8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1922-10-15 / 236. szám
kül is«. ’’ aJ** ! Vasárnap, 1922 október 15. # ___ | / fjr/T/ Csehov: Három nővér. — ,4 Vígszínház mai főpróbája. — Csehov: Három nővér című színművének főpróbájáról a legmélységesebb megiettődött«C!J hangulatával oszlott széjjel a közönség. Pedig nem is műremek ez a dramatizált novella, de igazi költő munkája, aki nemzete életében gyökerezvén, alkotás közben nem veszíti el összefüggéseit a valóságokkal. Ez időszerint sűrű fátyol borítja el szemünk elől az orosz néplelket, amelynek izgató rejtelmeit Dolsztojevszki, Tolsztoj, Csajkovszki géniusza tárta ki előttünk. Úgy rémlik előttem mintha Csehov az elzüllött és elszegényedett család történetében Oroszország szimbólumát akarná bemutatni, hirdetvén, hogy csak a munka lehet megváltója a szebb jövőnek. Drámai cselekvényről szó sincs, csupán lelki élményekről, belső történésekről. Meghalt az öreg tábornok és három leánya, a jóságos Olga, a hisztériásan érzéki Masa és a kitartás nélkül munkára vágyó Irina árván marad vissza az egyetlen fivérrel, a becsvágyó, erkölcsileg letört, asszonynak szolgáló Andreivel. Imhol a négy gyermekben az orosz jellem jellegzetes négy típusa! Mellékes, hogy mi történik. Letörnek, elzüllenek, boldogtalanok, de a költő az igazság szomorú szépségével és az irgalmas szeretet glóriájával vonja be ezeket a bűnös, gyönge, szerencsétlen nagy gyermekeket és a darab végén a jóságos Olga ajkairól hangoztatja el fölemelő próféciáját, amely szerint a jelenkornak ebből a sok szennyéből és gyalázatából ivadékunk szenvedése egy jobb és boldogabb nemzedék útját készíti elő. Ez a mű szimbolikus része. A kidolgozás maga az élet és a detailfestés remeke. A vidéki város korlátozottsága, titkos szenvedése és kevésbé titkos bűnös szenvedélye, az orosz Mucsa vigasztalan bornirtsága és félműveltsége kegyetlen vonásokkal rajzolódik elénk. Minden egyes képnek „földszaga van“ és a legegyszerűbb események, például egy üres tere-fere, névnapi ebéd, közönséges családi veszekedés nagyobb izgalommal tölti el a nézőt, mint akár a legszenzációsabb Bernstein-dráma. Ez az a diadal, amelyet a színházi üzlet legelsőrangú szállítói sohase tudnak elérni! A Vígszínház kitűnő előadásban tolmácsolja Csehov színművét, rendezésben többnyire Slavjánszky mintáját követve, de ilyen természetű műveket sohase eleveníthet meg kongeniális eredetiséggel az idegen művészet, valamint A bort, avagy a Falu rosszát nem adhatják elő tőzsgyökeres igazsággal németek avagy franciák. De a Vígszínháznak sikerült, ami ilyenkor a lényeg: belső sejtelmünkkel megéreztetni az idegen szépséget és igazságot, mint az örök emberinek művészi speciesét. Az előadás realisztikus, színes és meleg, a valóság ritmusával pereg le, az alakok élesen megrajzoltak, anélkül, hogy kemények lennének. Más szóval: a kép összehangolt. Egy kifogásunkat azonban nem hallgathatjuk el: a színészek sokszor a nézőnek mondják el azt, amit egymásnak kellene elmondatniuk. Erre a hibára itt is, mint legtöbbször, az első felvonás expozíciója csábít. Az alakok úgyszólván bemutatkoznak a közönségnek, amire semmi szükség, hiszen ők ismerik egymást. Ez az intimitás adja a Slovjánszky együttes egyik legrealisztikusabb tónusát. A szereplőkről a premier után számolok be. Gergely István: * A „Cserebere” a Színházi Életben. A Vígszínház nagysikerű újdonságának, a Csereberének szövegét kezdi közölni új számában Incze Sándor hetilapja, a Színházi Élet. A szokottnál is gazdagabb és tartalmasabb e héten a Színházi Élet, sok képen, cikken kívül kotta-mellékletet ad, Móricz Zsigmond regényének folytatását hozza, rengeteg tréfa, intimitás, rajz van benne. Ára 50 korona, negyedévi előfizetés tsOp korona. Kiadóhivatal: Erzsébet. Két hadosztály meg Gyulafehérvárt környékét A vasárnapi koronázás előkészületei. —■ Saját tudósitónktól.