8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1922-10-17 / 237. szám
2 4*megélhetésen, nem fedezhetők a mitermelésünk által, bár gazdasági propukciónk mégis némi haladást mutat. új. •— Ha megtörténnék az, hogy e szükségletek kielégítésére csak saját víztermelésünket használnánk fel, olyan transzfeltartás következnék be, mi kar Ansstrófális volna. Ezen felül bizonyos árcikkekben bizonyos vállalatok részére monopolisztikus helyzetet teremtetnénk s különösképpen az ipari termelésnél volna ez szembeszökő, aholaz összszükségletnek — átlagos számítás szerint — csak 10—15 szá-zaléka volna kielégíthető. — Teljes lehetetlenség tehát, hogy eltekintsünk a behozataltól. A kormány természetesen azon az állásponton van, hogy a behozatalt luxuscikkekre úgyszólván egyáltalán nem tart, egyéb tekintetben pedig a legszigorúbb óvatosság s a legkörültekintőbb meggondolás vezeti. Pénzügyi és szociális szempontból egyaránt felelősségteljes az a helyzet, amelyben a kormány az importot illetőleg van, S ha mégis arra az álláspontra kell helyezkednünk, hogy a behozataltól el nem zárkózhatunk, úgy a kormánynak ezt a döntését ötletszerűen felvetett és radikális voltuknál fogva momentán eredményeseknek látszó tervekkel perhoreszkálni nem lehet, hanem arra kell gondolni, hogy az ilyen radikális fellépés az ideig-óráig tartó javuláson túl minő következményekkel jár? — Tisztrágban kell lennünk azzal a sokat emlegetett témnyel, hogy a trianoni béke bennünket fontos ipari termő területektől fosztott meg, amelyet pótolni mi magunk semmiképpen nem tudunk. Ha tehát ipari termelésünk fokozásával csökkenteni is akarjuk a behozatalt, ehhez nyersanyagra van szükségünk. Gazdasági életfeltételeinknek ezt a súlyos megtámadtatását a népszövetségnél, a reparációs követelések tárgyalásánál egyaránt hangoztatjuk, mivel azonban most számításba vehető eredményt alig várhatunk, gondoskodnunk kell a rendelkezésünkre álló módon, a termelés folytonosságáról. Csak egy részletre kell rámutatnunk, amikor a legkézenfekvőbb hiánypótlásáról van szó: a puszta megélhetéshez szükséges sókészlet beszerzésére. De így vagyunk a fával, szénnel és sok más fontos anyaggal is, amiből az következik, hogy a behozatal még akkor is szükséges, ha esetleg lemondanánk a gyáripari termelésről. .. Az állami gazdálkodásnak tehát elengedhetetlen kelléke az import, ami magával hozza az exportálást. A Semmiből nem állíthatunk elő idegen valutát, a magyar koronát pedig óvnunk kell. Elképzelhetetlen tehát az importszükségletek kielégítése megfelelő körültekintéssel folytatott export politika nélkül. Egyszerűen kifejezve ez azt jelenti: nekünk meg kell fizetnünk a kívülről jövő szolgáltatást, amire kénytelen-kelletlen rászorulunk. Meg kell fizetnünk s ahol pénzzel azt nem tehetjük, tennünk kell anyaggal. A mii gazdasági helyzetünk, évszázados fejlődésünk, geográfiai körülményeink olyanok, hogy másnemű szolgáltatás nem áll rendelkezésünkre. A közvetítőkereskedelem ez idő szerint nem jön segítségünkre és nálunk nem képzelhető olyan teljesítmény, mint például az angoloknál, akik kezükben tartották a hajózást, vagy a belgáknál, akik virágzóvá tudták tenni ugyanilyen módon gazdasági életüket. Mi tehát ilyen értékes szolgáltatással nem tudunk fizetni, ezért szükséges, hogy az importlehetőségeket exportunkkal előmozdítsuk.