8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1922-12-01 / 275. szám

Fokozott szigorúságra és még éberebb óva­tosságra intse felelős tényezőinket a vakmerő cinizmus, amellyel is­mét kérkedik a forradalmiság. Két különböző helyen két beszéd hang­zott el tegnap, tele szenvedélyes izgatással és terrorista fenyegetés­sel: az egyik Búza Barnáé, aki Károlyi Mihály dicsőségét hirdette, a másik Hébert Edéé, aki részben a külföldhöz való felebbezéssel, részben a felfordulás esélyeivel fe­nyegetett. Úgy vélné az ember, hogy szabadságot élvező forradal­máraink legföljebb éjjel és akkor is csak álruhában, álszakállal me­részkedhetnek ki a kültelkek elha­gyatott utcáiba és imhol most az egyik az igazságszolgáltatás, a má­sik a törvényhozás termében hi­valkodik elvetemült tanaival. Hogy mennyire hazug a vád, amely szerint politikai elnyomás alatt nyög a szabad szó, napnál fényesebben mutatja az őszirózsás agitáció és a bolsevista terror ket­tős szereplésének háborítatlan nyíltsága. Más országokban, ahol féltékenyebben őrzi a társadalom nyugalmát a köztudat, torkukra fojtanák a szót az ilyen legények­nek, akiket pindarosi dalra lelke­sít a nemzeti emlékek legnagyobb fájdalma és legégetőbb szégyene. A magyarság türelme talán vesze­delemmel jár, másrészről azonban azt is bizonyítja, hogy megalapo­zott konszolidációnk nem tart a felforgatástól, amelynek szereplői most már inkább szemérmetlenek, mint pillanatnyilag ártalmasak. De a felületes pattanás, ami ma még nem baj, holnapra kárhozattá fajulhat. Ezért kell a legkönyört­eleneb­­bül eljárni minden ellen, ami ka­tasztrófánkat megismételni alkal­mas. Az átmeneti állapotban, amelyben leledzünk, ezer seb és ezer gond ernyeszti a nemzetet, a dolog természete szerint sok nyug­­hatatlanságot, sok elégületlenséget keltvén mindenfelé. Erre a menta­litásra spekulál a maroknyi had, amely már egyszer sikerrel ro­hanta meg az álétt magyarságot. Búza Barnáék nem elégszenek meg Károlyi Mihály dicsőítésével, Hé­bert Edéék nem az internáltak dol­gával törődnek, hanem elsősorban olyan közhangulatot akarnak te­remteni, amely megfelelő atmosz­férául szolgál visszatérésük szá­mára. Csapjon le az állami hata­lom és a társadalmi lelkiismeret minden kísérletre, amely az orszá­got a forradalmiság felé akarja zökkenteni. 8 ELŐFIZETÉSI IHAR: £ig hóra 200 Korona, negyedévre 560 Korán* Egyes példányszám ára 1O Korona Jugoszláviában egy példány: 3 jugoszláv Korona Ara Bécsben fOOO Korona* felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL. » ■ - SgL L i ^fpéntek, VIII. évfolyam, 275* sí* SZERKESZTŐSÉG: VIII., RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. Telefon: Jánef 105-00. J. 105-01. J. 105-02. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-HURUT 5. SZAK. Telefon: Jener 43. J. 53. J. 63. J. 23-84. Az utódállamok eladhatják a zár alá vett királyi birtokokat A bevételből alapot teremtenek a királyi család ellátására. — Saját tudósítónktól. Pak­s, november 30. (Magyar Távirati Iroda.) A királyi család birtokainak, illetve a királyi család ellátásának ügyében a nagyköveti tanács elvi megállapodásra ju­tott, ám ennek alapján most újabb tárgyalások kezdődnek. Az elvi meg­állapodás lényege abban áll, hogy a királyi birtokok zár alá vétele és a királyi család ellátása között tunátlmot létesítettek, amelyet politikai körök­ben úgy értelmeznek, hogy a nagy­követi tanács felfogása szerint az utód­államok a zár alá vett birtokokat eladhatják és az eladott birtokok érté­kéből alapot állítanak fel, amely a királyi család civillistájának fedezé­sére fog szolgálni. György görög király­i forradalmárok malmában. ii szurime nagy i. fu­stéal. - Itt olasz feéretei is visszafele élt. Belgrád, november 30. (Wolff.) A belgrádi lapok alhtT jelentése szerint György király azon fáradozott, hogy a görög miniszterek kivégzését megakadályozza s felkérte a jugoszláv és a román követet, tegyenek lépéseket az elítéttek érdekében. A kivégzés után a király azt a kívánságát fejezte ki, hogy elhagyja Görögországot,­­valójában azonban a király fogoly a palotájában. Páris, november 