8 Órai Ujság, 1922. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1922-06-24 / 142. szám
/Szombat 1922. június 24. Olamisla A hevesmegyei alispán elrendelte Fényes bolszki internálását. Fényest és négy hitsét kiutasították Verpelét községből. Fényes és társai egy titkos kommunista szervezet tagjai. Saját tudósítónktól, a—? Éger, jun 33. A 0t«n’itér'*i fonolgabiró a v»issitások előtt tudvalévőké kiutasított* * kerületből Fényes Lászlót, aki ott -párti profrrammal mandátumhoz próbál' jutni- Fényes László ugyanis a kerültben olyan magatartást tanúsított, hogy a főszolgabíró. ..mint *s államrejidre veszélyes elemet’1 egy időre le is tartóztak és ellene, továbbá négy híve ,Manpcr Károly, Kiss Megge, Farkas János földművesek és Nagy József fovácsmester ellen internálást hozott javaslatba. Heves vármegye alispánja a főszolgabíró előterjesztésének helyt adott és elrendelte a nevezett négy verpeléti lakosnak, valamint Fényes Lászlónk Verpetét községől való kiutasítását és Zalasgetelésre való internálását. Az alispáni határozat indokolása szerint Fényes és társai egy titkos kommunista szervezetnek a tagjai, akiknek az volt a célja, hogy a társadalmi rendet felforgassák Egy kereskedfi fontos tanúvallomása a sorház utcai bombamerénylet ügyében. a rendőrség újabb helyszíni szemlét tartott ma délelőtt a belügyminiszter, a főkapitány és a difektivfőnök az Ébredd Magyarok Egyesületében. *** Saját tudósító tiki el. Saját tudósitónktól. .. A? «ss»k* ujabb vakmerő bombamtrénára történt az Ébredő Magva. Ez a tanú elmondotta, hogy a t°k Egyesületének Sorház utca 3. sz. alatt lévő helyisége felsen. Az Ébredők ■házának kapualjába bombát helyeztek el eddig még ismeretlen tettesek. .1 bomba pontban 12 óra 16 perckor felrobbant. A robbanás óriási detonációival történt, nemcsak a sörház-utcai házak ablakai repedtek meg és lőnek össze, hanem az egész Dunaparton, sőt még a Váci-utcában is az ablakok üvegeinek cserepe borította el a kövezetét. A robbanásra a környék lakói ijedten ébredtek fel és nagyon sokan az utcára siettek, hogy megtudák,, mi is történt tulajdonképpen. Az őrszemes rendőr a robbanás után néhány perccel értesítette a főkapitányság központi ügyeletét, ahonnan bizottság szállott ki a helyszínre s a vizsgálatot azonnal megkezdték. Pár perc múlva ugyancsak a helyszínen voltak a mentők is, azonban szerencsére a merényletnek mindössze egy könnyebb sebesültje volt. Koltay Ferenc József, a Sörház utca 4. szám alatt lakó kereskedő, aki a felső lábszárán szenvedett könnyebb sérüléseket. Koltay szobája, ahol aludt, közvetlen az Ébredő Magyarok Egyesületének kapujával van szemben. Koltay a robbanás zajára az ablakhoz sietett és a felrobbant bomba egyik szilánkja lábon megsebesítette. Killay Tibor pénzügyminiszter Mortnis ki az Indemnitási javaslatot. Megszűnik a háború esetére szóló Kivételes intézkedés. ■— Saját tudósítónktól, *** után az 1931.p. 1. srakaszában meghatározott adón felül az államkincstár részére a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett külön részesedést biztosíthasson. A tizenhatodik szakasz a bányailletékek díjtételeinek módosításáról szól s egyben megállapítja a külföldről behozott arany- és ezüstáruszerek fémjelzési irtékét. A tizenhetedik szakasz szerint az 1922. évi III. lakbérnegyedtől kezdve az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték 60%-a fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, ha a lakbér a lakásrendelet értelmében az 1917. évi bérnek csak négyszere-, séreemelhető. Ehhez az összeghez az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték további 20—20 százalékának megfelelő összeg járul hozzá minden olyan házbértöbblet után, amely az előbb említett béremelés összegén felül az 1918. évi házadó alapjául vett haszonértéknek legalább 50 és legfeljebb 