— Nemzetközi viszonylatokban árut csak áruval lehet megfizetni, s ez alól kivétel csak olyan országokban képzelhető, amelyekben — az előbb mondottak szerint például Angliában és Belgiumban — a külföld számára más értékes szolgáltatás lehetséges. De ha nemcsak arra gondolunk, hogy együnk és állati bőrökbe öltözködve védekezzünk az időjárás viszontagságai ellen, akkor még jobban koncedálnunk kell az import-export politika jelenlegi irányát. Kereskedelmi mérlegünk megjavítása érdekében az átmeneti időknek megfelelően kell irányítanunk termelési feleslegünk értékesítését és e felesleggel semmi esetre nem szabad a mi helyzetünkben olyan messzemenő és radikális módon rendelkezni, mint ahogy azt intranzigens közgazdászaink némelyike képzeli. Itt is konkrétumra lehet rámutatni. A textiláruk kérdése mindnyájunknak sok gondot okoz. Miből ruházkodjunk, ha nem jutunk szövetanyaghoz? Igaz, textiliparunk némi haladást mutat, ez azonban még korántsem elegendő. A takarékosság pedig keresztülvihető egyes esetekben, de bizonnyal kevesen vannak ma az országban olyanoka, akik megfelelő ruhatárral rendelkeznek s régi ruháik között válogathatnak. A külföldiek ha bejönnek hozzánk, nyomban konstatálják, hogy Magyarországon a ruházkodás általában eléggé gyenge. Lerongyolódtunk, gyerekeinkről leszakad a ruha, kinőnek belőlük, pótlásra tehát feltétlenül rászorulunk. Textiláru-szükségleteinket tehát a saját termelésünkön túlmenőtig külföldről kell fedeznünk. Angol vagy cseh szövet majdnem egyre megy, mert árdifferencia idestova már alig van, viszont az angol szövet tagadhatatlanul tartósabb. Gyengébb minőségű áru behozása nem is lehet érdek, a tisztességes készleteket pedig kompenzációs úton lehet csupán megszerezni. Túlzó határvonalakat tehát az import-export kérdésében felállítani nem szabad, s rossz szolgálatot tesznek azok, akik a sajtó útján, vagy a tribünről hirdetik merev elzárkózási gazdaságpolitikájukat. Qteynfllys Kedd, 1922 október 17. Esztergapad golyós prés. használt, jó állapotban, Kreeg«ó?slp© kerestess^. Esztergapad csucsi távolsága 180 cm. Cím a sliadóhivatalban, A ezi3fcöt, platinát minden hir-OllVtSM. detett árnál, hamisíogat ,........_■£___.2 170 la:©2?o2*141jávosz: WOLF aranyműves, Wesselényi u. 14. nemibetegek részére kirendelés egész nap. VII., Rákóczi-út 32.1. em. 1.ftókussal szemben elő is jár minden nap az Eldorádóban Az ellenzéki képviselők közül Rassay Károly, Pakosi József, Farkas István és Berlitz Gyula ma délben megjelentek Scitovszky Béla házelnöknél és a múlt hét csütörtökén pótlás végett visszaadott ívei, melyben a Ház összehívását kérték, ismét bemutatták az elnöknek. A házelnök átvette az összehívást kérő ívet, konstatálta azon a hiányok pótlását és kijelentette a megjelent ellenzéki képviselők előtt, hogy a házszabályok értelmében intézkedni fog a nemzetgyűlés összehívása iránt. Az intézkedés ma már meg is történt, amiről az elnökségnek a Magyar Távirati Iroda útján kiadott következő közleménye tanúskodik: Harmincnál több képviselő kérésére a nemzetgyűlés október 20-án, pénteken délelőtt 10 órakor ülést tart. Bethlen István gróf miniszterelnök hortobágyi utazásáról visszaérkezett a fővárosba és ma délelőtt fogadta Kállai Tibor pénzügyminisztert, akivel reszortjába tartozó több nagyfontosságú ügyet beszélt meg. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter tárgyalásai során a jóvátétel kérdésével is behatóan foglalkoztak. A déli órákban Bethlen István gróf miniszterelnök fogadta a távozó Térfi Béla volt közélelmezési minisztert, akiinek bucsúlátogatásával egyidejűleg Bod János, az új közélelmezési miniszter is megjelent a miniszterelnöknél. A miniszterelnök több mint egy óráig tanácskozott az új közélelmezési miniszterrel és együtt távoztak a miniszterelnökségi palotából. Héderváry Lehel az amerikai gyűjtésre!. A következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr ! Az amerikai gyűjtésről a 8 Órai Újság szombati számában egy cikk jelent meg, amely többek között engem is aposztrofál. Már több ízben tett nyilatkozatomat kell, hogy ezért újból megismételjem. A hajdani függetlenségi párt részére öszszegyűjtött dollárok annak idején Newyorkban az Equitable Trust bankjánál lettek elhelyezve és a fölötte való kizárólagos rendelkezést Károlyi Mihály magának tartotta fönn, úgy hogy senki másnak sem