8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-01 / 48. szám
Budapest 1923 márkta 1. Bem-------------------- ---------------------ptrauTna pt MuriMitu «tj p~lMapt • An O.osbcn JOOO kL. m, JÓZSEF-HOHÓT 5. SZÁM. 14u*f 43. X 53. J. 43. J. 73-84. IX. évfolyam, 48* ss« Az első t-comoly '"állomás új élethelyzetün erről a 'költségvetés, amelyet Kállay pénzügyminiszter ma terjesztett a parlamentb el). ’A csalagászati számok mai korában a 40 milliárdos deficit , közönyösen is hagyhat, meg is döbbenthet, elvégre az óriási számcsoportosítások tengerében biztos szigetecske gyanánt csak azt az egyedül fontos összmegállapítást keressük, amely szerint mutatkozik-e valami lehetősége a javulásnak és az eljövendő újjászületésnek. Ezt minden elődjétől elütő költségvetés,az első biztató kísérlet a helyzettel való leszámolásra, ami minden további munkának előfeltétele. Kállay Tibor, mint az ország sáfárja, a becsületesség aranymérlegére helyezte elért eredményeinket, bekövetkezett csalódásainkat, irtóztató nehézségeinket. Az előirányzatot egészen más koronára alapították, mint aminőt ma Zürichben jegyeznék, mindazonáltal nagy eredménye pénzügyi politikánknak, hogy a koronának bizonyos stabilizáltságot tudott szerezni. Ebből a szempontból kél megítélni deficitünket is, amelyet még sokáig nem fedezhetünk kölcsönökké, úgy mint a békeidőben. Kiépített és immáron befejezett adórendszerünk, amely az arányos igazság és a könnyű végrehajtatás szempontjaiból készült, máris begvált, mindinkább tökéletes biemi főigy és a jövedelmi adótörvény és a községi adóztatás reformja" után lényegesen elő fogja segíteni államháztartásunk egyensúlyát. Az alkalomhoz méltó ''egyszerűséggel, úgyszólván az a'hatszerűségek komor ünnepélyességéttel ', fordul az ország lelkiismeretéhez a pénzügyminiszter. Valóban úgy áll a dolog, hogy tönkremutettnk,'' de 'mintha' sejtelmünk,sem lenne ar- ról, hogy mi ar tönk: ' Közgazdasági. és erkölcsi'- tudatunkba:" néiv "ment át sorsunk megismerése és az egész ország-Úgy viselkedik. .az ország ü¥es pénztárának . kulcsait. őrzi’ munkára és ttakarékosyságra in*- mintenekelött lemondásra és önmegtartóztatásra, hogy az utánunk következő nemzedékek boldogulhassanak. A trianoni fezeződés nemcsak országunknak, de minden egyes magyar polgártak' .-is uj határokat jelöl kii 'Etre Tahit, a tönkrement ország éisfí' ^költségve-'5 tése. J\ ?■-, í kim t: Mmm A kitségvetésiek minden tppmn-101 Az 1922—23. évi költségvetés 4, 6 milliárd deficittel zárult* A pénzügyminiszter nem azonosítja magát a költségvetéssel. A kiadások hatszoros, a bevételek pedig kétszeres emelkedést mutatnak. — Nem térhetünk el az aranykorona számításra. Adórendszerváltoztatásra nincsen szükség.— meg kell tanulnunk lemondani.— Most folyik az államadósságok eloszlása. A köztisztviselők természetbeni ellátása. — A kivitelünk fokozása szükséges. — Állandóan a bankdiprésre van szükségünk. Szükség van a Devizaközpontra — A kosztpénz a beteg közgazdasági élet folyománya-Kállay Tibor pénzügyminiszter nagy beszéde a költségztetésről. A nemzetgyűlés mai ülése. .. —. Saját tudósítónktól. » az ellenzéki padsorok. Erre a körülményre a mai ülés fontosságával kapcsolatban annál inkább rámutattak a politikai köreik egy részében- mert ‘éppen a szélső,ellenzéki, a polgári és szocialista pártok azok, amelyek a képviselők . Iszeté5eftx€lését' csak úgy hajlandók: akceptálni tea ? - kéte'Mélehet'ón. törvényhozói kötelesség teljes átlátására szorítják és éppen ezek a frakciók azok, amelyek. az egységes párt állítólagos ,lumps-rendszerével szembeszálloak. A mai kiért háromnegyed 11órakor A mai nap egyetlen és igen nagyfelentőségű eseménye fiállay Tibor dr. • nai'vs3*báló beszéde', amelynek keretében a párta,mént elé terjesztette az 1928 .évi költségvetést. A pénzügyminiszter beszéde elé, minden oldalon már régóta nagy gárallozításal tekintettek. A Ház elé terjesztett költségvetési' javaslat hoszszabb ádon ’ át ,foglalkoztatni forna a időn politikai és gazdaságra . ' ILTJa magát' a törvényhozást ■ pedig jóidőre ellátja komoly munkaanyaggal. 