8 Órai Ujság, 1922. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1922-11-01 / 250. szám
2 Tömeges letartóztatások Munkácsott és a ruthén földön. Ismét üldözik a ruszinszkói magyarokat. — Túsz szedés, kémkedés, vagy összeesküvés? — Bécsi tudósítónk telefonjelentése. — Bécs, okt. 31. Tegnap délután villámszerűen terjedt el Munkácsott a hír az egész ■városban történő tömeges letartóztatásokról. Az első letartóztatott a többször meghurcolt ősz Mihajlovics Árpád volt járási főszámvevő, kinek lakásán detektívek jelentek meg, házkutatást tartottak, majd annak végeztével letartóztatták. Alig történt meg Mihajlovics beszállítása, behozták Dirner csehszlovák aktív hadnagyot, ki a munkácsi hadkiegészítő parancsnokságnál teljesített szolgálatot. Később azután Beregszászból, ugyancsak behozták Szeleczkyt, Sípost és Padi gazdatisztet, akiket ideiglenesen a munkácsi rendőrségen helyeztek el, később pedig Ungvárra szállítottak. Beregszászi tudósítónk telefonjelentése szerint, Beregszászban a Munkácsra szállított három letartóztatotton kívül lefogtak még hét embert, köztük Szűk Aladárt, Toldy Ignácot,Hunyady záhonyi földbirtokost és székesegyházi tiszttartót. Továbbá letartóztatások voltak az egész beregszászrahói vonalon, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra. A letartóztatások ügyében Prohászka rendőrfőkapitányhoz fordultunk információiért, aki kijelentette, hogy felsőbb utasításra járt el s az okokat nem ismeri. Dirner hadnagy letartóztatása ügyében fölkerestük az illetékes katonai hatóságot, ahol szintén azt a választ kaptuk, hogy a letartóztatás felsőbb utasításra történt. Hivatalos kommüniké híjján a közönség a legfantasztikusabb módon kommentálja az eseményeket. Egyesek szerint a letartóztatások azért történtek, hogy az esetleges magyar betörés esetén túszokul szolgáljanak a lefogottak. Mások szerint nagyarányú kémkedés nyomára jöttek volna rá, ismét mások szerint az illetők lengyelmagyar légió toborzásával vannak vádolva. Újabb letartóztatások is várhatók. Volócon tegnap letartóztatták Frankovich Antal esperest, Szelecsényi Hugó s. jegyzőt, Thám László alerdészt és Frankovich Endre rosztokai és Dudinszkij Nesztor laprókai lelkészeket. Az illetőknél házkutatást is tartotak s összes irataikat lefoglalták. Az új postadíjszabás megbénítja az ipart és kereskedelmet. Az érdekeltek közös akcióra készülnek. — Saját tudósítónktól. — A posta- és távirdaigazgatóság — amint már jelentettük — két héttel ezelőtt a posta- és távirdadíjak felemeléséről készített tervezetet, megküldötte az érdekelt kereskedelmi és pénzügyi köröknek, hogy a végleges döntés előtt részletesen áttanulmányozhassák az új tarifát. Akkor az érdekelt körök a Kereskedelmi és Iparkamarában ankétot rendeztek, amelyen azon aggályuknak adtak kifejezést, hogy a tervbe vett emelések túl magasak lévén, sokban fogják hátráltatni a kereskedelmi üzletkötéseket. Az ankét alkalmával a postaigazgatóság megbízottja megnyugtató kijelentéseket tett s ebből azt következtették az ankéton résztvevők, hogy a miniszter is honorálni fogja aggályaikat s leszállítja a tervezet főbb tételeit. Ez azonban nem történt meg. Ma jelent meg a felemelt posta- és távírda díjszabásáról szóló részletes kimutatás s a kereskedelmi és pénzügyi körök a legnagyobb meglepetéssel látták, hogy a pár nappal ezelőtt tartott ankéton elhangzott felszólalások és az illetékes helyről jött megnyugtató kijelentések teljesen hiábavalók voltak, mert a most már véglegesen megállapított díjszabásban sokkal magasabban vannak megállapítva a főbb tételek, mint ahogy a tervezetben szerepeltek. Az emelés nagy konsterzációt keltett különösen a kereskedők körében, mert ez a nagy üzleti