8 Órai Ujság, 1922. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1922-06-24 / 142. szám

Budapest, 1922 junius 24, Ém^nk Szombat, Vili. évfolyam, 142/sg^ IfeygK My&g O femjsMj t*. .. EiamETÉSI Arak: SZERKESZTŐSÉG: VIII., RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. táj hóra.... IOO Kerena | Fel Évre .. ji60 K«r»na . _, Telefon: JiMef 105-00, j. 105-01, J. ICS­C?. Helysd évre 280 Korona | Égé,zevrerlOO Karena EgfVSS ® r e!tí«m$fSSé (¥9­83*8 S $­08*088­­ .­­ Jugoszláviában egy példány: a joáosílív Korona KIADÓHIVATAL, VIII., JÓZSEF-HURUT 5. SZÁM, Bécsben egy példány ára lOO osztrieil Korom. Telefon: József 43, J. 53, J. 63, J. 23—S4. h kimoly i­lelmei, amelyben a legületékesebb tényező részéről a Wolf­—Ernszt-párt ré­szesült, egyben felvilágosítja a köz­­­véleményt is arról, hogy miért állí­­ította be a miniszterelnök a szabad­­­jelvűséget, mint a nemzeti keresz­ténység politikáját. Abban a pilla­­­n­atban­,­ amikor ez a két jelző: is.nemzeti­- és „keresztény" elveszti Aktuális ,cégér-jellegét és vissza­nyeri eredeti értelmét, nem lehet Ellentét a keresztény-nemzeti irány­zat és a szabadelvűség között. Sőt! M­e—­úgymond a miniszterelnök — s ezt az irányzatot csupán becsületes­­és tisztességes munkával­ lehet fej­leszteni, nem hangos jelszavakkal, s­em fejbeveréssel, sem a jogrend­­felforgatásával,­­—majd hozzátette: ?*Ha tévedjetek erre az útra, mert ám ez megtörténnék, megmondom előre, útjaink, szétválnak. Csalódnak tehát, akik úgy remél­ték, hogy az úgynevezett kurzus megbonthatná a nemzeti egység frontját. Soha még vakmerőbb visszaélés, mint amilyent a nemzeti­­és keresztény gondolattal űztek. Az eszme haszonélvezőiről ne is essék szó,­­ de azoktól, akik hittel lengetik ezt a zászlót, a legkatego­­rikusabban meg kell követelnünk a guvernementalitás képességét. A­agyis: bele kell illeszkedniük abba a magasabb politikai világfelfogás­­b­a, amely a keresztény nemzeti irányzatban a szabadelvű­ség rend­szerének haladási velejáróját látja.­­Az egyenlőség, a szeretet, a jogrend közössége, a szabadság, a szabad­­elvű­­ség minden egyébb attribútuma­­a keresztény morálból és a nemzeti meggyőződésből származik. A vallás tanítása szerint Isten a saját képére teremtette az embert. A reakció emberei a saját képükre formálták át az Istent. Mintha gyű­lölet, igazságtalanság, erőszak ta­nait hirdetné az evangélium! Nem, nem, soha! Vissza kell térnünk a szavak eredeti jelentőségéhez, le­taszítván az eszme­ oltáráról a jel­szó bálványát. Légy bár kormány­­­párti avagy ellenzéki, el kell ismer­ned, hogy Bethlen István világosan beszélt, amikor kiutasított az orszá­gos munkából mindenkit, akit bomlasztó indulat és destruáló gyű­lölködés hevít. A kilengések brávói, a jogrendellenes üzelmek orgazdái nem találnak helyet ama tábor sát­raiban, ahol a pozitív alkotás kul­tusza él. A hatonkorm­ány nem gondol a lepelről ügyek revíziójára. FeHár Syllla ás a SíBink­sunista fegyelmi ü­gyek. — Egyéni ujrafolyéssli Hereime Ku­sk msisseri akadálya. — Saját tudósítónktól. — A múlt héten Szentkirályi Béla volt főkapitány tudvalevőleg nyílt le­velet intézett Bethlen István gróf mi­niszterelnökhöz. Szentkirályi a nyílt tévésben újból szőnyegre hozta az ál­lami tisztviselőknek a proletárdikta­túra alatt tanúsított magatartásából keletkezett fegyelmi ügyeket és ítélete­ket­. A nyílt levél, annak szükségét hangsúlyozta, hogy az illetékes minisz­tériumok vegyék revízió alá a kommu­­nista­ fegyelmi ügyeket. Sokan Pekár Gyula volt kultuszállam­ttkárnak a tá­vozását ezzel a témával hozták össze- függésbe — utalván arra, hogy Pekár Gyula volt a kultuszminisztériumban a fegyelmi ügyeket tárgyaló fórum el­nöke. * Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint ez a hír nem felel meg­ a való­ságinak. Pekár Gyulának a kultusz­­államtitkári székből való távozása semmiképpen sem hozható összefüg­gésbe a kommunista fegyelmi ügyek­kel, már csak azért sem, mert a pro­letárdiktatúrával kapcsolatos fegyelmi ügyek revíziója illetékes helyen szóba sem került. Az illetékes minisztériu­mok a proletárdiktatúra alatt tanúsí­tott politikai