozgalom jelenlegi állásáról a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületétől a következő információt kapta: — A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége, valamint a Keresztényszocialista Vas- és Fémmunkások Szövetsége még február első napjaiban béremelési kérelemmel fordultak a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesüleséhez. Az egyesület igazgatósága, mérlegelve a drágaság akkori mértékét, valamint a gyárak általános gazdasági viszonyait, nem találta időszerűnek azt, hogy az akkor érvényben volt bérezési skáláján változtasson. A megélhetési viszonyok azóta, sajnos, rosszabbodtak és, úgy az állami, mint egyébb hatóságok ismeretes intézkedései folytán a drágulásban előreláthatóan csak növekedés várható. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének igazgatósága — bár a gyárak gazdasági helyzete a külállamokkal szokásos kereskedelmi megállapodások hiányában ,egyáltalán nem miami rózsás sőt napról-napra roszszabbodik s bár tudja, hogy a munkások megélhetése a béremeléssel végleg nem szanálható, mert, minden béremelés újabb drágulást von maga után vagy a már megindult drágulási folyamatot csak súlyosbítja ■* az előbb említettmunkásszervezetek ujabb béremelési kéréseit, amelyek a napokban érkeztek az egyesülethez, ujabb mérlegelés tárgyává tette. — Minthogy «■ munkaadók egyesülete a legjobb akarattal foglalkozik e kérdéssel és minden törekvése odairányul, hogy az összes érdekek kölcsönös mérlegelésével munkásainak és alkalmazottainak megélhetését biztosítsa, remélhető, hogy az a nyugtalanság, amely a béremelési törekvésekkel kapcsolatosan gyárainkban keletkezett, munkásaink megelégedésére a közeljövőben megoldható lesz. Ahhoz természetesen, hogy ez a megoldásmind a két félt kielégítse, a munkások részéről is megfelelő nyugodtságra lesz szükség, mert a nyugtalanságnak eddig néhány ütemben tapasztalt kitörése egyelőre csaknéhány száz munkásra terjed ki. A munkamegszüntetés a kérdés megoldását csak helytelen irányba terelhetné. A főkapitányságon a politikai osztály vezetője, dr. Andrésás Károly főkapitány-helyettes, a sztrájkra vonatkozólag a következőket mondotta munkatársunknak: — A sztrájkmozgalom nem öltött eddigelé olyan nagy méretet, mint amilyenről általánosságban beszélnek. A munkások és munkaadók között megindult barátságos tárgyalások rövid időn belül kölcsönös megegyezésre fognal vezetni. — Ami a kijárásokat illeti, ezt a munkaadók és munkások különféleképen kommentálják. A munkások szerint ugyanis kizárásról van szó, viszont a munkaadók semmiképen sem akarják ezt elismerni. A tárgyalásokhoz a jóakarat azonban meg van úgy a munkások, mint munkaadók képviselőiben." A munkások álláspontjára vonatkozólag ' ’*'•■' kérdést intéztünk a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Országos Szövetségéhez, ahol így nyilatkoztak: — A Magyarországi Vas- és FémA sok vihar és háborgás után, mely az utóbbi esztendőkben oly sajnálatos módon kavarta föl az egyetemi élet nyugalmát, már-már úgy látszott, hogy közeledünk amai megnyugvás felé, mely nélkül komoly tanulás és alapos munka el sem képzelhető. A viharoknak e kívánatos lecsendesülési folyamatába azonban most újabb események szólnak bele és félő, hogy ismét magasra csapnak a szenvedély hullámai. Az ütközőpont ismét a numerus clausus, melyet ezúttal olyan helyről vetettek felszínre,a melynek komolysága és autentikus volta még fokozottabb mértékben alkalmas az ügy elmérgesítésére. Azt állítják ugyanis, hogy a szegedi egyetemen a törvényben előírt hat százalék