'A képviselők a mai ülés napirendjére'Ááby tekintettel már a kora délelőtti órákban nagy száréban gyültek •-.•■-,g- -, ■ . ;tín - m-uotta- -meg. .Szcitovszky Béla elnök. •* 1 J • • • Kelólyássák az -moldványos -interpelláció:.!# körívVéty 19 interpelláció:'-van be-^ jegyeivel amelyeknek elmondására fél 2 órakor térnek át.A mérnöki, rendiariásról szóló törvényjavaslatot*harmadszori, olvasásban fogadták el Hermann Miksa előtadó stiláris módosításával, majd . Kállay Tibor pénzügyipinisztgr. emelkedett szólásra: de / ; r „ __ j;«zt szerencsém rjt 1922—$3*.égi] '■iity&gvdéffra hemi'ti/vülés , eU,.terjeszteni , és kérem - -a nemzetgyűlést, hogy ezt a pénzügyi bizottsághoz ''tírta. •sitsa. - - - !5 . '.Iir--; »-•! i , — Tisztelt nemzetf.vül&«. . A magyar állam 19221—28. évi költségvetése militári deficit-hel:*átult¡:'.. . —•'Ez a költségvetés két részreöl-alakitó szavára az ülésterembe siettek. r \rsz;..;r* A jobboldalon és a középen a kománytámogató pártok tagjai majdnem teljes szánthaz* foglaltak helyet. rA'kormány tagjai' köztt is igen sokan ,‘jelen voltak a mai ülésen, mintha Mikszáth Kálmán Sáros medvéje.lenne.Akos férfiul pénzügrímteisztéaz ország ures Dmztarwiak . kút . . ... _ ■ ... . . yen., kívül Bethlen István gróf miniszterelnök, ijágyítádí S’nbó István. zöld- szkelésügyi miniszter, Mnikó Lajos ,kereskedelmi miniszter,Vass József dr.-,népjóléti miniszter és Bodó János ■pr. - közélelmezési miniszter .-jelentek meg. Feltűnő volt- hogy az ülés elején a szocialisták-a demokraták és a pártonkívüliek padsoraiban alig néhány képviselő ük és csak az ülés későbbi folyamán teltek meg kárt. Egyik a közigazgatás és ö a kormányzat szükségér, és a közadókból folyó bevétel, a másik rész az üzemek kiadása és bevétele. Ami az első részt illeti, a kiadás 118,3 milliárd, a bevétel pedig 103 milliárd, tehát itt 15,3 milliárd deficit jelentkezik, és a a másik részt nézzük az üzemeknél, a kiadásra 70,8, a bevételre pedig 45,8 milliárd van előirányozva. Végeredményében itt 25 milliárd deficit mutatkozik. Összehasonlítja ezután a pénzügyminiszter a kiadások emelkedését a bevé itelek emelkedésével. Ha nézzük átlagban a kiadások hatszoros, a bevételek pedig az előző költségvetéshez képest hétszeres emelkedést mutatnak. — Ha az üzemek költségvetését nézzük, a kiadások nem egészen 9, a bévé- itelek pedig 8-szorosan emelkedtek. Ha a tényleges eredményeket veszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt esztendőben 48,5 milliárd kiadással szemben 10 milliárd bevételt tüntet fel a költségvetés, úgyhogy 11,5 milliárd a deficit. Azonban figyelembe kell venni, hogy a költségvetésnek akkori előkészítése 6,81-es korona mellett folyt le és ha ezzel a mostani helyzetet összehasonlítjuk, látjuk, hogy a kiadások emelkedése valamivel kevesebb, szint négyszeres, a bevételek emelkedése pedig valamivel több Ez megfelel annak az aránynak, amely a 0,84-es és a 0,23-as korona között iemár összehasonlítja ezután a békebeli költségvetéssel ezt a költségvetést. Az ,1914—IS1. évi költségvetés a mai Maagyarországra alkalmazva — 40 száze-i kkot véve — 90 millió arany korona deficittel kárpit. , Ha összehasonlítjuk ,a ritostani, köztitsgitetést és átszámítjuk,' aranykoronáva al-moétarr előirány,; szatot, r*.\ ugyancsak'ennek a 90 millió arany- t ' koronának felel, meg a deficit . Ez,a kép, amelyet a költségvetésből ] nyerhetünk, amit, számadatok nyújtásnak. Azonban nem szabad figyelmen "kivül 'hagyni, hogy' míg 1914—3-es költségvetésben a beruházások 256 milliót tettek ki, most a beruházás 6, 1 millió. . *• — A változó korona értékváltozást] és átalakulást jelent a gazdasági élet-' ben s igv . : ■ . az átszámitásból sohasem kapjuk -í meg azt a képet, ami a való helyzetnek megfelelne. .A békebeliköltségvetésbe fel van véve , és állami kölcsönszolgaltatások teljes kielégítése. A -a mostani kölségvetésben is be van állítva-15 milliárd, ami 311 millió aranykoronának felel meg. Azért nemtöbbi-mert az államadós-, -sápok felosztási munkálatai még nem fejeződtek Hagy és a szolgáltatások ebben az esztendebennem kezdődtek meg teljes estéeszékben.Tekintetbe kell venni, hogy akkor nyugodt, konszoli-.