8 Órai Ujság, 1922. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1922-06-25 / 143. szám

C fölajánlották a közreműködésüket a rendő­rségnek a nyomozás keresztülvi­telében. Megjelent a gyászházná­l a fő­­államü­gyérz is, aki a rendőrtörvükkel és a belügyminiszterrel hosszasan ta­nácskozott és e tanácskozás eredmé­nyeként biztosra veszik, hogy Rathenau gyilkosát és annak esetleges felbujtóit még ma estig kinyomozza a rendőrség. Berlin sok középületére, elsősorban a kancellária és a külügyminisztérium épületére, úgyszintén a parlamentre kitűzték a gyászlobogót, de a déli órákban már sok magánházon is lát­ható rolt a fekete zászló, amely a Bathenauért való gyászt hirdette. Tudósítónknak alkalma volt a gyászházban beszélhetni XVirth dr■ ki­Bécs, június 23. d. u. fél 3 óra. Rathenau meggyilkolásáról a követ­kező hírek érkeztek Bécsbe: Azon az autón, amely Rathenau autóját üldözőbe vette, három személy k.,volt­ Amikor az üldöző autó elérte Rathenau autóját, a gyilkosok 1­­5—1i ki­vést adtak le. A lövések Rathenaut a hátán és a száján érték. A soffőr sértetlen maradt, az autó­val azonnal Rathenau lakására sietett vissza, az orvos azonban csak a be­z­állott halált konstatálhatta. A lövése­­ket katonai ismétlő piszt­oly­okból ad­ták le. Rathenau meggyilkolásának híre futótűzként terjedt el Berlinben, ahol azt hiszik, hogy a gyilkosságot katonatisztek követték el. Amikor a porosz tartománygyűlésen a merényletet bejelentették, a bal­oldaliak a jobboldaliak ellen támad­tak. „Gyilkos banda! Ugyanígy teszünk veletek is! Takarodjatok ki Innen!" kiáltották a baloldalról a jobboldaliak felé. May a kommunisták nevében ki­jelentette, hogy értesítést kapott arról, hogy Escherich, a bajor Orgesch ve­zére, valamint Schlosser tanár, továbbá Reichelsberg, az Erlmidt-brigád pa­rancsnoka, aki annak idején a Kapp­­puccsban fontos szerepet játszott, Berlinbe érkeztek. A parlamentben több szakbizottság tartott ülést, amelyek a merénylet hí­rére azonnal megszakították a tárgya­lásokat. Az időbizottságban, melyen Hei­­ferieh is résztven, a szocialisták és a kommunisták „Gyilkos gaz­ember, te ölelted meg Rathenaut!" kiáltással rátám­adtak i­rodalmi kancellárral, aki sápadtan és meghatottan állott Rathenau holtteste előtt. A külügyminiszter arcvonásai nem változtak meg a halálban. Arca nyugodt és meglátszik rajta, hogy Rathenau szenvedés nélkül halt meg. .1 gyilkos golyó egy pillanat alatt meg­ölte. Wirth dr. birodalmi kancellár a kö­vetkezőket mondotta: —■ Németországnak egyik legna­gyobb fia és egyik legnagyobb ál­­lanférfia veszett el ebben az órá­ban. A gyilkos merényletet nem­csak sajnálni lehet, hanem szívünk teljes felháborodásával el is kell ítélni. Amit a hazájáért tett, azt nem tudta megsemmisíteni a me­rénylő golyója . . . kiáltással támadtak rájuk és kitusz­kolták őket az ülésteremből. Rathenau meggyilkolása óriási iz­galmat keltett az egész városban. Bécsi diplomata körökbe érkezett jelentések szerint Berlinben már forradalmi jelen­ségek vannak, az egész város for­radalmi hangulatban van. Bécsi amiánidiplomaták szerint Németország kritikus pillanatok előtt áll. A kommunisták és a szocialisták erélyes megtorlásra készülnek és nagy­gyűléseket akarnak tartani. Rathenau halálának ok­a­­ a rapallói egyezmény. Mivel a német-orosz szerződést Rathenau írta alá, személye nem volt a génuai konferencia óta min­den körben szimpatikus. A kiváló német politikus meggyilkolásának, nézetem szerint, minden valószínű­ség szerint az említettekkel várt ösz­­s­zefüggésben. Heifferiedet megverték a parlamentben. Mai lövést atítak le Rathiananra.