8 Órai Ujság, 1922. május (8. évfolyam, 100-123. szám)

1922-05-03 / 100. szám

4 den szavát aláirom. De annál nagyobb sajnálattal állapítom meg, hogy az ő szavát nem minenki követi. Eltekintve attól, hogy nekünk nem a fete?iezeteSa hanem a vallástalanságot • Eteji üldözni, hogy nekünk nem a zsidókat kell öklöz® « Bünki hanem azokat a zsidó® kat, akik istenszetessségeit kő® ítettett el, (Úgy van! Úgy van!) ha ezeket éppen úgy kell ülldözni, mintha azt keresztények követték volna el. Mély sajnálattal állapítom meg, hogy egyes emberek, amióta országszerte megindult a választási mozgalom, könnyelműen s vétkes gondatlansággal vagy rosszakarattal tudatosan a felekezeti békeben tesznek. Mert mit jelentene egyebet, amikor azt hirdetik, hogy itt egy protesáns kormány uralkodik? Ez alatt vagy azt értik, hogy a kormányban többségben vana protestáns elem és ezáltal a katolikusok féltékenységét akarják felkelteni, vagy pedig azt jelenti,, hogy a kormány nem kelő mértékkel mér az egyházakkal szemben. A kormány egyforma mértékben mér minden felekesetnel. Ez ellen én a leghatározottabban tiltakozom, mert bár egyházam mellett becsülettel kitartok, a magyar kormány minden körülményekközött minden felekezetnél, egyforma mértékkel is fog mérni a jövőben is. Mit jelent egyebet, mint felekezeti békétlenséget, amikor azt hirdetik, hogy mi protestáns királyt akarunk idehozni? Mi, protestánsok, tudjuk, hogy mivel tartozunk a nemzet katolikus többségének, de mit jelent egyebet, mint békétlenséget az, amikor azt mondják, hogy Szent István koronáját sárba rántjuk. Mindenki tudja ebben az országban, hogy mi igenis a nemzetet mentettük meg és kötelességünk volt megmenteni, amikor választanunk kellett a nemzet és a király között és nem saját akaratunkból kellett választanunk, hanem erre a puccsisták kényszerítettek bennünket, nekünk a nemzet mellett kellett dönteni. (Élénk éljenzés és taps.) — Mi Szent István koronájának fényét nagyrabecsüljük. A mi törekvésünk is az, hogy ebből az országból királyság legyen (Éljenzés), de csak akkor oldjuk meg ezt a kérdést, amikor egyenlőségünket a többi nemzettel szemben visszanyertük és amikor önszántunkból dönthetünk a kérdésben. Akik könnyelműen meg akarják dönteni a felekezeti békét, azok ellenségei ennek a nemzetnek, ellenségei a demokráciának és ellenségei saját felekezetüknek is. Ellenségei a nemzetnek, amelynek van elég baja amúgy is. A felekezeti békétlenség a magyar nép lelkében nincs meg, azt a külföldről hozták és oltották belé azért, hogy visszavonást szítsanak közöttünk egy harmadik javára. Ellenségei a demokráciának, mert visszavonást szítanak a társadalmi osztályok és az egyének között és újból osztályharcot készítenek elő. (Úgy van! Úgy van!) Ellenségei saját hitfelekezelőknek is, mert a hazugság előbb-utóbb kiderül; márpedig egész felfogásuk merő hazugság, mely veszedelembe hozza azt a tekintélyt, mellyel saját hitfelekezetük előtt bírtak. Ne üljenek fel ilyen jelszavaknak. Mi kezet fogva, egységesen akarjuk ezt a nemzetet megmenteni. Kérem önöket, tegyék ezt lehetővé azáltal, hogy az Egységes Párt zászlaját diadalra viszik. (Élénk éljenzés és taps.) Nagy János programmibeszéde: Gömbös Gyula felszólalása. Ezután egri Nagy János a kerület volt nemzetgyűlési képviselője mondotta el programmbeszédét, hangsúlyozva az egységes kormányzás szükségességét, mert a koalíciós kormányzás mindig megbeszélta magát. Nagy, János után Gömbös Gyula, az egységes párt ügyvezető alelnöke beszélt. — Csak egy vezéreszme vezethet bennünket, — mondotta — és pedig az, hogy szerencsétlen helyzetünkben integritást keressünk minden oldalon. De amidőn integritást keresünk, elsősorban integritásra van szükségünk itt, Csonkamagyarországon belül. Kötelességünk minden ellentétet kiküszöbölni magunk közül- így érhetjük csak el úgy bel-, mint külpolitikai céljainkat. Csak harmonikus, egységes munkával tudunk célhoz jutni. Az egységes párt politikájának alapeszméje a független Magyarország, a fajvédelem és a magyar testvériség. A gyűlés után Bethlen István gróf miniszterelnök küldöttségeketfogadott a városházán, majd déli 1 órakor a Korona-szálló termében bankett volt, melyen Bobory György főispán a kormányzóra, Babochay Sándor pártelnök Bethlen István grófra ürítette poharát. A miniszterelnök válaszul a következőket mondotta: A miniszterelnök Kain és Ábel esetéről. — Tisztelt Uraim! Az előttem szóló pártelnök ur Kolumibus Kristófra hivatkozott. Én Kolumibus Kristóf szülővárosából Gémából jöttem, ahol igyekeztünk mindent megtenni a magyar nemzetért s ahol úgyszólván a meztelen lovag volt kénytelenfelvenni a harcot a páncélos lovaggal szemben ési w*Vs.