levelezést erősen megnehezíti. A kereskedők szerint az utóbbi időben a vásárlás amúgy is igen megcsappant s az új postadíjszabással megnövekedett költségeket nem tudják áthárítani a közönségre, mert ezzel is csak a drágaságot fokoznák. Kénytelenek lesznek tehát,az üzleti levelezést a minimálisra redukálni s ezzel az üzletkötések egy részét figyelmen kívül hagyni. Ez azért is szükséges, mert a távirat diját a tervezett elkészítése óta ötven százalékkal drágították s így a legrövidebb távirat dija a tervbe vett 100 korona helyett 150 koronában állapították meg. Az egyszerű levél portáját a helyközi forgalomban 25 százalékkal emelték. Értesülésünk szerint a kereskedelmi és ipari körök közös akcióra készülnek s a kereskedelmi miniszterhez egy memorandumot akarnak eljuttatni amelyben részletesen rámutatnak a magyar ipart és kereskedelmet fenyegető sötét helyzetre, a médi* mindaddig nem fog megváltozni, amíg a vasút és posta nem folytat racionálisabb politikát. Éles ttalM a bMtriskcdeii is IgaiosM HM ii Imggrl iisiitg. fiz iparosok tiltakoznak az ausztriai és csehországi bőr- és cipőimport ellen. — A kereskedők nagygyűlésen követelik az import fenntartását. Saját tudósitónktól. — Már foglalkoztunk a bőr- és cipőimport kérdésével. A legutóbbi időben ugyanis főleg Csehországból és Ausztriából nagymennyiségű cipőt és bőrárut importálnak Magyarországra. Ezek az importáruk jóval olcsóbbak, mint az itthon készült cikkek, úgy hogy az iparosok és gyárosok nem tudják felvenni a versenyt ezekkel az árucikkekkel, míg viszont a kereskedők örömmel vásárolják a csehországi és ausztriai olcsó árucikkeket. A fogyasztóknak mindenesetre érdekük, hogy minél olcsóbb bőrhöz és cipőhöz jussanak, szem előtt kell tartanunk azonban a magyar ipar érdekeit is, amelyet erősen veszélyeztet ez az import. Az iparosok és kereskedők között éles ellentétek merültek fel ebben a kérdésben. A kereskedők ugyanis a fogyasztók érdekeire apellálva az import fentartását követelik, míg viszont az iparosok és gyárosok tiltakoznak ez ellen, mert így nem tudják értékesíteni áruikat sem belföldön, sem külföldön. Ebben az ügyben kérdést intéztünk úgy a kereskedők, mint az iparosok érdekképviseletéhez. A kereskedők álláspontját Krausz Vilmos vezérigazgató, a Magyar Cipő Nagykereskedők Egyesületének vezetője következőkben szögezte le: „ A bőripar azért forszírozza az import megszüntetését, hogy egyedül monopolizálhassa az egész piacot és egyedül állapíthassa meg az árakat. A cipőgyárak kartellje egyedül akarja diktálni, az árakat és azt igyekeznek feharyáfii, hogy a fogyasztók teljesen ki legyenek szolgáltatva a kartellnak. Hiába fogadkoznak, hiába ígérgetik, hogy az árakat nem fogják túlhajtani, mi nem bízunk ezekben az ígéretekben, mert már nem egyszer csalódtunk. — A cipőiparnak természetesen egy az érdeke a bőriparral. Reméljük, hogy az illetékes tényezők nem fogják megakadályozni az olcsó bőr és cipőáru behozatalát Ausztriából és Csehországból. Az iparosok álláspontjáról Neugebauer igazgató a következőket mondotta munkatársunknak: “ A legerélyesebben követeljük, hogy vegyék le a szabadlistáról a bőrárut és a kész cipőt. Az Ausztriából és Csehországból beözönlő óriási menyiségű áru, amelyeket itt áron alul értékesítenek, katasztrofális helyzetbe juttatja az égész magyar bőripart. 