100% át teszi ki. A haszonrészesedésből legalább évi 10 millió korona a lakásépítési akció céljaira kibocsájtandó tőke és kamat törlesztésére szolgál. A lakásépítő akció előmozdítását célozza a tizennyolcadik szakasz, mely a Magyar Pénzügyi Szindikátus által alapítandó szövetkezetet ,jelzálogköttelvek kibocsátásával bízza meg. A 20. szakasz a háborús államadóssági címleteknek a vagyonválság esetén adott mentességről intézkedik. A huszonegyedik szakasz kimondja, hogy, nem indítandó bűnvádi eljárás azok ellen, akik a pénzjegykicserélés alkalmával hamis felülbélyegyzésű bankjegyeket nyújtottak be, ha a szándékosság meg nem állapítható. A huszonhatodik szakasz a közutak építésére 30 millió korona igénybevételét kéri. ’ ’a A huszonfetetédiik szakaszból kiderül, hogy államvasuti mozdonyokra két év alatt 768.500.000 koronát költöttek és további kocsibeszerzésre 550 millió koronára kér a kormány fölhatalmazást, íj* S. '' v A huszonnyolcadik szakasz hatályon kívül helyezi a közös hadsereg és a m.mkir. honvédség katonái ellátásáról ■szóló 1875. Il. t.-c.-nek a nem. hivatásos katonai állományból származó hadirokkantokra vonatkozó rendelkezésen. ■••• A huszonkilencedik szakasz a tója* lep « szigarjiahüvely - és szilva tfeapapirlizatőr-fogadásokból a Leva Vegyletre jutó, jártifikak hut-fedik. Mit mondanak az Ébredő Magyarok Egyesületének tagjai a robbanásról. A rendőrség helyszíni szemléje a hajnali órákig eltartott, behozták a főkapitányságra a bomba szilánkjait,melyet bűnjelként lefoglaltak. Még a hajnali órákban megkezdték a főkapitányságon az Ébredő Magyarok Egyesületében tartózkodó tagok kihallgatását, ezek közül azonban egy sem tudott semmiféle felvilágosítással szolgálni és azt mondották, hogy őket lepte meg legjobban a merénylet. Ugyancsak kihallgatták ma nasigel a főkapitányságon a Sörház utca 3. sz. házban lévő nemzetvédelmi osztály öt tagját, akik a merénylet idején inspekciós szolgálatot teljesítettek. A nemzetvédelmi osztag tagjai sem tudtak pontos tanúvallomással szolgálni a rendőrség embereinek. Ma reggelre igen sok tanút idéztek be a főkapitányságra a környékbeli s a Sörház utca 3. számú ház lakói közül. Kihallgatták az egyesület vendéglősét, portását, egész személyzetét, ezek közül csak egyik tanú tett fontos , érdekes vallomást. robbanás előtt négy revolverlövést hallott az utcáról. Hogy milyen irányból lőttek, természetesen erre vonatkozólag nem tudott semmi pozitívumot. Negyven detektív az EHE helyiségében. Ma délelőtt 9 órakor indultak el a főkapitányságról a nappali helyszíni szemle megtartására. Negyven detektív, öt rendőrtisztviselő vezetésével ment ki az Ébredő Magyarok Egyesületébe. A detektívek megvizsgálták az egész épületet, azonban a vizsgálatnak eddig még semmi döntő eredménye nincs. Tizenegy órakor megjelent a helyszínen Irakovszkij Iván dr. belügyminiszter és Marinovich Jenő dr. h. főkapitány. A belügyminiszternek Czibor Ferenc rendőrfőtanácsos, detektívfőnök részletes jelentést tett az eddigi nyomozásról. Ugyancsak megjelent a helyszínen a térparancsnokság részéről Hibrig alezredes fegyverszakértő is. A fegyverszakértő véleménye szerint a robbanóanyag egy szelencébe volt elhelyezve, amelyre gyújtózsinórt szereltek. Hogy milyen robbanóanyaggal volt megtöltve a szelence, arról még nem alakult ki pontos vélemény. Valószínűnek látszik, hogy éppen olyan robbantószert használtak most is, mint a amilyent a Ferenc József-kaszárnya elleni merényletnél, a bomba a kapu balsarkában volt elhelyezve és a robbanáskor nem volt túl nagy a légnyomás és így nem okozott még nagyobb károkat. Egy kereskedő fontos vallomása A déli órákban megjelent a főkapitányságon egy kereskedő, aki elmondotta, hogy éjjel fél egy óra tájban a Váci-utcában ment és éppen akkor, amikor a robbanás történt a Sörházutca sarkára érkezett. Ekkor a Sörház-utcából két fiatalembert látott szaladni a Váci-utca felé. A fiatalemberekről a kereskedő pontos személyleírást adott. A rendőrségen ezt a vallomást igen fontosnak tartják és ennek alapján keresik ezeket a fiatalembereket. Ugyancsak ma délben kihallgattak a rendőrségen két folyamőrt, akik a robbanáskor éppen a Duna partján tartózkodtak. A folyamőrök a kereskedő vallomásával körülbelül egyező tanúvallomást teltek. 