8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

nt rlált gazdasági helyzetnek néztünk elébe és nem meredtek a jövőből reánk olyan problémák, mint most. Nem volt előtérben a kidégítetlen tisztviselőkérdés, a különböző kívánságok és törekvések, amelyek a mostani gazdasági helyzetre jelentékeny befolyást gyakorolnak. Lényegeskülönbség az is, hogy a felmerült deficitet, amely a költségvetésben mutatkozott, akkor lehetett külföldi kölcsönnel fedezni, most azonban külföldi kölcsön lehetősége nem áll fenn. Többször felhangzott az a kívánság, hogy a viszonyok konszolidálása érdekében térjünk át az armnykoronaszámításra, amely nincsen kitéve folytonos változásnak. Ezt nem valósíthatjuk meg addig, amíg nincsenek meg belső előfeltételei. Nem azért nem térünk át az aranykoronára, mert nem akarnánk, vagy mintha nem tudnánk egy pillanatra arra visszatérni, hanem azért, mert ezt nem tudnák állandóan megtartani. Visszatérésünk csak rázkódtatást idézne elő, anélkül, hogy a viszontok stabilizálódnának. — Most pedig szokatlan dolgot jelentené be, azt,hogy a költségvetéssel annak mostani formájában nem azonosítom anatgamat. — Előterjesztettem a költségvetést azért, mert szükséges, hogy megvitassák és minden tétel megbeszélés tárgya legyen. Én ettől a vitától várom, hogy a költségvetés olyan képet öltsön, amely megfelel a mai nehéz közgazdasági és pénzügyi helyzetnek. Én ezért nem is tartok olyan beszédet, mint korábban szokás volt. Nem azt emelem ki a költségvetésből, ami megnyugtató és elaltató, hanem azokra a kérdésekre fogok rámutatni, amelyek új megoldást igényelnek ,és azokra a tételekre, amelyek eliminálhatók.Amikor másfél évvel ezelőtt idejöttem és előterjesztettem programmomat, azokra a kérdésekre voltam elsősorban figyelemmel, amelyek abban az időben aktuáliak voltak. Bevételeink akkor nem voltak. Az adótörvényeink nagyon nehezen voltak végrehajthatók. Hiányzott egy jól működő adóügyi apparátus. Azóta látjuk, hogy i . bizonyos fejlődés állott be az iparban, bizonyos megerősödés mutatkozik közgazdasági téren, amit csak az nem lát, aki nem akar látni. — Feladatunk volt megteremteni az új adórendszert, amely egyszerűen végrehajtható. Fokozni kellett az adóbevételeket a gazdasági helyzetnek megfelelően és , , biztosítani kellett bizonyos állandóságot a valuta alakulásában, hogy a kilengések ne csapjanakát szertelenségbe, azokat lehetőleg enyhíteni kellett, hogy ne idézzenek elő máról holnapra katasztrófákat s arra kellett tekintettel lenni, hogy erőszakos intézkedések ne akadályozzák meg az ipari fejlődést.— A forgalmi adóból várható legkiadósabb bevételünk 34 milliárd korona. — Ez az adónem, mely idővel még fokozható lesz. A fogyasztási adó 8— 10 milliárddal szerepel a költségvetésben. Megjegyzem, hogy a megadóztatás mérvénél a közönség vásárlóképességének csökkentését figyelembe kell venni. A cukor és szesz megterhelése 8,1 milliárddal marad alatta " a békebeli megterhelésnek. Ami az egyenes adókat illeti, a földadóból 10 milliárd van előirányozva, az őszi befizetések alapján. A házadó, a társulati adó és az egyéb adónemek csak kisebb összegben szerepelnek, mert ezeknek az adóknak csak most folyik a végrehajtása, hiszen a házbérek jelentéktelensége miatt a házadóból csak kevés jövedelemre tehetünk szert. 8 milliárdot vettünk fel a jövedelmi adó hozadékaképpen. — Reméljük, hogy egyformán arányosan és igazságosan fogjuk végrehajtani az adóztatást és nem lesznek nehézségek a behajtásnál. — A költségvetés második része fogja biztosítani azt a kivételes jövedelmet, amely az első részbe nem volt felvehető. Ami a dohány jövedékét és a határvámokat illeti, a dohányjövedéket 3—1 milliárdban, a határvámokat 7—9 milliárdban irányozták elő. Békebeli viszonylatban itt is nehéz elszámolni, de itt is megvan a fejlődési lehetőség, különösen a dohányjövedéknél. Éa a legutóbbi ármegállapítás jelentős jövedelemtöbbletet fog hozni és a költségvetésbe a dohányáraknak az emelése még nincs belekalkulálva. Ami a vámokat illeti, itt is azt a reményünket fejezhetjük ki, hogy a gazdasági élet megerősödésével ez a jövedelmi forrás is ki fog bővülni. •A földreformból várható jövedelmet 4 milliárdra tesszük, összegezve tehát: 80 milliárdot irányoztunk elő bevételkép, a bevételünk ezek szerint kétszeres emelkedést