— Kolozsvár, okt. 14. A gyulafehérvári koronázás előkészületei a mai napon befejeződtek. A kormány szigorú rendelkezéseit az egész országban, de főként Erdélyben a legpontosabban végrehajtották s minden óvóintézkedést megtettek arra, hogy az ünnepséget semmiféle incidens se zavarhassa meg. A hadügyminiszter rendeletére két hadosztály már hetekkel ezelőtt megszállotta Gyulafehérvár környekét s a koronázó várost erős kettős kordonnal vette körül. A katonai kordonon csak a főparancsnokság igazolványával lehet átjutni, hogy igy mindenkit, aki Gyulafehérvárra utazik, kellőképpen ellenőrizhessenek. A városban, ahova Bukarestből a politikai rendőrség nagy részét levitték, nap-nap után nagy razziákat tartanak, mert — állításuk szerint — merénylettől féltik a királyi párt. A koronázási ünnepség az eddigi programja szerint vasárnap délben kezdődik. Ferdinánd király családjával holnap reggel indul el Bukarestből s Gyulafehérvárra érkezve, az állomásról a város mellett épített ut uton egyenesen a Várban lévő koronázó térre megy. A király vonatát két katonavonat kiséri s amíg a különvonatok Bukarest és Gyulafehérvár között megteszik az utat, a fővonalakon minden forgalmat beszüntetnek. A koronázási ünnepség az esti órákban fog véget érni, mikor a királyi család azonnal visszautazik Bukarestbe, hogy másnap a fővárosban rendezendő ünnepségeken megjelenhessen. Jotta Mm Iwmit kezdem a Nemzeti Színházzal, amelynek a jövő héten a rendes művészi eseményeken kívül külön eseménye is lesz és ez: Gyenes László ünneplése. A kitűnő művész még áprilisban jubilált, de kitért minden ünneplés elől s nem engedte meg még azt se, hogy művészi pályájának jelentős stációját, a negyvenedik évfordulót akár csak egy komünikével is megünnepelje a színház. Most, hogy a jövő héten a „Rang és mód” felújításán Banay szerepét fogja játszani Gyenes László, az illetékes körök mégis módját fogják ejteni annak, hogy valamiféle formában ünnepeljék őt. És ehhez az ünnepléshez bizonyára teljes szívvel fog hozzájárulni az egész magyar közönség A Nemzeti Szinház első ez idei újdonsága — mint már ismételten elmondottam, — Csathó Kálmán vígjátéka: „Az új rokon” lesz; azután francia darab, a Mostoha szerelem kerül bemutatásra, a főszerepekben Márkus Emíliával, Váradi Arankával és Petheő Attilával. Közben sor kerül a Lear király reprizére, amelyet Vörösmarty Mihály születésének évfordulóján tartanak meg arra való tekintettel, hogy Vörösmarty klasszikus fordításában játsszatt Nemzeti a Shakespeare tragédiát. Repriz lesz „’A velencei skalmárt-bél is az idén s ez alkalommal Gál Gyula veszi át Iványi Jenő örökét, ő fogja Shylockot játszani. Érdekes ujitá® lesz a reprizeknél az, hogy Hevesi Sándor igazgató e klasszikus "darabokat is három este játszatja" egymásután, amint ez a modern darabok premierjeinél szokásos. De van más újság is a Nemzetinél, így az, hogy hétfőn az „Ember tragédiájáéban T. Mátray Erzsi wesai af szippia szerepét, amelyet évek során át Márkus Emília játszott. Mátray Erzsi különben legközelebb a pódiumon is megjelenik, mint szavaió művésznő ezúttal régi és uj költők versseit mondja el. Nem tudom, a régiek, vagy az újak közé tartozik-e Beöthy Zsolt, akinek a hagyatékában egy kötetnyi verset találtak s a művésznő ezek közül is elmond estélyén egynéhányat... A Nemzeti Színház egy másik művésznője: ■ Be,ii©p Gizi válik, ■ami «— ugye? — sgetbtén hozzátartozik megveszi Ivánfi Jenő művészi hagyatékát a Nemzeti Színház múzeuma számára. * [Kisfaludy Kálmán most értesítette erről a művész nővérét.) Azt a gyűrűt pedig, amelyet Iránfi huszonöt éves jubileuma alkalmából kapott a színháztól: Hevesi Sándor elkérte Ivánfi nővérétől s a legközelebbi jubiláns kapja meg, vamint az Ujházy jubileumi gyűrűjét is más viseli most... -A Vígszínházban holnap délben lesz az idény első drámai bemutatója: Csehov „A három nővér” című drámájának a premierje. A nagyszerű darab előrelátható nagy sikeréről beszámol a kritikus, én itt csak a próbákról akarok beszélni, elmondván, hogy a Csehorajarab próbáin tele volt a Vigisinház nézőtere oroszokkal ■ orosz festők, színészek, katonatisztek — a budapesti orosz kolónia tagjai, — nézték a próbákat és adtak egy-egy értékes tanácsot, vagy útbaigazítást a rendezőnek. Ez történt délelőttönként, délutánonként pedig a Fővárosi Színház művészgárdája lepte el a Vígszínház színpadát, mert az orfeumi építkezések miatt itt kell próbálnia. A Földes—Bródy—Botttykay-operett különben megkapta végleges címét; ez a cím: — Glivia s ez az Olivia