8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)

1922-05-03 / 100. szám

Demokráciát tiltás­ a miniszterelnök egri beszédében,­­ melyben programmját körvona­­lazza. Demokráciát és egyenlő ré­szesedést minden­ki számára a po­litikai hatalom és az ország sorsá- á nak irányításában,­ a demokráciá­nak abban az igazi értelmében, mely minden társadalmi rétegnek a maga erejéhez és képességéhez mért résztvételét jelenti a közügyek intézésében s nem a tömegek nyaklóvesztett zsarnokságát. Ez a nemes értelmű demokrácia virá­­goztatta föl a nagy nyugati orszá­gokat s ennek a nagy eszmének helyes értelmezésében akar a mi­niszterelnök kiutat találni az or­szág ezer gondjából, bajából. Ennek a demokráciának első követelménye az, hogy sem társa­dalmi osztályok,­­sem felekezetek nem lehetnek külön állam az ál­lamban, sajátos célokkal és kíván­ságokkal, mert minden osztálynak és minden felekezetnek egyetlen közös célban kell összefogniok s ez a közös cél a közös érdeket kell, hogy szolgálja. A demokrácia nem tűri meg, sőt szöges ellentétben áll azokkal az eszmékkel, melye­ket ma egyes pártok homlokukon a­ demokrácia jelszavával­ hangoz­tatnak. Ezek a pártok demokráciát hirdetnek egyfelől, de ugyanakkor kiváltságokat és külön jogokat kö­vetelnek egyes felekezetek szá­mára, más felekezetek és a közös­ség rovására. Ez a kettő tűz és víz. Ezt a kettőt összeegyez­tetni az ékesszólás legerősebb fegyverzetében sem lehet, mert egyik ellentmond a másiknak s egyik nem állhat meg a má­sikkal. Itt választani kell. Vagy a demokrácia mellé kell állni, a tel­jes joggye­llőség mellé, abban az értelemben, ahogy a miniszterel­nök hangoztatta, vagy az osztály és felekezeti kiválságok mellé, de a kettőt együtt hirdetni ,csak a demagógia logikátlanságával lehet. Ha történt volna is a múltban hiba vagy mulasztás, mint ahogy azok tévesen hirdetik, akik most ezen a címen akarnak protekciót és külön elbírálást felekezeteknek, akkor is az ország érdeke a kibé­külést és a vállvetett együttműkö­dést kívánja, nem pedig az ellenté­tek szítását és a végsőkig való ki­­élesítését. A széthúzás és feleke­zeti villongás nem az ország és nem is azok érdek­ét szolgálja, akiknek védelmében a harci riadót fújják, hanem azokét, akik felkészü­lve várják, hogy sírt ássanak az ezer­éves Magyarországnak. S ehhez a sírhoz a legelső kapavágás a fele­kezeti szempontok hirdetése* 'Mtto, 2. X-N ! Budapest, 1922 mAJtu 3, sSráfo ¥808. évfolyam, 1@@* ss­l: .,3ffi5EHB*BBHS22C:'_: ifi l'V1 V". . ■—g?r~ ....* ®i» hóra.... lOO Korona j Fél évre.. 5OO Korona .... . . ... Telefon: József !05~0«, J. 105­0!, J. 10.5­02. Kegyed évre 280 Korona j Égési évre 1LOO Korona Egyes páreránysssrc? ára 5 Horena KianaHivATAi vm tó/sff vehet sz Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona KIADÓHIVATAL. VIII., JÓZSEF-K03UT 5. SZÁM. ^ ^ Imiin HI[ Ilim ||||M^ I X3. jPéms pápa a midgbekeept. Mz angol-sslasz d££áspos»£oÉ téLmog&ffia a /t»atot­­cMGt&ai szesszűen. — Muéreszzele££ az eisentét Ms&glia és Framciaország ás&z&£t» — MngoZ-egyezmény. M héten keresik a konfenenciét* — Saját tudósítónk telefon- és távirati tudósítása. — Róma, május 2. A pápa Gáspárrá bibornek-állam­ttkárhoz levelet­­nézett, amelyben azt a hő óhajtását fejezi ki, hogy az egész világon mielőbb az igazi béke helyreállí­tását lássa. London, máj. 2. (Wolff.) A Daily Chron­kcle gemini tudósítója írja Pius pápának Gasparri bíboros államtitkárhoz intézett leveléből. A vadkan olyan szerepet játszik a génuai konferencián, amely nem kevésbé fontos, mint egy nagy hatalomé. A pápa teljesen az európai népek kibékülését előmozdító angol-orosz politika mellé áll. Ha már a pápa első nyilatkozatán a génuai értekezlet mellett heves kritiká­val fogadták a francia soviniszták, ez az újabb nyilatkozat még nagyobb vi­hart fog kelteni. Annyi bizonyos azonban, hogy a vatikán Olaszország és Anglia politikája mellett való megnyilatkozása olyan tényező, amelyet nem lehet lebecsülni. (MTI.) Berlin, máj. 2. A génuai értekezletre kitűnő be­nyomást gyakorolt a pápa békelevele és különösen az a hő óhaja, a­ogy az egész világon a valódi, a szellemek ki­­engesztelődésében megnyilvánuló békét ismét helyreállítva akarja látni.