8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)
1922-05-03 / 100. szám
Demokráciát tiltás a miniszterelnök egri beszédében, melyben programmját körvonalazza. Demokráciát és egyenlő részesedést mindenki számára a politikai hatalom és az ország sorsá- á nak irányításában, a demokráciának abban az igazi értelmében, mely minden társadalmi rétegnek a maga erejéhez és képességéhez mért résztvételét jelenti a közügyek intézésében s nem a tömegek nyaklóvesztett zsarnokságát. Ez a nemes értelmű demokrácia virágoztatta föl a nagy nyugati országokat s ennek a nagy eszmének helyes értelmezésében akar a miniszterelnök kiutat találni az ország ezer gondjából, bajából. Ennek a demokráciának első követelménye az, hogy sem társadalmi osztályok,sem felekezetek nem lehetnek külön állam az államban, sajátos célokkal és kívánságokkal, mert minden osztálynak és minden felekezetnek egyetlen közös célban kell összefogniok s ez a közös cél a közös érdeket kell, hogy szolgálja. A demokrácia nem tűri meg, sőt szöges ellentétben áll azokkal az eszmékkel, melyeket ma egyes pártok homlokukon a demokrácia jelszavával hangoztatnak. Ezek a pártok demokráciát hirdetnek egyfelől, de ugyanakkor kiváltságokat és külön jogokat követelnek egyes felekezetek számára, más felekezetek és a közösség rovására. Ez a kettő tűz és víz. Ezt a kettőt összeegyeztetni az ékesszólás legerősebb fegyverzetében sem lehet, mert egyik ellentmond a másiknak s egyik nem állhat meg a másikkal. Itt választani kell. Vagy a demokrácia mellé kell állni, a teljes joggyellőség mellé, abban az értelemben, ahogy a miniszterelnök hangoztatta, vagy az osztály és felekezeti kiválságok mellé, de a kettőt együtt hirdetni ,csak a demagógia logikátlanságával lehet. Ha történt volna is a múltban hiba vagy mulasztás, mint ahogy azok tévesen hirdetik, akik most ezen a címen akarnak protekciót és külön elbírálást felekezeteknek, akkor is az ország érdeke a kibékülést és a vállvetett együttműködést kívánja, nem pedig az ellentétek szítását és a végsőkig való kiélesítését. A széthúzás és felekezeti villongás nem az ország és nem is azok érdekét szolgálja, akiknek védelmében a harci riadót fújják, hanem azokét, akik felkészülve várják, hogy sírt ássanak az ezeréves Magyarországnak. S ehhez a sírhoz a legelső kapavágás a felekezeti szempontok hirdetése* 'Mtto, 2. X-N ! Budapest, 1922 mAJtu 3, sSráfo ¥808. évfolyam, 1@@* ssl: .,3ffi5EHB*BBHS22C:'_: ifi l'V1 V". . ■—g?r~ ....* ®i» hóra.... lOO Korona j Fél évre.. 5OO Korona .... . . ... Telefon: József !05~0«, J. 1050!, J. 10.502. Kegyed évre 280 Korona j Égési évre 1LOO Korona Egyes páreránysssrc? ára 5 Horena KianaHivATAi vm tó/sff vehet sz Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona KIADÓHIVATAL. VIII., JÓZSEF-K03UT 5. SZÁM. ^ ^ Imiin HI[ Ilim ||||M^ I X3. jPéms pápa a midgbekeept. Mz angol-sslasz d££áspos»£oÉ téLmog&ffia a /t»atotcMGt&ai szesszűen. — Muéreszzele££ az eisentét Ms&glia és Framciaország ás&z&£t» — MngoZ-egyezmény. M héten keresik a konfenenciét* — Saját tudósítónk telefon- és távirati tudósítása. — Róma, május 2. A pápa Gáspárrá bibornek-államttkárhoz leveletnézett, amelyben azt a hő óhajtását fejezi ki, hogy az egész világon mielőbb az igazi béke helyreállítását lássa. London, máj. 2. (Wolff.) A Daily Chronkcle gemini tudósítója írja Pius pápának Gasparri bíboros államtitkárhoz intézett leveléből. A vadkan olyan szerepet játszik a génuai konferencián, amely nem kevésbé fontos, mint egy nagy hatalomé. A pápa teljesen az európai népek kibékülését előmozdító angol-orosz politika mellé áll. Ha már a pápa első nyilatkozatán a génuai értekezlet mellett heves kritikával fogadták a francia soviniszták, ez az újabb nyilatkozat még nagyobb vihart fog kelteni. Annyi bizonyos azonban, hogy a vatikán Olaszország és Anglia politikája mellett való megnyilatkozása olyan tényező, amelyet nem lehet lebecsülni. (MTI.) Berlin, máj. 2. A génuai értekezletre kitűnő benyomást gyakorolt a pápa békelevele és különösen az a hő óhaja, aogy az egész világon a valódi, a szellemek kiengesztelődésében megnyilvánuló békét ismét helyreállítva akarja látni. Génua, máj. 2. Az újságírók részére berendezett Casa della Stamipa csarnokában, a következő angol nyelvű hirdetményt függesztették ki: Lloyd Georgiot a legnagyobb örömmel tölti el a pápa levele. Minden tekintetben elismeri annak megállapításait. Annak ilyen világos és határozott kinyilvánítása, hogy