8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1922-12-08 / 281. szám
.4 fl teresHeSiH §s bargsott az nnwaUróság azonsait misszin süséi muhi h. Ka este értsHea-BlBf tartanak az összes fiereshetieivnl ős !pni BidEhCit^gBK. — Saját tudták Hanktól. Királyi Mihályt felségsértéssel Másolja a kincsfir Hipisiife. A yi'nBlsm iíjeftü fanuMhalIflaffisD 8f Kér. — It haz&áru áss piír tárgyalásának mai n&yija. — Saját tudósitónktól. — A kereskedelmi és ipari érdekeltségek már régebben foglalkoznak az árvizszráló bizottság és a repülő uzsorarófságai, működésivel, amelyeknek működja, igen sok esetben sémimésnek találták magukra nézve az érdekétségok. Már Hegyeshalmi Lajos dr. kereskedelemügyi minisztersé .0z idején kérték az érdekeltségek képviselői az árvizsgáló bizottságok intézkedéseinek fokozatos leépítését. A miniszer annak idején meg is ígérte, hogy orvosoli fogja sérelmeiket, az orvoslás azonban csak ígéret maradt és mindmáig nem honorálják a kereskedők és iparosok kérelmeit. A napokban elhatározták az érdekeltségek vezetői, hogy értekezletet tartanak, hogy egyöntetűen állást foglaljanak sérelmük ügyében és a séremek orvoslásának módját megbeszéljék. Az értekezlet ma cte 0 órakor lesz a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. Az ankéton — amelyen Barczen Gábor, a Baross-Szövetség alelnöke elnökei — résztvesznek az összes kereskedelmi és ipari érdekességek vezetőemberei. Ők lesznek a Baross-Szövetség, az OMKK, a Fővárosi Kereskedők Károlyi Mhály hazaárulási perének a mai tárgyalásán Horváth Dénes dr. a kincstár járs képviselője tette meg elő-, terjesztéseit az országgyűlés feloszlatására és a köztársaság kikiáltásának kérdésére vonatkozóan. Előadta, hogy ezek a tények, amelyek egyfelől törvényellenesek, mássfelől a terror nyomása alatt jöttek létre. Állandóan felszínen tartották Károlyiért azt, hogy Magyarországon a köztársaság államiforma kívánatos és első feltétele ennek, hogy az Országgyűlés feloszlattassék. A november elsején tartott miiszteri tanácskozás jegyzőkönyve a kormánynak eskü alóli felmentésével foglalkozik és azzal, hogy a kormány a köztársasági programmot magáévá teszi. Kéri a bíróságot, hogy az országgyűlés mindkét házelökségének tagjait hallgassa ki arra vonatkozóan, hogy mi indította őket arra, hogy a főrendiház tanácskozásainak berekesztéséhez hozzájáruljanak. A Ház elnökségének megnyilatkozása nem volt önkéntes, ez azzal is indokolható, hogy nem akartak erőszakos lényeket kiprovokálni, melyek így könynyen polgárháborúra vezettek volna. Erre vonatkozóan hivatkozik az 1918. november 16-iki nagy nemzeti tanács ülésének jegyzőkönyvére, mely szerintrock János elnök kijelentette, hogy ha önként nem oszlott volna szét az országgyűlés, akkor a forradalom elsöporte volna őket. Hangoztatja a kincstár képviselője, hogy a köztársaság kikiáltása Színien nem állott összhangban nemzet akaratával. Hogy pedig Károlyi úgy az országivűlés feloszlatásában, mint pedig a köztársaság kikiáltásában tevékeny részt vett, azt igazolják az ide vonatkozó minisztertanácsi jegyzőkönyvek. A minisztertanács Károlyi elnökijével állapította meg: Icossy mi módon kell a köztársaságot proklamálni. Ismétli, hogy úgy a katonatanács, mint a Nemzeti Tanács lázadószerv volt, mert Egyesülete, az Országos Iparégvédelet stb. képviselői. Az értekezleten először behatóan meg fogják v lárni az Arv Zi.Gá,6 Bizottság mai működését, majd az elnök határozati javaslatot fog beterjeszteni. A javaslatban követelni fogják az 1620. évi XV. törvénycikk hatályon kívül helyezését, a repülő uzsorabíróságok működésének azonnali megszüntetését. Követelik továbbá az Árvizsgáló Bizottság a legális kereskedelmi és ipari életre nézve sáremesztézkedéseknekl fokozatos leépítését, az árvissgáló razziák megszüntetését. Kérni fogják ezenkívül, hogy az összes árdrágító ügyeket ezentúl a királyi büntetőtörvényszék kebelében működő rendes uzsorabíróság tárgyalja és az eddigi jogerős ítéletek újra felvételét. A határozati javaslatokat egy küldöttség fogja a szakminiszterek elé terjeszteni a napokban. Az értekezlet elé nagy érdeklődéssel tekintenek a fővárosi és vidéki kereskedők és iparosok, a nemzetet sohasem kérdezték meg e tekintetben, mikor azonban megkérdezték, akkor kimondották az 1020. évi I. t.