­­ Génua, máj. 2. Az újságírók részére berendezett Casa della Stamipa csarnokában, a kö­vetkező angol nyelvű hirdetmény­t füg­gesztették ki: Lloy­d Georgiot a legnagyobb öröm­mel tölti el a pápa levele. Minden te­­kintetben elismeri annak megállapítá­sait. Annak ilyen világos és határozott kinyilvánítása,­ hogy a szentszék pár­tolja az Oroszországgal való békét, minden keresz tény, európai hatalom számára a legnagyobb bátorítás. London, máj. 3. (Wolff.) A vasárnapi lapok azt han­goztatják, hogy , a génuai értekezlet sorsa a legközelebbi napokban dől el. A lapok egy része a génuai francia­­angol nézeteltérés ismertetése során rendkívül éles hangon foglal állást a párisi politika ellen. A Sundair Times génuai tudósítója azt írja, hogy a legközelebbi napok vagy megölik, vagy meggyógyítják a génuai konferenciát. A német-orosz szerződés csak akkor válhatik veszedel­messé, ha a génuai konferencia reudar­­cot vall. Génua­, máj. 2. A konferencia legközelebbi ülése 3-án, délelőtt féltizenegy órakor lesz. Napi­London, máj. 2. Az angol-orosz egyezmény szövege a következő határozatokat tartalmazza: A propagandára vonatkozó első cikkely szerint a szovjet­ kormány azon lesz, hogy elősegítse a kisázsiai béke helyreállítását s a legszigorúbb semle­gességgel viseltetnék a hadviselőkkel szen­ben. A kormányadósságokra vonatkozó második cikkely szerint minden ország pontosan közölni fogja azokat az ösz­­szegeket, amelyekkel tartozik, ezeket az adatokat döntőbíróság elé terjesztik és ez a döntőbíróság tekintettel lesz a há­borús veszteségekre és arra az elkerül­hetetlen haladékra, amely a pénzügyi és gazdasági újrafelépülésből követke­zik. renk­en szerepel a pénzügyi és szállítás­­ügyi bizottság jelentése. A gazdasági bizottság jelentését még nem lehetett napirendre tűzni, minthogy a jelentés még nem készült el. Lioyd George meghosszabbította génuai tartózkodását. London, máj. 2. Félhivatalos nyilatkozattal megerő­sítik, hogy Lioyd George Génuában két vagy három héttel­ tovább marad, mint eredetileg tervezték. Lloyd George ezidőszerint nem szántkozi Londonba visszatérni és résztvenni a parlament ülésein. maradnak azzal a lehetőséggel, hogy felváltva ves részt a génuai kon­f­ferencián és a legkésőbb tanács san­­remoi véseiiy. Angol-orosz egyezmény jött létre. A szovjet kormány megsemmisíti a német-orosz szerződést? Páris, május 2. Az Oeuvre arról értesül, hogy Csicserin tegnap hosszabb megbe­szélést folytatott Benes dr. cseh miniszterelnökkel és kijelentette, hogy Oroszország nem írhatja alá a versaillesi békeszerződést; abban az esetben, ha de jure elismerik a szovjet­ kor­mányt, igyekezni fog olyan nyilatkozatot kibocsátani, amely mintegy, függelék lehet a szerződéshez és amelyben a szer­ződést tényként elismerik és köt­­­­­lezik magukat arra, hogy, annak határozatait tiszteletben tartják. Gsicserin hozzátette, hogy a szov­jet­ kormány szükség esetén haj­landó a rappalói szerződést meg­semmisíteni. Berlin, máj. 2. Génuai jelentések szerint a politikai albizottság vasárnap ismét az orosz küldöttség nélkül tárgyalta az orosz memorandumra adott válasz szövegét. A válaszjegyzék első cikkelye kö­veteli, hogy a szovjet­ kormány kifeje­zetten mondjon le minden­­ külföldi politikai propagandáról és tartsa tisz­teletben a békeszerződéseket. Ez utóbbi passzust Románia javasolta. Most a svájci képviselő a semleges államok nevében kijelentette, hogy ők tartózkodni fognak a szavazás­tól,, mert nem szerepelhetnek mint a békeszer­ződések jótállói. A délutáni ülésen az adósságok kérdéséről szóló második cikkelyt vették tárgyalás alá. I Marthou kijelentette, hogy a francia küldöttség hajlandó Oroszországnak a háborús adósságok kiűzetésére mora­tóriumot engedélyezni és egyéb köny­­ny­ítéseket biztosítani, a küldöttség azonban nem dönthet az orosz köve­telésekről, mert ehhez csak a francia kormány és a parlamentnek van joga. Lloyd George azt válaszolta, hogy Anglia kész leszállítani az orosz hábo­rús adósságot összegét. A francia és angol szakértők között Boulognéban megegyezés jött létre. « A harmadik cikkely foglalkozik az idegen állampolgárokkal szem­ben fenn­álló adósságokkal és követeli az előbbi orosz kormányok pénzügyi kötelezett­ségeinek elismerését. A negyedik cikkely a községi közigaz- t­gatás és a nyilvános érdekű vállalatok */S adósságaival foglalkozik ugyanolyan­­­ alapon, mint a harmadik cikkely. A új magántulajdonosok követeléseivel­ fog­lalkozó ötödik cikkely követeli, hogy a szovjet kormány fogadja el a cannesi­­ határozatokat, a többi öt cikkely az adósságok értékesítésével foglalkozik és megállapítja, hogy a szovjet kormány az adósságokat öt százalékos új köte­lezvényekkel fizeti, amelyeket al­pami ötven éven belül kell beváltani. A ko­rábbi kötelezvények kamatainak kérdé­sét vegyes bizottság szabályozza.

Next