­­ Forradalm­ jelenségek Berlinijén. — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Rathenau német külügyminiszter meggyilkolásával kapcsolatban egy igen előkelő pénzügyi kapacitás, aki Ma­gyarország képviseletében részt vett a génuai konferencián, a következő in­formációt adta: 1­ .A kiváló német külügyminiszter tragikus halála minden valószínűség szerint a rapallói egyezménnyel van összeköttetésben. A német polgárság ugyanis nem fogadta teljes harmó­niával a német-orosz szerződést. A polgári körök úgy ítélik meg a szer­ződést, hogy a jelenlegi kommunista Oroszország nem képviseli a valósá­gos Oroszországot. A bolsevizmus idővel akár radikális, akár evolúciós utóti át fog alakulni legális állam­formává és akkor a tényleges Orosz­ország a bolsevikekkel kötött szerző­dés miatt nem fog sem gazdasági, sem politikai összeköttetést keresni Németországgal. A német-orosz szer­ződés másik végzetes hibáját ott látja a polgári társadalom, hogy az orosz barátsággal még jobban kiéle­ződött az amúgy is ellentétes francia­­német reláció, mivel a megkötött szerződés burkolt konspirációt tar­talmaz Franciaország ellen. A pol­gárság ezen véleményét még Lloyd George németbarát véleménye sem vá­ltoztathatja meg. Helffericn lapjai ugyanis erősen tá­madták Rath­ena vezér torkonragarbta Heifferiehet és fojtogatta.­ Helfferieh kiszaba­dította magát, elmenekült a par­lament épületéből. Ugyancsak megtámadták a parlament épüle­tében Sehcuch­ volt hadügymi­nisztert (nemzeti párti) és meg­verték. A parlament ülését Löbe elnök fél egy órakor meg akarta nyitni, azonban a szélső­balpártiak és a nemzeti pártiak között dulakodás, majd­ verekedés támadt. A baloldaliak a nemzeti pártiakat kiverték a parlamentből. „Gyilkosoknak itt nincs helyük.": x PosLláb Vasárnap 1922. június 25. Újabb részletek a gyilkos merényletről. Berlin, jún. 24. A Sdol­f-iroda a Rathenau külügy­miniszter ellen elkövetett merényletről még a következő részleteket, jelenti: Rathenau minisztert ma délelőtt 11 órakor, miközben automobilja a Gru­­­­newaldi villanegyedben keresztülhaladt I a­ Köntosak­én, az E­nfener-Strasse és a Walrath-Strassa keresztezésénél fél A megszállott területek és az anya­ország között természetszerűleg rend­kívül sok magánjellegű gazdasági kapcsolat van. Az utódállamok terü­letén élő magyarságot a múltból ki­folyólag igen sok szál fűzi a Csonka- Magyarország területén lévő külön­böző gazdasági és kulturális intézmé­nyekhez. Ezeknek a kapcsolatoknak az ébrentartása a magyar államnak elsőrendű érdeke­.A megszállott terü­leten élő magyarságnak azonban igen nagy nehézségébe kerül az, hogy ügyeinek intézésére Csonkait Magyaror­­szág területére utazhasson, mert már magának az útlevélnek a megszerzése is igen nehéz, de különösen nagy gondot okoz az útlevelekhez szükséges magyar vízum megszerzése. Romániában magyar vízumot csak Bukarestben lehet szerezni, Csehszlo­vákiában pedig csak Prágában. Igaz ugyan, hogy egy idő óta Kolozsvárott is be lehet szerezni a magyar vízumot, mindazonáltal igen sokakat vissza­riaszt az anyaországba utazástól az a tortúra, amelyen keresztül kell men­nie minden utazni szándékozónak. Szinte a lehetetlenséggel határos ugyanis az, hogy valaki példának oká­ért Csíkszeredából, Gyulafehérvárról vagy Székely­keres­ztúrról Kolozsvárra vagy Bukarestbe utazzék a magyar vízum megszerzésére, vagy bevárja azt, hogy onnan útlevele a vízummal ellátva visszaérkezzék. Ezek a nehézségek lehetetlenné te­szik, hogy a normális kereskedelmi kapcsolat Magyarország és a megszál­lott területek között létrejöhessen. Ezeknek a nehézségeknek a kikü­szöbölésére az Árumintavásár kitűnő precedenst szolgáltatott. A megszállott területekről ugyanis a kiállító iparo­sok és kereskedők egyszerű, magyar vízummal el nem zá­­­­t útlevéllel jö­hettek a magyar fővárosba és a ma­gyar vizuny megszerzéséért csak Bu­dapesten kellett jelent­kezniök. Ez a kivételes elbánás önkéntelenül is azt a gondolatot vetette fel, vájjon nem le­­hetne-e a nagy nehézségeket okozó útlevél- és vízum­ ügyet egyszers min­­denkor is az Árumintavásár kivételes elbánásához hasonlóan megkönnyíteni. Az Árumintavásár