-as nemzetért Ijegytállanl. rA biblia szerint Káin és Ábel áldozatokat mutattak be az Urnák, amikor is Ábelnek a füstje az ég felé szállott, Káiné pedig a földön elterült. Ez a történet emlékeztet engem arra a küzdelemre, melyet mi a magyar Politikában folytatunk. Mi is áldozatokat mutatunk be, reméljük és várjuk, hogy azok a politikai elvek, melyeket hirdetünk, azok a szavak, melyek ajkainkat elhagyják, megihletik a magyar népet és az áldozat füstje az ég felé száll. De vannak ellenfeleink, akik látva azt, hogy az ő füstjük a földön szétterül, élesztgetik ezt a tüzet és arra törekszenek, hogy az ő füstjük is az égfelé szálljon, azt a tüzet pedig naprólnapra újabb ideákkal élesztgetik. — A legújabb idea a génuai konferencia. A magyar kormány elment Génuába, de őszerintük teljes sikertelenséggel tért haza. Szerintük ugyanis olyan embereket küldött a magyar kormány, akik alkalmatlanok és képtelenek voltak arra, hogy a magyar érdekeket megvédjék, akik nem értenek a mesterségükhöz, akik dilettánsok. Ezen a téren nem bocsátkozom vitába. Amit elértünk, arról becsülettel és őszintém számoltam be a nagy nyilvánosságg előtt Nem szépítettünk, de nem is titkoltunk semmit. A mi törekvésünk az volt, hogy mindent megtegyünk a magyar nép érdekében, ami megtehető. Súlyosan árt az országnál a bécsi és a külföldi propaganda . Szóvátettük a kisebbségi kérdést, mely nemzetünknek egy problémája, mert nemcsak Csorna - Magyarországban élnek magyarok, hanem a régi Magyarországiban is, akik velünk lélekben, hitben, vénben és a haza szeretetében egyek. Mi nem hagyhatjuk cserben testvéreinket, mert őket velünk ezeréves történelmi múltúnk szálai, a magyar kultúrának egysége fűzi egybe. És hogyha most nem foglalkozom ezekkel a kérdésekkel bővebben, ez nem jelenti azt, hogy mi tétlenül néztük ellenfeleink munkáját. De igenis bűn volna ht reményeket ébreszteni ebben a nemzetben és ezért csak igazságot hirdetünk. De visszahoztunk sok tapasztalatot is és ellenfeleinkkel szemben a hangsúlyt ezekrekivánám fektetni. Visszahoztuk a tapasztalatát annak, hogy milyen cselekvések és nyilatkozatok ártanak ennek az országnak. (Halljuk! Halljuk!) Résc ittenesetre súlyosan árt az országnak az a propaganda, amelyet Bécsijén és a körülöttünk levő többi államokban kifejtessek. Továbbá igen súlyosan ártanak azok a bűntények, amelyeket ebben az országban elkövettek. Én ezeket elítélem és ellenük a törvény szigorával eljárok. Ezek ártanak, de még nagyobb mértékben ártanak az olyan kijelentések, mint hogyha a kormány ezekkel szemben nem akarna vagy nem merne eljárni, mert azt a benyomást kelti külföldön, mintha itt valóban olyan kormány volna, amely tekintellen fél és nem mer a hibákkal szembeszállásé. De árt , az ország tekintélyének az is, hogy akkor, amikor mi magyar férfiak ténnátúan mindent elkövettünk, hogy ezt a nemzetet méltóan képviseljük, idebenn az országban nyilatkozatokat tettek tisztán pártpolitikai célzattal és kortesfogásból (Úgy van! Úgy van!) olyan irányban, hogy olyan férfiak tekintélyét, akik a külföldön működnek, lerombolják. Épp így ártalmára van a nemzetisek, ha az elkövetett éretlen csínyeket még ma is dicsőítik, amikor mindenki tudja a külföldön, hogy ezek a csínyek nem voltak egyébre, mint arra valók, hogy ezáltal a magyar politika egységét megbontván, egyes férfiak hatalomhoz 15SSSH12Sk. — Bele kell kapcsolódnunk a nagyvilág problémájába. Génuában igenis egy új Európa kialakítása folyik. Méghosszú és nagy munkára lesz szükség, hogy ez az új Európa kialakuljon, de nekünk magyaroknak arra van szükségünk, hogy azok a férfiak, akik odamennek, a nemzet által nyújtható legnagyobb tekintéllyel menjenek oda. Vagy részt veszünk Európa kialakításában, vagy