természetesen — Kosáry Emma ... A Vígszínház bemutatóinak sorrendje különbenez: „A három nővér” után éjjeli előadásban a „Fenevad” következik; azután ítéleti Jenő új vígjátéka; A kis cukrászda Varsányi Irénnel és Gombaszögi indával a főszerepekben; a Heltai-darabotviszont Szenes Béla új vígjátéka, a „Végállomás” követi ... A Magyar Színháznak voltaképen ünnepi hete volt most: tizenöt éves évfordulója annak, hogy Beöthy László igazgatója lett a színháznak. Ez alkalomból természetesen fölkeresték a vezért a színház művészei és barátai , a házias ünnep keretében — érdekes számak kerültekfölszínre, így megállapították, hogy a Magyar Színház első esztendejének összbevétele nem volt annyi, mint a legutóbbi vasárnap két előadásának a jövedelme. Érdekes az is, hogy Törzs Jenő évi gázsija ezidőszerint háromszor annyi, mint a ssinhír akkori egész évi jegyiilvétele volt. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások, történtek az ünnep napján; a tulajdonképpeni ünnep azonban csak a tavasszal lesz, amikor is a Magyar Szinház művészgárdája fogja ünnepeln Beöthy Lászlót, aki ötvenedik születése napját és szin-Itt, említem meg, hogy Beöthy a Pál.- 1mán Péter-egyetemi bölcsészettahi hallgatói számára az Unió mindenszinházának minden előadására két-két jegyet bocsát rendelkezésre s e jegyeket Siegescu József dr. dékán adja, át nap-nap után az arra érdemes hallgatóknak . . . Még egy kedves hír a Magyar Színházból: a Paulini háromfelvonásos szatíráját, a „Gyilkos”-t Karinthy Frigyes rendezésében hozza színre a színház. A két humorista ilyetén találkozása érdekes eseménye lesz a szezonnak . . . Molnár Ferencről és az „Égi és földi szereleméről kellene még írnom és lehetne is hasábokat írni az érdekes és izgalmas próbákról, amelyek egy szenzációs sikernek minden előjelét mutatják, de ehelyett Molnár Ferencnéről beszélek, aki a hét elején jött haza a Felvidékről s a hét közepén lett az illusztris író feleségévé. Nem az ő legszentebb családi ügyükről akarok írni, hanem arról, hogy hogyan készülnek mind a ketten a legközelebbi nagy sikerre, legközelebbi nagy sikerükre. Molnár Ferenc a Magyar Színházban próbál naphosszat; Molnár Ferencné a Király Színház próbáin készül a „Bajadér“-ra. Kétségtelen, hogy Fedik Sári életének és pályájának legnagyobb sikere Esz ez az új szerep, amelyet már az eddigi próbákon is ezeregy ötlettel cicomázott fel, amelyet gazdag és páratlan tehetségének minden nagyszerűségével felruház úgy, hogy Kálmán Imre, aki jelen van minden próbán, a legnagyobb elragadtatással néziprimadonnáját. A világhírű szerző tegnap a következőket mondotta nekem ezekről a próbákról: — Én bejártam már vagy kétszer a világot s mindenfelé láttam egy-egy új darabomnak a próbáit, de azt, amit a Király Színházban tapasztalok, nem tapasztaltam sehol. Fedák Sári , , , pardon, Molnár Ferencné, minden képzeletet felülmúl, olyan kedves és ötletes.' Bonthy' Hannánál külömb szubrett nincsen ma egész Európában; Rátkai fölér egymaga , egy nagyszerű ensembléval, Kádár Jenő olyan énekes konviváns, hogy keresni kell a párját, Latabár maga a kedvesség és bonbonná; Tihanyi Vilmos, a rendező pedig méltó utódja néhai jóbarátomnak, Stoll Károlynak . . . Kálmán Imre nem az a szerző, aki hamar tüzet fog; nagyon jónak kell lennie annak, amit ő megdicsér. A Király Színház krónikájához tartozik, hogy Somogyi Husi * hazaénekesent. (Túráiból, egyhuzamban jött autón) * a színháznál kitörő szeretettel fogadták.,, A Városi Sziíházban nagyban folynak a Haguza hercege próbái a kitűnő Sziklay József vezetésével. Sziklay nemcsak rendezi az aloperettet, hanem játszik is benne: egy bűvészt játszik és hetek óta komolyan tanulja is a bűvészkedést egy közismert bűvészmestertől, aki a legmeglepőbb „kunsztokra” tanította meg tehetséges bűvészinasát... A Renaissance Színház hét hét múlva megnyitja a kapuit. A Mandarin nem új darab, de Utáni reprize annyira meglepetést hoz majd a közönségnek, hogy újdonságszámba megy majd. Annyi bizonyos, hogy azelőtt egy évben nem költött semmiféle szúrás semmiféle darabra annyit, mint misét : „Renaisseance” a MandaWnirÉ . ■. F-kzsá 'j -íj :• ! ' ■------------—— . 7 ELEGÁNS, TARTÓS, OLCSÓ* fiitfery Urell cipláz