45.000 kisiparos és 300.000 munkás létérdekérő van itt szó. Ha az import továbbra is fönnmaradna, úgy az iparosok a tönk szélére jutnának és a gyárak beszüntethetnék üzemeiket. A mi értesülésünk szerint az illetékes tényezők teljesen át vannak hatva a magyar bőripar mai súlyos helyzetétől és rövidesen meg fogják szüntetni az importot, amely nem szolgálja a fogyasztók érdekeit sem. A cipőkereskedők egyébként holnap délelőtt 11 órakor nagygyűlést tartanak, amelyen az import fenntartása mellett foglalnak állást. A gyűlésen foglalkoznak még a vámfelpénzek kérdésével is. Szerda, 1922 november 1- Románia miatt elszalasztotta az ántánt 1916-ban a biztos és könnyű győzelmet. Háborús cselszövés^ek, ijesztő leleplezések és fontos katonai titkok. — Egy angol tábornok szenzációs röpirata, London, okt. 31. (MTI.) Sir Frederick Maurice angol tábornok ,,Háborús cselszövények, ijesztő leleplezések és fontos katonai titkok”címmel röpiratot irt, amelyben azt írja, hogy a háború során a szövetségesek közt uralkodó egyenetlenség csaknem a központi hatalmak győzelmére vezetett. Chantillyben Joffre elnöklésével 1916 novemberében értekezletre ültek össze a szövetséges hadseregek képviselői és hadjárat tervét, dolgozták ki, amelyet nagy támadás vezetett volna be a Sommenál. Mindannyian megegyeztek abban, hogy ez a támadás még 1917-ben befejezésre juttatja a háborút, mert a német hadsereg akkori helyzete nem engedett meg nagyobb ellenállást. A terv mégis meghiúsult, mégpedig amiatt, mert az angol kormány vonakodott és azzal a szentimentális okkal hozakodott elő, hogy nem szabad megengedni Románia tönkretételét. Késő volt már ahhoz — írja Maurice tábornok — hogy Romániát ballépésének következményeitől megmentsék; az angol miniszterelnök mégis felszólította a vezérkart, hogy küldjön segítséget Romániának. (Az illető angol államférfi Asquiri volt, apósa Bilescu hercegnek, Románia akkori londoni diplomáciai képviselőjének.) Ilyen módon elszalasztották az alkalmat, amikor feltétlen biztos és könnyű győzelmet arathattak volna és amikor később Nivelle támadása meghiúsult, a francia hadsereg közel állott a végleges katasztrófához. Lázongások és forrongások törtek ki a francia hadseregben, a hátvidék lakosságát pánik fogta el és Petain — Nivelle utódja — kénytelen volt megkenni Hajg anslol tu parancsnokot, hogy foglalkoztassa kissé a németeket, amíg ő csapatai szellemét újból megerősíti. Ehhez járult még az orosz hadsereg összeomlása és a korlátlan búvárnaszádháború hatása. A helyzetet az is súlyosbította, hogy az emberpótlás nem tudott lépést tartani a veszteségekkel. Haig 1918 januárjában kénytelen volt tizennégy zászlóaljat pótlás hiányában feloszlatni. Maurice tábornok behatóan foglal, köztt azután az angol és francia kormány közt dúló áskálódásokkal és elmondja, hogy milyen körülmények között nevezték ki főparancsnoknak Foch tábornokot. A rophatnak különös nyomatékot kölcsönöz, hogy Chewe márki volt külügyi államtitkár a füzethez írt előszavában csatlakozik Maurice állításaihoz, az utószóban pedig a northumberlandi herceg megerősíti az adatok igazságát. Színházak műsora: Kedd: Operaház: Hugenották (7). Nemzeti Színház: A tolonc (7). Városi Színház: Raguza hercege (7). Vígszínház: A három nővér (%8). Magyar Színház: Tüzek (%8). Király Színház: Offenbach (%8). Belvárosi Színház: A gazdag lány (148). Blaha Lujza-Színház: Lili bárónő IV S). Várszínház: Csárdáskirálynő (7)s . Andrássy-úti Színház: A negyvenéves lány (9). Szerda: Operaház: A bibliás ember (7). Nemzeti Színház: Az új rokon (7). Városi Színház: Raguza hercege (7). Vígszínház: d. u.: Diákélet (3), este: Cserebere (VíS). Magyar Színház: d. u.: Színház (3), este: Greteben (148). Király Színház: d. u.: Három a tiió (3), este: Offenbach (148) . Belvárosi Színház: d. u.: A víg halál, Mosolygó asszony (3), este: Kékszakáll nyolcadik, felesége CV4S). Blaha Lujza-Szinház: ti. u.: Fi-Fi (3), este: Lili bárónő (148). Andrássy-úti Színház: d. u. 144 és este $Ø 9 órakor: A* : I. osztály. Várszínház: d. u. é* este ; 1 órakorr (Molnár á*.gyermeke, \