alkalmából Bu­dapesten összegyűlt iparosok és kereskedők fölvetették azt a gon­dolatot, hogy ilyen irányú kérelem­mel fordulnak a külügyi kor­­mány elé. Kérésükkel föl akarják tárni azo­­kat a módozatokat is amelyekkel,jó útlevél egy megegyszerű­síthető volna. Ezek szerint mentesíteni lehetne a Magyaror­szágba utazni kívánókat az út­levélhez szükséges vízum megszer­zésétől olyanformán, hogy a ha­tárállomásokon, ahol az illetők magyar területre lépnek, a jelent­kezés alkalm­ával egyúttal vízumot is szerezhessenek Ami viszont a vízumdíjakat illeti, ezek a jelentkezések alkalmával a ha­tárállomáson könnyűszerrel beszedhe­tők volnának. Az útlevél megszerzése ugyanis az utódállamokban nem okoz különösebb nehézségeket és így elér­hető volna az, hogy abban az esetben, ha az útlevél megvan, az utazni szán­­ékozó azonnal vonatra is ülhessen. Útlevelet egy évre is lehet kapni, vízu­mot azonban minden egyes utazásnál külön-külön kell megszerezni és ez a körülmény igen sokakat elriaszt attól, hogy Magyarországba utazzanak és in­kább gazdasági és kereskedelmi össze­köttetéseiket és kapcsolataikat hanya­golják el, semhogy magukat a vízum­­megszerzés bonyodalmainak kitegyék. Komplikálttá teszi egyébként az út­­levélügyeket az a körülmény is, hogy ebben a kérdésben az utódállamoknál a magyar hatóságok nem találhatnak viszonosságra. Románia a forgalmat Bukarest felé szereti irányítani, Csehszlovákia pedig Prága felé. Mind­azonáltal a magyar államnak a viszonosság reménye nélkül is bele kell men­nie abba, hogy könnyebbé téhessék a területére való beutazás. Azok a régi üzleti és kereskedelmi nexusok, amelyekkel természetszerűleg politikai érdekek is kapcsolatban van­nak, megérik azt az áldozatot, hogy el­tekintsünk az utódállamok viszonossá­gától. Minden egyes gazdasági, vagy ke­reskedelmi út, amelyet a megszállott területeken élő magyar iparos, vagy kereskedő Magyarországba tesz, egy­­egy idevonzó szál, egy-egy politikai ka­pocs, amely a múltnak tradícióival, a honvágy élesztgetésével ébren tartja a megszállott területek nemzeti érzését. Éppen ezért elsőrangú érdeke Magyar­­országnak az, hogy minden tőle telhe­tőt elkövessen az ilyen beutazások megkönnyítésére. Értesülésünk szerint a fővárosi Áru­­mintavásáron résztvett iparosok és kereskedők ebben a kérdésben folyta­tott megbeszélései alapján a megszállott területeken lévő ke­reskedelmi testületek illetékes kor­mányaik útján konkrét formában elő fogják terjeszteni a magyar kormányhoz ilyen irányú Mtfr - A megszállott területek kereskedői a magyar vízumok könnyebb megszerzéséért Kéréssel fordulnak a magyar kormányhoz. — Saját tudósítónktól. — agyonlőtték. A tettesek gépkocsin el­menekültek. A rendőrség kiküldött nyomozóbizottsága megkezdte a tette­sek üldözését, miután a tettesek autó­ját kerékpáros rendőrök szomban a merénylet után üldözőbe vették. Berlin, június 24. (Wolff.) Rathenau külügyminiszter meggyilkolásáról eddig megállapítot­ták, hogy a merényletet gépkocsiról követték el, amelyben állítólag három ember volt. A három férfi, miközben automobiljuk utolérte a miniszter automobilját, mintegy tíz lövést adott le és egy nyeles kézigránátot dobott. A külügyminisztert száján át érte a halálos lövés. A gyilkosság az Erdener­strasse és a Königplatz sarkán történt, ahol ebben az időben atig van forga­lom. Berlin, jun. 24. (Wolff.) A birodalmi kormány egybegyűlt a birodalmi gyűlésen. Locke­ elnök is S.einer alelnök is résztvesznek az ülé­sen, amelyt a helyzetről tanácskozik. A minisztériumok épületein, úgy­szintén a birodalmi gyűlés palotáján a lobogókat félárbócra bocsátották. A birodalmi kancellár a ftziljk­nau külü­gyminiszter meggyilkolásáról szóló jelentést f­­lm 25 perckor közölte a birodalmi gyűléssel. A Házban lévő képviselőkön mély megrendülés vett erőt. A tanácskozásra összeült bizott­ságok rögtön felfüggesztették üléseiket.

Next