-c. 9 k -szakaszával, hogy a népköztársaság és tanácsköztársaság szerveinek rendelkezései érvénytelenek, de érvénytelenek a Nemzeti Tanács összes rendelkezései is. A nemzetgyűlés ezen megnyilatkozásával eldöntötte azt a kérdést, hogy mik voltak a Nemzeti Tanácsok, melyek Pesten és vidéken magukhoz ragadták a hatalmat. Károlyi a forradalom kirobbantásával, a Nemzeti Tanács megalakításával és a hatmistanács rejtélyezésével, azzal a ténnyel, hogy a fegyveres erőre támaszkodva maflához ragadta a hatalmat, megakadályozta a királyt jogai gyakorlásában és ezzel elkövette a büntetőtörvénykönyv 128. §-ának 3. pontjában körülírt felségsértés bűntettét. Ács Jenő és válaszol ezután ama vállaikra, melyek szerint Károlyinak a legnagyobb réme volt az országgyűlés feloszlásában. Igyekszik bizonyítani, hogy a kincstár képviselője egyáltalán nem tudta beigazolni, hogy Károlyi erőszakot alkalmazott volna az országgyűlés feloszlatásánál. Hangoztatja,hogy úrnői két ház a kormányzatot kérte, hogy ne akadályozza meg abban, hogy nyugát feloszlatlasa. Tanukra hivatkozik arra vonatkozóan, hogy nem Károlyi fenyegetésének hatása alatt történt a képviselőház feloszlása. A főrendiház elnöke, Wlassics Gyula báró akkor felolvasta a képviselőház üzenetét és a főrendiház helyeslőleg tudomásul vette, hogy a képviselőhöz feloszlatta saját magát. Ezzel azután Tulassics a főrendiház tanácskozásait be is rekesztette.Arra vonatkozóan, hogy ez erőszak hatása alatt történt-e , vagy sem, tanukép kéri kihallgatni Wlassics Gyula bárót, Dezsőfi Emilt, Esztergzy Miklós herceget, Derzeviczy Albertet, Zichy Rafaelt, Csekonics Endrét és másokat. Hogy a képviselőház elnöksége Szász Károllyal az élén kérte Károlyit, hogy tegye lehetővé a képviselőház feloszlatását és hogy a képviselőház tagjai is jelen lehessenek itt köztársaság kikiáltásánál, erre vonlatkozóan Klebelsberg Kunó gróf, Harkányi Frigyes és Teleszky János tanukép való kihallgatását kérte. Hogy pedig a képviselőház tagjai a köztársaság kikiáltásánál jelen voltak, arra vonatkozólag kérte Kernstoek Károly, nagyatádi Szabó István, Szterényi József báró, Bolgár Ferenc és mások kihallgatását. Hagy Vince dr. vette ezután a szót és előadta, hogy Károlyi annak idején magához kérette az erdélyi politikusokat és velük egy értekezetet tartott Kéri gróf Bánffy Mklóst, Tanay Lajost, Czizmaza Endort, Ugrón Gábort és Barcsay Andort tanúképp kihallgatni arra vonatkozóan, hogy Károlyi őszintén feltárta előttük az ország helyzetét. Ezek a az urak bizonyítani fogják, hogy Károlyi nem követett el hazaárulást és hogy minden lejelentésével azonosították ők is magukat. A székelyekkel való érintkezés annak idején a román elnyomulás folytán is lehetetlenség volt, mégis kapcsolatot tudott velük Károlyi fenntartani, még 1919 márciusában is és úgy anyagilag, mint erkölcsség támogatta mozgalmukat. Rábtér ezután annak a kérdésnek vitatására, várjon Károlyi a király lemondása, az országgyűlés feloszlatása és a köztársaság kikiáltása kört követett-e el valmélyes erőszakot, amelynél fogva őt felelősségre lehetne vonni. Előadja, hogy Esterházy Miklós herceg, Dezsőid Aurál és Wasics Gyula báró elutaztak Eckaitauba, ahol a királlyal ez ügyben tárgyalván, a király meg is írja lemondólevelét, melyben kijelenti, hogy lemond és elismeri azt a döntést, amellyel az ország jövendő államformáját megalapítja majd. Ami pedig a köztársasági államforma kérdését illeti, hivatkozik arra, hogy november 13-án a budapesti Tudomány Egyetem öttagú küldöttsége minden hívás nélkül, tisztán csak lelkiismeretükre hat hatva, Kmetty Károly dékán vezetésével, Kenéz Béla, Piker Gyula, Király János és Doleschall Alfréd megjelentek Károlyinál, hogy tanácsukkal szolgáljanak, hogyan lehetne puublikálni a köztársaságot. Károlyi kérésére tanácsukat írásba is