8 Órai Ujság, 1922. július (8. évfolyam, 147-171. szám)

1922-07-01 / 147. szám

4 sssaaaoBSzombat, 1922 julius 1, hogy az idő ezt a­ megállapítást réten túlhalada. Reformálni kell a többi ho­zadéki adót is. Az államháztartást 3—5 év alatt feltétlenül helyre kell állítani. Ennek a törekvésünknek kétféle irány­zat szól ellene. Elsősorban azok, akik a leromló valuta mellett jól érzik ma­­gukat, mert azt gondolják, hogy­ na,­m jobb jövedelmet biztosíthatnak ma­­gguknak­ a rossz valuta mellett és iok tisztességtelen munkával vagyónra te­hetnek szert. Elsősorban idetartoznak a sikerek. (Nagy taps a jobboldalon.), a máso­dik irányzat a kapitalizmus képviselői­ből ikerül ki! Figyelmeztettük a kapi­talizmus képviselőit! heg'y áldozatkész­ség nélkü­l odajutunk, hogy gazdasági­la­gg vagy teljesen összeom­lunk, avagy pedig ismét bolsevizmus lesz Ma­gyarországon. Elsősorban az államháztartást kell tehát rendbeh­o­zni. Reparáció tekinte­tében azon az állásponton vagyunk, hogy reparációt fizetni nem bírunk. ,, Az antan­t-bizotságoknak több íz­ben "bemutattuk a terüikicsonkítások hatását. Ha az­ elszakított területeken lévő állami javakat, a Bosznia-Her­cegovina annektálásánál tett befekteté­seket és végül a románok által okozott károkat vesszük figyelembe, akkor, egy körülbelül 16 millió aranykoronát ki­tevő összeget kapunk. .. re­parációs kö­vetelés háborús mentalitásból fakad. Ha belsőleg normális viszonyok közt élünk, kedvezőbb helyzetben vagyunk, mintha a külső követeléseket szó nélkül el kell fogadni. Remélem, hogy ebben mind­annyian egyetértünk, pártállásra való tekintet nélkül. A szociáldemokraták tegnapelőtti deklarációja ebben a re­ményemben megerősít. Remélem, hogy a szociáldemokraták bekapcsolódnak a magyar állameszmébe és velünk együtt igyekeznek majd a magyar trikolórt diadalra vinni. Friedrich István felszólalása. Az indemnitási javaslathoz elsőnek Friedrich István szólt­­hozzá: — Kenn vagyok — mondotta — elő­nyös helyzetben, amikor a javaslathoz hozzászólok. A javaslat különböző javaslatoknak a gyűjteménye. Szeret­tem volna, ha tisztára indemnitási ja­vaslattal állottam volna szemben, mert akkor, ha bizalmatlansággal vagyok is a kormánnyal szemben, talán meg­szavaztam volna, de most, hogy a ja­vaslat tele van politikával, nem va­gyok abban a helyzetben, hogy meg­szavazhassam. A miniszterelnök mon­dotta beszédében, hogy az országban végre álljon helyre a teljes béke. Ezt a nyilatkozatát magamévá teszem. Figyelmeztetem a miniszterelnök urat, hogy ma az ország belső békéjét nem politikával, hanem csak a gazdasági probléma megvalósításával lehet el­érni. Hiába szónokolunk destrukció­ról, amíg gazdasági téren rendet nem teremtünk. — Létünk vagy nemlétünk kérdése a gazdasági kérdés. A gazdasági harc­téren kell a nemzetnek létéért küzdeni. Ott fog eldőlni az integritás, a béke és a konszolidáció kérdése is. Forduljunk el a politikától és minden erőnket, minden energiafeleslegünket a gazda­sági kérdések szolgálatába állítsuk. A gazdasági kérdés lesz mindennek az alapja. Legelsősorban a kenyérkérdés­sel kell foglalkozni. Munkaalkalmat kell adni minden magyar embernek. A választás keserűségeiről ez alkalommal nem akarok szólni, de a választás küz­delme során azt a tapasztalatot szerez­tem, hogy a nemzet jövője nem a buda­pesti palotákban fog eldőlni, hanem a falvakban ás a bérházakban éhező in­telligencia erkölcsi kitartásán. — A sajtó egy része