a szentszék pártolja az Oroszországgal való békét, minden keresz tény, európai hatalom számára a legnagyobb bátorítás. London, máj. 3. (Wolff.) A vasárnapi lapok azt hangoztatják, hogy , a génuai értekezlet sorsa a legközelebbi napokban dől el. A lapok egy része a génuai franciaangol nézeteltérés ismertetése során rendkívül éles hangon foglal állást a párisi politika ellen. A Sundair Times génuai tudósítója azt írja, hogy a legközelebbi napok vagy megölik, vagy meggyógyítják a génuai konferenciát. A német-orosz szerződés csak akkor válhatik veszedelmessé, ha a génuai konferencia reudarcot vall. Génua, máj. 2. A konferencia legközelebbi ülése 3-án, délelőtt féltizenegy órakor lesz. NapiLondon, máj. 2. Az angol-orosz egyezmény szövege a következő határozatokat tartalmazza: A propagandára vonatkozó első cikkely szerint a szovjet kormány azon lesz, hogy elősegítse a kisázsiai béke helyreállítását s a legszigorúbb semlegességgel viseltetnék a hadviselőkkel szenben. A kormányadósságokra vonatkozó második cikkely szerint minden ország pontosan közölni fogja azokat az öszszegeket, amelyekkel tartozik, ezeket az adatokat döntőbíróság elé terjesztik és ez a döntőbíróság tekintettel lesz a háborús veszteségekre és arra az elkerülhetetlen haladékra, amely a pénzügyi és gazdasági újrafelépülésből következik. renken szerepel a pénzügyi és szállításügyi bizottság jelentése. A gazdasági bizottság jelentését még nem lehetett napirendre tűzni, minthogy a jelentés még nem készült el. Lioyd George meghosszabbította génuai tartózkodását. London, máj. 2. Félhivatalos nyilatkozattal megerősítik, hogy Lioyd George Génuában két vagy három héttel tovább marad, mint eredetileg tervezték. Lloyd George ezidőszerint nem szántkozi Londonba visszatérni és résztvenni a parlament ülésein. maradnak azzal a lehetőséggel, hogy felváltva ves részt a génuai konfferencián és a legkésőbb tanács sanremoi véseiiy. Angol-orosz egyezmény jött létre. A szovjet kormány megsemmisíti a német-orosz szerződést? Páris, május 2. Az Oeuvre arról értesül, hogy Csicserin tegnap hosszabb megbeszélést folytatott Benes dr. cseh miniszterelnökkel és kijelentette, hogy Oroszország nem írhatja alá a versaillesi békeszerződést; abban az esetben, ha de jure elismerik a szovjet kormányt, igyekezni fog olyan nyilatkozatot kibocsátani, amely mintegy, függelék lehet a szerződéshez és amelyben a szerződést tényként elismerik és kötlezik magukat arra, hogy, annak határozatait tiszteletben tartják. Gsicserin hozzátette, hogy a szovjet kormány szükség esetén hajlandó a rappalói szerződést megsemmisíteni. Berlin, máj. 2. Génuai jelentések szerint a politikai albizottság vasárnap ismét az orosz küldöttség nélkül tárgyalta az orosz memorandumra adott válasz szövegét. A válaszjegyzék első cikkelye követeli, hogy a szovjet kormány kifejezetten mondjon le minden külföldi politikai propagandáról és tartsa tiszteletben a békeszerződéseket. Ez utóbbi passzust Románia javasolta. Most a svájci képviselő a semleges államok nevében kijelentette, hogy ők tartózkodni fognak a szavazástól,, mert nem szerepelhetnek mint a békeszerződések jótállói. A délutáni ülésen az adósságok kérdéséről szóló második cikkelyt vették tárgyalás alá. I Marthou kijelentette, hogy a francia küldöttség hajlandó Oroszországnak a háborús adósságok kiűzetésére moratóriumot engedélyezni és egyéb könynyítéseket biztosítani, a küldöttség azonban nem dönthet az orosz követelésekről, mert ehhez csak a francia kormány és a parlamentnek van joga. Lloyd George azt válaszolta, hogy Anglia kész leszállítani az orosz háborús adósságot összegét. A francia és angol szakértők között Boulognéban megegyezés jött létre. « A harmadik cikkely foglalkozik az idegen állampolgárokkal szemben fennálló adósságokkal és követeli az előbbi orosz kormányok pénzügyi kötelezettségeinek elismerését. A negyedik cikkely a községi közigaz- tgatás és a nyilvános érdekű vállalatok */S adósságaival foglalkozik ugyanolyan alapon, mint a harmadik cikkely. A új magántulajdonosok követeléseivel foglalkozó ötödik cikkely követeli, hogy a szovjet kormány fogadja el a cannesi határozatokat, a többi öt cikkely az adósságok értékesítésével foglalkozik és megállapítja, hogy a szovjet kormány az adósságokat öt százalékos új kötelezvényekkel fizeti, amelyeket alpami ötven éven belül kell beváltani. A korábbi kötelezvények kamatainak kérdését vegyes bizottság szabályozza.