foglalták, melyet Nagy Vince a tárgyalson ismertetett is. A jogtudósok véleménye szerint a király hatalma megszűnt, mert a felelős minisztérium a királyt az eskü alól felmentette, mert lemondott az osztrák császári trónról, nem tartotta fenn az ország terülti integritását és nemcsak elnézte, de közreműködött abban, hogy Horvát-, Szlovén-, Dalmát országok eszakadjanak. A bizottság megállapítotn, hogy lemondás nélkül is megszűnt volna a királyi hatalom és ist il lehetséges a köztársasági államforma választásáról beszélni. Arra vonatkozóan, hogy a Károlyikormányzatot és a nemzeti tanácsot törvényes szervnek tartották, hivatkozik komoly tényezők véleményére, akik a régi monarchia támogatói is volak, így például gróf Hadik János miniszterelnökre, aki pregnáns képviselője volt a magyar érdekeknek. Ő is helyezette Károlyi pálinkáját és kientötte, hogy a nemzeti tanács higgadtsága következtében katasztrófa nélkül zajlottak le az események, amelyekben ő is közvetlen részes volt. Pallavicini György őrgróf november 14-én szintén úgy nyilatkozik, hogy a királyság megszűnt, még pedig nem erőszakosan, hanem a pragmatika szankció alapján jogilag is. Nem hiszi — mondta — hogy a köztársaság, államforma kifogásolhatóvolna. Szmrcsányi György november 20-án a keresztényszocialista néppárt értekezletén szintén bejelentette a köztársaság kikiáltását, amit valamenyi jelen volt helyesléssel fogadott. Tanukul kéri kihallgatni nagyatádi Szabó Istvánt. Mayer János akkori kinevezett és Friedrich István akkori ki nem nevezett államtitkárt, Kováts J. Istvánt, a református ügyek kormánybiztosát arról, hogy ők a Károlyi kormánytól megbízatást vállaltak. Majd igazolni fogják, hogy Károlyi magatartása nem volt hazaáruló magatartás. Kéri továbbá gróf Bánffy Miklós, gróf Sigray Antalt, gróf Jeteky Pált és Miklós Ödön volt államtitkárt kihallgatni, hogy rájuk fontos külpolitikai teendőket bízott Károli és bizalmas megbeszéléseket folytatott velük. Gömbös Gyula, Dinich Ödön, Temesvári Imre, Uschly Ferenc, Sreck Lajos, Zeöke Antal tanúvallomásaikban szintén előadhatják, hogy megbízást vállaltak Károlyi érdekében. Kormánybiztos-főispáni állást vállaltak, még pedg nemaz erőszak hatála alatt, szintén tanuképen megidézendő Bartos János, K. Pethes László, Petrovics György, Nettbauer Ferenc, Oberhammer Antal, Meskó Zoltán, Legeza Pál, hódmezővásárhelyi Kun Béla, Beniczky Ödön és Kutkafalvy Miklós. Hogy pedig személyesen jelentették be csatlakozásukat, arra rendhozóan kéri tanul épen kihallgata sokorópátkai Szabó Istvánt, Wolff Károlyt, Palacsi Dénest, Huszár Károlyt, Staller Istvánt, Ernst Sándort és Thuri Bélát. Kinevezést fognátok el Károlyitól Vidán István és Zsilinszky Endre is, akik elmondhatják, hogy ezt nem kényszerhatásat alatt tették- Ugrón Gábor és Gaál Endre bizonyítani tudják, hogy 1919. márciusában Szatmáron szerepeltek a Károlyi-párti listán és a Károlyi-párt oldalán mentek a választási harcba a szocialisták ellen. Ezenkívül még számos tanut kér kihallgatni állításainak igazolására. Horváth Dénes dr., a kincstár képviselője válaszolt a felszólalásokra. A védelem részéről bejelentett bizonyitékokat legnagyobb részben felestegesnek mondja. Az eckartsm levélre vonatkozóast ő is kéri a védelem részéről javasolt tanuk beidézését, különösen gróf, Desewffynek tanúképp való kihallatás ; sőt, hogy mint jutott eszükbe a zászlós uraknak elmenni a királyhoz. Vallomásukból majd ki fog tűnni, hogy a királyt a lemondólevél megírására Károlyi terrorisztikus befojyása vitte rá. Az egyetemi professzorok véleménye ez ügyben nem lehet perdöntő, mert ez csak egyéni vélemény. Nagyatádi Szabó és a többi poltikus tanúképp való ki- ■ hallgatására megjegyzi, hogy ezt is feleslegesnek tartja. Nagy Vince dr. reflektál röviden a kincstár képviselőjének felszólalására, utána pedig az elnök kihidette, hogy a tárgyalást a jövő kedden délelőtt folytatják. MwVOlOKXE fájl fáióslábuak 2 m alii wapas iái ti tlivöforan ebtrám fali francia forniii jj ||!$|| MiRV mhh BlPŰHfiZSS&.'&l Péntek, 1922 december 8.