azt állítja, hogy köztem és a kormány között tárgya­lások lettek volna és szerződés jött volna létre a kormány és az én pártom között. Én erről nem tudok semmit, senkivel nem tárgyaltam, és hozzám nem fordult senki azzal, hogy tárgyalni akar velem. Mi az elszegényedett ke­­resztény- - társadalmat akarjuk­ fölemel­­ni gazdasági elnyomatásából és ezen az . alapon megteremteni a németi király­ságot. Ez a programunk röviden össze­­foglalva. Reisinger Ferenc: Szóval felekezeti alapon állatiak, Meskó Zoltán: Nem felekezeti­, ha­nem faji alapon, Friedrich: Ezt a­­ programmunkat azonban nem­ erőszakkal, hanem kizá­rólag törvényes eszközökkel akarjuk elérni. Propper Sándor: A kivételes intéz­kedések, numerus clausus, Zalaeger­szeg ... Friedrich István: Szolidaritásra kell törekednünk. A zsidók a legjobb pél­dát mutatták arra, hogyan kell szoli­dárisnak lenni. Nem protekcióval kell segíteni a keresztény társadalmat, hogy­ elhelyezkedjék a gazdasági élet­ben. A gazdasági élet ezt nem bírja el. Mi nem úgy akarjuk segíteni a keresz­tény társadalmat, hogy egyeseket igaz­gatósági állásokba igyekszünk el­helyezni. A protekció zs­llesztő politi­kát jelent, ez nem kell! Ezután a szociáldemokraták dekla­rációjával foglalkozik. Azt mondták, hogy egyedül ők képviselik a munkás­ságot. Azt elismeri, hogy a szociál­demokrata munkásságot ők képvise­lik, de nem az egész munkástársadal­­mat. Felkiáltások: De nem ám! Egy hang a szociáldemok­raták so­raiból: Talán Oláh Dániel képviseli? Szilágyi Lajos: Eddig is képviseltük a munkásságot. Friedrich István: Különösen szüksé­gesnek tartom ezt a külföld szempont­jából elmondani, mert az hamis beállí­tás volt, ahogy a szociáldemokraták fel­tüntetik.­­ Ami a trianoni békeszerződés re­víziójára vonatkozó részét illeti a dek­larációnak, ezt aláírja, azonban a má­sik rész taglalásába, amely azt mondja, hogy újabb bonyodalmaknak, fenye­gető, céltalan vállalkozásoknak ne te­gyék ki az országot, ne menjünk bele. Ez homályos és mint ellenzéki képvise­lőnek, valamit le kell­­szögeznie. Ha van Európában állam, amelynek jogá­ban van még egyszer öklével lesújtani, akkor ez a magyar. Fagy taps az egész Házban. .. szocialisták csendben ülnek. A jóvátételekről beszél ezután. Mi már kifizettük bőven a reparációt. Le­adtunk mindent, amink volt s nem az a kérdés, hogy tudunk-e vagy aka­runk-e fizetni, hanem­­az a tény, hogy már mindent megfizettünk, amit ad­hattunk. Nincs semmink! Az internáló­táborok megszünte­tését ő is kívánja. Meg­van a társa­dalmi rend védelméről szóló törvény, és így nem tartja most megokoltnak, hogy ezt az intézményt jogállamban továbbra is fenntartsák. Felkiáltások a szociáldemokraták soraiban: Ehhez mi is hozzájárulunk! Reisinger Ferenc: A szocialisták és Friedrich egyetértenek. (Derültség.) Friedrich István ezután a választá­sok kérdésével foglalkozik. Kétféle, be­mocskolt mandátumot ismer. Az egyik fajta, amelyet lazítással és demagógiá­val szereztek, a másik, amely illegi­tim eszközök felhsználásával a válasz­tás eredményének meghamisítása út­ján­­jött létre. Ha a miniszterelnök békét óhajt, itt volna az út, amely a béke felé vezet. Ezután Rassay nyilatkozatával fog­lalkozik, aki azt mondta róla, hgoy az ellenzék egy részében reakciós ten­denciák kerülnek előtérbe és hogy ő a reakció mentőcsónakára menekült. Szívesen emlékezem vissza — mondja Friedrich — arra az időre, amikor egy táborban küzdöttünk Rassayval