mutat. — Szeretnék sokszor úgy feltüntetni, hogy az elért jövedelemtöbblet a közönség újabb megterheltetését jelenti. Ezzel szemben kijelenthetem, hogy a költségvetésben nincsenek olyan intézkedések, amelyek új megterheltetés elé állítanák a közönséget. — Most kell megállaphatnunk azokat a módozatokat, amelyek szerint a jövőben dolgozni kívánunk. Adórendszerünk teljesen ki van építve és befejezettnek tekinthető. Rendszerváltoztatásra nincsen szükség, csak programm-munkát kell befejezni, nevezetesen a jövedelmi adótörvény megalkotásával és a többségi adóztatás helyes mederbe való terelésével. Ami az elsőt illeti, nem kívánok róla bővebben nyilatkozni, hiszen erről az adótörvényről már bővebben szólottam. Ami a másodikat illeti, bejelenthetem, hogy a mai vagy a holnapi nap folyamán át fogok nyújtani egy törvényjavaslatot az érdekelteknek. A mostani költségvetésben huszonöt milliárddal vannak előirányozva a kiadások. Ez az összeg azonban csak részbenkerül kiadásra a mostani esztendőben. Ami az államadósságok állagát illeti, teljes számszerűséggel nem tilthatok elő, adósságok elosztása most folyik csak és több elintézetlen kérdés van még. A halom előtti adósságunk hárommilliárd korona békebeli paritás alapján számítva és ugyancsak békebeli paritásra számítva 61,4 milliárd a háború alatti adósságunk. Összegezve tehát, egy 640 milliárdnyi megterhelési szám áll elő. Ez azonban tényleges képet adósságainknak összességéről nem ad. A háború előtti állami adósságok terhe a mai koronaértékben négyszázmilliárdot tesz ki. A békeszerződésből eredő terhek és hátralékok Angliával, Franciaországgal, Belgiummal és Törökországgal szemben 170 milliárdot képviselnek kétségtelen azonban, hogy ez az összeg az időközi barátságos érintkezés és összeköttetés révén csökkeni fog. Másik jelentékeny tétele a költségvetésnek a közalkalmazottak természetben való ellátása, ami a tisztellátással együtt 24 milliárdot tesz ki. Ebbennincs beleszámítva az a haszon, amit erre a célra az exportvámokból és a vámyairodából képünk. A megterhelés azonban olyan nagy, hogy , ebben az irányban tovább kell folytatnunk a leépítést, amit a múlt esztendőben már megegyz olyan törvényjavaslatot, mely mt a községi adóztatáskérdésével foglalkozik. A községi adóztatásnál eddig az volt a baj, hogy túlságosan összekapcsolódott az államháztartással. Ennélfogva szertelenségekbe és aránytalanságokba vitte a megtertheltetést. Különösen az is baj volt, hogy elhanyagolta a falut és nem biztosította a fejlődés lehetőségét. A benyújtandó törvényjavaslat alapelveit összefoglalva azt mondhatjuk, hogy másodrendűvé kívánjuk süllyeszteni a pótadókat és új jövedelmi forrásokat kíván megnyitni a községek előtt. Az illetékeket i1i milliárdban irányoztuk elő, amint látható tehát, a valutaromlás ebbe az előirányzásba még nincsen beleszámítva. Az legyen az elv, hogy új kiadásokat csak akkor eszközöltünk, ha új bevételi források megnyitása megengedi ezt. A tisztviselőkérdéssel kapcsolatosan elmondhatjuk, hogy mikor, igen helyesen szó van a lakások felszabadításáról, ez a felszabadítás sok új költséggel jár. Hangsúlyozom, hogy a korona stabilizálása megnyugvást hozott a társadalomban. Azt várjuk, hogy a közhangulatba igyekezzen mindenki belevinni más felfogást és más törekvést, mint ami idáig a közgazdasági életben megnyilvánult. Tisztában kell lennünk a trianoni szerződés által teremtett helyzettel. Meg kell tanulnunk lemondani az élet minden vonatkozásában, mert jöhet egy olyan idő, amikor már nem a saját akaratunkból leszünk kénytelenek lemondani. .A takarékosság szellemét kell belevinni a társadalomba, hogy megteremtsük azt az alpot, amelyen 3 jöke generáció építhet. A mi közgazdaságunkban sok értékes anyag van, ebből a meglevő anyagból kell a jövőnket felépíteni. Elsősörben a parlamentre számítók ennél a munkánál, a parlamentnére kell vezetnie ebben a kérdésben. kezdtünk, amikor a lisztelátásból kivontuk az ipari munkásokat. De még így is nagy száma maradt az igényjogosulaknak. Határozott szabályokat kell felállítanunk és a természetbeni ellátásból ki kell zárnunk jóformán mindenkit, kivéve a tisztviselőket. Természetesen ez abból a szempontból fontos, mert nekünk szükségleteinket nagyrészben vásárlás útján kellett fedeznünk, ami azt jelentette, hogy általános drágulás