magatartás miatt indí­tott fegyelmi vizsgálatokat és az azok­­b­­a hozott elmarasztaló ítéleteket írá s i:idicr­ia­i.j-k tekintik és általános reví­zióra nem kerül sor. Mindazonáltal, bár az egész vona­ton, intézményesen, egyedin minisz­­tériumbím sem hajt­ják végre a fe­gyelmi ügyek revízióját, teljes egészé­ben fennáll Vass József kultuszmi­niszternek az a kijelentése, hogy a kultu-/­kormány helyt ad a kommu­nista fegyelmi ügy u­jrafölvételének és újra való letárgyalásának mindazon esetekben, ha az illető a lefolytatott eljárást és az annak során hozott íté­letet magára nézve igazságtalannak vagy méltánytalannak tartja. Ha te­hát általános fegyelmi revízióról nem is lehet szó, egyéni újrafelvételi ké­relmeknek teljesítése e-131 az illetékes fórumok nem fognak elzárkózni. ni iiiiiiiéii Finn iiiiiisüii 11 iilillliilísi Ilillilfof. h javaslat szándékos félremagyarázása. — Rassayék Drózdy kibuktatása miatt simmilslg­­lárihösi megállapodásban nem vesznek részt — Frisdricfi István az ex-lex181. — fl szocialisták álláspontja. — Nem látni láira az egységes ellenzéki párt megtámadott mandátumok. — Saját tudásdönkról. — A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma este 1vl órakor ül össze és meg­kezdi az indemisitás tárgyalását.­ Úgy az egységes párt, mint az ellenzék fel­­készülten várja a törvényjavaslat par­lamenti tárgyalását. Az ellenzék külö­nösen a javaslat 6. szakasza ellen emel kifogást, mert ebben — érthetetlen módon — a mostani választás alap­jául szolgált választójogi rendelet tör­­vényesítését látja, holott erről nincsen szó. Ez a rendelkezés teljesen azonos az 1920. évi­­ törvénycikkben fog­lalt rendelkezéssel és egyszerűen jóváhagyja azokat a­­rendelteteket, amelyek alapján a nem­zetgyűlés összeült. Ma délután Apponyi Albert gróf la­kásán értekezletre jönnek össze a pártonkivüli ellenzékiek, hogy az in­­demnitással szemben való állásfogla­lásukat megállapítsák.­­ Ugyancsak ma este tanácskoznak a szociáldemokraták­­ is és kijelölik a vita szónokait. Ezek­­ részéről Peidl Gyula lesz az első szó­ . nek, aki hosszabb beszéd kíséretében deklarációt olvas fel, amely nyolc pontban sorolja fel a szocialisták követeléseit. A nyolc pont közül az egyik kifejezet­ten a Somogyi—Bacsó-gyilkosság meg­torlását ■fogja követelni. Az indemnitás vitájának megindu­lása alkalmából a v eységes párt vita­rendező bizottsága a mai ülés után a Házban értekezletet tartott. Az érte­­kezleten, amelyen Almássy László el­nökölt, arról volt szó, hogy a kormányzópárt megfelelően ve­gyen részt az indemnitás vitájá­ban és hogy a Ház határozat képességét biztosítsák. . Szónokok már eddig is megfelelő számban jelentkeztek és miután a párt köteles iéee­ a határozati képességnek a biztosítása, az ülésen megtörténtek az intézkedések, hogy az egységes párt, amelynek tudvalé­vően számos gazdaságja van, az ara­tási idő dacára is, mindenkor meg­felelő számban képviselve legyen az üléseken. Ugyancsak az ülés után a kupola­­csarnok melletti teremben gyűltek össze Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Friedrich István, Haler István, Haller József és Homonnay Tivadar, hogy a szövetkezett ellenzék megala­kulásáról tárgyaljanak. Tudomásunk szerint, abban történt megállapodás, hogy a szövetkezett ellenzék elnöke Andrássy Gyula gróf lesz és mellettet intéző­ bizottság létesül. Ennek tagjait illetően még nem történt megállapo­dás. Az indemnitás benyújtásával kap­csolatban az ellenzék valamennyi pártja az elutasítás álláspontján áll és ragaszkodik felállított követelései­­hez. A 15 stdpsay Károly . pártja állásfoglalás­­áról a következőket mondotta mun.-' társunknak:. • . . ■ • j: _ Az­ indemnitási javaslat már­ birtokomban van. Ismerem,- v. azonban semmiféle pártközi , megállapodásban nem veszünk­­ részt " s mindaddig, amíg a pártunkat éri sérelmet, amely a mai ülésen tör­tént, nem orvosolják. A mai bizott­­sági választásoknál ugyanis a föld­­mivelésügyi bizottságból kibuktat­tuk Drózdy Győzőt, kinek helyére C­settler Jenő került. Ezt az állás­pontunkat közöltem Gaál Gaszton­­nal, a nemzet­gyűlés e­lnökével az­

Next