a ke­resztény eszméért. (Derülség. A mi­niszterelnök is nevet.) Azt hiszi, hogy nem­ ő, hanem Rassay ment kissé messzebb a kelleténél. A közös múltat tekintve, kéri, hogy ne tételezzen fel róla reakciós hajlandóságot akkor, amikor ellenzéki hangját hazafias meg­győződésből mérsékelni akarja. A bankjegyinflációról beszélve, ki­jelenti, hogy nem híve a bankjegyek szaporításának, ha azonban már el­kerülhetetlenül szükséges, akkor ab­ból egy részt fordítsanak a munka­ megindítására. Ha fedezetlen bankót csak azért adnak ki, hogy a deficitet fizethessék vele, akkor azt csak bitang bankónak lehet nevezni, mert ez a pénz a gazdasági életben bitangol. A törvényjavaslatban külön paragra­fusban foglalkoztak azzal­, hogy a ter­melő gazdasági munka megindítására 30 milliót fordítanak állami útépítésre. Ezzel szemben tudvalevőleg 226 autó van a kormány használatában, ezek közül 100 produktív termelő munkát végez, a többi azonban nem. Ha keve­sebb autóval járnának, akkor is meg lehetne takarítani annyit,­ hogy nem kellene egy 30 milliós útépítést olyan nagy dolognak feltüntetni, mert az autókon megtakaríthatnának 40—50 mikét. Nehéz probléma még­is vagyonlakók kérdése. — Arra nincs pénz, hogy házat építsenek a vagyonlakók számára, de arra van, hogy vagyonokat építsenek. Ezt a gazdálkodást nem tudom meg­érteni, hogy az állam akkor ad vag­­yonépítésre pénzt, mikor a vagyon­­jainkat a vagyonlakók foglalják le. De lakásokat nem tud építeni a vag­yonlakók számára, mert nincs pénz. Amikor Hegedűs Lóránt pénzügymi­niszter elmondotta gazdasági elveit, akkor a mai kormány tagjai is tap­soltak neki és igazat adtak. Azért, mert Hegedűs ma szanatóriumban van, nem következik ebből, hogy azok az elvek is használhatatlanná váltak. Azt indítványozom, ültessék a három gazdasági minisztert egy szobába és úgy, mint a pápaválasztásnál szoká­sos, ne jöhessenek ki addig, amíg nem Berlin, jun. 30. (Wolff.) Rathenau külügyminiszter egyik gyilkosát, a huszonegy esztendős Techow Merne - Ernőt ma délelőtt Od­era-Frankfurt közelében letartóztat­ták. Ő vezette a gyilkosok autóját. Berlin, jun. 30. (Wolff.) A Rathenau miniszter meg­gyilkolásának egyik tettese gyanánt letartóztatott Techow Werner Ernőt a berlini remdőrigazgatóság VA osztályán szerdán és csütörtök­ön délután részle­tes kihallgatás alá vették. A dolog lé­nyegére nézve beismerő vallomást tett. Elismeri, hogy tudott, a gyilkosság ter­véről és a gyilkosság alkalmával ő ve­­s­zette az automobilt. Berlin, jan. 30. A rendőrségen való kihallgatásán Techov előbb tagad­ni igyekezett min­dennemű bűnrészességet, de röviddel utóbb kénytelen volt elismerni, hogy ő veze­tte a gyilkosokat a gépkocsin. Bűntársairól azonban még mindig sem­mit sem akart tudni, azt hitte, egy­szerű próbaútról van szó. A nyomozás vezetője azonnal szembesítette annak a penziónak tulajdonosnőjével, akinél két barátjával együtt hamis név alatt napokon át laktak. Elébe tartották to­­vábbá, hogy egyik barátja ismeretsé­get kötött a penzió egyik szobalányá­val és neki a Luna-parkban hétfő es­tére találkát adott, ezen azonban, már nem jelent meg. Amikor a leány hét­főn a három gyilkos személylerrását olvasta, nyomban ráismert a három lakóra. Értesítette a rendőrséget, a­mely ezen az alapon nyomozott to­vább. E súlyos bizonyítékok hatása alatt Techov megtört és mindent be­vallott. Berlin, jun. 30. (Wolff.) A berlini rendőrigazgatóság által letartóztatott egyének, akikre