'A kereskedőn és a folyamörösök 'Káldy Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés mai ülésén terjesztette be az 1992—23. költségvetési évre szóló indemnitási javaslatot. 'A törvényjavaslat a felhatalmazást hat hónapra kirí, ’r* '. Az indemnitási törvényjavaslat hetedik szakasza kimondja, hogy a háború esetére szóló kivételes hatalom a jelen törvény életbelépésével megszűnik. Fölhatalmaztatik a kormány, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsájtott azon rendelkezéseket, amelyek még hatályon kívül nem helyeztettek, a közszabadságoknak, valamint a gazdasági élet teljes szabadságának visszaállítására irányuló átmenet időtartama alatt ideiglenesen hatályban tarthassa és a szükséghez képest módosíthassa vagy kiegészíthesse. Köteles azonban a kormány azokat a rendelkezéseket, amelyek fenntartásának szükségessége időközben megszűnik, azonnal hatályon kívül helyezni. Érdekes ennek a szakasznak az a rendelkezése, mely kimondja, hogy a békeszerződés végrehajtása körül előállott helyzet rendezése céljából a kormány rendeleteket adhat ki, de ezekről azonnal jelentést kell tenni a nemzetgyűlésnek. Kimondja még e szakasz azt is, hogy ahol a büntetőjogi szabályokban a háború idejéről van szó, ez alatt azt az időt is érteni kell, amíg az ideiglenesen fenntartott kivételes hatalmon alapuló rendelkezések hatályban maradnak. Ahol pedig a hadviselés érdekéről van szó, ezzel az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint külső politikájának érdekei is egy tekintet alá esnek. A hatodik §: kéri a kormány ama rendeleteinek jóváhagyását, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült. A nyolcadik szakasz a tisztviselők, nyugdíjasok, özvegyek és árvák kedvezményes ellátásának 1923 június hó végéig való meghosszabbítása iránt intézkedik. Az átmeneti segélyeknek engedélyezése, illetőleg a rendkívüli segélyeknek ezekkel való felemelése egy hónapra 500 millió korona kiadási többletet jelent az államháztartásra nézve. Ugyancsak 500 millió korona előirányzását kéri a javaslat az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak által a hivatalos kiküldetéseknél felszámítható napidíjaknak, bérkocsidíjaknak 1922. évi július hó 1-től kezdve történt felemelése folytán előálló tebbkiadások fedezésére. A tizenharmadik szakasz arra kér felhatalmazást, hogy a pénzügyminisz kívül alig volt más szemtanúja a robbanásnak és így egyelőre a rendőrségezekre a vallomásokra támaszkodva folytatja a nyomozást. A bombamerénylet színhelyén. Ellátogattunk a Sorház utcába, ahol az Ébredő Magyarok Egyesületének székháza van. Az utca mindkét rétjét írós rendőri kordon zárja el, amíg a rendőrség helyszíni vizsgálata folyik. Senkit sem engednek be a sörház-utcai helységbe, csak a rendőrség embereit. A rendőrkordon mögött nagy, tömeg kíváncsi ember álldogál. Az üvegcsemnők még ott fekszenek az utca kövezetén. De nemcsak a Sörház-utca kövezetét borítja vastag üvegcserép, hanem a dunaparti járdát is. Sőt még a szomszédos Váci-utcában és Molnár-utcában is megrepedtek és kitörtek az ablakok. A ház kapualja, ahol a robbanás történt, siralmas látványt nyújt. Vastag romhalmaz fekszik a kapu előtt. A hatalmas tölgyfakapu mindkét szárnya darabokra törött össze. Téglák, fadarabok, üvegcserepek borítják a bejáratot. A romhalmaz eltakarítására csak a rendőrség helyszíni vizsgálata után kerül sor. 3