helyett 37 százalék zsidó hallgatót vettek fel. A numerus clausus törvényben megállapíttott percentuális arányszámának ilyen módon való állítólagos túllépése recenzust váltott ki a budapesti egyetemből és éppen az egyetem tanári karából. Az egyetem néhány kara bizonyos megütközéssel foglalkozott a szegedi egyetem e tényével s különböző tervek merültek fel arra vonatkozólag, hogy a szegedi egyetemnek ezt a tanszabadságát , korlátozzék. A többi között felmerült az a terv is, hogy a kultuszminiszterhez forduljanak az iránt, hogy a 6 százalékon túl beiratkozott zsidó hallgatókat visszamenőleg rekessze ki az egyetemről. Alkalmunk volt a szegedi egyetem egyik vezető tényezőjével beszélgetést folytatni, aki munkatársunknak a következőket mondotta: " — Igen valószínűtlennek látszik az, ''hogy bármelyik egyetem be merne avatkozni egy másik egyetem dolgaiba annál kevésbbé, ha csak mendemondáké, vagy a valóságnak meg nem felelő tényeket vesz alapul. Tudni kell ugyanis, hogy a szegedi egyetem minden időben minden törvényt kötelességéhez híven tiszteletben tartott és alkalmazott, így a numerus claususról szóló törvényt is. Amióta a törvény életben van, két évfolyamra terjedt ki ártörvénynek az az ereje, hogy a zsidó vallású hallgatóság az erre a két évfolyamra beiratkozott* hallgatók 6 szüzekénél több plzni lehet. Ezen a két évfolyamon a szegedi egyetemen nem is többet Magyarországon illetőséggel bíró fölvett zsidó hallgatók száma a 3 százaléknál- A külföldről, — ahova, sajnos, most, számítanunk kell az elszakított területeket is, — beiratkozni/ jövő diákokat nemzetiségükre való tekintet nélkül fölveszi az egyetem, mert egyfelől, felfogása szerint, a törvény korlátja ezekre a nemzetközi viszonosságnál fogva sem nyerhet alkalmazást, másfelől pedig nemzeti érdekből kívánatosnak tartja, ha ezek az ifjak a külföldön eltölteni engedett szemesztereket hazai egyetemeken hallgatják le. Ezeknek a száma azonban alig változtat az arányszáton, mert, sajnos, nincsenek sokan ilyenek. Ezenfelül megtörténhetik, amit a törvény nem tilt, sőt megenged, hogy már a numerus clausus törvénye alá eső hallgatók egyik vagy másik szemeszterben más egyetemre lépjenek át, mint amelyen első ízben beiratkoztak. Ha a férőhely megengedi, ezeket nem lehet törvénysértés nélkül elutasítani. De ez sem változtat az országos arányszámon, mert ugyanarra az évfolyamra már új hallgatót nem lehet felvenni helyükbe. Tehát végsőleg mindegy, hogy a hat százalék hogyan oszlik meg az egyes egyetemek között, mert a fontos csak az, hogy a hat százalék ne lépessék túl. Tudni kell azt is, amit némelyek elfelejtenek, hogy azokra az évfolyamokra, amelyekre még a numerus clausus törvénye nem terjedt ki, vagyis akiket mint szerzett jogosokat említ a törvény, ezeket korlátlan számban lehet, sőt kell felvenni. Megeshetik tehát, hogy valamelyik népesebb karon, például az orvosin az összlétszámot véve figyelembe, a zsidó hallgatók száma több a 6 százaléknál. De ez a föntebbiek szerint, helyesen magyarázva a törvényt, nem törvénytelen, sőt egyenesen a törvényből folyó állapot. Kijelentette még informátorunk azt is, hogy amennyiben ez a szerinte valószínűtlennek látszó hír a valóságnak megfelelne és erről az egyetem hivatalosan tudomást szerezne, nincs kétsége az iránt, hogy a szegedi egyetem tanácsa és egész tanári kara a megérdemelt elbánásban fogja részesíteni az illetéktelen külső beavatkozást. Központi Szálló Kávéházábanfl Berese-tér 33. Budapest és Bécs kedvence 8. Ujváry Károly énekelt Karmester: Evilajryl Artur, ujja mnasanlai