következett be. Emellett olyaneltételeket kellett teremtenünk éppen a természetbeni ellátás terén, aminem fogja előidézni az általános drágulást az állam vásárlásai révén. Ami az egyéb természetbeni ellátást illeti, a köztisztviselők részére fenn kell tartanunk, egyrészt azért a ragaszkodásért, amellyel hivatásukat ellátják és azért, mert ez biztosítja élelstandardjuk bizonyos stabilitását. Nagyon fontos kérdésről van itt szó, úgy, hogy számbeli adatokat is fel kell tárnom. Öszszesen 280.000 állami alkalmazott van. Ebből a természetbeni ellátás szempontjából tízezer, aki állásánál fogva nem jogosult, ellesik,leszámítandó, továbbá a nyugdíjasok közül szintén tízezer, úgy,hogy 260.000 igényjogosult marad. Ebből 42.000 nő elesik, tulajdonképen tehát kétszázezer tiszviselő természetbeni ellátásáról kell gondoskodni. A családi pótlékok megállapításánál is csökkentenünk kell a kiadásokat és csökkenteni kell a községi és városi alkalmazottak ellátásánál, amit vissza kell hárítanunk a községekre és a városokra, mert Whetellen, hogy az állam lássa el az autonóm tisztviselőket. — Más eszközzel is kell gondoskodni a tisztviseőterhek enyhítéséről. Korlátozni kell a magasabb kvalifikációjú fogalmazói alkalmazottak számát, akik megmaradnak, azokat felelősségi, teljesebb munkára kell használni, nem pedig olyan munkára, amely messze alatta van kvalifikációjuknak. Most kell vonni a határt, ameddig ezek a magasabb kvalifikációrú alkalmazottak munkateljesítményük terén elmehetnek, oda kell hatni, hogy a jövőben egyáltalán ne lehessen túllépni a megállapított számhatárt. Ezzel a tömeggel nem ilyen kis országnak, de egy nagy világbirodalomnak adminisztrációját is el lehet végezni. Igen sok intézmény és hivatal van ebben az országban, amely megszüntethető volna. /■ : 4 Gaál Gaszton: Az erdészeti hivatal, Kállay Tibor pénzügyminiszter: Nem akarja név szerint felsorolni ezeket, hisz kiordítanak az ilyen tételek a költségvetésből. Meg kell változtatni a tisztviselői státust is. Nem tartható fenn az az állapot, hogy ma már majdnem mindenki minisztert tanácsos ebben az országban. 1 . Egyszerűsíteni kell az illetményesest is összevonással. A természetbeni ellátás szükséglete 2—3 milliárdot tesz ki. Ami a nyugdíjazást illeti, az az álláspontja, hogy teljes erőben lévő munkaképes emberek hagyták el az államot és ha ezek meg tudják találni egyébként is elhelyezkedésüket és biztosítani tudják megélhetésüket, az állam terhének csökkentése érdekében intézkedéseket kell tenni. — Ami a költségvetés további tételeit illeti, a békeszerződés végrehajtásából 3 folyó kötelezettségek teljesítésére 5,8 milliárd korona van előirá-ányozva.íi! — Ebben a honfoglaltaknak a nálunk, működő különböző bizottságok költségei, továbbá a Jugoszláviának járói szénszállítás költségei. Rá kell mutat- nunk arra, hogy- különösen az állami szállításoknál felvetődött szükségletek- közül, amelyeket az adott programról ránk diktál. .. - a szolgáltatás alig lesz a megálló- . pitokt határmértékében kielégít- •( hető. — A“ legnagyobb nehézségekkel kisz-jtünk a szükségletek kielégítésénél, , j — Rontja a helyzetünket, hogy állandóan a bankóprésre vagyunk utalva, hogy a szolgáltatásokra fedezetet találjunk. Mindenki előtt ismeretesek azok anem-, kézségek, amelyekkel a külföldi fizetési eszközök megszerzése alkalmából küzdünk. Mindent meg kell tennünk annak biztosítására, hogy kellő menynyiségben új eszközök álljanak rendeli késésünkre a külföldi fizetési eszközök.■ megszerzésében, nehogy a most mutat-’ kozó zavarok hosszabb időn át tartsanak. Ehhez szükséges kivitelünk fokozása, ’é(1 — E részben elsősorban a mező-,: gazdasági terményeket és különösei az állatállomány állanak rendelkezésünkre, amelyet a gazda a takarmány- hiány miatt nem tarthat el, tehát épen"; nem a gazdagságunk, hanem a szó-tigénységünk folytán kell ennek ki-e mennie, s azért, hogy idegen valutát kapjunk, hogy ezzel a szolgáltatást éppen a külföldi hitelezők részére biztosítsuk. Úgy látom azonban, hogy az exportra fordítható állatállomány igen nagy részét köti le a reparációs szolgáltatás és épp ezért minden esetre oda kell hatni, hogy a szolgáltatások legalább megfelelő időre kitolassanak. Hiszen a misünk működő KuM A kiadásokat minden vonaton apasztanunk kell. Csütörtök, 1923 március .