hajónk felett a hullámok fognak összecsapni. — Nem erőszakra van szükségünk, hanem kultúrára. A kultúra nemcsak a tudománynak kifejezője, hanem a lélek pallérozottságának. A kultúra jelenti az önfegyelmet, a magán- és a közéletben. A közéleti önfegyelmet sajnos nélkülözzük országunkban, pedig ez akadályozza meg a hiúság, az önzés éshasonló bűnök előtérbe nyomulását. Örömmel látom, hogy ebben a városban megvan az egység a szívekben és megvan a lelkeknek az a pallérozottsága, amelyre a magyar jövő szempontjából szükségünk van. Éltetem ennek a városnak polgárságát, és elsősorban Szmrecsányi érsek őnagymélóságát, aki e város kultúrájának élén áll. Felköszöntők. A miniszterelnök beszéde után Széky Péter földbirtokos röviden tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy az Egységes Pártnak nincs talaja és hogy csak a főispánok és szolgabirák nyomására jött létre. Isaák Gyula alispán pohárköszöntője után Bethlen István gróf egy másik asztalhoz ült, ahol szintén rövid beszédet mondott. Itt Csöpregi András kisgazda Bethlen István grófra, Gömbös Gyula a magyar faj örök életére, Nagy János képviselőjelölt pedig a magyar kisgazdákra ürítette poharát. Plósz István volt nemzegy. képviselő felszólalása után a társasebéd véget ért. Hazautazás. A lakoma után a miniszterelnök kiséretével együtt a várost tekintette meg, majd részt vett a MOVE sportünnepélyén s az érseknél tett rövid látogatás után este 7 órakor visszautazott Budapestre. Szerda, 1922 május 3. Bécsi követünk tiltakozása magyar okiratoknak Csehország számára való kiszolgáltatása ellen. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, máj. 2. Az osztrákok a csehekkel szerződést kötöttek abból a célból, hogy kölcsönösen kiszolgáltassák egymásnak az állami okiratokat. Ausztria már ki is szolgáltatta Csehországnak a bécsi levéltárban levő úgynevezett bohemicákat, amelyek között igen sok Magyarországot is közelről érintő oklevél van. Masirevich bécsi magyar követ tiltakozását jelentette be és követelte a Magyarországot éritő okleveleknek a magyar kormány rendelkezésére bocsátását. K. Bv Passzív a német kereskedelmi mérleg. Berlin, máj. 2. Míg február havában a bevitel rendkívül nagyarányú csökkenése következtében, Németország csekély kiviteli többletet mutathatott fel, a március havi német kereskedelmi mérleg ismét erős passzívummal zárult. A német birodalmi kormányt egyelőre május 1-től augusztus végéig terjedő érvényességgel a német szénválságon való enyhítés érdekében elrendelte a külföldi szén adómentes behozatalát Németországba.A kormány fenntartotta azonban a szénbe-, hozattal ellenőrzését. Cseheket akarnak a Felvidékre telepíteni. Prága, május 2. rA Bohémia bécsi jelentése szerint a cseh kormány nagy erőfeszítést tesz, hogy a Bécsben lakó cseheket a Felvidékreés az Erdős-Kárpátokba való kivándorlásra bírja. Ennek a törekvésnek az a célja, hogy az ott letelepülő csehek egyfelől támaszai legyenek a prágai kormánynak a bensvelött tót, magyar és rutén lakossággal szemben, másfelől pedig a bécsi esetektől ennek az ércekben és egyéb termékekben gazdag vidéknek eredményesebb kiaknázását várja- Lényegesen csökkentek a húsárak. Marhavásár! jelentés. — Saját tudósítónktól. —_ A budapesti vágómarhavásárra tegnap felhajtottak 45 darab bikát, 1298 ökröt, 468 tehenet és 4 bivalyt. Árak élősúlyban: ökör legjobb minőségű 57—80, közép 40—55, silányabb 28—■ 39, bika jobb 55—75, silányabb 43—• 54; bivaly 30—45; tehén jobb 48—68, silányabb 27—47; kicsontozni való marha 23—26; növendékmarha 25—• 42 korona. A felhajtás túlnyomó részet külföldre is kivihető román marhákból állott, melyek iránt nagyon gyenge kereslet mutatkozott és ezért a román marhák ára lényegesen csökkent. A belföldi származású marhák árirányzata is lanyha volt. A sertésvásáron felhajtottak 2600 darab sertést, melyből eladtak élősúlyban kilogrammonként: könnyű 78— 130, közép 126—140, nehéz príma 136—140, nehéz öreg 128—132 koronáért. A vásár irányzata lanyha, mert a fogyasztás gyenge. A nagyvágók a vételtől tartózkodtak és a szalonnaüzlet is stagnált. Féfíl és anS©B ül Üli Is ioll ditfatsz8«effH _ __ . _ , , *néjg 3H2.tarfc.yosarban 1V» Ker», 71* szám. natív választottbaia