joga, sem módja nem lehetett ahhoz, hogy akár egy centet is a bankból fölvehessen, kiutaljon, vagy megtarthasson. Az amerikai magyar lapokban a gyűjtés eredménye nyilvános elszámolást nyert. Az Egyesültllamok kormánya ezt a letétet az amerikai hadüzenet után lefoglalta, zár alá vette és csak később, Szilágyi Endre amerikai református theológai tanár és az amerikai magyarság kérelmére engedte meg, hogy az összeg a Szilágyi által megindított és soha meg nem hálálható eredménnyel keresztülvitt magyar hadifogoly-akció céljaira fölhasználtassák. Az amerikai magyarok által összegyűjtött pénz tehát illetéktelen kezekbe, hála Istennek, már nem kerülhet? Kiváló tisztelettel Héderváry Lehel. • Péntekre összehívték a Házat. Scsinszky Siáselnik az Összehutást Mérő ml — A minisz^relnök tanésszossabéllsy Tibr és János miniszterekkel. — Saját tudósítónktól. — bicskei Irtimar teifliil egy telelő infonmnyal i lelen píísiíí. Siáfim súlyos, Vileno Kinnyefije sebesült. — Megsebesült az egyik mozdony sezeléje is. — Az összeütközés? hibás váltóállítás it a höd okozta. — Két gástóört Csízeibe vettek. Saját tudósítónktól. Ma hajnalban vasúti összeütközés történt a kelenfödi pályaudvaron. A bicskei helyi vonat, amely a hajnali órákban indult el Bicskéről, 6 óra 25 perckor érkezett Kelenföldre. A vonat a négyes vágányon futott be a pályaudvarra, ahol egy tolatómozdony dolgozott. A vonat, amely zsúfolásig meg volt telve utasokkal, beleszaladt a tolatómozdonyba és mielőtt a mozdonyvezetők megakadályozhatták volna, az összeütközés megtörtént. Az összeütközés következtében óriási pánik támadt a vonaton. Az utasok egymásra estek a kocsikba, óriási lárma és sikoltozás hallatszott a kocsik fülkéiből. Szerencsére azonban a veszedelem nem volt olyan nagy, mint aminőnek az első pillanatban látszott. A sebesültek száma elég jelenős ugyan, azonban súlyosan mindössze hárman sebesültek meg. A szerencsétlenségről azonnal értesítették a pályaudvarról telefonon a mentőket, majd a főkapitányságra telefonálták. A mentők két autója néhány perc alatt kint volt a helyszínen és hozzáláttak az orvosok a sebesültek bekötözéséhez. A három súlyos sebesültet: Kuszter Ödönt, a tolatómozdony vezetőjét, Végh István 15 éves tanoncot és Kis Julianna bicskei lakost a fiókás kórházba szállították. Állapotuk súlyos, de nem életveszélyes. Könnyebb sebesült összesen kilenc volt: Klehám Mátyásné, Friedenham Józsefné, Lamberg Györgyné, Markovics Béla, Varga Eszter, Simon Sándorné, Schubert Lajos, özv. Féli ( Jágoiné Ajdert, Mariska, Amentők a sebesültek sérüléeit bekötözték és valamennyit a helyszínen hagyták. A főkapitányságról Horváth Antal dr. rendőrfőtanácsos és Vincze Károly dr. rendőrtanácsos vezetésével nagyobb bizottság szállott ki a helyszínre, hogy a szerencsétlenség ügyében a vizsgálatot megindítsák. A bizottság vezetői több tanút hallgattak ki. A vizsgálat megállapította, hogy a bicskei vonat fordított mozdonynyal érkezett a pályaudvarra és ugyancsak, forítva állt a tolatómozstony is a négyes vágányon. Az összeütközést a hibás váltóállítás okozta. A bicskei vonatnak ugyanis a négyes vágányra kellett befutni, azonban a tolatómozdonynak nem a négyes vágányon, hanem a rendezői vágányon kellett volna dolgoznia. Az összeütközéshez hozzájárult még az is, hogy a hajnali órákban nagy köd volt. A rendőrség őrizetbe vette Szabó István és Pizsák István váltóőröket, akiket behoztak a főkapitányságra és délután kezdik meg részletes kihallgatásukat. Etessek me&lesgéim Porzsaszony egeket, képe-í ^ i ket, antik bútorokat,! könyvszekrényeket, vit- Irinokat, bronztárgyakat, I porpollánokat, értékes és I szép könyveket, ró^ig arany- ezüst tárgyakat ési egyéb szép műtárgyakat. I Legmagasabb áron értékesíthetők nálam! jj MŰKERESÍtEDÉS (Lukács Gyula) VILLI Erzsébet-körút 15. sz. Telefon : József 28— 28. |