30. (Wolff.) A Petit Párisien jelentése szerint az a hir terjedt el, hogy az olasz követet visszahívták Athénből. Páris, nov. 30. .Az Intransigeant athéni jelentése szerint a kivédhettél­ mind férfias magatartást tanúsítottak. Arra a kérdésre, várjon szándékoznak-e utolsó aka­ratukat tollba mondani, egyikük sem válaszolt. Mindnyájan kifogástalan öl­tözetben voltak, arcuk sápadt volt. Gunarisz alig gyógyult föl egy lázroham­ból és gyöngének látszott. Baltgzzi selyem zsebkendővel letörölte monokliját, melyet azután szemére tett. Sztratosz keserű mosollyal nézte a katonákat, akik a parancsszóra vártak. Azután mereven szegezte tekintetét a­­vesztő­hellyel szemben lévő fehér épületre; ebben a házban lakik ifjú­ felesége­ György király, — mondja végül a tudósítás. — palotájában jól, hallotta a lövéseket és bizonyára elszomorodva gondolt arra, milyen súlyos következ­­ményekkel lesznek ez események hatására. A lausannei tárgyalásokat a görögött nélkül is folytatják. •­ . ..v Lausanne, nov. 30. Azokat a híreket, hogy Venizelosz az athéni kivégzések miatt lemond, eddig nem erősítették meg. Venizelosz eddig semmiféle nyilatkozatot nem tett és lord Curzon sem volt­ hajlandó az újságírók kérdéseire nyilatkozni. A törökök azt az álláspontot foglalják el­„ hogy a tárgyalásokat folytatni kell még akkor is, ha a görögök elutaz­nának. Tegnap is az angol és a­ görög­­ delegátusok távollétében folytak a tár­gyalások. Az angolok állítólag kijelen­tenék, hogy a maguk részéről nem vi­szik törésre a dolgot. Franciaország nem haragszik a görögödre, Páris, nov. 30. A Temps állást foglal az athéni ki­végzések dolgában és kifejti, hogy a franca és angol kormány mindent megtették, hogy a görögöket észre­­­té­tsék­ és az athéni véres ítélet­ek végrehajtását megakadályozzák. Mint- s hogy azonban a görög kormány­t.­ datta, hogy az idegen beavatkozás az ítélet végrehajtását csupán siettetheti, ennélfogva valójában az angol beavat­kozás okozta azt, hogy a katasztrófa oly gyorsan történt.. Az angol követ elutazásáról a Temps azt írja, hogy Franciaország mindent megtett Gunarisz és társai megmentésére, de arra már semmiféle oka sincs, hogy Anglia példáját kö­vesse és mintegy haragudjon Görög­országra. A Journal des Débats valósággal Görögország pártjára áll és azt mondja, hogy a kivégzetteket most igazságos tüntetés éri. Könnyelmű­ségük, hiúságuk, gyávaságuk sok ezer görög katona halálát okozta és sok millió embert tett hajléktalanná. Vájjon tiltakozott volna-e Franciaor­szág, ha egy európai haditörvényszék­ II. Vilmost halálra ítéli és őt, vala­mint eszközeit kivégzi? Franciaország legyen igazságos önmagával­ szemben és ne tegyen szemrehányást a görö­göknek olyan cselekvésekért,­ amelyet Franciaország, ha sikertelenül is, maga is akar. Anglia elismeri az új kalifát. London, nov. 30. (Wolff.) A Times konstantinápolyi jelentése szerint a brit főmegbízott he­lyettese tisztelgő látogatást tett az új kalifánál. Az új kalifát ennélfogva nyil­vánvalóan hivatalosan is elismerik. A felkelőit a helyzet urai Nyugat-Tráciában. London, nov. 30. Nyugat-Tráciában, mint a Times Konstantinápolyból jelenti, a felkelők a helyzet urai. Ötezer emberből álló fegyveres banda Dedeagacs felé halad, hogy a népszavazást követelje. El akarták fogni az ir parlament tagjait. London, nov. 30. Mint a Daily Chronicle jelenti, Dubl­inban összeesküvést lepleztek le, amelynek az volt a célja, hogy az ir parlament nyolcvan tagját elfogják. Az osztrák szocialisták­ harca a genfi egyezmény ellen. Bécs, nov. 30. (Amtliche Nachrichtenstelle.) Kap­csolatban azzal, hogy a szövetségtanács visszaküldte a genfi javaslatokat a nemzeti tanácsnak, a lapok pártállásra való tekintet nélkül megállapítják, hogy a törvény végleges becikkelyezé­sének csak elhalasztásáról van szó. A kormánypártok lapjai abból a tényből, hogy a szövetségi tanács nem­ tagadta meg a teljhatalomról szóló tör­vény elfogadását, azt következteti, hogy a külföld láthatja, hogy itt a visz­­szautasítás csupán formalitás, mert a törvények sorsát már a nemzeti tanács legutóbbi szavazása eldöntötte.

Next