rá­bizonyították, hogy résztvettek Rathenau meggyilko­lásában, a következők: Schütz berlini kereskedő, Drestel berlini kereskedik annak, ak­­­i készítenek egy komoly gazdasági proo­grammot. Nagy derültség. Egy hang balról­ Falazzák be, Friedrich Istvánt A pénzügyminiszz­ter, kijelentése a földadók felemeléséi­ről az első komoly programmpont. Ez a legsürgősebb ma, még a főrendiházi javaslat sem ilyen sürgős. Ezután a tisztviselők elbocsájtásának kérdésével foglalkozik és azt hangoztatja, hogy kapcsolják ki ezeknél a kérdéseknél azokat a kifejezéseket, hogy elhelyez­kedés, állás, kenyér és csak egyet tart­sanak szem előtt, hogy ezeknek az em­bereknek munkaalkalmakat kell bizto­sítani. De még mindig semmit sem hallottunk arról,­­hogy mi lesz azzal a 10—15.000 emberrel. A természetbeni ellátásnak semmiféle vonatkozásban helye nincsen. A tisztviselőkérdést nem szabad egyszerűen kikapcsolni, a nem­zet nagy kincsével az idővel pazarlás­­ folyik. (Gál Gaszton átveszi az elnök­­lést.) A javaslatot, mert politika van benne, nem fogadja el. Ezután üres padsorok mellett Te­m­e­sváry Imre szól a javaslathoz és az úthálózatok jó karbantartásának fontos­ságát fejtegeti. Az indemnitást elfo­gadja. Az előrehaladott időre való tekin­tettel Gaál Gaszton elnök a tanácsko­zást félbeszakítja és javasolja, hogy a nemzetgyűlés következő ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa meg és na­pirendre tűzze az indítvány- és inter­­pellációs könyv felolvasását, az indem­­nitási törvényjavaslat tárgyalását­­és a jegyzőkönyv hitelesítését. ,­ Ezzel az ülés délután három órakor véget ért. ■­­ autógaragenak a tulajdonosa, ahol 4 gyilkosság alkalmával használt kocsit elhelyezték. « Techow Gerd berlini gimnazista, az időközben, elfogott Techoiv Werner Ernő tettestárs öccse, továbbá Günther Willy berlini egyetemi hall­gató és Stubenreich berlini gimnazista. Techow Gerd, Günther és Stubenreichi tudtak a bűntettről, illetőleg a gyilkos terv felbujtói voltak. Schiitt és Diestel is tudomással bírtak róla, sőt elősegí­­­tették a gyilkosságot. A bűntettben való részvéttel gyanúsítottak további sorának letartóztatása küszöbön áll. • Berlin, jan. 30. A hivatalos Porosz Sajtóiroda to­vábbi jelentése szerint Günther külön­böző jobboldali szervezetek tagja. Ta­láltak nála Helfferichtől, Ludendorff­­tól, Jogomtól és Westarptól származó­ leveleket is. ..­ Berlin, jun. 30. A Vorwaerts azt állítja, hogy Gün­ther a legutóbbi időkig Ludendorff, magántitkára és valósággal jobbkeze volt, szoros kapcsolatban állott Helffe­­richhel és Jagov-val és futárja volt a reakciósoknak. A felsősziléziai harcok­ban is részt vett és még mindig mun­katársa a Deutsche Tageszeitungnak. Harc a titkos szervezetek ellen Bécs, jan. 30. A Neues Wiener Tagblatt jelenti Ber­linből. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a „C“ szervezet a kiváló politi­kai személyiségek ellen a politikai gyilkosságok egész sorát készítette elő, sőt egyenesen külön bizottságot, alakí­­tott a politikailag ellenszenves egyé­nek meggyilkolására. A Vossis­che Zeitung jelentése szerint napról-napra emelkedik a bűntársak és tettestársak száma. Eddig már 80 embert nyomoztak ki, akik a tett el­követésében közreműködtek, vagy leg­alább is tudtak róla. Majdnem vala­mennyien az Erhard-brigádhoz tar­toznak*.. * . .................... mm iarnenai mt svi ni Beismerte Isn­ét. — A bűnsegédeket is lelaríóztatták.

Next